Az Ujság, 1921. május (19. évfolyam, 94-116. szám)

1921-05-08 / 99. szám

Ji jegybank búcsúja a közös koronától. (Hogy kerül forgalomba az uj pénz. — Ji jegybank nyolcz pénztárt rendezett be. — Ji bankok autón küldik szét vidékre az uj pénzt. — Ji románok üldözik a jegybank tisztviselőit.) A baltinegyed képe ma szokatlanul érdekes és szí­nes volt A pénzcsere hétfőn­­ kezdődik és a bankok, vált4il®leték az új_ pénzt mindenütt a kirakatokba he­lyezték f el feltűnő módon és nagy tömeg bámulta a ki­bocsátásra kerülő külösfél©­­ új pénzeket. De belül a bankokban is mindenütt sok munkát és gondot okoz a pénzz ere­délga. Hétfőn _ el­őr­eláthatólag a közönség re­­flámot intéz a bankok ellen­, hogy mielőbb megszaba­­duljoa a­­régi közös­­bankjegyektől. A pénzcsere gyors ISbeSydlit"a­tülátl­­a "bankók, mindenütt külön pénz­tárakét állították be külön szem­élyzettel, a­hol a kisebb tételeket,­­rögtön a benyújás után ki fogják cserélni a­nélkül, hogy a benyújtónak várakoznia kellene a pénzre. Nagyobb­­­tételekre természetesen ez nem vonatkozik, -milliós-tételeket hosszabb ideig kell átvenni és a kifize­tés is hosszabb időt vesz igénybe­ ."S mivel a Tréijintézeteket a jegybank körülbelül"egy­­form­a arányban -dotálta tízezresekkel, ötezresekkel, ez­resekkel és ötszözkoronásokkal," azért az átváltásra nyúj­tott pénz 30 százalékát azezerkoronásokcban, további 30 százalékát ötezerkoronásokban­­,­­33 százalékait ,ezerkoro­násokban és öt százalékát ötszázkoronásokban fogják ét­váltani " a ■ pénzintézetek. Nagyon természetes," hogy ez az arány a­ pénztári, helyieshez­ képest mindenütt vál­­tozhatik," azonban új bankoknál egyelőre körülbelül ilyest kulcs szerint fogják," beváltául a régi,­­ bankjegyeket. Annyi már most megállapítható, hogy mindegyik pénz­intézet bőségesen" kapott az uh pénzből és a cseréből,ki­folyólag seronízféle"; fennakadás nem lesz, az új pénzre Sehol sem kell várni, mint a­hogyan a pénz felülbé­lyegzésekor­­ néha napokig is várakozni kellett a közön­ségnek A felülb­élyegzés- “Végett benyújtott pénzre.. ... A. , budapesti pénzintézetek legnagyobb része ,már pénteken*, kisebb részük szoz­baton kapta meg a szük­séges­ bankjegy-m­ennyiségét és az Osztrák-Magyar Bank az­­ utolsó napokban, hogy a milliárdokat elvit­ték, valóságos kocsi-barrikádokkal volt körülvéve. A cserét a vidéken az Osztrák-Magyar Bank tizenöt fiókja fogja , lebonyolítani. A nagybankok mindazonáltal fiókjaiknak is küldenek az új pénzből, így egyik nagy­bankunk automobilokkal küld ma le fiókjaihoz pénzt, hogy a cserét függetlenül a jegybank vidéki fiókjaitól ők is megkezdhessék. Az új pénzből általában olyan tömeg áll­­ rendelkezésre, hogy a bankok a kifizetésre kerülő összegeket a jövőben már csak az új pénzben fogják folyósítani. Nagyon természetes, hogy az Osztrák-Magyar Bank is óriási előkészületeket tett a pénzcsere eszközlése vé­gett. Az első emeleten nyolcz külön pénztár van be­rendezve a cserére. A pénztárak mellett külön szak­­bizottság f­og működni, a­mely felülvizsgálja, a gyanús lebélyegzése ezreseket. A jegybank gyűjtőhelyeket fog létesíteni a fontosabb külföldi piac­okon is és itt fogják beszolgáltatni a régi közös pénzt. A benyújtott bank­jegyek közül azonban azokat, a­melyek kétségtelenül hamisak, átlyukasztva fogja megkapni a külföld. A jegybank a nagy munkára külön tisztviselőket állít be­ és szinte kapóra jött az a húsz Osztrák-Magyar Bank­hoz tartozó tisztviselő", a­kiket az oláhok üldöztek el a jegybank erdélyi fiókjaiból. "A jegybankhoz érkezett jelentések szerint vidéken különösen a parasztság körében van nagy érdeklődés az új pénz­ iránt. Szegedről jelentették, hogy ott a kör­nyékbeli­­ parasztok körülbelül 40—50 ezer dollár­­ral rendelkeznek és csak, az új ezresre akarják átváltani dollárjaikat. Budapesten ma a néhány forgalomba ke­rült ,új" bankjegyért"még félpénzt is fizettek. Pénzügyi körökben­ ,a" pénzforgalom megjavulására számítanak nemcsak­ azért, mert az új bankjegyből a szükséges "mennyiség bőségesen áll a piacz rendelkezésére, hanem azért is, mert a­ pénzcsere jován megszűnnek azok a bajok, a­melyek a gyanús ezresek miatt eddig a piaczon mutatkoztak. Ráday­ megvizsgálja a mozi-ügyet. (Memorandustot adtak át a régi mozisok. ) Ankét létez­ő belügyminiszternél.) - ’ -i r ; ~ ’ "f f . A régi mozisok, húsztagú küldöttsége ma délben egy órakor felkereste Ráday Gedeon gróf belügyminisztert, hogy mint a jogrend hivatott őrétől védelmet kérjen a magántulajdon szentsége ellen elkövetett merénylettel, a m­ozirendelettel szemben. Lukovich Aladár, a nemzet­gyűlés háznagya vezette a küldöttséget a miniszter elé. Felkérte Ráday Gedeon grófert, hallgassa meg jóindulat­tal a régi­ mozisok jogos kérését. Rákosi Jakab, a kül­döttség szónoka hosszabb beszédben tárta fel a szomorú­­esetet. Rámutatott arra, hogy a rendelet szerzett jogaik­tól, évtizedes becsületes munkájuk­ gyümölcsétől fosztja meg az érdekelteket. Memorandumot adott át a bel­ügyminiszternek. Ebben azt kérik a régi mozisok, hogy a miniszter egy­­ évre függeszsze fel a rendelet végre­hajtását. Kérik ezt a rendelet utolsó pontja alapján, a­mely úgy hangzik, hogy a belügyminiszter méltánylást érdemlő esetekben egy évre felfüggesztheti a rendelet végrehajtását. Ráday Gedeon gróf miniszter szívélyesen fogadta a küldöttséget és válaszában a többi között ezt mondotta: — Még nem voltam abban a helyzetben, hogy a kérdéssel érdemileg foglalkozzam, hiszen csak néhány nap óta vagyok belügyminiszter. Érdemileg tehát nem nyilat­kozhatom, elvileg azonban már most ki­jelentem, hogy a­mennyiben bárkin is sérelem esett, ezeket a sérelmeket orvosolni fogom. Lelkiismeretesen megvizsgálom a kérdést jobbról és balról egyaránt. Kijelentem azt is, hogy a­mennyiben bárki is jog­talanul jutott mozihoz, ettől meg fogom vonni az­­ engedélyt. Kis türelmet kérek csupán. Hangsúlyozom, nekem is nagyon fontos ez a kérdés. Remélem, nyolcz­­ííz nap múlva abban a helyzetben leszek, hogy an­­kétra hívhatom össze a régi érdekelteket és akkor alaposan megbeszéljük a helyzetet. Egyelőre még csak ennyit: Legyenek nyugodtan, igazságtalanságot nem tűrök. Remélhető, hogy ez a probléma most már megoldás­hoz közeledik. Ráday Gedeon grófnak bizonyára lesz annyi bátorsága, hogy odavigye a kérdést, a­hová jo­gosan kívánkozik : a törvényhozás elé. A belügyminisz­ter mai nyilatkozata egyébként teljesen decavuálja Ér­eztem államtitkárnak az új mozisok küldöttsége előtt tett szavait. Vicáiért ,ugyanis azt mondotta a többi között, hogy Ráday Gedeon gróf minden további teketória nél­kül­­ végrehajtja a rendeletet. Ezzel szemben, a belügy­miniszter ma kötelezően kijelentette, hogy vizsgálat tár­gyává teszi ,a kérdést és csak azután dönt. Ez a döntés sem lehet kétséges, hiszen Ráday Gedeon gróf személye garanczia arra, hogy a moziügy nem dagad botránynyá holmi kommunista kátyúban. Vázsonyi sKGPd­án saérül fel. A demokratáknál ma este a szokásos szombat esti vacsorán megjelent Vázsonyi Vilm­os is, a­kit a párt­tagok lelkesen ünnepeltek. Hallani kívánták őt, de he­lyette Bródy Ernő szólalt fel, a­ki Vázsonyi nevében elnézést kért, mert Vázsonyi rekedt és­ szerdára tarto­gatja a hangját, a­mikor fel fog szólalni a költségvetési vitában. Vázsonyi foglalkozni fog beszédében Andrássy és Apponyi felszólalásával, majd külpolitikai kérdések­ről és a jogrendről mond hosszabb fejtegetést. Bródy Ernő ezután beszámolt a demokrata küldöttség sikeré­ről, mely szerint az adókivetés körül történt anomáliák orvoslását helyezte kilátásba a pénzügyminiszter. A teSsSispsassejB­g­S?6 EsapSsnovscs­­es-nSélt Süitem­pa. Az országos köztársasági párt május 22-én délelőtt tíz órakor Martinovics-emléküünnepet rendez az Omniá­­ban. Érdekes, hogy az ünnepbe meghívta a kormányt, a nemzetgyűlést és a külfööldi missziókat. Az a véle­ménye a pártnak, hogy az ország nagyjainak ünnep­lésében mindenkinek egynek kell lennie, hiszen a fran­­czia köztársaság is most ünnepli Napóleont, a császárt. A műsoron szerepel Nagy György dr., a párt elnöke, Diessmein Sándor dr. prelátus-kanonok, képviselő, Farkas István, a szocziáldemokrata párt titkára, Bá­rossy Jenő, a Vígszínház művésze és még többen. Az ün­nep után a fővárosi levéltárban megkoszorúzzák azokat a ládákat, a "hol "Martinovics és vértanutestvéreinek te­temei el vannak raktározva. ti iselvesss?­­»ess£m®f6fa« Az Újság miskolczi tudósítója jelenti tele­fonon. • Andrássy Gyula gróf holnap reggel hét óra­kor érkezik Miskolcbra. Kíséretében várják Ber­­nolák Nándor közélelmezési minisztert, Avarffy, Háttér István, Háttér József és más képviselőket, azonkívül Windischgraetz Lajos herczeget is. Dél­előtt küldöttségek tisztelegnek Andrássynál. Dél­után négy órakor lesz a hivatalos pártgyűlés a Korona-szálló nagytermében. A teremben mind­össze ötszáz ember fér el, kié ez nem baj, mert a választópolgárság, a­mely már régen elfordult Andrássytól, teljesen közönyös. Andrássy beszá­molója után Háttér István is fog beszélni. Este féltizenegykor társasvacsora lesz s hétfőn vissza­térnek Andrássyék. A német Bsormfras? rasm Isssif® 8e­fegj^ve&'SJena & §3^1©? iCbept ebtEk raoyee-re btsfia a fenbinelnta­­kitást. — As G*s6at2£e rss-gcssUosüfe a teSeay­­wea-sss&cs.S — Az Újság bécsi szerkesztőségének telefonjelentése. — Bécs, május 7. M­ay­­er dr., az eddigi párisi né­met nagykövet Berlinbe érkezett. Ebert elnök fel­ajánlotta neki a kormány­elnökségét. Mayer azon­ban csak a holnapi nap folyamán nyilatkozik. Ha Mayer nem vállalkozik, ismét csak Streseman kerülhet kombináczióba. Politikai körök Mayer kormányalakítása elé nagy reménységgel néznek, mivel párisi működése alatt sikerült némileg ked­vezőbb hangulatot teremteni a német ügy szá­mára, másrészről nemcsak a czentrumpártban, a­melynek tagja, hanem a birodalmi gyűlés vala­mennyi pártjában közkedveltségnek örvend. Mint bajor alattvaló pedig sikeresebben tárgyalhat a bajor kormánynyal a nemzetőrség lefegyverzése kérdésében. A bajor nemzetőrség lefegyverzését az entente követelése szerint május 31-éig végre kell hajtani. Az ultimátumnak a lefegyverzésre vonatkozó ren­delkezése egyébként is nagyobb jelentőségű, mint a pénzügyi követelések. Ez utóbbiakat az entente feltétlenül keresztülvihetőknek tartja, ellenben a lefegyverzés megvalósítása problematikus, mivel a birodalmi kormánynak semmiféle eszköze sincs arra, hogy a bajor kormányt reákényszerít­ve. A politikai körökben tartanak attól, hogy Franczia­­ország ezt a körülményt fogja felhasználni a Ruhr-vidék megszállására. A pártok jórésze el akarja fogadni az ultimá­tumot, hogy a fenyegető veszélyt elkerüljék. Azzal is indokolják ezt a felfogást, hogy ez esetben a felsősziléziai kérdést is rendezni lehet, a­mennyi­ben az entente a lengyel felkelést azonnal likvi­dálná. Véglegesen még mindig nem döntöttek. dussezer franczia kezdi meg az ele* 15 forintér t. Berlin, május 7. A solingeni kerületben hétfőn 20.000 főnyi franczia vonul be egyelőre Ideiglenes megbízás* 1921. AZ ÚJSÁG V. 8. 3 Sal. A franczia rajnai flotta utasítást kapott, hogy a legközelebbi napokra tartsa készen magát többnapos csapatszállító­i szolgálatra. A ruhr-vidéki hadsereg leg­főbb gyűjtőpontja Duisburg, Düsseldorf, Mainz, Trier. A csapatok két napon belül kezdik meg előnyomulásu­kat észak és kelet felé. Az utczára kerülnek­­ a román követségi palota lakói. Nemrég megírta Az Újság, hogy a német követ­ség újonnan vásárolt Eötvös­ utczai palotájában Görgei őrnagy kivételével, a­kinek a német követség udvarias­ságból egy lakást továbbra is felajánlott, s­ájus elsejére az összes lakóknak felmondtak. A s Lakáshivatal, állam­érdekekre hivatkozva, utasította a­­zokat, hogy laká­saikat május elsejéig ürítsék ki és mosassák a követség rendelkezésére. A lakók a határozattal szemben arra az álláspontra helyezkedtek, hogy mindaddig, míg a La­káshivatal megfelelő lakásokat ki nem utal, a kiköt­­tösködést nem kezdik meg és ha kell, bevárják a kény­­szerkilakoltatást. A kritikus május elseje eltelt, de a lakókkal szem­ben egyszerű felszólításon kívül semmi egyéb eszközö­ket életbe nem léptettek. Most, mint Az Újság értesült, a Lakáshivatal eddigi merev magatartásából enge­dett és a lakókkal szemben bizonyos enyhébb maga­tartást tanúsít. Tekintettel, hogy a legtöbb lakó va­gyonosabb osztályhoz tartozik és berendezéseik millió­kat érnek, senki se vállalta magára a felelősséget, a­­mely a kilakoltatással járna. A lakókkal, szemben te­hát a kilakoltatási határozatot, augusztus elsejéig elha­lasztották s a Lakáshivatal addig megfejelő lakásokat szerez nekik. Súlyosabb komplikácziók merültek fel azonban a román követség Horánszky­ utcza 15. szám alatti palotája körül, a­hol a Lakáshivatal a kilakolta­tást hétfőn reggelre rendelte el. Utalt is ki új lakáso­sokat a kilakoltak számára, de a kiutalt lakások mind ma is el vannak foglalva. Ha tehát a Lakáshivatal sür­gősen neme intézkedik, hétfőn reggel a Gerlóczy-palota eddigi lakói kiköltözhetnek az utczára, mert más laká­suk egyelőre nincsen. A Roheim-villa nylmazottainak tartuzása. A mai tárgyaláson Gadó István főtárgyalós­ elnök ekének Csermák Rezsimét hallgatta ki. Társalk­odónő a Bobcim-várában. Elmondta, hogy a forradalom regge­lén a csőcselék illetlen szavakat kiabált be a villába, de nem adtak rájuk semmit. Később benyomták a ka­put és egy esőküpönyeges úr több katonával behatolt. Azt­ mondták, hogy Tiszával akarnak beszélni a nem­zeti tanács nevében. A Czivil ur . beszélt is Tiszával és a­mikor kijött, azt mondta, hogy a nők féltek tőle, pe­dig ő imádja Tiszát. Aztán előadta a gyilkosság részvé­­­teit, a­melyeknek szemtanúja volt. Gartnerben felismeri a délelőtti látogatót, Sztmykovszkyban pedig azt a ka­tonát, a­ki délután a gyilkosság alkalmával a villában járt és ő vele beszélgetett. A következő tanú Weszély Margit, a Roheim-család kertészének leánya. Azt vallja, hogy a délelőtti látó-,­­gató azt mondta Tiszának : Csak ebédeljen meg nyugod­tan, kegyelmes úr, majd délután eljövünk a kegyelmes űrért autóval. (Dürtner nevet.) Akkor aztán be­törtek a villába és az egyik katona Tiszának kijelen­tette, hogy azért jöttek, hogy őt kivégezzék, mert ő volt oka a háborúnak. Erre a kegyelmes asszony megje­gyezte : Szép maguktól, szégyeljék magukat. Az uram is katona és katonatársukat üldözik. Erre a katona azt felelte, hogy a háborút a kegyelmes úr okozta. Felszó­lította a hölgyeket, hogy lépjenek félre. A hölgyek el­lenkeztek. E pillanatban Tisza előre lépett és akkor el­dördült az első lövés. A tanú a gyilkosságot a szalonból látta. Gartnert és Sztan­ykovszkyt ő is felismeri, az utóbbival szemben megjegyzi, hogy nagyon hasonlít az illető katonához. Szünet után kihallgatták Bartha Annát, Epheimák szobaleányát. Látta, a­mikor az egyik katona a Tisza által félretett revolvert zsebre vágta. Klein Józsefné, Sioheimék kertészének anyja vallja, hogy a katonák előtt ő és a fia nyitották ki az ajtót, miután Cserrtsákné mondta, hogy már kétszer úgyis benyomták az ajtót, tehát hiába minden ellenkezés, Csermákné ezt tagadja. Miután senki sem kívánja a fablu meghiteltetését, a bí­róság ezt mellőzi, ellenben az első három tanút vallo­mására meghitejtették. Klein Rezső kertész a Köhheim, villában ugyanazt vallja, a­mit az anyja. Nóvum csak annyi, hogy szerinte a gyilkosok a villa kerítésén mász­tak ki. Ezt Hüttner tagadja, ellenben Sztanykovszky vallja, hogy neki egy ismerőse, a­ki a gyilkosság nap­ján a Hermina-úton járt, látott a Roheim-villa keríté­sén lemászó katonákat. Utolsó tanú­ja Rákóczi Sándor, a Tisza őrizetére kirendelt csendőrök vezetője, a­kit kö­telessége elmulasztásáért a haditörvényszék hét évi bör­tönre ítélt. Elmondta, hogy már korán reggel döröm­böltek a villa előtt emberek és Tiszát keresték. A csend­őrök a pinczehelyiségben tartózkodtak, mert a kegyel­mes úr nem szerette, ha őt őrizték. Két társa látta az esőköpönyeges tisztet, a­ki két katonával jött a villába. Mikor távozott, ő felment Tiszához és kérte, hogy en­gedje meg, hogy a kis inast a laktanyába küldje és kér­jen karhatalmi megerősítést. Tisza azt válaszolta : Nem kell, csak maradjatok úgy, a­hogyan vagytok. Később lejött a kegyelmes úr a pinczébe és czigarettákat oszto­­gatott ki a csendőrök között. Aztán elmondotta lesze­­reltetésü­k részleteit. A katonák arczára nem emlékezik. Meghiteltetését a bíróság mellőzte. A tárgyalást hétfőn folytatják. Csermák Rezsőné Veszély Margit

Next