Az Ujság, 1921. június (19. évfolyam, 117-141. szám)
1921-06-11 / 126. szám
Budapest, 1921. XIX. évfolyam. 125. wKm. ) . __________Szombat, junius 11. . . . . .. SZERKESZTŐSÉG: Előfizetési árak: Üy . Egé»* évre_____- 440 k — ! ■»-!«!» n ma fül /fgm -terra Budapest, Rákóczi-ut 54. sz Félévre ....................... 220 „ — . MgBk |WuWf pG |M §§1 Mkal MSmjll JBmsEl&L Telefon: József 13-36, József 122-51 Negyedévre------...... 110 „ —m W«| jgfif ■ H SM |||P|É» Mr a Egy hóra__________ 40.. J|| f|| jggf || gj| ||[ M Wk, g KIADÓHIVATAL: Egyes szám ára Budapesten, vidé- JiM m || S| . jH.....| M W» |||| Budapest, Rákóczi út 54. sz. kenés a pályaudvarokon 2 korona. flLJSI Jw H££[ jsiá BMeJlB BBL tSSI Telefon : József 13-35. József 16 20. jr%áL o&jony — ** ** Budapest, Erzsébet körút 43. ROVÁS. A cseh-román katonai egyezmény nem éri el nálunk czélját: nem ijeszt és nem provokálja a fegyveres támadj* gondolatát, mely ellen látszólag védekezikk." A mi szándékaink békések, noha nem bármiak. S éppen mert nem barátiak, nem felujjtunk két szomszédunknak olyan szivességek,hogy alkalmat adjunk egyezményük érvénytelítésére. Kértük a népszövetségbe való folyótést s ha teljesül kérelmünk, nem fogjuk mondani: most már boldogok vagyunk. Népszövetségi tagnak leírni ne ez sokat jelent ma, de népszövetségi tagnak nem lenni sokat jelentene későbben. . A" Nem egészen érthető, de mindenesetre politikai pártállásának diszére váló Vitter László óhajtása, hogy az,. ügyvédeknél is hozzák be a numerus clausust. A képviselő úr ne búsuljon, ha indítványától nem fogadják el. Nekünk úgy rémlik, hogy ha a numerus clausus be van hozva a jogi egyetemen, akkor az ügyvédeknél ki sem rekeszthető. / Igazságftl" Amikor ehhez a ftl kérdéshez hozzászólunk, szeretnénk minden pártbeli politikai gondolatot kirekeszteni magnóból. Nem a mi politikai eszménket akarjuk szolgálni vele, hanem a magyar igazságügyet. S hadd kezdjük alapmeggyőződésünkön: ha a mostani igazságügyi politika teljesen megszűnni ér, éppenséggel nem látnák gyöngébbnek a mai uralkodó politikát. Az igazságügy csak úgy, mint a közoktatás, az eddigi kormányrendszereknél szaktárcza volt, mely egyetemes nemzeti czélokat szolgált s egyetlen vezetője a tudományos haladás és a szocziális fejlődés volt. A közönség e tekintetben nagyon érzékeny volt. Nagy reszenzust keltett annak idején Balogh Jenő igazságügyminiszternek gyors törvénycsinálása az inczidentálitól fölmerült politikai igények kielégítésére, de a fordulatot a Károlyi-forradalom hozta és a kommunizmus tetőzte be. Károlyi alatt szűnt meg az igazságszolgáltatás politikafölöttisége. Akkor kezdték mérlegelni, mit tartsanak meg, mit nem. Hogy most folyik a Tisza-per, ennek a fordulatnak a következménye. A törvény parancsa fölé tették a politikai mérlegelést A bolsevizmus pedig egyszerűen rúgott egyet egész jogrendszerünkön. A magánjogot mint az őskapitalista és egoista római jog termékét megszüntette és rendeletek és forradalmi törvényszékek a legczinikusabban szolgálták a kettős czélt: a bourgeois kiforgatását mindenéből és a szovjet eszme támogatását minden eszközzel. Hogy ezekben a korszakokban visszaélt a politikai hatalom az igazságügyi kompetenciával, osztatlan vélemény szerint e korszakok nagy bűneinek egyike. Természetszerűleg mint minden ellen, amit e korszakok károsat hoztak, a mai rendnek fordulnia kell. Itt a metódusok velejárói a lényegnek. S egy lényeges fordulatot mindenképpen ki kell emelnünk. A forradalmi visszaélések, melyek addig az egész igazságügyet elborították, most a bíróság tárgyalótermébe már nem hatolhatnak. A bíróság fölül áll az élet alacsony tülekedésein, a magyar bíró ma is az, aki volt, igazságos és megközelíthetetlen. Tisztán politikai elhatározás dolga, hogy a forradalmi pusztításokat mindenütt megszüntessük. Hogy minden faktor csak a törvényt nézze és a törvény alkalmazásánál minden bűnt üldözzön, bárki bárki ellen követte legyen el és senkit ne üldözzön, aki nem bűnös. Levezetve erre az egyszerű formulára, igazán nem hiszszük, hogy bármely politikai irány ne vallhatná. A kétféle mérték még lehet politikai elv, a kétféle igazság semmiképpen. Az előbbinek az érvényesítésére, bármennyire veszedelmesnek és igazságtalannak tartjuk is, megvan a módja az uralkodó politikának a törvényhozás útján és az állami hatalom ezer keze-karja révén. Az igazságügyet, ha nem tudná e czélra nélkülözni, akkor igazán nincs belső tartása. Nem vallhat senki igazságügynek valamit, ami nem tartható fönn és igazolható be az igazságával. A nemzetgyűlésen ez ügy körül érthetően tombolnak a szenvedélyek. Egy okkal több, hogy a sajtó megtartsa higgadtságát s a közös nevezőre hozható ellentétek összeegyeztetése helyett ne a szenvedélyek szitására törekedjék. Leszavazták az igazságügyminisztert. (A nemzetgyülésy.lfo^toJfo^a^KáB$lfe8W$^*^^slaját. ~~ Tomcsányi ievojftgH&J— A mulaszd képviselők napidiját megszüntetik?) |Tv ^ A hmm I ülése azonnal egy kis kavarodással" SJSavaik. Rakovszky Istvánnyrt nők ugyanis négyóra utány#, az ülést. A teraszben hárit-filu Tomcsányi, Rjgyedüs és Besicska. Már senki. Tomcsányi feligrall és najignak nem nevezhető hallgatóság_a!wtt jelent az összes határozati javaslmukat vissajpasitja.’ ^rtamcsányi beszéde alatt érkeznek fela# olvasóboz'&zilópyi Lajos vezetésével az ellenzéki képviselőin és konstatálják, hogy az elnök vagy nem csengetett, vagy a csengő hangját nem hallották és kéri kt azonnal a Ház határozatképesség megállapítását, amit azonban Rakovszky azzal utasít el, hogy a miniszternek már megadta a cssút és csak az ő beszéde után adhatja meg a jelentkező Hornyánszkynak a szólási jogot. Tomcsányi rövidesen azután befejezi beszédét. Tomcsányi beszéde után Hornyánszky Zoltán kéri a tanácskozásképesség megállapítását. Mivel azonban csak tizenkilencz képviselő van jelen, a Háznem tanácskozásképes és. igy az elnök az ülést felfüggeszti. Rakovszky próbálja kapacitálni az ellenzékieket, hogy ne késleltessék a tanácskozást, de . .fe. . az ellenzék súlyos lotartésnak tekinti, hogy a miniszter csupán két minisztertársa jelenlétében, akik nem is képviselők, akarta a zárszó és a költségvetési vitát befejezni. Éppen ezért még két alkalommal kérik a tanácskozási képesség megállapítását, először Szilágyi Lajos, azután Kerekes Mihály s miután a képviselők most sincsenek jelen kellő számban, az elnök bejelenti, hogy a házszabályok 264. szakasza értelmében javasolni fogja, hogy a jelen nem levő képviselők napidíját szüntessék be. Éppen ezért felolvastatja a névsort. Az ülés újból való megnyitása, utána Tömöry Jenő kéri a határozatképesség megállapítását, de akkor már a nemzetigyűlés határozatképes. Rassay Károly szólal föl ezután a zárszó jogán és kijelenti, hogy összes képviselőtársaival egyetemben nem hallotta az igazságügyminiszter válaszát. — Tomcsányi megugrott a jogos kritika elől!—kiáltja közbe Szilágyi Lajos. Rassay ezután kijelenti, hallomásból tudja csak, hogy a miniszter a büntető törvénykönyvre#É|kgát a .nemzq&jyj»BjsEjgbgyjfkrjunK: ni\i|IOkonfolR rcforintci-Vd ez[i/HUll) N'IőiJimT el. A miniszter, jijjnirrir^ "Szili, csa k ami hajl^ndó, hosörme(Húzzon egy referenstf a Jjfwfcajd $zabadágméh«|jr emlélkedhetik a refífrm nMK. Kérik hofáfey/állídmk el javaslatát, mert fez otjjfmprális fcnft'zwtimna az egész társada- Iomftgfiy i/Woaátjba vethetné ezután lelkiismerem jfa r ■*«.»A' zUHéJ Rammy felszólalása után az igazságügyi költségvetés vitája bezárult és a Ház a költségvetést részleteiben elfogadja. Elveti RupertRezső öt határozati javaslatát, majd a legnagyobb izgalmak közepette Rassay párbajellenes javaslatára kerül a sor. A szavazás után az elnök konstatálja, hogy a nemzetgyűlés huszonnyolc szavazattal huszonöt szavazat ellenében elfogadta Rassay indítványát Az ellenzékkel szavaztak az összes pap-képviselők, a kereszténypártból többen és a kisgazdák liberális árnyalata. A Rassay indítványa ellen, tehát,a párbaj-rendszer fentartása mellett szavaztak többek között Tomcsányi, nagyatádi Szabó István és a kisgazdapárti Kuna P. András. — Kuna P. András párbajozni akar — konstatálja óriási derültség közepette Kerekes Mihály. Az ellenzék a szavazás eredményét nagy lelkesedéssel és éljenzéssel vette tudomásul. A szavazás után a nagy tumultusban Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter hirtelen kisiet a teremből. Néhány hive előtt élesen kifakad :— A párt teljesen fegyelmezetlenül viselkedik, le fogom, vonni a konzekvencziákat. Később azután valamivel megenyhült és újságírók előtt a következő kijelentést tette : — Elvileg nem elleneztem Ralsay javaslatát, csak azt kifogásoltam, hogy az ellenzék a büntetőtörvénykönyv minden szakaszához két-három módosítást nyújt be. Én bejelentettem, hogy a büntetőtörvénykönyv módosítását előkészítem, de így összezavarnak és nem tudok dolgozni. Az igazságügyminiszter a nemzetgyűlés üléséről azonnal eltávozott és felsietett a minisztertanácsba. Háromnapos sztrájk Gareis meggyilkolása miatt. Bécs, junius 10. (Az Újság bécsi szerkesztőségének telefonjelentése.) Münchenből jelentik : Tegnap éjjel Gareis független szocialista képviselő egy gyűlésen vett részt, ahonnét barátjával együtt távozott. Amikor lakása elé ért, hirtelen a sötétből egy ismeretlen ember ugrott elő és revolveréből Gareisra lőtt, aki azonnal összeroskadt és nemsokára meg is halt. Az orgyilkosság úgy Berlin, mint München politikai köreiben a legnagyobb konsternácziót idézte elő. A berlini sajtó ma vezető helyen foglalkozik az esettel és hangsúlyozza, hogy alapos a gyanú, hogy Magnus Kirschfeld tanár, a Scinger politikus és most Gareis képviselő ellen elkövetett orvtámadások között bizonyos öszszefüggés van. A hatóság állítólag már nagy gyilkosbandának van a nyomában, melynek czélja, hogy az ellenzék képviselőit s híveit orgyilkosságokkal távolítsák el, így egyes lapok az Orgesch-t és vezetőjét, Escherichet gyanúsítják a tett elkövetésével. Utalnak Escherich tegnapi nyilatkozatára,, -melyet . egy.^bajor. német nemzeti lapba® tett.'“Ebben ' súlyosan megtámadta,, -sőt, egyenes fenyegetésekkel, illette azokat,-a' kik a nép-’ őrség feloszlatását követelik. Gareis pedig tudvalevően' a leghevesebben követelte a feloszlatást. , A szakszervezetek és az üzemtanácsok akcióbizottsága a szocziáldemokrata, a független szoczialista és a kommunista pártokhoz felszólítást intézett, hogy egész Bajorország területén három napig tartó sztrájkot rendezzenek. A sztrájk ma éjjel tizenkettőkor kezdődik és hétfő éjjel tizenkettőig tart. Az élelmiszerüzletek nem vesznek részt a sztrájkban. A vasutasok még nem határoztak. A lapok semmiesetre sem jelennek meg. Kahr dr. miniszterelnök, aki ez idő szerint nem tartózkodik Münchenben, a Gareis képviselő ellen elkövetett merénylet alkalmából az omaggytüée elnökségéhez és a meggyilkolt képviselő unokanővéréhez részvéttáviratot intézett. Az országgyűlés egyik éppen ülésező bizottságában a bizottsági elnök és az országgyűlés elnöke mély megbotránkozásuknak adtak kifejezést a Gareis képviselői ellen elkövetett merénylet fölött és szívélyes részvétüket fejezték ki ahátramaradottak- Erősödik a mír Már Ausztriában. Bécs, j június 10. (Az Újság bécsi szerkesztőségének*telefonjelentése.) Mint parlamenti körökből értesülök, a keresztényszocziális pártnak tegnapi pártegvülésén kifejezésre jutott egysége csakis kifelé jelent egységet, magában a pártban a republikánus és a monarchista szárny között a harcz tovább dúl, sőt mindig élesebbé válik. A pártnak ez a belső küzdelme a parlamentnek emlékezetes „Habsburg-ülése“ óta tart, melyen a párt szónokai köztársasági alapra helyezkedtek. . Glantz dr. miniszter afférjaés Mayr kanczellár salzburgi kudarcza még erősebbé tette a belső harejét, melyben a döntő ütközet — a nyilvánosságtól nem láthatóan — a tegnapipártgyűlésen folyt le és a monarchista szárny győzelmével végződött. Ez a győzelem kifejezésre jutott abban, hogy a párt új elnöke Scypel prelátus lett, a monarchisták legexponáltabbvezetője, akinek politikája erős támogatóra talál a párt alelnöknőjébert, Starkmberg herczegnőben. Hogy ezt a monarchista befolyást ellensúlyozzák, a republikánusok az egyik alelnöki állást maguknak szerezték meg, amelyre Stöckler képviselőt választották meg. Mindamellett kétségtelen, hogy a monarchisták túlsúlyban vannak, ami a párt politikáján a jövőben éreztetni is fogja hatását.