Az Ujság, 1921. június (19. évfolyam, 117-141. szám)

1921-06-21 / 134. szám

Július 1-én megindul a vasuti forgalom Jugoszláviával. (Sít U­ság n­agy kanizsai tudásn­ájának telefonjelent­je.) KigrkiBhsí. juniu­s 20. IrfirkénTSs f­árm­­nja érkezett ide egy jugoszláviai vasuti hizr#.-­ág, a­mely Szabadkán tárgyalásokat f­olytatott a ma­gyar kormány kiküldötteivel. A b­izotts­ág vezetője elmondotta Az Újság nagykanizsai tudósí­tójának, hogy a szabadkai vasúti konferenczián a belgrádi kormány inicziativáját hívták nelm a Magyar­­országgal való vasúti forgalom i­jjét való megin­dítása "végett. A konferencián teljes megállapo­dás jött létre a felek között, a­kik megegyeztek, hogy:­— ha technikailag lehetséges — július 1-én a vonatforgalmat megindítják. Ennek — mint a jugoszláv delegátus mon­dotta — az volt az előfeltétele, hogy váljon jelen­leg a határállomásokon a forgalom elé nem gör­dülnek-e akadályok. A magyarok és a jugoszlá­­vok tehát együttesen beutalák a határállom­áso­­kat, Röszke, Szőreg, Gyékényes, Máriakeresztúr és más állomásokon helyszíni szemlét tartottak és­ megállapít­ották, hogy a forgalom, megindítá­sának semmiféle akadálya nincs. Mindenesetre szükséges, hogy Jugoszlávia ratifikálja ezt a meg­állapodást, a­mi több, mint valószínű. ***-^^~*—v - 4: "..y Tff . Drózdy Győzőt újra megválasztották. t's elég két falu választási eredmánye Ish­wrstlin^ Paesa, julius 20. Tegnap­ lezajlott a Rácsni kerületben a­ választás. Ivein is nagyon zajlott, mert minden a leg­nagy­obb rendben­örtént. A Drózdy-párt részéről már napok óta sapnetelt az agitáczió, melyet egészen _ fölöslegesnek” tartottak. A szavazatok összeszám­láló’3. r­erczben — este hét óra! — még,*10‘ azonban a választókerület hatvankét községe kö­zül hatvan­­már beküldte az eredményeket és a 22.000 választópolgár közül 17.710-nek a szavazatai már összeszámolták. Drózdy Győzőt egész nyu­g­oottan újból megválasztott képviselőnek tekint­­ettük. 17.710 szavazatot számoltak össze eddig, ebből : Drózdyra 13.500 Sebestyénre 3200 Molnárra 1010 szavazat esik. A két hátralévő község­­ és a hátralévő 4290 szavazat már semmiesetre sem bil­lentheti Sebestyén javára a mérleget. „A liberalizmusnál nem kell idegen segíts­ég." Ugron Gábor ünneplére az Erzsébetvárosi Körben. Az Erzsébetvárosi Körben Ha este Ugrón Gábor, a kerület egyik képviselője lisztiletérő vucsmát rendez­tek, a­melyen felköszöntették Ugron Gállort, mint, a liberalizmus egyik harczosát. Az üdvönci beszédre Ugron Gábor hosszabb beszéddel válaszolt: — A legutóbbi idők eseményeire kilép: rámutatni,­­— mondotta a többi között — a misoke kopátatalja, hogy nehéz dolga volt annak a néhány h­epiá­s politikusnak, a­ki kénytelen volt szembeszállni a jelenlegi rendszer­rel. " Nehezítette a helyzetet még az is, hogy kevesen voltak. Egyes liberális politikusok nem akartak részt­­­vennii a mai rendszer elleni küzdelemben, távol sík­lot­­ták magukat. Voltak úgynevezett szabadportyázók is, a­kik más taktikával dolgoztak s ezek nem hogy hasz­náltak volna, hanem még inkább ártottak a liberaliz­musnak. Örömmel konstatálhatjuk, hogy napról na­pra­ szaporodik a liberális tábor úgy a nemzetgyűlésen, mint a fővárosban és az országban. Beszél ezután Ugron Gábor azokról a politikusok­ról, a­kik külföldről jövő segítséget remélnek és egyes politikusok külföldi akc­ióiról. _ Kom lehet ilyen politikával a liberálisoknak magukat azonosítani, — mondja Ugrón — mert minden ilyen akczió az ellentábort még nagyobb összetartásra ösztökéli. Idegen segítséggel nem akarunk hatalomra jutni és csak a magunk erejére akarunk támaszkodni. Egyedüli segítségünk a magyar népben rejlő libera­lizmus. . — Minden idegen beavatkozást vissza kell utasí­tani. Nem tudjuk kényszeríteni ezeket a politikusokat — mondotta Ugrón — hogy hagyják abba külföldi ak­tácziójukat, mert ez inkább árt a liberalizmusnak, mint a jelenlegi reakc­ió. Nem tudjuk továbbá megszün­tetni az orosz bolsevizmust sem, a­mi miatt szükség van a reakc­ió szerint a kivételes intézkedésekre. Re­mélhetőleg meg fognak szűnni a kivételes intézkedések, mert be fogják látni a kormányok, hogy ez akadálya a konszolidácziónak, megbontja a nemzet egységét, meg­akadályozza az ország boldogulását. Tulajdonképpen ez az igazi destrukczió. Mi, liberálisok, nem akarunk erő­szakos eszközökhöz nyúlni, mint azok a politikusok, a kik a külföldön dolgoznak, mert a polgárságnak több forradalom nem kell és mert nekünk béke kelk , .rV i Ke®, 1921 Junius SI.I * AZ ÚJSÁG? — -----­ Utána Katona Béla, a kör alelnöke, szólalt fel. Be­szédében helyeselte Ugrón­­politikai felfogását és sze­rinte oly politikára van szükség, mely biztosítja az emberek megélhetését. Politikai szabadság kell, hogy az ország el bírja viselni azokat a terheket, a­melyeket t.­reá rónak. Egyetlen valuta javítás — mondja Katona *’­Edre — a munka. A pénzügyminiszter által benyújtott­­ javaslatok homokra­­vannak elütve. Hosszabban foglal­­­­kozik ezután Hegedűs pénzügyi terveivel és javaslatai­­k­kal és beszédét azzal fejezi be, hogy az ország boldog a-­­ lábához erős polgárságra van szükség. ’ Katona beszédét megtapsolták és­­ a közönség h­ossza- I­sün ünnepelte Vgton,Gábort. Em­enstenle küzvetni­m görög*tstrak­ kérdésbén. Piri., június 20. (Havas.) (Jurzon és Uriand délu­tán foglal­kozt­­k a felsősziléziai problémá­val, utána pedig Henri Longaret az egyetértésben el­határozták, hogy együttes ango­l—franczia —ol­asz demarsot tesznek Athénben, a­melylyel fölszólítják a görög kormányt, hogy offenzí­vájának újra megkezdése előtt fogadja el a szövetségesek közvetítését. Angol, franizia és olasz körökben nem tartják kizártnak, hogy Görögország és Törökország elfogadja az ententehat álmok késs vetítését. Ligát a pazarlás ellen! —­ Az Ujság tudósítójától. — Hegedűs Lóránt pénügyminiszter hosszabb beszédet mondott vasárnap a kereszténypárt budai tt-ülésén. Fel­vetett­e azt az eszmét, hoy angol mintára nálunk is liga alakuljon a pazarlás­ megfékezésére. J szó szerint ezt mondotta:­­ m­a Angliában mindest­­ek­­i jelent­i­ a­ pénzügymi­niszternek, hogy milyen ditheok felesle­sek, ki nem jár a hivatalba, milyen iulak­tornak és­ m­inden héten je­­lölta a pénzügyminiszter, h­ogy ezt­­s ezt a tételt törli a­ költség­vetésből. Az a nan­­ívmux vár a magyar nőkre, hogy csinálni kell egy­ illeni pazarlás elleni li­gát, mert a pénzügyminiszter mindent nem ellenőrizhet. Bejelentette a pénzügyminiszter, hogy még két terve vár megvalósulásra ; az ingatlan vagyon és a háború­ban szerzett nagyobb vagyonok váltsága. A kisebb gaz­dák gabonaalapon űzetnek majd váltságot. Minden hó­napban benne lesz a hivatalos lapban, hogy mennyi a búza ára s a gazda eszerint fog fizetni. A nagyobb gaz­dák földben űzetik a v­áltságot s ezt a földet odaadják annak, a­kinek nincs, de nem ingyen, mert a kormány — mondotta a miniszter — a magántulajdon elvi alapján áll és senki sem kap ingyen földet, hanem csak az, a­ki dolgozik. Azután a közigazgatásról mo­ndolt kritikát a pénz­ü­gyminiszter a legnagyobb­ hibájául azt­ rótta fel, hogy nem tudott bábut a szegény emberrel. Kifejtette to­vábbá, hogy csak az­ egy mill­ión felüli vagyonoknál fog operálni újabb váltságga. Ha kiderül, hogy az ilyen vagyonok 1914 óta keletkeztek, vagyis háborús vagyo­nok, akkor megfizetteti még egyszer a váltságot. Kiámutatott arra is, hogy annak idején junku­mot állított fel­­az ingó és az ingatlan vagyon váktsága kö­zött s kötelezte magát, hogy a mennyiben a nemzetgyű­lés szeptember elsejéig nem iktatja törvénybe az ingat­lan váltságot, visszafizeti az ingó váltság csimén befolyt összegeket. Ezt­­a­ pénzösszeget azonban nem tudja visz­­szafizetni, — mondotta, — mert már elköltötte. Csak egy megoldás lehetséges : de nemzetgyűlésnek meg kell sza­vaznia az ingatlan vagyon váltságot. Még­pedig a nyári szünet előtt. A pénzügyminiszter felhívta a nőket, csináljanak propagandát a nép körében, hogy az­ erre vonatkozó javaslata többséget kapjon a nemzetgyűlésen. — Hir­dessék ! — mondotta — hogy a terheket meg kell sza­vazni, mert a pénz romlásában tovább vissza nem me­hetünk. Beszédét így fejezte be a pénzügyminiszter : — Azt mondják a közgazdasági kávénénikék, hogy Hegedűs eltévesztette a dolgot. Hogy úgy kellett volna csinálni, mint Ausztriában van. De mi van Ausztriá­ban ! Sertéshús 320 korona, borjúhús 500 korona és a kapupénz — a­mi nekünk férjeknek különösen fontos (Derültség.) — 10 korona. És ez lett volna nálunk is. És kibírná ezt az ország ? Én kérek önöktől hitet nem ma­gamban, hanem a nemzet feltámadásában. Tudnia kell minden magyarnak, mit csináljon és csak várnia kell, a­­­míg ismét nappal lesz. Szolgálni kell a hazát és nem­­ szabad nézni, mibe kerül és nem szabad nézni, ki mi­­. Igen felfogású. Jó időben, rossz időben, soha el nem .A múló hittel, egy soha el nem múló nemzetet, nézzünk ! Vázsonyi Vilmos a zsidókérdésről. Vázsonyi Vit­rtrl t­rződet mondott vasárnap a pesti izraelita hitközség eryülésén. Beszélt a zsidóüldözésekről is. — Mindaz, —s mondolta — a­­mit ma látunk Magyar­­országon, nem va­n keresztény és nemzeti jelszó­ alatt üldözték már a Zsidókat, csak nem Magyarországon, ha­nem Németországban, üldözték őket a nagy napóleoni szabadságharcai után. — Majd igy folytatta Vázsonyit — Nem al­arom kutatni, hogy ha a fajelméletet alkalmazzuk l­agyarulapj­on, hányan maradnak meg itt a poron fim a fa ffangosabb fajelméleti bajnokok közül. Nem a Va u tatul, hogy ha minket a magyar­ nemzet köréből a mi állítólagos faji származásunk alap­ján akarnak kitagadni, akkor azok a németnevüek, tótnevüek, vagy német és tót, származásúak, a­kik ebben az országban derék magyar­ hazafiakká változtak át, — annyira, hogy már el is felejtik, hogy német és tót származásúak voltak — hogy fognak megmaradni a­ magyarság körében. Mit jelent az egész faji elméleti A nemzethez való tartozás a közös kultúrában, közös nyelvben, közös tradiczióban való fölne­velkedést jelent. Ebben az országban vannak a mi apáink és öregapáink sírjai. Ezek a sírok beszélnek értünk. Itt van a mi tradícziónk, a múltunk, mi itt gyökerezünk, nekünk nincs külön nyelvünk, mi magyarul beszélünk, magya­rul gondolkodnunk. Vakmereség­en­isiket a magyar nemzet köréből, kitagadni. Nem tagadjuk meg­ vallásunkat, ha azt akarják, hogy faj legyünk, azok vagyunk, de fajunk és vallásunk ellenére vagyunk magyarok, ennek a határ­­nak Ilii fiai. Nincs előzmény nélkül, a­­mi most történik. Bűnbakot kellett keresni a háború elvesztéséért. Ke­resni kellett azt a medret, a­hová be kell vezetni a háború elvesztése miatt kifakadt gyűlöletet. Nincs for­radalom, mely ne zsidóüldözésekkel kezdődött volna. Nincs háborúnak befejezése, mely hasonlókkal ne járt volna. V­ázsonyi V­ilmos azután arról szólt, hogy a magyar, zsidóság mindig lelkesen küzdött az integritás zászlaja alatt. Megemlítette, hogy annak idején földház­ intéz­tek a megszállt területek zsidóságához s kérték őket, hogy maradjanak terh­­ezetl­anü­l magyarok. Európa zsi­dóságához is fordultak kéréssel, akadályozza meg min­den erejével a magyarság széttörését. Vázsonyi Vilmos megismétli beszédében az üzenetet s arra kéri a meg­szállt területen levő zsidókat, hogy tartsák izini a szoli­daritásukat az itteni zsidósággal, nemcsak a vollasizni ■mint zsidók, hanem a kulturában is, mint magyarok. Viszontlátásra anyuka !... (Ji keleti pályaudvar mozgalmas napja. —­ Megérkeztek az ,,angol" gyerekek. — Utazás a svájczi vonaton.) Jelentős kúpja volt a­ címnél vasárnap sok pesti gyermeknek­­ legalább grammnyi papa-mamának. A viharokban negedzett lypóti pályaudvar aligha látott egyetlenegy napra összeh­ítve ennyi aggódást, várást, fülest, csókot, öröm­mp sóhajt, keszkenek n­e­vetését, szemek könyben,sziffiát, a sírás és nevetés minden vál­tozatát valamennyi hangnemben, az alacsony c-től a magas e-ig. Két vonat vált esedékessé erre az egy napra. Az egyik reggel: Angliából, a másik este, Svájczba. A Gyermekvédő Liga a szokott gondoskodással és körültekintő figyelemmel minden szülőt kicsi levélheti értesített a gyerek érkezéséről s a nyolc?, órára jelzett viírva-várt vonathoz mér egy órával előbb összesereg­­lett a virággal ékes, örömskönyvvel és türelmetlen bu­­val­ bélelt szülők serege. Valahogy mindenkit a vára­kozásnak ebben az utolsó félórájában hagy cserben a bátorsága s ehhez járul, hogy ez az utolsó félóra — nem tudjuk, hogy kinek a megismétlődő jóvoltából _ súlyos és számos félórákká szaporodik minden egyes alkalom­­mal. A gyermekvonat, mindig­ órákat késik. De végre mégis itt van ! A kép — a vonatablakban­ egymás feje tetején kukucskáló sok kövér, pirospozsgás gyerekfej, valóban impozáns s a szülők boldogan kap­kodják és viszik a kibízott csemetéket. S ezek a gye­rekek nemcsak testben szépültek meg, de lélekben is megfinomodtak. Az idegen föld levegője kulturáltabbá , maga a világlátottság olyan önérzetessé tette őket, hogy mindegyik egy kis kész emberként tért haza. De a szép magyar nyelvvel bizony baj van. A kisebbje tel­jesen elfelejtette, a­ nagyobbacskák is idegen akczen­i­tussal, bizonytalanul keresik a szavakat. Íme, egy kis szemelvény : — Az elemiben eight. osztály, a gecond iskola is eight osztály. Ez befejel a magyar gimnáziumnak. Bár nin­­csenek annyian egy osztályban, mint nálunk. Ahová én jártam, az egy priváte sc­hool, and there it was in Every class-room a. piano, because — s Zólyomi XIII a többit már angolul folytatja. — Az angol gyerekek sose hsnezegnek — meséli az egyik. — De bizony hsnczegnek — szól bele a másik. — Nekem sokszor kiabálták : „Nasty enemy !“ (Csúnya ellenség). • A kis hétéves Török Ilona egy szót sem ért magya­rul. — J­onit understand — röhögi. (Nem értem.) Kérdem, mikor szeretne visszamenni. — When I am a lady — (Ha hölgy leszek­) vála­szolja. A nagy fényességnek, a­mi a boldogság ragyogó sugarával végigömlik ma a pályaudvar szürke képén, minden árnyéka oda esik, arra az egy helyre a reklám­tábla, a­hol összegyűjtik a gyerekeket, kikért nem jött senki. Itt nincs ürömujongás, hanem minden elbusult szempárban valami vádoló szemrehányás és csalódott­ság. Hollandiak ezek, a­kikre nem számítottak. Délután fölkerestem őket a parlament, VIV-es kapu, első emeletén. Ijedt és szomorú kis nyáj s bár a Liga ideiglenes gyermekotthonában szeretettel gondozzák őket, mégis mind sírva fakad, mikor engem meglát : — Kedves néni­, vigyen haza ! úgy szeretném a ma­mámat látni! Én itt lakok az ötödik kerületben. Néni, nénij ne hagyjon itt, nem bírom ezt a savanyú kényt .

Next