Az Ujság, 1922. augusztus (20. évfolyam, 172-197. szám)
1922-08-20 / 188. szám
AS ÚJSÁG Vasárnap, 1922 augusztus 20. t . A szegények mosolya. Tréfás álomfestések és egyéb babonák, írja Szindbád. MOTTÓ: Magyarországon a jelenben mindenki többet álmodik, mint valaha, mert az álom a szegények egyetlen vigasztalója. A háromszarvú leányról, vagyis az álmok őszinteségéről. Az álomfejtő is, mint mostanában a legtöbb ember Magyarországon: fantáziából él; fantázia az egész élet, az elképzelt jólét, a révült mosoly, a finom ebéd, az életmeghosszabbító elégedettség és a csendes magyar boldogság. De aki álmaira helyes megfejtést óhajt olvasni vasárnaponkint, az ne írjon fantáziából, hanem igazándiban vallja be az álomképeket amelyek megkörnyékezték. Mégha ő maga előtt érthetetleneknek is látszanak az álmok. Inkább nevét hallgassa el az álomfejtő előtt a levélíró, mint álmának valódiságát. Sok álomra azért nem lehet válaszolni, mert atz emberek igyekeznek még álmaikat is oly csinosan felöltöztetni, mint testüket. Ki tudná, mi rejtőzik az álomban, amelyre a divatos ruhát adják? Ki tudná, milyen a láb, amelyen cipő van, a szív, amely a női öltözködés és modor t raffináltságában mélyebbre kerül a kút fenekénél. Legalább álmainkban legyünk őszinték, legyen ez a kis újságmező az őszinteség rétje. Az álom csak ruha nélkül szép, megérthető, élvezhető, mint a gyöngy a kagylóban. Minden nőben van legalább egy gyöngyszem, amely néha csak álmában merül fel a tengerfenékről. Azért emelem ki e héten érkezett levelek közül a háromszarvú leány álmát, mert ő valóban azt álmodta, amit irt. Szindbád üzenetei között megtalálja az álmot az olvasó, és kórházi álom. Levelak között egy többszakaszos álom, amelyről azt írja a beküldőjük, hogy kórházban álmodta őket. Az álmokból kivesszük az érdekesebbeket. Kórházban, betegségem alatt megjegyzett álmok: 1. Elhagyott, sötét állomáson vagyok egyedül. Jegyet akarok váltani, de a pénztáros visszaadja, hogy nincs aprója. Amint visszaadja a most forgalomban levői 1000 koronást, látom, hogy az »lebélyegzett« és a bélyegző hasonlít a postai bélyegzőhöz. Keresek aprópénzt, közben bejön a vonat, egy pillanatig megáll és máris továbbmegy.Az egész vonat sötét volt, a jelenet szürkületkor történik. Aznap meghalt a mellettem fekvő beteg. 2. A Dunaparton, a pesti oldalon vagyok, úgy tűnik fel, mintha a pesti oldal is oly magas lenne, mintha a budai hegyekről nézem a folyamot. A víz zavaros, rengeteg apró csónak van benne. A csónakok soklapátosak, mint a középkorban volt. A különös álmot megjegyezve, 21 órával később a szobában meghal egy beteg. 3. Katonaruhában egyedül sietek egy cél felé a hegyormon. Balról mély völgy terül el s a távolban egy menetelő fekete katonaruhás csoportot látok, oly messze vannak, hogy egész apróknak tűnnek fel. Köröttem zöld minden. Az a gondolatom, hogy én előbb elérem a célt (hogy mi a cél, nem tudom). Egyszerre az égbolton megjelenik egy jól ismert várrom, körötte fényesség, u. n. mennyei fény. — Megjegyzem, hogy e várrom alatti községben született atyám. Másnap levelet kapok hazulról, atyám súlyos beteg. 4. Kórteremben vagyok, hol különleges elhelyezésű betegágyak vannak. Elől padok, azon a betegek hozzátartozói ülnek, mellette egy fekete tábla. Amint belépek, megdöbbenve veszem észrre, hogy az este 11-kor meghalt beteg a tábla melletti mosdónál áll és kezeit mossa. Végigmegyek a termen, jön az ápolónő, ki életben igen szép és most megdöbbenve tapasztalom, hogy 4—5 napos szakálla és bajuszsörtéje van, sőt csodaszép fogai közül is egy hiányzik elől. Visszamegyek a mosdó felé és mennél tovább nézem a halottat... kezd átváltozni s a 60 éves ősz halottból 30 éves fekete ember lesz.« Magántisztviselő. Az álomfejtő megjegyzése az, hogy ezek különleges álmok, amelyeket a kórház levegője sugall. Az álmokban a legfenségesebb ismeretlen, a halál jár és az álmok az ő lépteire röppennek, intésére távolodnak, vagy közelednek. A halál közelében az ,álomfejtő megáll véges tudományával, mert hiszen a halál a legnagyobb álom. Hogy mégis itt-ott hozzányúlni merészel Szindbád e komor álmokhoz, azért teszi, mert talált bizonyos jegyeket itt, amelyek az élet álomjegyei. Az 1-es számú álomban a visszadobott pénz, az elrobogó, sötét vonat világosan mutatja, hogy a halál elhaladt az álmodó mellett, de mást szemelt ki. A 2-ik számú álomban a zavaros folyó és a rajta levő apró csónakok a halál vizén járó embereket mutatják. Az álmodó parton van, tehát ismét megmenekült a haláltól. A 3-as számú álom jegye ugyancsak a halál népességéhez tartozik. Az álmodó ekkor lehetett a legsúlyosabb állapotban, de az álom megmutatta neki, hogy atyja megelőzi őt a sorban. A 4-ik álom nem jó jegyeket, mutat A kezét mosó halott valamely elkerülhetetlen bánat jegye. Ugyancsak szomorúság jelképe a szakállas asszony. Talán szerelmi csalódás. A hiányzó fog egy nő elmúlását mutatja, aki az álmodó életében eddig szerepet játszott. A grafológus a h betűből azt következteti, hogy ábrándos ember itt. A k betű némi kereskedői szerencsét mutat. A l betű szériát szerencse vár a levélíróra, ha sertésekkel fog kereskedni. Életkor 30-án innen. A tenyéren erős Vénusz-domb. Szindbád üzenetei. H. O., Gyula. Elsőrendű szerelmi álom. Fürdő, randevú, udvarlás : a szerelmi bánat jegyei. .Az anyával való veszekedés, a kisleány : szerelmi féltékenységet is mutatnak. Jó jegy az eső. — K. Marika, jövő pénteken alapos választ kap. A grafológus véleményre : álmodozó z betűk, ábrándos r betűk, merengő h betűk egy nem mindennapi sorsú leány kézjegyét adják- A tenyerén levő Vénusz-domb többet mutat, ha jól megnézi. Valamely bajból erélyessége révén fog megszabadulni. — Ica, Óbuda. Első álmát, amely a bekövetkezett háborút jelentette , igen jól fejtette meg. Elteszem gyűjteményembe. Második álmának jegyei a közelgő szerelem léptei. A zenére nézve már talál egyéb magyarázatot is e lapokon. Tisztviselőnő, Budapest Elsőrendű szerelmi álom. A tűzbedobott fadarab, a szőlőfürt férfit mutat. A többi jegyek féltékenység, civódás, szerelem miatt. Pletyka. — Figyelmes olvasó, Budapest. Az épből jövő kövér szarvasmarhák már a fáraók óta bőséget, gazdagságot jegyeznek Az állatoknak férfiakká való változásuk: bánat, szomorúság jegyei. — Hű olvasónő. Dinom-dánom női társaságban közeli pletykaság. Ingben járni asszonynak könnyű betegséget mutat. A koszorú, menyasszony, oláh pópa nem a legjobb jegyek. Annál jobbak a további képek, az egérrel játszadozó macska. Az egér Itt egy bizonyos férfit jegyez. Szerelem. — D. Lujza, Győr. Az ideállá átváltozó férfi nem szomruság. A gyöngy bizonyos bánat a szerelemben. A többi jegy féltékenységet mutat. P. J.-né, Budapest. Bonyolult álom, mert nem írja, hogy milyen az említett hercegnő a valóságban. A váratlan látogatás mindenesere valamely rossz hírt elez. Az ismeretlen ház mindig bánat. A padlásról leguruló láda híreket mutat valakiről. A kisleány pletykaságot mutat, ugyanezt jegyzi kellemetlen csókja is. Valószínűleg az öreg hercegnő a közeli időkben megbetegszik, talán komolyabban is, mert az elesése ezt jegyzi. Ezt mutatja a szűk, sötét utca. A nővérének a hercegnő miatt némi öröme lesz. Az aljegyzett betűk ibolyakék szemet jegyeznek a grafológiában. — Mária, Miskolc. A grafológus az m betűben változatos életsorsot, jólétet és mulatságvágyat lát, míg a k betű csupa álom és ábránd. 132 Háromszarvú leány. Három szarvam nőtt álmomban. Egyik arcom közepéből, a második derekam táján, a harmadik hátamon. Az első aranyból, a második virágból, a harmadik pedig szalmából volt. Sok öregember ült a Bazilika tetején, mint a varjak szoktak. Felém lebegtették szárnyaikat. Amig az arcomból nőtt arany szarv lassan megrozsdásodott, a hátam szarva úgy csüngött, mint egy öreg ruhadarab, de a derekamból nőtt szarv felcsúszott a szivem helyéig és gyönyörű zöld növény lett belőle.« — Az álomfejtő az ifjúság és az öregség szinbolumát látja az álomban. A három szarvak az ifjúság jegyei. A hódító mosoly, a szép termet, a háta mögött is járó férfitekintet: ezek a szarvak jelentőségei. Az öregemberek a férfiak, akikben csalódott, vagy akik Önben csalódtak. Az átváltozó szarvak az ifjúság múlását mutatják. Megnyugtató jegy a szív zöld növénye Itt egy ..férfit jelképez, aki mindenért megvigasztal. — Babonás barna. Nem sok jelentősége van annak, hogy Fleinert ingben látta. — T. E. Budapest . . . legtöbben lányok álomvilágot élünk a mai időkben, s ezért köszönjük Szindbádnak, hogy álmainkat jóakarattal megfejti. — kezdi ön és én azt felelem, hogy a nők élete a világ kezdete óta mindig közelebb volt az álomhoz, mint a valósághoz. — Álmában legtöbb jegy az a bizonyos vérsugán amelyet mosolyogva látott kebléből kifolyni.. Szerelmi vágy, önfeláldozás. A nős ember, akit említ, jegyzi, hogy asszony szeretne lenni, bármily áldozat árán is. (A csókolózó orvos, az ismeretlen férfi kése stb.) — Álom-menyasszony. .Cegléd. Másodrendű álom, amely gyakran látogatja az elvált vagy özvegy asszonyokat. Az ismeretlen fejéről lefújt női prémsapka egy aszszonyt mutat, aki útjában van szándékának. — S. Jancsi Budapest. A paplan alól kinyúló idegen kéz a várt férfit jegyzi. A leeső paplan múló kis betegség. Egy leány. E. E. Budapest. Az üstökös, az esőfelhő a régi lakhelyen maradt férfit jelenti. De lehet, hogy ez csak az álom ravaszsága, amely szereti a gyermekkorba visszahelyezni a jelen vagy a jövő képeit. A fénylő csillag, amely hallá változik a legbizonyosabb férfi-jegy. — »Egy babonás pesti leány«. A nagyszakállú sakter, aki időnkint keresztény pappá változik: egy férfit mutat, aki néha eltávolodik kegyedtől. Az álombéli zűrzavar bánat jegye. Az írott szerződés nem sikerült szerelem. .A megnövesztett szakáll elmúlt szerelem. — H. H-né. Sápraljaújhely Az őrült férfi bizonyos bánat jegye. A leharapott kisujj valami betegséget, némi veszteséget mutat a ház körül. Az ellopott ékszer elmúlt szerencsétlenség. Az erkölcstelen leány: boldogházasság. — U. S. A. A szép kalap bizonyos pletykaság. A dagadt fejű kutya itt egy férfi betegségét is mutatja. — Monori előfizető. A megszakállosodott fiú bánat jegye. A guruló hordók híreket mutatnak. A szájból folyó vér szerelmi boldogság. M b. M. Y. Ha szerelmi álomnak óhajtja magyarázni álmát, az álomfejtő ellentmond. Minden van ebben az álomban a szerelemről, csak éppen a szokásos jegyek hiányoznak, amelyek útjelzői volnának a szerelem útjának. Ha kedve van hozzá, írja meg, milyen tárgyakat látott maga körül. A grafológus helyzete könnyebb. Ambiciózus, nem mindennapi b betűk, szilárd, de busongó jellemű a betűk, álmodozó, de elégedetlen k betűk mutatnak egy mindennapiasságtól távoli erős jellemet. Az életvonal megszakításokat is mutat. A Vénusz-domb hegyes, akaratos. Kor : 30-on innen, hajszín : barna. — Sok levélre a jövő pénteken mondunk megfejtést. Választ vasárnap adunk. A leveleket Szindbád címére, Az Újság szerkesztőségébe kérjük beküldeni. Bécsi levele.( írja: Herczeg Géza: Idegen idegenek. Bécs, augusztus 18. öreg barátja, az Entente, már megint cserben hagyta a naiv, hiszékeny, erkölcseire pedig már alig féltékeny bakfisát, Ausztriát. A londoni konferencia, amitől a legutolsó kiadású megváltást remélték, véget ért, anélkül, hogy Ausztria sorsán segítettek volna és Ausztria pénzügyeinek rendezését, a világ e legmegoldhatatlanabb problémáját tanumányozás céljából áttették a... — már-már úgy hangzik, mint egy rossz refrén — áttették a, áttették a... népszövetséghez. Egészen természetes, hogy e kritikus, de nem váratlan álmegoldás következtében a valuták ismét csak aeroplánokkal megközelíthető magasságokat értek el, és hogy az osztrák korona Zürichben a leglehetetlenebb nullák csatornáinak mélységeiben kujtorog. A helyzet, legyünk őszinték, most már több mint elviselhetetlen, ez már nem tréfa, ez már nem a kezdete a végnek, hanem maga a már bekövetkezett végzet, a permanens katasztrófa állapota: a kenyér ára kétszer annyi, mint Moszkvában volt egy évvel ezelőtt, vészesen közeledik az 5000 koronához, a villamosvasúti jegy ára 450 korona, az egyéb élelmiszerek ára megfizethetetlen, szenefája senkinek sincs, az egész helyzet beláthatatlanul sötét és reménytelen. Gazdaságilag és politikailag egyformán, világtörténelmi fontosságú órák azok, amelyek mostBécsben lefolynak, jelentőségben és európai kihatásában ez az augusztus kizárólag ama bizonyos nyolc év előtti augusztushoz hasonlítható, amelyen egyszer már lángbaborult az egész világ. Aki kiváncsi volna arra, hogy Ausztria nyolc esztendeje némán, legfeljebb gassenhauerokat dúdolva szenvedő és éhező népe hogyan tűri ezt a katasztrofális állapotot, felsebzett hátán hogyan viseli életkénytelenségének Saint-Germainben ácsolt keresztjét, — bevallom, az külpolitikai jelentőségen túl meztelen és nyomorult emberi szempontból engem is ez érdekel legjobban az egész krízisben — az nehezen tud válaszolni erre a kérdésre; nehezen, vagy sehogy sem. Sehogy sem. . »A fáktól nem látni meg az erdőt«, Bécsiben, az idegenektől nem látni meg a bécsieket, ezek eltűnnek, láthatatlanokká válnak, az idegeneknek abban a példátlan, soha és sehol még nem látott, minden képzeletet felülmúló forgalmában, szint a forgatagában, ami most itt dúl, forog, kering az elszédílésig a hatvankétezerkoronás dollár, a háromszázezerkoronás font és a kétezres cseh korona lesújtó szezonjában. JS gyomorult vackaiba, reménytelenségük liehthofjára nyíló szobáiba vonul vissza az igazi Bécs, az utcákon most már csak és kizárólag idegeneket látni; a devizaközpont udvarias clearingjének magas szárnyai alatt ideérkező, itt lebzselő és egy világpusztulás előtti élet bomlott luxusában a valutakülönbözet gyönyöreit kiélő idegeneket. Ezek az idegenek nem a Cook-iroda scottish ruháiba öltözött, pápaszemes, kodakos, Baedekeres, száraz angoljai, nem a német utazási irodák Jaegeringes körutazói, nem a tipikus, szinte uniformizált megjelenésű amerikai világjárói, nem szerény, szőke, tudásszomjas vakációzó svéd tanítónők, vagy holland kereskedők, vagy dán diákok. Ezeknél az idegeneknél szinte eltűnik már nemzetiségük külön sajátossága, ezek újak, ezek nemzetköziek, ezek még sohasem utaztak, ezek még a városuk határából sem mozdulhattak ki azelőtt, ezek nem amerikaiak, angolok, dánok, svédek, vagy csehek, ezek maguk a kínosan és pretenciózusosan megtestesedett dollárok, fontok, őrök, svéd koronák, vagy szokolok, ezek csak valutaidegenekés több semmi. Ezek az idegenek — idegen idegenek. A Grand Hotel elé most egy ereszt építettek és nem vicc, hogy ez a néhány méternyi portál kétszer annyiba került, mint annak idején a három utcára nyíló, óriási szálloda. A fényes új Bristol a hoteli ereknek a politikusoknál is finomabb szimatjával és nyilván december elsejének megszámlálhatatlan milliókba került tanulságai nyomán, most egy új, nem csiszolt üvegből, hanem kivert rézből készített kaput állíttatott fel, amelynek ára még a napi bevételnél is valamivel többe kerülhet, mert azt száznál több millióra teszik. A régi Bécsiben, valamikor régen, hajdan — van-e szó, amely ez elmúlt, letűnt, felejthetetlen világot emlékezésünk igazi távlatába állíthatná — valamikor e kapuk közül a Kaertner-Ringen egy választékos, és nobel idegenforgalom virágzott, nyugdti érdekességének és arisztokráciájának egész pompájában. Bécs évszázados kultúrája vonzotta ezeket a régi idegeneket, mint a mágnes az acélt; a külföldi fizetési eszközöknek a hitvány osztrák koronával szemben való hallatlan diszázsiója vonzza ezeket az idegeneket, mint az éjszakai kávéházak ívlámpái vonzzák a lepkéket a levegőből, vagy a pillangókat az aszfaltról. Eleinte csak bécsi anekdota volt és senki sem akarta elhinni, aztán addig adomáztak vele,amíg kellemetlen valósággá vált: az ezidőszerinti bécsi idegenforgalom tekintélyes percentjét — egészen komolyan — munkanélküli amerikaiak, angolok és egyéb facér pincérek teszik, akik — tessék megfogózkodni a székben — heti munkanélküli segélyeikből élik itt az előkelő idegen pompás életét, vagy osztrákul mondva, elsibolják ennek a kifosztott, szép városnak a füléből az