Az Ujság, 1921. június (19. évfolyam, 117-141. szám)
1921-06-19 / 133. szám
10 miniszteri titkár vallja,hogy Friedrich állandóan gazembernek nevezte Pogányt kétségtelen, hogy Fényes sem tartozott a Pogány hívei közé. A legnagyobb ellentét volt köztük. Wagner Károly dr. volt államtitkár vallja, hogy Friedrich a lánczhidi tüntetés alkalmával megsebesült és akkor hazament Mátyásföldre és napokig nem jött be a fővárosba. A Tisza-gyilkosságról Friedrich, a legnagyobb felháborodásal nyilatkozott. Vig Géza hivatalnok azt vallja, hogy kár volt Tiszának meghalnia, éppen az lett volna a megfelelő büntetés, hogyha megölte volna azátalakulást. Finn Kornélia tisztviselő Gartner idegességéről és durvaságairól tett vallomást. Halász-■ Miklós dr. ügyvéd vallja, hogy Friedrich államtitkár korában, amikor egy kirabolt ügyfele dolgában nála járt, neki azt, felelte, hogy ő a katonatanácsosai semmit-féle összeköttetésben nincs. Rukovszky Iván földbirtokos vallja, hogy a gyilkosság után beszélt a család tagjaival. Impressziója az, hogy szemezett intelligens emberek követték el a gyilkosságot. Kéri erre megjegyzi, hogy Tiszát a gyilkosok letegezték, tehát aligha voltak intelligens emberek. Megjegyzi, hogy Tiszát a családnak kényszeríteni kellett volna az elutazásra. A felelősségét ők viselték és nem mi. Gartner : Én erőszakkal elvittem volna. Akkor Tisza , ma is élne, mi pedig nem ülnénk itten. Búza Barna volt miniszter vallja, hogy Fényes mindig a mérséklet embere volt, a lánczhídi felvonulást is Friedrich forszírozta és Fényes ezért, összeveszett vele. Aztán elmondja, hogy a forradalmat nem ők csinálták, de látták, hogy kikerülhetetlen. Este nyugodtan lefeküdtek aludni és reggel hallották, hogy éjjel kiütött a forradalom. Az elnök megjegyzi, hogy éppen az volt a baj, hogy mindenki aludt, csak a forradalmárok voltak ébren. Friedrich a lánczhidi tüntetésre vonatkozólag tett észrevételeket, aztán a tanút meghiteltették. A tárgyalást hétfőn folytatják. Kisérett vecséei direktórium kfinfigyelően, a pestviszéki törvényszék ma fürdette kifliccelési direktórium volt tatgjaitak bűnügyében az ítéletet.. .ybiróság Medveczki Jenő magántisztviselőt kilettes (M börtönBfntetésrel Sipitzert Frigyes főszámtanársost, dr. Murányi J Gyula magyar államvasúti felügyelőt 2000 korona pénzhiteleére, Horváth Istvánt három és fél évre ítélte. KÖSZGAZDáSML A szénkérdés. (A szénárak és a vállalatok osztalékporpikája.) Nagy vonásokban megállapítottuk, aiogy az illetékes hivatali tényezők mesterségesen csigázták fel a szén árát. Már az alapár magas volt, mert az üzemi kiadásokat nem is lehet szabatosan ellenőrizni és ezt további árdrágító tényezőkkel, mint a 6 százalékos lakásépítő pótlélyt a folyó beruházások 60 százalékánáll; egy év traffit leírása, stb. még lényegesen növelték. A szán árának ilymódon való kialakulása niii véletlenül, hanem a bányavállalatok közvetlen ^*tailaakozása útján történt, s ha ezek igen súlyos termelési viszonyaink között eddig is csak saját üzleti érdekeiket tartották szem előtt, — ami pedig legfeljebb addig volna jogosult, ahol ezzel a közérdeket nem sértik, vagy károsítják, s aligha remélhetjük, hogy ebben a magatartásban lényeges változás álljon be. Sőt ellenkezőleg. Igen komoly tünete arra vallanak, hogy a bányavállalatok a mai tarthatatlan helyzetet stabilizálni vélik, s ebből a szempontból igen komolymérlegelésre tarthat számot a Salgótarjáni Kőszénbánya r.-t. sorozatos tőkeemelése. Ezt néhány adattal próbáljuk megvilágítani és indokolni. A SalgótarjániKőszénbánya r.t. nemrég emelte fel 33 milliós alaptőkéjét 82.500 darab részvénynyel 49,5 millió koronára. Ezeket a részvényeket ingyen adta a részvényeseknek a petrozsélyi bánya tranzakciója alapján. Most újra 75.000 darab részvénnyel szaporítja tőkéjét, s ezek ellenében Rimamurányi részvényeket fog kapni. A társaság tőkéje tehát 64,5 millió korona. Ezen a ponton igen fontos megállapítás, hogy a társaság hivatalos közleményben tudatta a részvényesekkel, hogy a múlt évre fizetett 65 osztalékot évek sorára biztosítva látszik. Már most egy kis számvetést kell csinálni, hogy e biztatás figyelembevételével miként alakul a helyzet. A társaság 1920. évi mérlegében 33 millió korona tőke mellett 7 millió korona leírással 18.9 millió korona nyereséget mutatott ki Ebből különböző alapokra, adományokra és osztalékra 18.5 millió koronát fordított. Feltéve, hogy a társaság a fentebb említett legújabb alaptőkéje mellett a most említett alapokat, adományokat és "osztalékot — utóbbinál ígéret szerint 65 koronát számítva — megfelelő arányban kívánja dotálni, akkor e célból 35,6 millió koronára lesz szüksége. Kérdés már most, hogy ez a jövedelem miből és miként rekrutálódik. Egyéb adat hiányában fel kell tennünk, hogy az értékpapírok jövedelme a társaság birtokában lévő Esztergom—Szászvári -és Északmagyarországi bánya részvények kazat vagy egyéb hozamából származnak s ez az összeg 2,8 millió. Alapul véve az Egyesült czement, és tégla jövedelmát s számítván itt a részvények 55%-os birtokát, a jövedelem ezen a czimen 275.000 K. Ugyancsak az értékpapírtárczába kerül a Rimas Murányi most átvett 129.000 darab részvénye, amely a legutóbbi 14 K osztalék alapján 1.7 millió K. Ez összesen 4.8 millió K jövedelem. A petrozsényi bányában való részesedés kiszámítása már jóval nehezebb és körülményesebb. Tekintettel azonban arra, hogy a kiosztásra kerülő tiszta jövedelmet vettük irányadónak, kiindulási alapnak tekinthető, hogy a társaság a részvényeseknek 75.000 darab részvényt adott, mégpedig azzal az ígérettel, hogy 650 osztalékot fog fizetni. Ebből következik, hogy a társaság ministrálisan legalább 5 millió koronára becsüli az innen várható jövedelmet. Tegyük fel azonban, hogyjó értékesítési lehetőséget és a valutanyereséget is figyelembe véve, kétszer anynyit, vagyis 10 millió koronát fog kapni a petrozsényi bányákból. Lássuk most már magyar bányáink termelési jövedelmét. Szakemberek s köztük a fogyasztók igen nagytekintélyű vezetői hangoztatják, hogy a mostani rendkívül magasan és indokolatlanul megállapított q-kénti haszontétel hosszabb ideig most már semmi szín alatt sérti lesz fenntartható. Hatehát csak félig-meddig, normális viszonyok bekövetkezését is remélve, a q-kénti hasznot még mindig igen magasan 1 K-ban kalkuláljuk — s ez, lehet, hogy egy, lehet, hogy két éven belül kétséget kizárólag bekövetkezik — akkor 10 millió a termelést alapul véve, a jövedelem ezen a czímen 10 millió korona. Az itt felsorolt és szétosztásra kerülő tiszta jövedelmi tételek összege ezek szerint 24,8 millió K, tehát majd 11 millió K még hiányzik ahhoz az összeghez, melynek rendelkezésre kellene állni, hogy az alapok a felemelt tőkével arányban flotáltassanak s az osztalék változatlan maradjon. Miből lehet ezt a hiányt pótolni ? Három bevételi forrás áll a társaság rendelkezésére. Elsőnek vesszük a petrozsényi bányát, ahol azonban már magunk 190 százalékkal több bevételt kalkuláltunk, mint amennyit maga a társaság a részvényeseknek kilátásba helyezett. Amásodik bevételi forrás az érdekkörébe tartozó vállalatok értékpapírjainak hozama, amely egyik-másik vállalkozás növekedő hasznával esetleg javul. Ezt a javulást azonban akkor is nagyon kedvezőtlenül befolyásolja, vagy enyhén szólva paralizálja a Rimamurányinál vállalt érdekeltség, melynek mérlege röviden a következő: A Salgótarjáni adott 75.000 darab részvényt a Rimamurányinak, amely után — alapul véve a 65 korona osztalékot — 4.9 millió koronát fizet ki. Ezzel szemben kapott a Salgótarjáni 120.000 darab Rima részvényt, mely után a legutóbbi 15 korona osztalékot számítva, a bevétele 1.7 millió korona, úgy hogy ezen a címen — feltéve persze, hogy a két társaság között a részvények kölcsönös hozamára nézve nem történt külön intern megállapodás — 3,2 millió korona veszteséget jelent a Salgótarjánira nézve. A harmadik bevételi forrás a széntermelés haszna, amelyből csak akkor kerülne ki a fent jelzett 11 millió korona hiány, ha a mostani drága szénárak megmaradnak. Itt kell visszatérnünk arra az állításunkra, hogy komoly tünetekből lehet következtetni, mely szerint a bányavállalatok a mai ,tarthatatlan helyzetet stabilizálni vélik, s ebből a szempontból kell igen komolyan mérlegelni a Salgótarjáni sorozatos tőkeemelését s ezzel kapcsolatban fixírozott osztalékpolitikáját. A fentebbi hozzávetőleges számítás arra vall, hogy a bevételek között döntő súly esik arra a feltevésre, hogy ha nem is egészben, de legalább részben "fennmaradnak a mai" rendkívül drága szénérak. Ezzel kapcsolatban már most azt is meg kell állapítani, hogy ily 'feltevésnek csak akkor lehet valami alapja, ha a kötött forgalom — és itt értjük úgy a hatósági ármegszabást, mint peddig az állami beavatkozásnak bármely formáját — változatlanul fennmaradna. Ez az állapot azonban a közérdek sérelmét, nevezetesen ipari termelésünk alig ellensúlyozható válságát jelentené. Ilyen körülmények között újból a legnyomatékosabban hangsúlyoznunk kell annak szükségét, hogy mindazok az állami terhek, pótlékok, vagy egyébb olyan intézkedések, melyek a szén árát drágítják, s forgalmát pedig korlátozzák, a legsürgősebben hatályon kívül volnának helyezendők. úgy tudjuk különben, hogy az ipari érdekképviseletek energikus állásfoglalással és közbelépéssel — valószínűleg több hozzáértéssel és szakavatottsággal is mint mi — a mostani helyzet gyökeres megváltoztatására fognak törekedni. V AZ UJSAG Tasárnap, 1921 junius 19. •’ " ....................... * ......... ) ' • Az érdekképviseletek az Árvizsgáló Bizottság ellen. (Szerdán lesz az érdekképviseletek közös gyűlése. — Az Omke és a Kereskedelmi Csarnok állásfoglal. Az Országos Iparegyesület — értesülésünk szerint — szerdán délután 5 órára hívja össze az érdekképviseleteket, hogy egyörtetűen állást lehessen foglalni az Árvizsgáló Bizottság megszüntetése czéljából. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés legutóbb tartott igazgatósági ülésén foglalkozott a bizottság reformjára vonatkozó rendelettel. Horváth István főtitkár egyenesen erkölcstelennek mondotta, hogy amikor a pénzügyminiszter nem akar olyan szerv részére pénzt adni, melyet az államra feleslegesnek tart, ennek terheit most a kereskedelemre és iparra hárítják, amelynek pedig épp ez a bizottság egész fennállása alatt legnagyobb kerékkötője volt. Azt indítványozza, hogy a kereskedelmi és ipari érdekképviseletek egységes manifesztációban jelentsék ki, hogy az Árvizsgáló Bizottság szakvéleményét és működését egyáltalán nem veszik igénybe s kérjék fel kamarai tagjaikat is, hogy a kamara is hasson oda, hogy tagjai sem az Árvizsgáló Bizottság elnöki tanácsában, sem szaktanácsaiban részt ne vegyenek és azt sem anyagilag, sem erkölcsileg ne támogassák. Hotter Zsigmond szükségesnek tartja, hogy a gazdasági érdekképviseletek közös nagy ülésén tiltakozzanak a kereskedelmi miniszter legújab kereskedelemellenes rendelete ellen. A Kereskedelmi Csarnok közgazdasági bizottsága Kaszab Aladár elnöklésével tartott ülésén Vágó IstvánGyörgy titkár megállapította, hogy az egyesület már két évvel ezelőtt s azóta is többször állást foglalt az Árvizsgáló Bizottság működése ellen. Ahelyett, hogy ezt szőkebb keretek közé szorították volna, az új rendelet több olyan új hatáskörrel ruházta fel, amelyek nemcsak feleslegesek, de egyenesen veszedelmesek a gazdasági élet konszolidálása szempontjából, s részletesen ismerteti a sérelmes intézkedéseket s konstatálja, hogy a helyzet annyira elmérgesedett, hogy ezen csakis az Átvizsgáló Bizottság teljes megszületése segíthet. Ugyancsak időszerű volna, ha, a megindult kereskedelmi verseny folytán feleslegessé vált árdrágítói visszaélésekről szóló törvény hatályon kívül helyezése. A javaslato k háborús vagyonok vállsága az érdekképviseletek előtt. Az érdekképviseletek mai, szombati tanácskozásán Vértessy Sándor dr. államtitkár elnökölt. A tanácskozáson a harmadik vagyonváltságról szóló törvényjavaslat volt napirenden, és mely a háborús nagyobb vagyonok váltságára vonatkozik. Az első telsz®aló Proszvimmer Béla dr., a TÉBE ügyésze volt, aki nem tartotta a tervezetet szerencsés alkotásnak. Titánai Fellner Frigyes dr. szólalt fel a javaslat mellett. Szerinte a reális vagyonszaporulatok elbírják a javaslatbanmegszeglott megterheltetést. Glücksthal Samu dr., az OMKE képviseletében elvileg helytelenítette a javaslatot és elejtendőnek tartja. Ha már be akar a pénzügyminiszter hódolni annak a jelszónak, hogy a háborús vagyonokat meg kell fogni, akkor legjobb volna a hadinyereségadó pótlékolása arra a czélra, mert a háborús vagyonok időközben átalakultak, az értékmérőben nagyarányú eltolódás állottbe és ezért a törvényjavaslat kivihetetlen lenne. Görög Frigyes dr. , a Pénzintézetek Országos Egyesületének képviseletében hangsúlyozta, hogy a javaslat a mostani közhangulatnak sem koncesszió és tulajdonképpeni czélját sem éri el. Ha a pénzügyminiszter a nagyobb vagyonokat súlyosabban kívánja megadóztatni, akkor helyezkedjék arra az alapra, hogy a három milliónál nagyobb vagyonokat pótlékkal sújtsa. Az technikailag könnyebben kivihető és a kincstárnak nagyobb adóbevételt is biztosít. Végül Szegő Ernő dr., a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és Teles Béla dr. a háztulajdonosok nevében ellenezte a javaslatot, mire Vértessy államtitkár kijelentette, hogy az elhangzott aggodalmakat közölni fogja a pénzügyminiszterrel. * Az ezresek és tízezresek beváltása hétfőtől kezdve már csak az Osztrák-Magyar Bankban és az állampénztáraknál történhet, mert a kicserélésre kitűzött hat heti idő ma lejárt. Folyó hó 19-től július 15- ig igmér.m minden levonás nélkül lehet a felülbélyegzett tízezer és ezerkoronás bankjegyeket becserélni, ettől kezdve pedig a pénzügyminiszter rendelettel állapítja majd meg, hogy milyen határidőn belül és milyen időszakonként emelkedő százalékos levonásokkal cserélik majd ki a bankjegyeket. További három hónapra megkapják a köztisztviselők a rendkívüli segélyt, ami annak következése, hogy a katonaság leszerelésével kapcsolatban hasonló természetűpótdíjat engedélyeztek július, augusztus és szeptemberre is. Ennek folytán a pénzügyminiszter előterjesztést tett a minisztertanácsnak, hogy erre az időre a köztisztviselők és alnyugdíjasok rendkívüli segélye szintén folyósíttassék. Szeptember végével ,a segély minden körülmények között meg fog szűnni. Külföldi devizajegyzések. Zürich . (Zárlat.) Budapest 7.'i7'h, Berlin 8.S2V1, Hollandia 195.50, Newyork 586, London 22.28, Paris 40.15, Milanae 29.70, Prága 8.20, Zágráb 4.00, Bukarest 9.12V* 1 Vars/TI^’/1, Bécs 1.20, Osztrák bélyegzett korona 0.89, Annsterdam: Berlin 4.32V2, Bécs 0.60, Olaszország 15.Ígyrö A tőzsdei magánforgalomban alig volt kötés, de az irányzat javult. Inkább névlegesen : Országos fa 930—.10, Liehtig 715—30 és Lipták 365—75, Dollár 45—46%, márka 365—67, lei 385—87, cseh, korona 355—58, Napóleon 795— 805 és bécsi kifizetés 380—1/t volt. A románok kártétele a győri ágyugyárban. A Magyar Agyugyár r.-t. most tette közzé 1920. évi zárszámadásait, amelyekből kitűnik, hogy a román rekvirálások 805 millió korona kárt okoztak az ágyúgyárnak. Az országos fényképész és rokonipari kiállítást e hó 25-én délelőtt Vilikor fogják nagy ünnepségek között megnyitni az Iparcsarnokban. A kiállítás tartama alatt nappali világítás mellett naponként négy mozielőadás lesz, amit a látogatók díjtalanul megtekinthetnek. A kiállító fényképészektől minden ezredik látogató tiszteleti ényképet kap. A kamara közlekedési szakcsoportja most tartott ülésében tárgyalták a kereskedelmi miniszter azon leiratát, melyben kifogásolta a kamara állásfoglalását a Máv, hibáztatott üzletvitele tekintetében. A szakcsoport többek hozzáállása után Gyömrey Sándornak a válasziratra vonatkozó előadói javaslatát elfogadta. Ugyancsak elfogadták azt a javaslatot, melyben a szakcsoport aggodalmát fejezi ki a csepeli kikötő-építés tárgyában kiadott opezió miatt és sürgeti az autonóm kikötő-építő bizottság reaktiválását a kikötő-építés gyors és a magyar érdekeknek megfelelő folytatása érdekében. A kisipar a közszállításban. Arról értesülünk, hogy a kereskedelemügyi miniszter az államvasutak igazgatóságát utasította, hogy a kiírásra kerülő, közmunkáknál és szállításoknál a kis- és középipart és az ipari szövetkezeteket lehetőleg közvetlenül részesítse munkálatokban és szállításokban mindenkor, amikor a munkák és szállítások természete ezt megengedi. Ugyanekkor felhívta az igazgatóságot a közszállítási szabályzatban lefektetett, és egyúttal a helyi ipar érvényesülését is szolgáló elvek szigorú szem előtt tartására. Felhívta továbbá az igazgatóságot, hogy hívja össze tájékoztató értekezletre a szakmabeli érdekképviseleteket az 1921122. évre tervezett építkezések és szállítások ismertetése czéljából. Az árutőzsdén a tegnapi árak alig változtak, de meg lehet állapítani, hogy a gabonafélék irányzata tartott. Egy két kisebb tétel tengeriés zab: 790—810 között kelt el, de különben üzletkötés nem történt. Gyapjú ma is üzlettelen. Jegyezhető áruk a következők : Dunántúli merinó 40—45, nagy tételben 48-ig. Miskolcz—egri 46—50, nyírségi 34—40, tiszavidéki fésült 46—50, nagy tételben 54 koronáig. .. Magyarországi Festék- és Lakknagykaraskodók Országos szövetsége folyó hulmán tartotta Spiegel Miksa, keresküdelmi tanácsos elnöklete alatt az évi közgyűlését. Horváth Ernő vírgy. alelnök vázolta a jelenlegi közgazdasági helyzetet, megjelölve a szövetség további működésének irányát. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Balla titkár beterjesztette a szövetség évi jelentését, melynek tudomásul vétele után az elnökség eredményes működéséért a szövetség köszönetet szavazott és elhatározta, hogy amagyar festékkereskedelem czéljait szolgáló szaklapot teljes erkölcsi cstyával támogatja.............. hát egyhangúlag elfogadták s kimondották, hogy csatlakoznak az Országos Iparegyesület által megindított akczióhoz s az összes társegyesületeket a legteljesebbegyüttműködésre, hivják fel.