Az Ujság, 1921. június (19. évfolyam, 117-141. szám)

1921-06-21 / 134. szám

Július 1-én megindul a vasuti forgalom Jugoszláviával. (Sít Uság nagy kanizsai tudásnájának telefonjelentje.) KigrkiBhsí. junius 20. IrfirkénTSs fármnja érkezett ide egy jugoszláviai vasuti hizr#.-ág, amely Szabadkán tárgyalásokat folytatott a magyar kormány kiküldötteivel. A bizottság vezetője elmondotta Az Újság nagykanizsai tudósítójának, hogy a szabadkai vasúti konferenczián a belgrádi kormány inicziativáját hívták nelm a Magyarországgal való vasúti forgalom ijjét való megindítása "végett. A konferencián teljes megállapodás jött létre a felek között, akik megegyeztek, hogy:— ha technikailag lehetséges — július 1-én a vonatforgalmat megindítják. Ennek — mint a jugoszláv delegátus mondotta — az volt az előfeltétele, hogy váljon jelenleg a határállomásokon a forgalom elé nem gördülnek-e akadályok. A magyarok és a jugoszlávok tehát együttesen beutalák a határállomásokat, Röszke, Szőreg, Gyékényes, Máriakeresztúr és más állomásokon helyszíni szemlét tartottak és megállapították, hogy a forgalom, megindításának semmiféle akadálya nincs. Mindenesetre szükséges, hogy Jugoszlávia ratifikálja ezt a megállapodást, ami több, mint valószínű. ***-^^~*—v - 4: "..y Tff . Drózdy Győzőt újra megválasztották. t's elég két falu választási eredmánye Ishwrstlin^ Paesa, julius 20. Tegnap lezajlott a Rácsni kerületben a választás. Ivein is nagyon zajlott, mert minden a legnagyobb rendbenörtént. A Drózdy-párt részéről már napok óta sapnetelt az agitáczió, melyet egészen _ fölöslegesnek” tartottak. A szavazatok összeszámláló’3. rerczben — este hét óra! — még,*10‘ azonban a választókerület hatvankét községe közül hatvanmár beküldte az eredményeket és a 22.000 választópolgár közül 17.710-nek a szavazatai már összeszámolták. Drózdy Győzőt egész nyugoottan újból megválasztott képviselőnek tekintettük. 17.710 szavazatot számoltak össze eddig, ebből : Drózdyra 13.500 Sebestyénre 3200 Molnárra 1010 szavazat esik. A két hátralévő község és a hátralévő 4290 szavazat már semmiesetre sem billentheti Sebestyén javára a mérleget. „A liberalizmusnál nem kell idegen segítség." Ugron Gábor ünneplére az Erzsébetvárosi Körben. Az Erzsébetvárosi Körben Ha este Ugrón Gábor, a kerület egyik képviselője lisztiletérő vucsmát rendeztek, amelyen felköszöntették Ugron Gállort, mint, a liberalizmus egyik harczosát. Az üdvönci beszédre Ugron Gábor hosszabb beszéddel válaszolt: — A legutóbbi idők eseményeire kilép: rámutatni,— mondotta a többi között — a misoke kopátatalja, hogy nehéz dolga volt annak a néhány hepiás politikusnak, aki kénytelen volt szembeszállni a jelenlegi rendszerrel. " Nehezítette a helyzetet még az is, hogy kevesen voltak. Egyes liberális politikusok nem akartak résztvennii a mai rendszer elleni küzdelemben, távol síklották magukat. Voltak úgynevezett szabadportyázók is, akik más taktikával dolgoztak s ezek nem hogy használtak volna, hanem még inkább ártottak a liberalizmusnak. Örömmel konstatálhatjuk, hogy napról napra szaporodik a liberális tábor úgy a nemzetgyűlésen, mint a fővárosban és az országban. Beszél ezután Ugron Gábor azokról a politikusokról, akik külföldről jövő segítséget remélnek és egyes politikusok külföldi akcióiról. _ Kom lehet ilyen politikával a liberálisoknak magukat azonosítani, — mondja Ugrón — mert minden ilyen akczió az ellentábort még nagyobb összetartásra ösztökéli. Idegen segítséggel nem akarunk hatalomra jutni és csak a magunk erejére akarunk támaszkodni. Egyedüli segítségünk a magyar népben rejlő liberalizmus. . — Minden idegen beavatkozást vissza kell utasítani. Nem tudjuk kényszeríteni ezeket a politikusokat — mondotta Ugrón — hogy hagyják abba külföldi aktácziójukat, mert ez inkább árt a liberalizmusnak, mint a jelenlegi reakció. Nem tudjuk továbbá megszüntetni az orosz bolsevizmust sem, ami miatt szükség van a reakció szerint a kivételes intézkedésekre. Remélhetőleg meg fognak szűnni a kivételes intézkedések, mert be fogják látni a kormányok, hogy ez akadálya a konszolidácziónak, megbontja a nemzet egységét, megakadályozza az ország boldogulását. Tulajdonképpen ez az igazi destrukczió. Mi, liberálisok, nem akarunk erőszakos eszközökhöz nyúlni, mint azok a politikusok, a kik a külföldön dolgoznak, mert a polgárságnak több forradalom nem kell és mert nekünk béke kelk , .rV i Ke®, 1921 Junius SI.I * AZ ÚJSÁG? — ----- Utána Katona Béla, a kör alelnöke, szólalt fel. Beszédében helyeselte Ugrónpolitikai felfogását és szerinte oly politikára van szükség, mely biztosítja az emberek megélhetését. Politikai szabadság kell, hogy az ország el bírja viselni azokat a terheket, amelyeket t.reá rónak. Egyetlen valuta javítás — mondja Katona *’Edre — a munka. A pénzügyminiszter által benyújtott javaslatok homokravannak elütve. Hosszabban foglalkozik ezután Hegedűs pénzügyi terveivel és javaslataikkal és beszédét azzal fejezi be, hogy az ország boldog a- lábához erős polgárságra van szükség. ’ Katona beszédét megtapsolták és a közönség hossza- Isün ünnepelte Vgton,Gábort. Emenstenle küzvetnim görög*tstrak kérdésbén. Piri., június 20. (Havas.) (Jurzon és Uriand délután foglalkoztk a felsősziléziai problémával, utána pedig Henri Longaret az egyetértésben elhatározták, hogy együttes angol—franczia —olasz demarsot tesznek Athénben, amelylyel fölszólítják a görög kormányt, hogy offenzívájának újra megkezdése előtt fogadja el a szövetségesek közvetítését. Angol, franizia és olasz körökben nem tartják kizártnak, hogy Görögország és Törökország elfogadja az ententehat álmok késs vetítését. Ligát a pazarlás ellen! — Az Ujság tudósítójától. — Hegedűs Lóránt pénügyminiszter hosszabb beszédet mondott vasárnap a kereszténypárt budai tt-ülésén. Felvetette azt az eszmét, hoy angol mintára nálunk is liga alakuljon a pazarlás megfékezésére. J szó szerint ezt mondotta: ma Angliában mindesteki jelenti a pénzügyminiszternek, hogy milyen ditheok feleslesek, ki nem jár a hivatalba, milyen iulaktornak és minden héten jelölta a pénzügyminiszter, hogy ezts ezt a tételt törli a költségvetésből. Az a nanívmux vár a magyar nőkre, hogy csinálni kell egy illeni pazarlás elleni ligát, mert a pénzügyminiszter mindent nem ellenőrizhet. Bejelentette a pénzügyminiszter, hogy még két terve vár megvalósulásra ; az ingatlan vagyon és a háborúban szerzett nagyobb vagyonok váltsága. A kisebb gazdák gabonaalapon űzetnek majd váltságot. Minden hónapban benne lesz a hivatalos lapban, hogy mennyi a búza ára s a gazda eszerint fog fizetni. A nagyobb gazdák földben űzetik a váltságot s ezt a földet odaadják annak, akinek nincs, de nem ingyen, mert a kormány — mondotta a miniszter — a magántulajdon elvi alapján áll és senki sem kap ingyen földet, hanem csak az, aki dolgozik. Azután a közigazgatásról mondolt kritikát a pénzügyminiszter a legnagyobb hibájául azt rótta fel, hogy nem tudott bábut a szegény emberrel. Kifejtette továbbá, hogy csak az egy millión felüli vagyonoknál fog operálni újabb váltságga. Ha kiderül, hogy az ilyen vagyonok 1914 óta keletkeztek, vagyis háborús vagyonok, akkor megfizetteti még egyszer a váltságot. Kiámutatott arra is, hogy annak idején junkumot állított felaz ingó és az ingatlan vagyon váktsága között s kötelezte magát, hogy a mennyiben a nemzetgyűlés szeptember elsejéig nem iktatja törvénybe az ingatlan váltságot, visszafizeti az ingó váltság csimén befolyt összegeket. Ezta pénzösszeget azonban nem tudja viszszafizetni, — mondotta, — mert már elköltötte. Csak egy megoldás lehetséges : de nemzetgyűlésnek meg kell szavaznia az ingatlan vagyon váltságot. Mégpedig a nyári szünet előtt. A pénzügyminiszter felhívta a nőket, csináljanak propagandát a nép körében, hogy az erre vonatkozó javaslata többséget kapjon a nemzetgyűlésen. — Hirdessék ! — mondotta — hogy a terheket meg kell szavazni, mert a pénz romlásában tovább vissza nem mehetünk. Beszédét így fejezte be a pénzügyminiszter : — Azt mondják a közgazdasági kávénénikék, hogy Hegedűs eltévesztette a dolgot. Hogy úgy kellett volna csinálni, mint Ausztriában van. De mi van Ausztriában ! Sertéshús 320 korona, borjúhús 500 korona és a kapupénz — ami nekünk férjeknek különösen fontos (Derültség.) — 10 korona. És ez lett volna nálunk is. És kibírná ezt az ország ? Én kérek önöktől hitet nem magamban, hanem a nemzet feltámadásában. Tudnia kell minden magyarnak, mit csináljon és csak várnia kell, amíg ismét nappal lesz. Szolgálni kell a hazát és nem szabad nézni, mibe kerül és nem szabad nézni, ki mi. Igen felfogású. Jó időben, rossz időben, soha el nem .A múló hittel, egy soha el nem múló nemzetet, nézzünk ! Vázsonyi Vilmos a zsidókérdésről. Vázsonyi Vitrtrl trződet mondott vasárnap a pesti izraelita hitközség eryülésén. Beszélt a zsidóüldözésekről is. — Mindaz, —s mondolta — amit ma látunk Magyarországon, nem van keresztény és nemzeti jelszó alatt üldözték már a Zsidókat, csak nem Magyarországon, hanem Németországban, üldözték őket a nagy napóleoni szabadságharcai után. — Majd igy folytatta Vázsonyit — Nem alarom kutatni, hogy ha a fajelméletet alkalmazzuk lagyarulapjon, hányan maradnak meg itt a poron fim a fa ffangosabb fajelméleti bajnokok közül. Nem a Va u tatul, hogy ha minket a magyar nemzet köréből a mi állítólagos faji származásunk alapján akarnak kitagadni, akkor azok a németnevüek, tótnevüek, vagy német és tót, származásúak, akik ebben az országban derék magyar hazafiakká változtak át, — annyira, hogy már el is felejtik, hogy német és tót származásúak voltak — hogy fognak megmaradni a magyarság körében. Mit jelent az egész faji elméleti A nemzethez való tartozás a közös kultúrában, közös nyelvben, közös tradiczióban való fölnevelkedést jelent. Ebben az országban vannak a mi apáink és öregapáink sírjai. Ezek a sírok beszélnek értünk. Itt van a mi tradícziónk, a múltunk, mi itt gyökerezünk, nekünk nincs külön nyelvünk, mi magyarul beszélünk, magyarul gondolkodnunk. Vakmereségenisiket a magyar nemzet köréből, kitagadni. Nem tagadjuk meg vallásunkat, ha azt akarják, hogy faj legyünk, azok vagyunk, de fajunk és vallásunk ellenére vagyunk magyarok, ennek a határnak Ilii fiai. Nincs előzmény nélkül, ami most történik. Bűnbakot kellett keresni a háború elvesztéséért. Keresni kellett azt a medret, ahová be kell vezetni a háború elvesztése miatt kifakadt gyűlöletet. Nincs forradalom, mely ne zsidóüldözésekkel kezdődött volna. Nincs háborúnak befejezése, mely hasonlókkal ne járt volna. Vázsonyi Vilmos azután arról szólt, hogy a magyar, zsidóság mindig lelkesen küzdött az integritás zászlaja alatt. Megemlítette, hogy annak idején földház intéztek a megszállt területek zsidóságához s kérték őket, hogy maradjanak terhezetlanül magyarok. Európa zsidóságához is fordultak kéréssel, akadályozza meg minden erejével a magyarság széttörését. Vázsonyi Vilmos megismétli beszédében az üzenetet s arra kéri a megszállt területen levő zsidókat, hogy tartsák izini a szolidaritásukat az itteni zsidósággal, nemcsak a vollasizni ■mint zsidók, hanem a kulturában is, mint magyarok. Viszontlátásra anyuka !... (Ji keleti pályaudvar mozgalmas napja. — Megérkeztek az ,,angol" gyerekek. — Utazás a svájczi vonaton.) Jelentős kúpja volt a címnél vasárnap sok pesti gyermeknek legalább grammnyi papa-mamának. A viharokban negedzett lypóti pályaudvar aligha látott egyetlenegy napra összehítve ennyi aggódást, várást, fülest, csókot, örömmp sóhajt, keszkenek nevetését, szemek könyben,sziffiát, a sírás és nevetés minden változatát valamennyi hangnemben, az alacsony c-től a magas e-ig. Két vonat vált esedékessé erre az egy napra. Az egyik reggel: Angliából, a másik este, Svájczba. A Gyermekvédő Liga a szokott gondoskodással és körültekintő figyelemmel minden szülőt kicsi levélheti értesített a gyerek érkezéséről s a nyolc?, órára jelzett viírva-várt vonathoz mér egy órával előbb összesereglett a virággal ékes, örömskönyvvel és türelmetlen buval bélelt szülők serege. Valahogy mindenkit a várakozásnak ebben az utolsó félórájában hagy cserben a bátorsága s ehhez járul, hogy ez az utolsó félóra — nem tudjuk, hogy kinek a megismétlődő jóvoltából _ súlyos és számos félórákká szaporodik minden egyes alkalommal. A gyermekvonat, mindig órákat késik. De végre mégis itt van ! A kép — a vonatablakban egymás feje tetején kukucskáló sok kövér, pirospozsgás gyerekfej, valóban impozáns s a szülők boldogan kapkodják és viszik a kibízott csemetéket. S ezek a gyerekek nemcsak testben szépültek meg, de lélekben is megfinomodtak. Az idegen föld levegője kulturáltabbá , maga a világlátottság olyan önérzetessé tette őket, hogy mindegyik egy kis kész emberként tért haza. De a szép magyar nyelvvel bizony baj van. A kisebbje teljesen elfelejtette, a nagyobbacskák is idegen akczenitussal, bizonytalanul keresik a szavakat. Íme, egy kis szemelvény : — Az elemiben eight. osztály, a gecond iskola is eight osztály. Ez befejel a magyar gimnáziumnak. Bár nincsenek annyian egy osztályban, mint nálunk. Ahová én jártam, az egy priváte school, and there it was in Every class-room a. piano, because — s Zólyomi XIII a többit már angolul folytatja. — Az angol gyerekek sose hsnezegnek — meséli az egyik. — De bizony hsnczegnek — szól bele a másik. — Nekem sokszor kiabálták : „Nasty enemy !“ (Csúnya ellenség). • A kis hétéves Török Ilona egy szót sem ért magyarul. — Jonit understand — röhögi. (Nem értem.) Kérdem, mikor szeretne visszamenni. — When I am a lady — (Ha hölgy leszek) válaszolja. A nagy fényességnek, ami a boldogság ragyogó sugarával végigömlik ma a pályaudvar szürke képén, minden árnyéka oda esik, arra az egy helyre a reklámtábla, ahol összegyűjtik a gyerekeket, kikért nem jött senki. Itt nincs ürömujongás, hanem minden elbusult szempárban valami vádoló szemrehányás és csalódottság. Hollandiak ezek, akikre nem számítottak. Délután fölkerestem őket a parlament, VIV-es kapu, első emeletén. Ijedt és szomorú kis nyáj s bár a Liga ideiglenes gyermekotthonában szeretettel gondozzák őket, mégis mind sírva fakad, mikor engem meglát : — Kedves néni, vigyen haza ! úgy szeretném a mamámat látni! Én itt lakok az ötödik kerületben. Néni, nénij ne hagyjon itt, nem bírom ezt a savanyú kényt .