Az Ujság, 1921. október (19. évfolyam, 218-243. szám)

1921-10-26 / 239. szám

|»211 OK*. ~ ^ 11 dapest) 1021. \ flpjrom­ évfolyam. 239. szám. _____R______ Szerda, október 21.. ^ Előfizetési árak: ^ Vj. U | gSffá .Jíf . , .. . ^ SZERKESZTŐSÉG: Égési évre_____ 440 K — 1 |r|. ______ _ ______L / |i íl ánlAjfMjTl f Budapest, Rákóczi-út 54. Félévre ________- 220 , JjjeHR ’M l|,-; ^ „S 4gg^aB5w^‘rtr. ff Telefon:József 13-83,József 133-54 Efl”wrr.'.ÜZÜZ! 140 fa Mg Pl­­jWk Mr : & *■■■ KIADÓHIVATAL: Egyes szára ára Budapesten, vidé- Sngj gg&f ssS AffiSf­­W ' /■ Budapesti Rákóczi-út 54. Et?­ken és a pályaudvarokon 2 korona. || BB fm Wc jHUM fflL ffljj ' ' Telefon rrfssef 13-35. “* JF V,rreo­l Mtá M «Pj|W|i wi. Maejel.Dil. unoop otinl n.poli gjfE aflBB jlfafflK. ^ RÓKKTALÓHIVA. AL. kivételével minden nap. »» 1 ' ' Wf Budafie 5­t»**JS5bet-korut 48. megi^fljiPresrtiogy fölösleges, ha az eddig tái^\ előlegezzük azokérzik, a­­kü^ a^.iwl|óknak bizonyultak. Érzésünkl ske¥in^há®'®dd^h politikát nem lehet folytatni . **■' Á'Á rtPS? fc­­j |jK~f^p'5£OTgoszlottság alapján. El kell kin* ^nf^fewRfról, a kik e próbánál törvényre és nazanságra hallgattak, hogy törvényt tisztel*­nek és a haza javát akarják. ROVÁS sebb­cnek / ^ * A fiatalnjak' szavának engednünk kell, de attól tartosok, hogy az ő szempontjukból valami­­v­el, kdvisebb több lett volna, Károly király dksének további elintézését nyugodtan ránk bízhatták volna s akkor az a nemzet részéről véglegesen el lenne intézve. A külső nyomás, a külső parancs ezt az ügyet is a trianoni szerző­dés kategóriájába viszi és ez nem éppen kívá­natos sem a nemzetnek, sem pedig és különö­sen nem az idegen hatalmaknak. Isten csigája volt, mégis a kisgazdapárti programmból kivette az aggodalmas részt S­ maradt most az, a­mit teljesen megbecsülünk, a­mivel teljesen azonosíthatjuk magunkat. A rendet és szabadságot szolgáló követelményei számára is tisztult az atmoszféra s ennek a programainak kitartó szolgálása véglegesen is tisztázhatja. Törvény és fzázafiság. A törvény fölött nem lehet alkudozni, — ez kőből kivésett parancsoló határozottság. A haza­fiságnak nincsenek paragrafusai, ezt az egyéneknél jó lelkiismeret, a tömegeknél a ve­zérek,­ lelfelismerete által irányított ösztön su­gallja. Ebből a két tételből meg lehet, érteni, hogy a királyi pucs nem sorakoztatta egymás­sal szemben a királykérdésben ellenkezőképpen gondolkodó embereket és tömegeket. Mert a legkirálypártibb karlista is tudja, hogy a törvény mit mond és a­ meggyőződés nem emel senkit a törvény fölé. A nemzet a kormányzóra bízta a szuverenitás képviseletét és a­ nemzetgyűlésre a törvények alkotását. A­mit e két tényező közösen megállapított, épp oly szent és parancsoló, mint akármelyik tör­vény, az előző alkotmányos tényezők által alko­tott. S a törvény bölcs és senkit, a­ki nem ke­resi, nem hoz kollízióba régebbi törvényekkel. Az új törvény nem tiport el semmit a törté­nelmi múltból, csak megmenti a nemzet szá­mára a történelmi jövendőt. A ki mégis kolli­­zióba jut vele, maga kereste azt s törvényesen is jól elintézett ügyet akar megdönteni, mikor is falnak megy­­t. A hazafiság pedig akkor igazi fiazafiság, a mikor a­ törvény irányában érez és annak pa­rancsa szerint igazodik. Ezért a hazafiság nem menthet törvényszegést és nem jogosít föl bűnre senkit. Ezért nem akczeptáljuk, hogy van és lehet ártó hazafiság is. A­mi ártalmas, az érezheti, vagy hazudhatja magát hazafinak. De nem az, íme, a végzetesnek indult pucs fényesen beigazolta, hogy ez az ország és fővárosa való­ban hazafias. A kiváltak elenyésző, sporadikus csapa­tkájával szemben a nemzet minden rétege szilárdan és habozás nélkül tudta, mit vár tőle a törvény és mit parancsol a hazafiság. Elhárí­tani a könnyelműen előidézett veszedelmet, a maga tömör erejének sorba­ állításával meg­előzni az idegen erők felvonulását Államfő, kormány és társadalom szervezés nélkül egy­nek mutatkozott egy helyzetben, melynek nincs kitaní­tó prec­edense. Senki ellen nem­ lehet panasz. A katona épp úgy megtette kötelessé­get, m­int a polgár és munkás. Mis nekünk szent meggyőződésünk, hogy katona, polgár és munkás akkor is megállhatja vállvetve a helyét, ha nem végveszedelmet kell elhárítani, hanem a nemzeti élet szürke, de égető feladatait kell megoldani. Alkalmas ez a gyászos eset, hogy a legnagyobb áldás fakadjon belőle. Ha az eddig jogosnak vélt gyanakvásról . .... __________________ .. .„ _____ __________ . ____ .­­•_____\ Andrássyt, Rakovszkyt és Gratzot ma éjjel helyezik el a Markó-utczai fogházban. Mint értesülünk, Andrássy Gyula grófot, Ra­­kovszky Istvánt és Gratis Gusztávot ma éjjel száll Útlak Budapestre és még a mai éjszaka folyamán helyezik el őket a­ Markó-utczai fogháznak erre a czélra berendezett szobájában. Ügyükben nem a statáriális rendelet, hanem a rendes büntető el­járás alapján dönt a polgári bíróság. A politiku­sok közül főleg a jogászképviselők, így elsősorban Rabinák István és" Sz őrnagyi István érvelnek, a mellett, hogy Andrássy, Gratz és Rakovszky cse­lekménye nem, vonható gyorsított eljárás alat. Tudni vélik, hogy a kormány szintén ezt a fel­fogást vallja. Nagyatádi szigorú megtorlást sürget Egyetemi hallgatóit Küldöttsége a Kisgazdapártban. Az egyetemi ifjsíji»dk mintegy húsztagú kül­döttsége jelent n*«st m­a este a kisgazdapárt klub­­helyiségában. Szónokuk, Antal István dr., az Egye­temi Kör tiszteletbeli elnöke a, többi között ezek­kel a szavakkal üdvözölte a kisgazdapárt vezető­ségét és képviselőtagjait­ . — Az egyetemi ifjúság üdvözli azt a politikát, a­melyet a kisgazdapárt követ. Mert kell oldani a leg­nagyobb politikai kérdést, hogy aztán­­a­ nemzet az igazi alkotások terére lépjen. Arisztokratikus gon­dolatnak nem lehet talaja az országban. Vigye­ akkor kijelentem az ifjúság nevében­, hogy mi nemcsak a budai hegyekben tudunk kötelességet tel­jesíteni, hanem fegyvert rágódunk azok ellen a tur­bulens elemek ellen is, a­melyek a rendet háborgat­ják és kilengésekkel, rombolásokkal akadályoz­ták a nyugodt munkát- Megálltuk helyünket az államrend vé­delmében s készen állunk a harczra a felelőtlen ele­mekkel szem­ben is-" Majd arra kérte a­ pártot, hogy a képviselők alkossák meg­ végre az egységes politikai frontot s úgy oldják meg a királykérdést, hogy látszata se legyen annak, mintha külföldi nyomás alatt oldaná m­eg a nemzet,est a súlyos problémát. Mayer János államtitkár így válaszolt a többi között 4 ■szójKür-szavaira: . •’ ' ; - — Pártunk mérsékelten viselkedett a király­­kérdéssel kapcsolatosan. Mi javasoltuk,­ hogy úgy oldassák meg ez a probléma­, a­hogyan ez az integer Magyarországra nézve a legalkalma­sabb. Jelazá lett, hogy kalácsoltassék ki a király­­kérdés. Mi ezt becsületesen megtettük. Az ellen­tábor azonban mindegyre bekapcsolta. Vér öm­lött a legutóbbi napokban, magyarok ontottak magyar vért. Onnan túlról mindig arra appellál­­tak, hogy a magyar nemzet mindig lojális volt uralkodójával szemben és sohasem fogott és most sem foghat fegyvert, felkent királya ellen. Mi nem is a király ellen ragadtunk fegyvert, hanem a lázadók ellen léptünk fel fegyveresen. Mindenért azok felelősek, a­kik provokálták a fegyveres elintézést. A kormánynak lesz ereje ahhoz, hogy megtorolja a lázadást, s erélyesen lépjen fel azok ellen, a­­kik saját önző érdekeik­ért, talán dominiumokért és gomblyukfájdalmak közepette ragadtatták magukat erre a­ kalandra. — Nem megyünk olyan megoldásba, a­mely azt mutatná, hogy külső befolyásra cseleked­tünk- Ez a mi legszentebb belügyünk• Nem me­gyünk bele olyan megoldásba­, a­mely el nem bírná, a kritikát minden szempontból. — Az egységes politikai front meghiúsulá­sáért sem minket terhel a­ felelősség. Ők váltak el tőlünk. Mi egyenesen megyünk előre a ma­gunk útján. Ortodox, feudális politika nem jö­het többé, mindenkinek számolnia kell a kor­szerű fejlődéssel. Mi kiegyenlítő politikát kép­viselünk, kilengéseket nem tűrünk sem jobbra, sem balra. Nagyatádi Szabó István miniszter mondott aztán hosszabb beszédet. A többi között ezt fej­tette ki­: • • ' • ‘ ' — Deczember 3-ára lesz egy éve, a­mikor a kis­gazdapárt a szabad királyválasztás elve mellett szögezte le magát. Akkoriban nem adtunk ki köz­lést a sajtó számára, de most már elárulhatom, azt határoztuk, hogy fogunk, ha bárki is fegy­veres erővel be akarná hozni a­ királyt az or­szágba. Legnagyobb hála, köszönet és­­elisme­rés illeti önöket, édes fiaim, azért, a­mit tettek, önök megtették a kötelességüket. Pártunk azon van, hogy­­olyan politika érvényesüljön az országban, a mely nem­ azt keresi, a mi a magyart elválasztja a magyartól, finnémn a­­mi összekap­csolja a haza minden fiát. '*♦ — A pucskísértettel kapcsolatosan kijelentem, hogy nem hagyjuk annyiba*? a dolgot, önök nem küzdöttek hiába és nem ontottak vért haszontala­nul. Lesz erőnk, hogy elvegyék büntetésüket, a­kik bűnösek-Kováts J. István is mondott beszédet s azt hangoztatta, hogy a független szabad Magyaror­szág olyan királyt választ magának, a­­ki csal a magyar nemzetnek, él, s érzelemvilága közös a nemzetivel. Az egyetemi ifjak 'nevében 'Nagy­ Iván szi­gorló gépészmérnök köszönte meg az üdvözlési Majd Gömbös Gyula intézett beszédet az ifjakhoz. — Mi nem vagyunk idegenek, — mondotta — az önök szónokával­ együtt tevékenykedtünk Szegeden, most újra itt találkoztunk Budapes­ten, ösztön is kell a cselekvéshez, s ezt az ösz­tönt az ifjúság adta nekünk az utóbbi napokban. A Siemaretí ® felmársyiénsíi." Ma délelőtt Kürthy M­ilós kormányzónál a Nemzeti Kaszinó tagjainak egy küldöttsége jelent meg, a­mely Károlyi László grófból, Návay fanjáreból és Perényi Zsigmond­­leánjból állott. A küldöttség a kormányzónak feliratot­ nyújtott át,­­a mélyítők szövege a következő: A Nemzeti Kaszinó alulírott tagjai, a­kik magukat a legitim gondolat,, királyhűség és általában minden történelmi"­ tradíczió természetes­­őreinek tekintik, át­hatva, ama meggyőződéstől, hogy a­ most­ lezajlott ha­sonló, felelőtlen ,kalandozóktól előkészített pucsok nem­csak az országot dönthetik bármikor romlásba, hanem egyszersmind a legalkalmasabbak arra, hogy az úgyis annyi oldalról megtámadott monarchikus elv talaját végleg, elveszítse, a legnagyobb megelégedéssel láttuk azt az erélyt, melyet Főméltóságod és az általa kineve­zett magyar királyi kormány a döntő pillanatban kifej­­tettek és a­minek egyedül köszönhető, hogy a mindnyá­junkat fenyegető pusztulás ezúttal el lett, hárítva. Egyben azon reményünknek adunk kifejezést, hogy a­ kormány a­ lázadók közül a pucsot előkészítő kalan­dorok felelősségrevonásánál ugyanazt a határozottságot és minden mellékszempontot­ félretevő erélyt fogja ki­fejteni, mint a­milyennel magát a felkelést elfojtotta. A nemzet nyugalma, megköveteli, hogy hasonló megráz­kódtatások megismétlődése egyszers mindenkorra lehe­tetlenné legyen téve; a külföldet meg kell győzni arról, hogy a magyar kormány önerejéből is meg tudja ta­lálni az eszközöket arra, hogy e területen a közrendet biztosítsa, a bűnösen felidézett testvérkor­czban eleset­tek vérg, pedig megtorlásért kiáltoz éghez. főispánit felmentenék. Szenthathely, október 25. A belügyminiszter Cziráky József gót főispánt hivatalától felfüg­gesztette és a főispáni hivatal vezetésében Herbst Gézát, Vas megye alispánját bízta­ meg. *•*' Szombathely. Október 25. .Szombathelyen a helyzert teljesen nyugodt. Guilleaume tábornok, körlet­par­ancsnok a kormány intézkedésére átvette a nyugatmagyarországi kormánybiztosság vezeté­sét. A tábornok intézkedései olyan rendet terem­tettek, hogy semmi,nyoma sincs már a lezajlott nehéz időknek. Szombathelyen most sokat­ beszélnek és­ álta­lábann, nagy megbotránkozással, Mikes püspök va­sárnapi beszédéről, a­melyet a püspöki­ vár erké-­­lyéről tartott. Itt­ bejelentette, hogy a király dél­után, két, órakor bevonult Budapestre, a­hol nagy diadallal, örömmel és zászlókkal fogadták. Fel­hívott mindenkit, hogy csak a király kormányá­nak engedelmeskedjék és megfenyegette a-.okat, a­kik ellenszegülnek, j y * -------- .

Next