Az Ujság, 1921. június (19. évfolyam, 117-141. szám)

1921-06-11 / 126. szám

Budapest, 1921.­­ XIX. évfolyam. 12­5. wKm. ) . __________Szombat, junius 11. . . . . .. SZERKESZTŐSÉG: Előfizetési árak: Üy . Egé»* évre_____- 440 k — ! ■»-!«!» n ma fül /fgm -terra Budapest, Rákóczi-ut 54. sz Félévre ....................... 220 „ — . MgBk |WuWf pG |M §§1 Mkal MSmjll JBmsEl&L Telefon: József 13-36, József 122-51 Negyedévre------...... 110 „ —m W«| jgfif ■­ H SM |||P|É» Mr a Egy hóra__________ 40.­. J|| f|| jggf || gj| ||[ M Wk, g KIADÓHIVATAL: Egyes szám ára Budapesten, vidé- JiM m || S| . jH.....| M W» |||| Budapest, Rákóczi­ út 54. sz. kenés a pályaudvarokon 2 korona. flLJSI Jw H­­££[ jsiá BMeJlB BB­L tSSI Telefon : József 13-35. József 16 20. jr%áL o&j­ony — ** ** Budapest, Erzsébet­ körút 43. ROVÁS. A cseh-román katonai egyezmény nem éri el nálu­nk czélját: nem ijeszt és nem provo­kálja a fegyveres támadj* gondolatát, mely ellen látszólag védekezikk." A mi szándékaink békések, noha nem bármiak. S éppen mert nem barátiak, nem felujjtunk két szomszédunknak olyan s­zivességek,hogy alkalmat adjunk egyez­ményük érvénytelítésére. Kértük a népszövetségbe való folyótést s ha teljesül kérelmünk, nem fogjuk mondani: most már boldogok vagyunk. Népszövetségi tagnak leírni ne ez sokat jelent ma, de népszö­vetségi tagnak nem lenni sokat jelentene ké­sőbben. . A" Nem egészen érthető, de mindenesetre po­litikai pártállásának diszére váló Vitter László óhajtása, hogy­ az,. ügyvédeknél is hozzák be a numerus clausust. A képviselő úr ne búsuljon, ha indítványától nem fogadják el. Nekünk úgy rémlik, hogy ha a numerus clausus be van hozva a jogi egyetemen, akkor az ügyvédeknél ki sem rekeszthető. / Igazságft­l" A­mikor ehhez a ftl kérdéshez hozzászólunk, szeretnénk minden pártbeli politikai gondolatot kirekeszteni magnóból. Nem a mi politikai eszménket akarjuk szolgálni vele, hanem a magyar igazságügyet. S hadd kezdjük alap­­meggyőződésünkön: ha a mostani igazságügyi politika teljesen megszűnni ér, éppenséggel nem látnák gyöngébbnek a mai uralkodó politikát. Az igazságügy csak úgy, mint a közokta­tás, az eddigi kormányrendszereknél szaktárcza volt, mely egyetemes nemzeti czélokat szolgált s egyetlen vezetője a tudományos haladás és a szocziális fejlődés volt. A közönség e tekin­tetben nagyon érzékeny volt. Nagy reszenzust keltett annak idején Balogh Jenő igazságügy­­miniszternek gyors törvénycsinálása az inczi­­dentálitól fölmerült politikai igények kielégí­tésére, de a fordulatot a Károlyi-forradalom hozta és a kommunizmus tetőzte be. Károlyi alatt szűnt meg az igazságszolgáltatás politika­­fölöttisége. Akkor kezdték mérleg­elni, mit tartsanak meg, mit nem. Hogy most folyik a Tisza-per, ennek a fordulatnak a következmé­nye. A törvény parancsa fölé tették a politikai mérlegelést A bolsevizmus pedig egyszerűen rúgott egyet egész jogrendszerünkön. A ma­gánjogot mint az ős­kapitalista és egoista római jog termékét megszüntette és rendeletek és forradalmi törvényszékek a legczinikusab­­ban szolgálták a kettős czélt: a bourgeois ki­­forgatását mindenéből és a szovjet­ eszme tá­mogatását minden eszközzel. Hogy ezekben a korszakokban visszaélt a politikai hatalom az igazságügyi kompeten­­c­iával, osztatlan vélemény szerint e korszakok nagy bűneinek egyike. Természetszerűleg mint minden ellen, a­mit e korszakok károsat hoztak, a mai rendnek fordulnia kell. Itt a metódusok velejárói a lényegnek. S egy lénye­ges fordulatot mindenképpen ki kell emelnünk. A forradalmi visszaélések, melyek addig az egész igazságügyet elborították, most a bíróság tárgyalótermébe már nem hatolhatnak. A bí­róság fölül áll az élet alacsony tülekedésein, a magyar bíró ma is az, a­ki volt, igazságos és megközelíth­etetl­en. Tisztán politikai elhatározás dolga, hogy a forradalmi pusztításokat mindenütt megszün­tessük. Hogy minden faktor csak a törvényt nézze és a törvény alkalmazásánál minden bűnt üldözzön, bárki bárki ellen követte legyen el és senkit ne üldözzön, a­ki nem bűnös. Levezetve erre az egyszerű formulára, iga­zán nem hiszszük, hogy bármely politikai irány ne vallhatná. A kétféle mérték még lehet politikai elv, a kétféle igazság semmi­­képpen. Az előbbinek az érvényesítésére, bár­mennyire veszedelmesnek és igazságtalannak tartjuk is, megvan a módja az uralkodó politi­kának a törvényhozás útján és az állami ha­talom ezer keze-karja révén. Az igazságügyet, ha nem tudná e czélra nélkülözni, akkor iga­zán nincs belső tartása. Nem vallhat senki igazságügynek valamit, a­mi nem tartható fönn és igazolható be az igazságával. A nemzetgyűlésen ez ügy körül érthetően tombolnak a szenvedélyek. Egy okkal több, hogy a sajtó megtartsa higgadtságát s a közös nevezőre hozható ellentétek összeegyeztetése helyett ne a szenvedélyek szitására törekedjék. Leszavazták az igazságügyminisztert. (A nemzetgyülésy.lfo^toJfo^a^KáB$lfe8W$^*^^slaját. ~~ Tomcsányi ievojftgH&J— A mulaszd képviselők napidiját megszüntetik?) |Tv ^ A hmm I ülése azonnal egy­­ kis kavarodással" SJSavaik. Rakovszky Istvánnyrt nők ugyanis négyóra ut­ány#, az ülést. A teraszben hárit-filu Tomcsányi, Rjgyedüs és Besicska. Már senki. Tom­csányi fel­igrall és najignak nem nevezhető hall­­gatóság_a!wtt jelent az összes határozati javaslmukat vissajpasitja.’ ^rtamcsányi beszéde alatt érkeznek fe­la# olvasóboz'&zilópyi Lajos ve­zetésével az ellenzéki képviselőin és konstatálják, hogy az elnök vagy nem csengetett, vagy a csengő hangját nem hallották és kér­i kt azonnal a Ház határozatképesség­ megállapítását, a­mit azon­ban Rakovszky azzal utasít el, hogy a miniszter­nek már megadta a cssút­ és csak az ő beszéde után adhatja meg a jelentkező Hornyánszkynak a szólási jogot. Tomcsányi rövidesen azután befe­jezi beszédét. Tomcsányi beszéde után Hornyánszky Zoltán kéri a tanácskozásképesség megállapítását. Mivel azonban csak tizenkilencz képviselő van jelen, a Ház­­nem tanácskozásképes és. igy az elnök az ülést felfüggeszti. Rakovszky próbálja kapac­i­­tálni az ellenzékieket, hogy ne késleltessék a ta­nácskozást, de . .fe. . az ellenzék súlyos l­otartésnak tekinti, hogy a miniszter csupán két minisztertársa jelen­létében, a­kik nem is képviselők, akarta a zárszó és a költségvetési vitát befejezni. Éppen ezért még két alkalommal kérik a tanács­kozási képesség megállapítását, először Szilágyi Lajos, azután Kerekes Mihály s miután a kép­viselők most sincsenek jelen kellő s­zámban, az elnök bejelenti, hogy a házszabályok 264. szakasza értelmében javasolni fogja, hogy a jelen nem levő képviselők napidíját szüntessék be. Éppen ezért felolvastatja a névsort. Az ülés újból való megnyitása, utána Tömöry Jenő kéri a határozat­­képesség megállapítását, de akkor már a nemzeti­gyűlés határozatképes. Rassay Károly szólal föl ezután a zárszó jo­­­gán és kijelenti, hogy összes képviselőtársaival egyetemben nem hallotta az igazságügyminiszter válaszát. — Tom­csányi megugrott a jogos kritika elől!­­—kiáltja közbe Szilágyi Lajos. Rassay ezután kijelenti, hallomásból tudja csak, hogy a miniszter a büntető törvénykönyv­re#É|kgát a .nemzq&jyj»­BjsEjgbgyjfkrjunK: ni\i|IOkon­folR rcforintci-Vd­ ez­­[i/HUll) N­'IőiJimT el. A miniszter, jijjnirrir^ "Szili, csa k ami haj­l^ndó, hosör­­me(Húzzon egy re­­ferenstf a Jjfwfcajd $zabadágméh«|jr emlélkedhetik a refífrm nMK.­ Kérik hofáfey/állídmk el javaslatát, mert fez otjjfmprális fcnft'zwtimna az egész társada- Iomftgfiy i/Woaátjba vethetné ezután lelki­ismerem jfa r ■*«.»A' zUHéJ Rammy felszólalása után az igazságügyi költ­ségvetés vitája bezárult és a Ház a­ költségvetést részleteiben elfogadja. Elveti Rupert­­Rezső öt ha­tározati javaslatát, majd a legnagyobb izgalmak közepette Rassay párbajellenes javaslatára kerül a sor. A szavazás után az elnök konstatálja, hogy a nemzetgyűlés huszonnyolc­ szavazattal hu­szonöt szavazat ellenében elfogadta Rassay indítványát Az ellenzékkel szavaztak az összes pap-kép­viselők, a kereszténypártból többen és a kisgazdák liberális árnyalata. A Rassay indítványa ellen, tehát,a párbaj-rendszer fentartása mellett szavaz­tak többek között Tomcsányi, nagyatádi Szabó István és a kisgazdapárti Kuna P. András. — Kuna P. András párbajozni akar — kon­statálja óriási derültség közepette Kerekes Mihály. Az ellenzék a szavazás eredményét nagy lel­kesedéssel és éljenzéssel vette tudomásul. A szavazás után a nagy tumultusban Tom­csányi Vilmos­ Pál igazságügyminiszter hirtelen kisiet a teremből. Néhány hive előtt élesen ki­fakad­­ :— A párt teljesen fegyelmezetlenül viselke­dik, le fogom, vonni a konzekvencziákat. Később azután valamivel megenyhült és új­ságírók előtt a következő kijelentést tette : — Elvileg nem elleneztem Ralsay javaslatát, csak azt kifogásoltam, hogy az ellenzék a büntető­­törvénykönyv minden szakaszához két-három módosítást nyújt be. Én bejelentettem, hogy a büntetőtörvénykönyv módosítását előkészítem, de így összezavarnak és nem tudok dolgozni. Az igazságügyminiszter a nemzetgyűlés ülé­séről azonnal eltávozott és felsietett a miniszter­tanácsba. Háromnapos sztrájk Gareis meggyilk­olása miatt. Bécs, junius 10. (Az Újság bécsi szerkesztőségének telefonjelentése.) Münchenből jelentik : Tegnap éjjel Gareis független szocialista képviselő egy gyűlésen vett részt, a­honnét barátjával együtt távozott. A­mikor lakása elé ért, hirtelen a sötétből egy ismeretlen ember ugrott elő és revolveréből Gareisra lőtt, a­ki azonnal összeroskadt és nemsokára meg is halt. Az orgyilkosság úgy Berlin, mint München politi­kai köreiben a legnagyobb konsternácziót idézte elő. A berlini sajtó ma vezető helyen foglalkozik az esettel és hangsúlyozza, hogy alapos a gyanú, hogy Magnus K­irschfeld tanár, a Scinger politikus és most Gareis kép­viselő ellen elkövetett orvtámadások között bizonyos ösz­­szefüggés van. A hatóság állítólag­­ már nagy gyilkos­bandának van a nyomában, melynek czélja, hogy az el­lenzék képviselőit s híveit orgyilkosságokkal távolítsák el, így egyes lapok az Orgesch-t és vezetőjét, Esche­­richet gyanúsítják a tett elkövetésével. Utalnak Esche­­rich tegnapi nyilatkozatára,, -melyet . egy.^bajor. német nemzeti lapba® tett.'“Ebben ' súlyosan megtámadta,, -sőt, egyenes fenyegetésekkel, illette azokat,-a' kik a nép-’ őrség feloszlatását követelik. Gareis pedig tudvalevően' a leghevesebben követelte a feloszlatást. , A szakszervezetek és az üzemtanácsok akc­ióbizott­­sága a szocziáldemokrata, a független szoczialista és a kommunista pártokhoz felszólítást intézett, hogy­ egész Bajorország területén három napig tartó sztrájkot ren­dezzenek. A sztrájk ma éjjel tizenkettőkor kezdődik és hétfő éjjel tizenkettőig tart. Az élelmiszerüzletek nem vesznek részt a sztrájkban. A vasutasok még nem ha­tároztak. A lapok semmiesetre sem jelennek meg. Kahr dr. miniszterelnök, a­ki ez idő szerint nem tartózkodik Münchenben, a Gareis képviselő ellen el­követett merénylet alkalmából az omaggytüée elnök­ségéhez és­ a meggyilkolt képviselő unokanővéréhez részvéttáviratot intézett. Az országgyűlés egyik éppen ülésező bizottságában a bizottsági elnök és az ország­gyűlés elnöke mély megbotránkozásuknak adtak kifeje­zést a Gareis képviselő­i ellen elkövetett merénylet fölött és szívélyes részvétüket fejezték ki a­­hátramaradottak- Er­ősödik a mír M­ár Ausztriában. Bécs, j június 10. (Az Újság bécsi szerkesztő­­ségének*telefonjelentése.) Mint parlamenti körök­ből értesülök, a keresztényszocziális pártnak teg­napi pártegvülésén kifejezésre jutott egysége csakis kifelé jelent egységet, magában a pártban a republikánus és a monarchista szárny között a harcz tovább dúl, sőt mindig élesebbé válik. A pártnak ez a belső küzdelme a parlamentnek em­lékezetes „Habsburg-ülése“ óta tart, melyen a párt szónokai­ köztársasági alapra helyezkedtek. . Glantz dr. miniszter afférja­­és Mayr kanczel­­lá­r salzburgi kudarcza még erősebbé tette a belső harejét, melyben a döntő ütközet — a nyilvános­ságtól nem láthatóan — a tegnapi­­pártgyűlésen­­ folyt le és a monarchista szárny győzelmével végződött. Ez a­ győzelem kifejezésre jutott ab­ban, hogy a párt új elnöke Scypel prelátus lett, a monarchisták legexponáltabb­­vezetője, a­kinek politikája erős támogatóra talál a párt alelnöknő­­jébert, Starkmberg herczegnőben. Hogy ezt a monarchista befolyást ellensúlyozzák, a republi­kánusok az egyik alelnöki állást maguknak sze­rezték meg, a­melyre Stöckler képviselőt válasz­tották meg. Mindamellett kétségtelen, hogy a monarchisták túlsúlyban vannak, a­mi a párt po­litikáján a jövőben éreztetni is fogja hatását.

Next