Az Ujság, 1921. október (19. évfolyam, 218-243. szám)
1921-10-26 / 239. szám
|»211 OK*. ~ ^ 11 dapest) 1021. \ flpjrom évfolyam. 239. szám. _____R______ Szerda, október 21.. ^ Előfizetési árak: ^ Vj. U | gSffá .Jíf . , .. . ^ SZERKESZTŐSÉG: Égési évre_____ 440 K — 1 |r|. ______ _ ______L / |i íl ánlAjfMjTl f Budapest, Rákóczi-út 54. Félévre ________- 220 , JjjeHR ’M l|,-; ^ „S 4gg^aB5w^‘rtr. ff Telefon:József 13-83,József 133-54 Efl”wrr.'.ÜZÜZ! 140 fa Mg PljWk Mr : & *■■■ KIADÓHIVATAL: Egyes szára ára Budapesten, vidé- Sngj gg&f ssS AffiSfW ' /■ Budapesti Rákóczi-út 54. Et?ken és a pályaudvarokon 2 korona. || BB fm Wc jHUM fflL ffljj ' ' Telefon rrfssef 13-35. “* JF V,rreol Mtá M «Pj|W|i wi. Maejel.Dil. unoop otinl n.poli gjfE aflBB jlfafflK. ^ RÓKKTALÓHIVA. AL. kivételével minden nap. »» 1 ' ' Wf Budafie 5t»**JS5bet-korut 48. megi^fljiPresrtiogy fölösleges, ha az eddig tái^\ előlegezzük azokérzik, akü^ a^.iwl|óknak bizonyultak. Érzésünkl ske¥in^há®'®dd^h politikát nem lehet folytatni . **■' Á'Á rtPS? fcj |jK~f^p'5£OTgoszlottság alapján. El kell kin* ^nf^fewRfról, a kik e próbánál törvényre és nazanságra hallgattak, hogy törvényt tisztel*nek és a haza javát akarják. ROVÁS sebbcnek / ^ * A fiatalnjak' szavának engednünk kell, de attól tartosok, hogy az ő szempontjukból valamivel, kdvisebb több lett volna, Károly király dksének további elintézését nyugodtan ránk bízhatták volna s akkor az a nemzet részéről véglegesen el lenne intézve. A külső nyomás, a külső parancs ezt az ügyet is a trianoni szerződés kategóriájába viszi és ez nem éppen kívánatos sem a nemzetnek, sem pedig és különösen nem az idegen hatalmaknak. Isten csigája volt, mégis a kisgazdapárti programmból kivette az aggodalmas részt S maradt most az, amit teljesen megbecsülünk, amivel teljesen azonosíthatjuk magunkat. A rendet és szabadságot szolgáló követelményei számára is tisztult az atmoszféra s ennek a programainak kitartó szolgálása véglegesen is tisztázhatja. Törvény és fzázafiság. A törvény fölött nem lehet alkudozni, — ez kőből kivésett parancsoló határozottság. A hazafiságnak nincsenek paragrafusai, ezt az egyéneknél jó lelkiismeret, a tömegeknél a vezérek, lelfelismerete által irányított ösztön sugallja. Ebből a két tételből meg lehet, érteni, hogy a királyi pucs nem sorakoztatta egymással szemben a királykérdésben ellenkezőképpen gondolkodó embereket és tömegeket. Mert a legkirálypártibb karlista is tudja, hogy a törvény mit mond és a meggyőződés nem emel senkit a törvény fölé. A nemzet a kormányzóra bízta a szuverenitás képviseletét és a nemzetgyűlésre a törvények alkotását. Amit e két tényező közösen megállapított, épp oly szent és parancsoló, mint akármelyik törvény, az előző alkotmányos tényezők által alkotott. S a törvény bölcs és senkit, aki nem keresi, nem hoz kollízióba régebbi törvényekkel. Az új törvény nem tiport el semmit a történelmi múltból, csak megmenti a nemzet számára a történelmi jövendőt. A ki mégis kollizióba jut vele, maga kereste azt s törvényesen is jól elintézett ügyet akar megdönteni, mikor is falnak megyt. A hazafiság pedig akkor igazi fiazafiság, a mikor a törvény irányában érez és annak parancsa szerint igazodik. Ezért a hazafiság nem menthet törvényszegést és nem jogosít föl bűnre senkit. Ezért nem akczeptáljuk, hogy van és lehet ártó hazafiság is. Ami ártalmas, az érezheti, vagy hazudhatja magát hazafinak. De nem az, íme, a végzetesnek indult pucs fényesen beigazolta, hogy ez az ország és fővárosa valóban hazafias. A kiváltak elenyésző, sporadikus csapatkájával szemben a nemzet minden rétege szilárdan és habozás nélkül tudta, mit vár tőle a törvény és mit parancsol a hazafiság. Elhárítani a könnyelműen előidézett veszedelmet, a maga tömör erejének sorba állításával megelőzni az idegen erők felvonulását Államfő, kormány és társadalom szervezés nélkül egynek mutatkozott egy helyzetben, melynek nincs kitanító precedense. Senki ellen nem lehet panasz. A katona épp úgy megtette kötelességet, mint a polgár és munkás. Mis nekünk szent meggyőződésünk, hogy katona, polgár és munkás akkor is megállhatja vállvetve a helyét, ha nem végveszedelmet kell elhárítani, hanem a nemzeti élet szürke, de égető feladatait kell megoldani. Alkalmas ez a gyászos eset, hogy a legnagyobb áldás fakadjon belőle. Ha az eddig jogosnak vélt gyanakvásról . .... __________________ .. .„ _____ __________ . ____ .•_____\ Andrássyt, Rakovszkyt és Gratzot ma éjjel helyezik el a Markó-utczai fogházban. Mint értesülünk, Andrássy Gyula grófot, Rakovszky Istvánt és Gratis Gusztávot ma éjjel száll Útlak Budapestre és még a mai éjszaka folyamán helyezik el őket a Markó-utczai fogháznak erre a czélra berendezett szobájában. Ügyükben nem a statáriális rendelet, hanem a rendes büntető eljárás alapján dönt a polgári bíróság. A politikusok közül főleg a jogászképviselők, így elsősorban Rabinák István és" Sz őrnagyi István érvelnek, a mellett, hogy Andrássy, Gratz és Rakovszky cselekménye nem, vonható gyorsított eljárás alat. Tudni vélik, hogy a kormány szintén ezt a felfogást vallja. Nagyatádi szigorú megtorlást sürget Egyetemi hallgatóit Küldöttsége a Kisgazdapártban. Az egyetemi ifjsíji»dk mintegy húsztagú küldöttsége jelent n*«st ma este a kisgazdapárt klubhelyiségában. Szónokuk, Antal István dr., az Egyetemi Kör tiszteletbeli elnöke a, többi között ezekkel a szavakkal üdvözölte a kisgazdapárt vezetőségét és képviselőtagjait . — Az egyetemi ifjúság üdvözli azt a politikát, amelyet a kisgazdapárt követ. Mert kell oldani a legnagyobb politikai kérdést, hogy aztána nemzet az igazi alkotások terére lépjen. Arisztokratikus gondolatnak nem lehet talaja az országban. Vigye akkor kijelentem az ifjúság nevében, hogy mi nemcsak a budai hegyekben tudunk kötelességet teljesíteni, hanem fegyvert rágódunk azok ellen a turbulens elemek ellen is, amelyek a rendet háborgatják és kilengésekkel, rombolásokkal akadályozták a nyugodt munkát- Megálltuk helyünket az államrend védelmében s készen állunk a harczra a felelőtlen elemekkel szemben is-" Majd arra kérte a pártot, hogy a képviselők alkossák meg végre az egységes politikai frontot s úgy oldják meg a királykérdést, hogy látszata se legyen annak, mintha külföldi nyomás alatt oldaná meg a nemzet,est a súlyos problémát. Mayer János államtitkár így válaszolt a többi között 4 ■szójKür-szavaira: . •’ ' ; - — Pártunk mérsékelten viselkedett a királykérdéssel kapcsolatosan. Mi javasoltuk, hogy úgy oldassák meg ez a probléma, ahogyan ez az integer Magyarországra nézve a legalkalmasabb. Jelazá lett, hogy kalácsoltassék ki a királykérdés. Mi ezt becsületesen megtettük. Az ellentábor azonban mindegyre bekapcsolta. Vér ömlött a legutóbbi napokban, magyarok ontottak magyar vért. Onnan túlról mindig arra appelláltak, hogy a magyar nemzet mindig lojális volt uralkodójával szemben és sohasem fogott és most sem foghat fegyvert, felkent királya ellen. Mi nem is a király ellen ragadtunk fegyvert, hanem a lázadók ellen léptünk fel fegyveresen. Mindenért azok felelősek, akik provokálták a fegyveres elintézést. A kormánynak lesz ereje ahhoz, hogy megtorolja a lázadást, s erélyesen lépjen fel azok ellen, akik saját önző érdekeikért, talán dominiumokért és gomblyukfájdalmak közepette ragadtatták magukat erre a kalandra. — Nem megyünk olyan megoldásba, amely azt mutatná, hogy külső befolyásra cselekedtünk- Ez a mi legszentebb belügyünk• Nem megyünk bele olyan megoldásba, amely el nem bírná, a kritikát minden szempontból. — Az egységes politikai front meghiúsulásáért sem minket terhel a felelősség. Ők váltak el tőlünk. Mi egyenesen megyünk előre a magunk útján. Ortodox, feudális politika nem jöhet többé, mindenkinek számolnia kell a korszerű fejlődéssel. Mi kiegyenlítő politikát képviselünk, kilengéseket nem tűrünk sem jobbra, sem balra. Nagyatádi Szabó István miniszter mondott aztán hosszabb beszédet. A többi között ezt fejtette ki: • • ' • ‘ ' — Deczember 3-ára lesz egy éve, amikor a kisgazdapárt a szabad királyválasztás elve mellett szögezte le magát. Akkoriban nem adtunk ki közlést a sajtó számára, de most már elárulhatom, azt határoztuk, hogy fogunk, ha bárki is fegyveres erővel be akarná hozni a királyt az országba. Legnagyobb hála, köszönet éselismerés illeti önöket, édes fiaim, azért, amit tettek, önök megtették a kötelességüket. Pártunk azon van, hogyolyan politika érvényesüljön az országban, a mely nem azt keresi, a mi a magyart elválasztja a magyartól, finnémn ami összekapcsolja a haza minden fiát. '*♦ — A pucskísértettel kapcsolatosan kijelentem, hogy nem hagyjuk annyiba*? a dolgot, önök nem küzdöttek hiába és nem ontottak vért haszontalanul. Lesz erőnk, hogy elvegyék büntetésüket, akik bűnösek-Kováts J. István is mondott beszédet s azt hangoztatta, hogy a független szabad Magyarország olyan királyt választ magának, aki csal a magyar nemzetnek, él, s érzelemvilága közös a nemzetivel. Az egyetemi ifjak 'nevében 'Nagy Iván szigorló gépészmérnök köszönte meg az üdvözlési Majd Gömbös Gyula intézett beszédet az ifjakhoz. — Mi nem vagyunk idegenek, — mondotta — az önök szónokával együtt tevékenykedtünk Szegeden, most újra itt találkoztunk Budapesten, ösztön is kell a cselekvéshez, s ezt az ösztönt az ifjúság adta nekünk az utóbbi napokban. A Siemaretí ® felmársyiénsíi." Ma délelőtt Kürthy Milós kormányzónál a Nemzeti Kaszinó tagjainak egy küldöttsége jelent meg, amely Károlyi László grófból, Návay fanjáreból és Perényi Zsigmondleánjból állott. A küldöttség a kormányzónak feliratot nyújtott át,a mélyítők szövege a következő: A Nemzeti Kaszinó alulírott tagjai, akik magukat a legitim gondolat,, királyhűség és általában minden történelmi" tradíczió természetesőreinek tekintik, áthatva, ama meggyőződéstől, hogy a most lezajlott hasonló, felelőtlen ,kalandozóktól előkészített pucsok nemcsak az országot dönthetik bármikor romlásba, hanem egyszersmind a legalkalmasabbak arra, hogy az úgyis annyi oldalról megtámadott monarchikus elv talaját végleg, elveszítse, a legnagyobb megelégedéssel láttuk azt az erélyt, melyet Főméltóságod és az általa kinevezett magyar királyi kormány a döntő pillanatban kifejtettek és aminek egyedül köszönhető, hogy a mindnyájunkat fenyegető pusztulás ezúttal el lett, hárítva. Egyben azon reményünknek adunk kifejezést, hogy a kormány a lázadók közül a pucsot előkészítő kalandorok felelősségrevonásánál ugyanazt a határozottságot és minden mellékszempontot félretevő erélyt fogja kifejteni, mint amilyennel magát a felkelést elfojtotta. A nemzet nyugalma, megköveteli, hogy hasonló megrázkódtatások megismétlődése egyszers mindenkorra lehetetlenné legyen téve; a külföldet meg kell győzni arról, hogy a magyar kormány önerejéből is meg tudja találni az eszközöket arra, hogy e területen a közrendet biztosítsa, a bűnösen felidézett testvérkorczban elesettek vérg, pedig megtorlásért kiáltoz éghez. főispánit felmentenék. Szenthathely, október 25. A belügyminiszter Cziráky József gót főispánt hivatalától felfüggesztette és a főispáni hivatal vezetésében Herbst Gézát, Vas megye alispánját bízta meg. *•*' Szombathely. Október 25. .Szombathelyen a helyzert teljesen nyugodt. Guilleaume tábornok, körletparancsnok a kormány intézkedésére átvette a nyugatmagyarországi kormánybiztosság vezetését. A tábornok intézkedései olyan rendet teremtettek, hogy semmi,nyoma sincs már a lezajlott nehéz időknek. Szombathelyen most sokat beszélnek és általábann, nagy megbotránkozással, Mikes püspök vasárnapi beszédéről, amelyet a püspöki vár erké-lyéről tartott. Itt bejelentette, hogy a király délután, két, órakor bevonult Budapestre, ahol nagy diadallal, örömmel és zászlókkal fogadták. Felhívott mindenkit, hogy csak a király kormányának engedelmeskedjék és megfenyegette a-.okat, akik ellenszegülnek, j y * -------- .