Az Ujság, 1922. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-06 / 5. szám

K. PftttÉSK, 1922 január 8. AZ Ú­JSÁG KÖZGAZDASÁG. », A Máv. tarifaemelése. 1Száz százaléknál is nagyobb drágítások lesznek. ír­­. két héttel ezelőtt közölte Az Újság •­­ a hogy a m. kir. államvasutak újabb ta­ri­fáéus c lest készítenek elő, mely ezúttal is lineáris •tesz, vagyis olyan, a melyet a szállí­tandó áruczik­­kek teherbírásának minden mérlegelése nélkül egyformán fognak alkalmazni. A lapok azóta többször foglalkoztak ezzel az ügygyek továbbá nyilvánosságra került az érdekképviseletek véle­ménye is, a­mely természetesen heves tiltakozás volt a tervezett általános tarifaemelés ellen. Most a aztán általános meglepetésre a vasút, vagy a ke­reskedelmi minisztérium méltatlankodó közle­ményt küldött a lapoknak, a­melyben azt mondja, hogy a tárgyalások még folyamatban vannak, s maguk az illetékes tényezők sem döntöttek a li­neáris tarifaemelés merev alkalmazására nézve, minélfogva az érdekképviseletek is jobban ten­nék, ha megvárnák a konkrét előterjesztést, a­mely esetben nem kellene szélmalom elleni har­­czot folytatnia. Könnyen érthető, hogy gazdasági körökben kínos benyomást keltett ez a kioktatás, mert az mégis csak furcsálható, hogy még ne is kiabáljon az, a­ki tudja, hogy irgalmatlanul meg akarják nyúzni­. Az állami mindenhatóságnak a háború kitörése óta mindegyre fokozódó terjedelme két­ségkívül tévedésbe ejtheti ugyan a hatalom birto­kosait hatáskörük és intézkedési joguk terjedel­mére, vagy mibenlétére nézve, de annyira talán még­sem vagyunk, hogy a vasutakat bárki egy­szerűen önczélnak tekintse. Igaz, hogy az állam­­i vasút épp oly monopólium, mint a dohány, de ha­­ez utóbbinak az árát elítélik, legfeljebb azt a taná­­resot lehet adni mindenkinek, a­ki méltatlankodik, hogy hagyja abba a dohányzást. Az államvasutak­nál mégis csak más a helyzet, mert azt­ a kereske­delmi miniszter úrról sem teszszük fel, hogy köz­lekedési politikájának az legyen a czélkitűzése, hogy az emberek ne szállítsanak árukat. Szóval, ha az államvasutak szállítási díjairól van szó, ak­kor nemcsak joga, hanem kötelessége is mindenki­nek a kérdéssel való foglalkozás, s ha aggályai vannak, azokat leplezetlenül el kell mondania. Ha e részben csak híresztelésekre támaszkodhat, ez korántsem az érdekelt szállítóközönség hibája, ha­nem a vasút vezetőségéé, a­melynek arra kellett­­volna törekednie, hogy az érdekképviseletekkel és más szakemberekkel eleve beszélje meg a terve­ket, melyek alapján a vasút műszaki és pénzügyi fejlesztését biztosítani kívánja. Az Újság éppen az ellen tiltakozott, hogy meglepetésszerűleg állít­sák befejezett tények elé az érdekeltséget, mert hiszen nyilvánvaló, hogy egy máról-holnapra összehívott szaktanácskozáson nem lehet az anya­got behatóan letárgyalni, legalább is oly módon semmi esetre sem, a­mely egyaránt védené úgy a­­vasút, mint pedig a szállítóközönség érdekeit. A tarifaemelésről közölt híradások c­áfolata­­egyébbként nem is olyan ártatlan, mint a­milyen­nek az első pillanatra látszik. Az Újság értesü­lése szerint ugyanis a tarifaemelés ügyében most a pénzügyminisztériummal folynak tárgyalások, m­­­i magában véve mutatja, hogy a drágításnak­­túlnyomórészt fiskális szempontjai vannak. Ha már most a közzétett c­áfolat anyagát ezzel ösz­­szevetjük, akkor alaposnak kell tartanunk az ér­dekképviseletek gyanúját, hogy a lineáris emelés bizonytalansága abban áll, hogy az általános drá­gítás meglesz ugyan, de nem degresszív alapon az olcsó és kisebb belértékű tömegczikkek kimé­ Résével, hanem progresszíve valamennyi áru árá­énak kíméletlen megdrágításával, hozzávéve ehhez­­az egyes nagyobb teherbíró képességű áruknál al­kalmazandó tarifatöbbletet.­­ Ilyen eshetőséggel számotvetve, teljességgel sérthető a szállítóközönség nyugtalansága, de egyúttal méltatlankodásának jogosultsága is a­­fölött, hogy a szállítás mértéktelen megdrágítá­sát nem látja igazolva az államvasutak pénzügyi helyzete által. E részben ugyanis a legteljesebb­­tájékozatlanság uralkodik s egyenesen a budget­­tjog kijátszása, hogy az államvasutak költség­vetését még most sem teszik közzé. Itt aztán még jó találgatás sem használ. Nevezetesen Kelety Dé­­tres elnök egyik előadásában arra utalt, hogy a Skommü­n után 785 millió­s defic­ittel vették át a­­vasutat, de azt 1920 második felében már nem­csak i­etörlesztették, hanem 180 millió korona ke­­­zelési fölösleg mutatkozott. Ugyancsak az elnök­­egyik legutóbbi hivatalos kimutatása szerint az­­államvasutak forgalma 1921-ben 43%-kal volt na­gyobb, mint 1920-ban. Ebből kétségtelen, hogy a­­már eddig is szedett drága fuvardíjakból ugyan­azon vonalakon és jobb forgalmi berendezkedés­sel összegszerűen is igen nagy bevétele volt a vas­útnak. Ennek daczára most azt halljuk, hogy a­­defic­it a múlt évben 2,5 milliárd volt. Lehet, hogy igaz, lehet, hogy nem igaz. Ha igaz, akkor nem történhet másképp, mint úgy, hogy a nagyarányú beruházásokat is a rendes bevételekből végzik, a­m­i nem egyéb, mint az ország gazdasági életének a törvényhozás hozzájárulása nélkül történő meg­adóztatása. Ez ellen pedig nemcsak a közönség­nek, hanem magának a nemzetgyűlésnek is a leg­­hiatározottabban tiltakoznia kell.­­ Tisztán akarunk látni. Követeljük tehát nem­­­csak az államvasutak modern irányban részlete­set! költségvetésének közzétételét, hanem a for­galmi statisztika adatainak nyilvánosságra ho­zatalát is. A polgárságnak joga van tudni, hogy mi történik a nemzetvagyon egyik legértékesebb körül jutnunk tm*­­teleb mrl­gánügye sem a miniszternek, sem pedig a vasút vezetőségének. Ha a követelt adatokat nyilvános­ságra hozzák, akkor további jogos követelés az is, hogy a tarifaemelés kérdését részletesen tár­gyalják le a szakérdekeltségekkel és külön-külön a legfontosabb szakmák képviselőivel. . . Nincs még döntés a sertéskivitel ügyében. Az Országos Közélelmezési Tanács kiviteli és be­hozatali szakbizottsága csütörtökön délután fél öt órakor Hadik János gróf elnöklésével ülést tartott. A szak­bizottság foglalkozott a libazsír, a bab, burgonyadara és burgonyaliszt kivitelének, továbbá zsírsertések be­hozatalának és ezzel szemben sovány sertés, illetve ser­téshús kivitelének kérdésével. A szakbizottság a libazsír és a bab kivitelének eltiltása mellett foglalt állást. A burgonyadarára és burgonyalisztre kimondotta, hogy csak a múlt tennősévból származó készletekre adható kiviteli engedély. A zsírsertések behozatala ellenében kért sovány ser­tés és sertéshús kivitele ügyében a szakbizottság azt az álláspontot foglalta el, hogy a kivitelhez csak abban az esetben járul hozzá, ha a zsírsertések behozatala révén a belföldi zsírfogyasztás ellátására és a zsirárak ala­kulására megfelelő előnyök biztosíthatók. A kérdésnek ebből a szempontból való beható tanulmányozása és előkészítése végett az ügyet áttették a Haller István elnöklete alatt álló húg- és zsírellátási szakbizottsághoz, a­mely azt a jövő héten fogja tárgyalni. A Pénzügyi Tanács — mint jogforrás. A Pénz­­ügyi Tanács ma furcsa c­áfolatot ad ki arra nézve, hogy a Tanácsnak a Hangya betétvált­­sága ügyében hozott határozata téves formában került nyilvánosságra, mert egyáltalán nem is foglalkozott ezzel a kérdéssel oly értelemben, mint azt a szóbanforgó közlemények előadják. Arra nézve, hogy a Tanács tehát miképpen foglal­kozott mégis e fontos ügygyel, még csak szó sem esik és így annyit tudunk, mint a­mennyit azelőtt. Ez a túlságosan zárkózott előkelőség egyáltalán nem tetszik nekünk, de e felfogásban ma már osztozik velünk minden komoly gazdasági té­nyező. A helyzet nevezetesen akként alakult, hogy a Pénzügyi Tanács sokszor hoz határozatokat, me­lyek jogszabály jellegével bírnak. Ezeket azonban nem teszik közzé sem a hivatalos lapban, sem pe­dig más módon és így van Magyarországon egy olyan jogforrás, mely határozatait nem a törvény­­szabta módon közli. Itt-ott jelenik meg a Tanács határozatairól valamelyes közlemény a kőnyoma­tosokban és ha pedig az érdekeltség valamely fontosabb döntésről mégis tudomást szerez, azzal térnek ki, hogy a Tanács csak véleményező szerv. A legnagyobb készséggel elismerjük, hogy a Ta­nács önzetlen és értékes munkát végez, ámde mégsem helyeselhető a mai rendszer, a­midőn a felelősség kérdése teljességgel tisztázatlanul és homályban marad. Holnap zárva lesz az áru- és értéktőzsde. Holnap az ünnep folytán az áru- és értéktőzsde zárva marad és igy most háromnapos szünet lesz. Csodügyok. Szabadi Lajos hajmáskéri lakos ellen a vesz­prémi kir. törvényszék 1921 deczember 15-én a csődöt megnyi­totta.. Követelések bejelentése 1922 február 10-ig, felszámolási tárgyalás február 37-én. — Az Aczél Károly fűrésztelep és par­kettagyár ellen nyitott csődöt a budapesti kir. törvényszék meg­szüntette. — Pauseh János és neje Prokop Margit, a budapesti­­Szép Ilonát vendéglő tulajdonosaira nézve a budapesti kir. tör­vényszék 1921 deczember 11-én az eljárást megindította. Vagyon­felügyelő Semtei Róbert budapesti ügyvéd, követelések bejelen­tése 1922 január 21-ig, egyezségi tárgyalás február 7-én. — Fortuna teasütemény és czukorka gyár igazgatósági tagjai, He­gedűs Dezső, Kállay Lajos és Hegedűs Ilona budapesti lakosokra nézve a budapesti kir. törvényszék 1922 január 2-án az eljárást megindította. Követelések bejelentése január 31-ig, egyezségi tárgyalás február 11-én. A Kornis budapesti kereskedelmi r.-t. ügyében a budapesti kir. törvényszék az egyezség jóváhagyását­­megtagadta. A kézművesek az adóadminisztrác­ió ellen. Mint halljuk, kézműveskörökben nagy az elégü­­letlenség a vámok és a forgalmi adó kirovása kö­rül felmerülő önkényességek miatt, a­melyek min­den kalkulác­iót lehetetlenné tesznek. Előfordult­­­ hogy három teljesen egyenlő súlyú és tartalmú textilanyag után három különféle — 9600, 14.400 és 16.000 K — vámilletéket róttak ki a c­ímzettre. A forgalmi adónál pedig a behozott árunál ezen in­gadozó vámtételek 20%-át fizettetik az átvevővel, a­kinek semmiféle alkalmat nem nyújtanak arra, hogy számlával, bizonyítsa az áru értékét. A kö­vetkezmény gyakran az, hogy az iparosok a szál­lítmányt nem veszik át s igy az állam is károsul, mert elveszíti a vámbevételt. Ebben az ügyben most gyűjtik az érdekképviseletek az anyagot megindítandó akc­iójukhoz. Az értéktőzsde irányzata nagy vonásokban ma is gyenge volt, a forgalom pedig egészben véve mérsékelt keretek között mozgott, de úgy a kulisszban, mint a korlátban árjavulások is előfordultak. A felfogás bécsi jelentésekre mindenesetre javult, s figyelmet keltett a dollár berlini emelkedése is. Kulisszban az Osztrák Hi­tel 60 koronával, a többi bankrészvény pedig 10—20 koronával csökkent. Angol-Magyar és Magyar-Olasz tartott maradt. Gyengült a Salgó is, különösen pedig a Rima, melyet ma is bécsi eladások nyomtak. Ezzel szemben viszont bécsi vásárlásokra az Államvasút 50 koronával emelkedett. Korlátban pénzintézeti részvé­nyek alig változtak, míg a malom, szén, építőipari és hajózási értékek 100—250 koronával csökkentek. Danz- Danubius változatlan maradt. J­asiczi 400 koronával emelkedett, míg egyéb ipari értékek közül Czukor 1000, Féltény 450, Garami és Flóra 200, Gschwindt 130 s Oczván 100 koronával emelkedtek. Ebben a­ kategóriában a többi részvény árfolyama lemorzsolódott. A valuta- és de­­vimpigez irányzata nyugodt volt, de berlini jelenté­­ ­­­ sekre a nyugati devizák emelkedtek. Dollár 620-ig, cseh korona 1005-ig is emelkedtek, Lei 480 volt. A márka 328-ig hanyatlott, míg a bécsi kifizetés 9 körül maradt. Az utótőzsdén intézték el a prolongácziót, mely alka­­lommal darabhiány mutatkozott több részvénynél. Az irányzat, a prolongáczió után megszilárdult a Magyar Hitel 1860, Rima 2440, Államvasút 3850 és Salgó 5300 maradt. Délután csak valutákban volt csekélyebb forgalom, élénkebb árhullámzások mellett. Dollár 623—27—25—26, márka 825—23—34, lej 486—~­8, cseh korona 1012—16—05, osztrák 9 és egynyolczad—egyn­egyed és bécsi kifizetés 8 hétnyolczad—9 egynyolczad volt. Az esti forgalomban pénz volt Állam­vasútra 3850 és Rimára 2370. Dollár 625—26, Márka 324—26. A szokos le­gyengült és 986—88-on maradt. A bécsi tőzsde. (Zárlat.) Osztrák aranyjáradék 1700, Osztrák koronajáradék 117, Májusi járadék 119, Februári járadék 122, Magyar koronajáradék 2100, Török sorsjegy 33.900, Anglobank 18.550, Bankverein 8925, Osztrák hitel 12.500, Magyar hitel 21.050, Jelzálogbank 3490, Laender­­bank 25.000, Osztrák-Magyar Bank 29.700, Tim­óbank 7175, Zivno 43.500, Gőzhajó 178.000, Kassa-Oderbergi 26.900, Ál­lam­vasút 45.850, Déli vasút 14.900, Déli vasút élvezeti jegy 19.790, Aussigi 90.000, Klotild 34.700, Siemens 15.390, Alpesi 62.950, Bánya és kohó 140.000, Féltén 43.000, Krupp 35.550, Poldikóbó 45.000, Prágai vas 140.000, Rima 29.300, Skoda 54.000, Fegyver 9250, Felső magy.­bánya 68.860, Roschitzi 30.000, Salgó 58.000, Trifaili 36.950, Magyar fűt,­szén 112.500, Daimler 8200, Ruston 33.300, Apolló 34.208, Fantó 81.000, Kárpáti 121.500, Schodnica 792500, Schelle* 130.000, Egywitt­ef 5509, Merkur 6000, Kóbag­ 25.400, Hivatalos jegyzések (kezdő- és záróárfolyamok)­­ Előfordult záró­Előfordult záró­árfolyamok­­ , .*1 árfolyamok Bankok: Bank — __ — Magy.ir hitel 1850—18831860 Chinoin 1730—1775 1775 Osztrák hitel 1000—10251020 1 tanítsa 2800— — 2775 Kor. Bank 6950— — Égisz 580— 590 580 Angol-m­Kgy.k­.ZSO— 765 7­40 Izzó 5450—5400 5400 tesz­fim. bank 700— 760 158 Győri textil 1775—1825 1800 Agrárbank! — — Magyar papír 3000—3025 3000 Magy.­olaan b. 301— 300 300 apódium 2525—2560 2550 Jelzálogbank 385— 280 380 Temesi. szesz — —­ — Hazai bank 635— — 635 Folton 7600 — 7673 7650 Anglobank 1700— —1700 Flóra 3400—3425 3400 Iparbank 730— — 730 Goldberger 1600—— — 1600 Herm­es 500— — 400 Gtchurindt 6800—6925 6500 Ingatlanbank 980— — 980 H­alasnyésztflSUCO— — 5000 Forgalmi bank *60— — Földhitelbank 2600­ — 470 Műtrágya 4350—4150 4450 Sőlő Kábel — — — Kor.­hitelbank *00— — 400 Karton 3310—2850 3319 Merkur 383— 396 395 Királyautó — — Nemzeti — — GrasijuuitPó 3050— — 3000 Bosny. agrár 776— 785 8001 Kotild 3275—3400 3403 Városi benk . , — — —~ ll. gal stíl?. —- «LC —o-Közp. jelz. — —— Polgári Berf. Takarékpénztárak­­. Belváros) 700— — Lipótvárosi 300— 295 Linótv. túl) — — 795 395 ngetszan. — — — Juta 1200—1325 — IC „dac­he Ion — — — Magy. pank.17590—17700 17600 Lámpa 2950—3825 2825 Rgy. főváros) — — — Magy. ált. 1010— — 1010 Orsz. közp. 1020—8440 2*30 Hozmi első 24000— 2*500 84000 Kőbánya) lak. — — — Russi Őstermelő Gumin) Vonít 1 forg. Marosr. petr. Oczeán 740— — 749 3850—8425 3375 2025— — 2025 1725—1660 1700 Biztosítók: '­­—­ Olaj 3125—2950 3000 Magy.bizt. — — Bonctéré S100— — Magy.-francia — — J.K . „ — — Pannónia ,•­ — Nemzeti ■'■■■—*•* — _ 5050 Phoebus Schwartzer Klein és Fia Szikra lloyal Sl­u­mn­mer Telefon 730— 710 710' 1525— — 1525 2180—2050 2050 Malmok: ■ Lignit —- —» —, ' Bowod-m. 3550—3373 3400 Temesv. sert. Fiumei rizs Itészv. sert. Fer­­öer Királysertőző Török, Turul — k­onkordja 2200—2275 2275 Első bpesti 6000— 0075 6000 Gizella 2500— — 2350 Hungária 2500—2430 2450­­ — 7100 11675­ 2725 2675 Viktória 7000—8000 7875 Bányák , téglagyárak Beocsíni 8190—0100 Szentlőrlajzi — — 0150 Ti­ló Vasm. vill. Püspöki Korp. Pálfalvi Siv 1­825— — 825 Tégla, ezom. 3800— — Éazakmagyar 3630— — Szászvár­ 3850—8960 3650 3600 3915 Hungária­ száll. —­ — —­­ Faipari vállalatok: Kohó 8125—9373 6325 Faipari fa ker. 470— 480 470 lat. vén — — Brassói 3873—3630 3635. Köb. tégla — —— Egy. fa 515— 605 505 Drascho — —— Guttmann 3750—3790 3750 Magnezit — —— Fatermelő 2150—2125 2150 Asztalt — ■—— Kőrüsbányai __ — • __ Alt. kőszén 10650—10900 10873 Kronberger 1340—1043 1030 Kerámia — — Lig.uus — — 4276 Újlak) £335— —4300 Magy. Cserző __— — Urikányi 6000—61006050 Magyar erdő — — —­ Nagybátoftji 800— 770 776 Forr­ier 1450—1525 1520 Salgótarján) 5200—83606300 Magyar Lloyd 1800—1830 1800 Közlekedési vonalatok: Malomaoky Nemzeti fa — — 650 — — 2650 Adria 6530—64006400 Naslozi 18100—18400 18100 Atlantic* 3550—36792850 Nensebl.­L. 680— 660 665 Levante — —6700 Országos fa 1115—1105 1105 Búr — — —— Rézbánya­ — — 2125 Miskolczi v. — — —­Szlavónia 1590—1560 1575 Tröszt 1375—80352000 Viktória b. 600— 580 580 Magy. HÉV. — —— Zabolaj 1750—1775 1725 Duna­i h. — — ■*— Zoutal 3150—3200 3200 Közúti 960— — Városi — — 966 Valuták: Dél vasút 1360—13001260 Arany 20 fr. 2390—2375 2360 Állam­vasút 3606—38153778 1 angol font — — — Vasművek, gépgyárak 100 beig. teya — — — 1 am .dollár 615— 020 014 Kebing 8325—23602360 100 fr. bkt. 5026—495'1 4925 Deaky 885—865 K65 1 holland forint —* — — Gazd. gépgyár — —­1900 Lonerget in. Fegyvergyár 4660—46004625 100 márka 328 %— 331 32* Ganz-Van. 36000—55*00 34800 100 olasz Ura 2625—2575 2565 Ganz villama — —5800 100 oszt. kor 90/1— 9V. 9 Győrffy-W. — —1­00 100 papirrubel­­l— 49­49 Kaszab — —2300 100 román lei 470—480 476 Ling 1875—14001325 100 sv. fr. 11800— — 11750 Lipták 537— 616 520 100 szokol 1005— 988 987 Magyar mezői 2750— —2750 100 kor.-dinfir 868— 806 800 Magyar-belga 2150 — 22602200 100 f.-dinár —— __ --- . Uocssemaan 1200—12261223 100 dán korona — — — Sebünk 1060—10501015 Schuller — —1000 Devizáit ta T&ta): Tendloff-Dk­tr. 1000 — —1000 Amsterdam , 224— 220­0 tor — — S50 Brüsszel __ __ Győri Wag. 1700— — 1700 Bukarest — -— Weitzer — —— Kopenh­ága 12100—13500 W­örner 620— 390 600 Kriszti­ánia 9500— 9900 EUmamurányi 2520—23902410 London 2600—3595 Vegyes: Newyork 615— 625 Berlin 315— 325 Athenaeum 2875—20152900 Olasz 2600 — 2650 Franklin — —— Pária 4900—4025 Pallas — — Prága 990 — 1000 Pe­ti könyvny. — — Szóda — — Révai — — —• Stockholm 15100 — 15600 Glóbus 875— 325 9­­0 Svájca 11830 — 11950 Általános gáz — —3400 Bécs 8­9— 9­54 Bárdi 649— 650 640 Zágráb 200— eio Bárót! 1060— —1060 Varsó — —

Next