Az Ujság, 1923. március (21. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-23 / 67. szám
Ezer korona jelenléti díjat kapnak a képviselők. A nemzetgyűlés ülése délelőtt 11 órakor kezdődött Scitovszky Béla elnökletével. Napirenden volt a mezőgazdasági munkásviszonyok közigazgatási, szabályozásáról szóló törvényjavaslat általános tárgyalása. A nemzetgyűlés a javaslatot Szabó István földművelésügyi miniszter hozzászólása után általánosságban elfogadta, majd áttért a részletes tárgyalásra. A hatodik szakaszhoz Rupert Rezső azt javasolta, hogy az ügyvédi költségeket az viselje, aki a pert okozta, ezt a módosítást azonban Szabó István földmivelésügyi miniszter felszólalása után elvetik. Ekkor ZsilinszkyEndre személyes kérdésben kért szót. Beszédét ezzel kezdte: — Már másodszor kell Rupert miatt felszólalnom. Az ilyen nagyszájú népbarát... (Erre óriási zaj tört ki. Az ellenzék a padokat verte.) Farkas István: Azt hiszi, hogy Békéscsabán vagyunk? Zsilinszky Endre: Rupert azt mondotta, hogy én még több pénzt kapok, mint az ügyvédek, mégpedig rombolásokért. Rupert Rezső: Igenis azt mondottam. Zsilinszky Endre: Ezek után megkérdezem, mit ért ez alatt. Rupert Rezső: A Szózatnál húzott fizetését. Zsilinszky Endre: A Szózatnál a fizetésem kisebb, mint bármely budapesti főszerkesztőé. Ha másképp értette, akkor ez alávaló gyalázatos... (Nagy zaj az ellenzéken. Farkas István: Nem vagyunk Békéscsabán! Rupert Rezső: Ne dicsérje önmagát!) A Ház ez után az intermezzo után a javaslatot részleteiben is elfogadja. Csetty Ferenc, a gazdasági bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését a nemzetgyűlés 1922/23. évi költségvetésében mutatkozó túlkiadásokról. Jelentés szerint a rendes kiadások 36,5 millióra, a tulldadások pedig 52.5 millióra rúgnak. A költségvetési év végéig még lényeges kiadások merülnek majd fel. A személyi járandóságok részletezésénél az előadó kifejtette, hogy a képviselők jelenléti díjának fedezésére 10 millió koronát irányzott elő a gazdasági bizottság. Az ország súlyos helyzetében az illetmények további felemelése nem helyes, de a mai viszonyok mellett mégis indokolt, hogy jelenléti díjak állapíttassanak meg azok részére, akik a képviselőházi és bizottsági üléseken részt vesznek. Az elnök az előadói jelentés alapján javasolja, hogy ezek a jelenléti díjak napi 1000 koronában állapíttassanak meg. Az 1000 korona azonban csak abban az esetben adassék ki, ha a Ház elnöki irodájában levő képviselők névjegyzékébe egy elnökségi tisztviselő jelenlétében a képviselők nevüket aláírják. Ugyanez legyen az eljárás a bizottsági üléseknél is. Indítványozza, hogy a távollevő képviselők még abban az esetben sem kapjanak jelenléti díjat, ha távolmaradásukat igazolják. Kivételt csak a miniszterekkel és a politikai államtitkárokkal tegyenek. A Bás az elnöknek az igazolásra vonatkozó javaslatát elfogadja. A legközelebbi ülés pénteken délelőtt 10 órakor lesz. A mai nap legsúlyosabb és legmegdöbbentőbb eseménye a korona nagy zuhanása. Már hosszabb idő óta csökken koronánk külföldi árfolyama, ami azonban csak lassú lemorzsolódásban jutott kifejezésre és általában azt hitték, hogy az időközben megindított nagyarányú exporttal útját lehet állni a nagyobb letörésnek. Ez a reménység ma annyiban szétfoszlott, hogy eddig példátlan mértékben 0,10-re csökkent a korona zürichi árfolyama. Félhivatalos jelentés szerint ez téves volt, ámde a zárlat szintén ezen a színvonalon történt, s így a hanyatlás mértéke felől már nem lehet semmi kétség. Olyan kritikus körülmények elé kerültünk, ahol egész gazdasági és társadalmi életünknek össze kell fogni, hogy a lejtőn megállhassunk. Közönségünk tájékoztatása céljából alább közöljük több kiváló szakember felfogását koronánk romlásáról, annak okairól és a kibontakozás lehetőségeiről. Paupera Ferenc nemzetgyűlési képviselő, a Földhitelbank alelnök-vezérigazgatója kérdéseinkre a következőleg válaszolt: — Ha azt kérdezzük, mi indította meg a korona esésének újabb folyamatát, úgy a korona árfolyam-változásainak közelmúlt történetéből néhány érdekes adat tűnik szemünk elé. — A korona Korányi báró pénzügyminisztersége idején, tavasszal, a jó termés reményében 3,85 centime-os árfolyammal kulminált Zürichben. Mint emlékezetes, a gabonaexporthoz fűzött várakozások nem valósultak meg és a korona, 1920 augusztusában esni kezdett és lement 115-ig. Ekkor jött Hegedűs Lóránt. Nyomban megkezdte heves propagandáját, de a korona épp úgy, mint elődje alatt, csak tavasszal kezdett megmozdulni és nyárig felment 2.85-ig. Ám a zuhanás kezdete megint összeesik az időponttal, amikor kétségtelenné vált, hogy exportunk nem lesz számottevő. Rámutathatunk még néhány olyan krízisre, amelynek hatását a korona kevéssé, vagy sehogysem tudta kiheverni. — Az első királylátogatást közvetlenül megelőzően, 1921 március 26-án, a korona 2.25 volt. Utána, március 31-én 1.75. A második királylátogatást megelőzően, 1921 október 22-én 0.75, utána pedig 0.45 volt. — Végzetes hatással volt a koronára a márka csődje. Ekkor, 1922 júliusában zuhant le a korona folyamatosan 0.60-ról 0.17-re. Egy másik alkalom, mely a láztábláról tisztán leolvasható, az idei külpolitikai bonyodalmak voltak. Ezek a példák, melyeknek útját a legmerészebb vonalak jelzik a korona zürichi grafikonján, azt mutatják, hogy a közreható okok között elsősorban szerepel termelőképességünk, továbbá a külső és belső politikai helyzet. Az infláció vagy defláció egymagában véve nem képes a korona árfolyamát szabályozni. Hegedűs Lórántnak a pénzmennyiség deflációjára vonatkozó intézkedése nem hozta meg a várt hatást. Hiába jelentette ki, hogy »megállítottam a bankóprást«, hiába jött a pénzmennyiség legszűkebb market megszorítása, a korona hanyatlása bekövetkezett. Ami annak a jele, hogy ezek az eszközök nem is tartoznak a korona árfolyamára elsőrendűen ható okok sorába. Szintúgy pusztán technikai eszköznek bizonyult a Devizaközpont ügye. A Devizaközpont kitűnő híd lehetett volna a háborús és békés gazdálkodás között, de a Devizaközpont rendelkezésére szükséges valutákról és a békegazdaság visszaállításáról természetesen egyidejűleg nagyszabású közgazdasági intézkedésekkel kellett volna gondoskodnunk. Az a vélemény ma sem ingott meg, hogy ha a devizaszabályozás tisztán átmeneti intézkedés lett volna, akkor annál a kitűnő vezetésnél fogva, melyben része volt, megfelelhetett volna hivatásának. Sajnos azonban, eszköz helyett a Devizaközpont is öncélú intézmény lett. Kizárólagos csodaszer, ahelyett, hogy egy általános kúrának csupán egy részét alkotta volna. Ha akkor, amikor fel tudta kelteni a külföld és a belföldi tömegek hitét abban, hogy a koronát felviszik 30—40 centimesre és a közönség önként beszolgáltatta ennélfogva valutakészleteit, ha akkor a korona emissziójával nem bántak volna olyan szűkmarkúan és valutakészleteket szereztek volna be, akkor ma meg tudnánk építeni azt a gátat, melyet a korona iránt való bizalmatlanság ereje nem törhet át. Most ugyanazokat a készleteket igyekszik a kormány nehezen nélkülözhető áruk exportjával megszerezni, amelyeket rossz koronáért is beszerezhetett volna. Meggyőződésem az, hogy vannak teendőink a korona körül, hogy vannak módjai a segítésnek, de az is bizonyosnak látszik, hogy a segítőszerek között nem foglalhatnak helyet a csodaszerek. Fentebb, közölt néhány adat mutatja, hogy koronánk árfolyamára legnagyobb hatással gazdasági életünk produkció volta, külpolitikai viszonylataink és belpolitikánk eseményei vannak A valuta én azértji, melyet a külföld pénzünknek tulajdonít s ezen vélemény kialakulásánál a termelés erejének és a politika helyességének van a legnagyobb szerepe. Minden reménységünk meglehet arra, hogy nyugodt belső életfolyamat közepette, mely biztosítja a rendet, a békés fejlődést, a jogifolytonosságot és a gazdasági termelés menetét, a magyar korona a külföld értékelésében is meg fog erősödni, ám feltétlenül bizonyos, hogy rossz belpolitikai helyzet, izgalmak, nyugtalanságok szétverik utolsó reménysé- geinket is. , — Adataink éppen azt bizonyítják, hogy sem államkönyvelési bravúrok, sem adótechnika, sem bankjegypolitika egymagukban nem szilárdítják meg a gazdasági fejlettségnek, termelőképességnek, a magunkban és az irántunk való bizalomnak azt a komplexumát, melynek a pénz legfeljebb méri, de nem adja az értékét. Windisch Hermann, a Pénzintézeti Központ ügyvezető igazgatója a következőket mondotta: " Devizaközpontunk tartalékai a nagyarányú igénybevételek folytán legyengültek és ma az igénylések messze túlhaladják a beszolgáltatások mértékét. Ha a kereskedelmi és fizetési mérlegünk mai passzivitásához, amelyet a külföldi tartozások címén fizetett összegek is erősen befolyásoltak, hozzászámítjuk még azt a hatást, amelyet a nagy hiányt feltüntető költségvetés a külföldön felidézhetett, ezt a folyamatot még érthetőbbnek fogjuk találni. Hozzájárultak még ehhez politikai momentumok és egyéb imponderabiliák is. A jelenleg kezdett exporttevékenység hatását természetszerűleg még nem éreztethette s mihelyt ez bekövetkezik, a koronának egy újabb, sajnos alacsonyabb nívón történő stabilizálódása remélhető. Ennek bekövetkeztével azután egészen komolyan és céltudatosan kell hozzálátni ahhoz, hogy megfelelőintézkedésekkel ezt a stabilizációt biztosítsuk mindaddig, amíg a valutajavítás terén elhatározó intézkedéseket lehet tenni. Serger Mór, a Mercur Váltóüzlet vezérigazgatója, a következőket mondotta: — Nem szívesen említem fel, de azt hiszem, lelkiismereti kötelesség a mai nehéz helyzetben az őszinte szó, hogy az ország belpolitikai viszonyait külföldön igen kedvezőtlenül ítélik meg s lépten-nyomon beleütközünk a nyugati tőkéscsoportok ellenszenvébe. Amiig ezek Ausztriát meleg szeretettel karolják fel, — ahol pedig szintén keresztény párt van a hatalmon — addig irántunk szinte szikrázó gyűlölettel viseltetnek s minden alkalmat — igy legutóbb a külföldi értékletétele felszabadítása folytán kiözönlött koronatömeget is — felhasználnak, hogy nekünk ártsanak. Bármily szembeötlő ennek igazságtalansága, a helyzet mégis ilyen s amíg ezen nem tudunk gyökeresen változtatni, sajnos, hiábavaló minden erőfeszítésünk, mert külföldi hitelre nem számíthatunk, e nélkül pedig nem tudunk segíteni az országon. Gazdasági helyzetünk elválaszthatatlan a belpolitikától, tehát ez utóbbinak egészséges kialakulása támaszthatja alá koronánkat is. A korona kiváló pénzügyi szakemberek véleménye. Szóvá teszik azt is, hogy hír szerint Budapestre rendelték húsvétra a vidéki egyetemek ifjúságát és állítólag olyan arányúvá fejlesztik a mozgalmat, ami alapjában veszelezteli a nyugalmat és a békés munka lehetőségét. Ha a miniszterelnök válasza nem nyugtatja meg az ellenzéket, zárt ülést fognak kérni s ott tisztázzák a helyzetet. Rassay Károly, amennyiben felszólal, csak az egyetemi verekedésekről fog beszélni és rendet fog sürgetni. Zichy János és a tüntetők, Zichy János gróf ma megjelent a Nemzeti Összetartás Társaskörében, ahol hosszasan elbeszélgetett elvbarátaival. Szóba került a többi között a vasmunkások maifelvonulása, valamint az egyetemi ifjúság utcai tüntetése. Zichy János kifejtette, hogy a kormánynak erélyesen kell közbelépnie minden forradalmi jellegű jelenséggel szemben. Hangsúlyozta, hogy elítéli a szélsőséges törekvéseket, bárhonnan is jöjjenek azok. Az eszmecsere folyamán az az álláspont domborodott ki, hogy az arany középúton kell haladni, ami akár azért is kívánatos, mert valutánk romlása szükségképpen szoros öszszefüggésben van a belső politikában mutatkozó nyugtalanságokkal. Többen úgy vélekedtek, hogy a szabadforgalomról átmenetileg nem ártana talán visszatérni a kötött forgalomhoz s ideiglenesen egészen meg kellene szüntetni az exportot. Péntek, 1923 március 23. az Ifjság Félhivatalos némeet-francia tárgyalás Svájcban? Bécs, március 22. ADaily Mail párisi kiadásának jelentése szerint Németország és Franciaország között megkezdődtek a félhivatalos tárgyalások a jóvátétel kérdésének rendezése ügyében. Az elmúlt héten Svájcban találkozott Dubois svájci bankár Bergmann államtitkárral, aki nagy vonásokban vázolta előtte a németek jóvátételi tervét. Dubois azonnal elutazott Parisba és közölte a német tervet Poinearéval. A lap tudósítója azt hiszi, hogy három héten belül sor kerül a békejavaslatra. A német hivatalos körök véleménye szerint ennek a jelentésnek csak az a célja, hogy azt a látszatot keltse, mintha a németek várva-várnák a tárgyalások megkezdését. Letartóztatják a jobboldali radikálisok vezéreit. Bécs, március 22. (Az Újság bécsi szerkesztőségének telefonjelentése.) Berlinből jelentik. Néhány nappal ezelőtt letartóztatták Rostbach hadnagyot, egy volt szabadcsapat vezetőjét, mert bebizonyosodott róla, hogy a jobboldali radikális szervezet segítségével ellentállást akart szervezni a Ruhr-vidéken. Rostbach vallomása súlyos terhelő körülményeket tartalmazott a német nacionalista szabadságpárt ellen. Ezért a berlini rendőrfőnökség elrendelte, hogy a német nacionalista szabadságpárt összes irodáiban, melyek számos városban működnek, házkutatásokat tartsanak. A házkutatásokat ma megtartották és igen sok helyi csoport vezetőjét letartóztatták. Úgy látszik azonban, hogy a berlini iroda idejében értesült a hatóságok készülő intézkedéseiről, mert a házkutatásnál részben üresen találták az iratszekrényeket. Azt hiszik, hogy Müller, Greiser és Hennig képviselők immunitásuk védelme alatt elrendelték, hogy az iratokat vigyék a német nemzeti szabadságpártnak a birodalmi gyűlés épületében levő párthelyiségébe, ahol az iratokat is az immunitás védi a rendőri beavatkozás ellen. Parlamenti körökben azt hiszik, hogy a három képviselő ellen letartóztatási parancsot fognak kirdni, de csak akkor tartóztatják le őket, ha a bíróság hozzájárul a büntetőjogi üldözésükhöz. Eddig hét ember van Berlinben letartóztatva és azt hiszik, hogy még egy vezetőt tartóztatnak le, egy őrnagyot. Rablótámadás a Teréz körúton. A főkapitányságon ma este megjelent Treuhart Emánuelné 62 éves amerikai asszony, aki rokonai látogatására jött Budapestre és itt Damjanich utca 46. szám alatt lakik. Elmondotta, hogy ma este a Teréz-körút 31. számú házban volt látogatóban. Mikor innen elment, a Teréz-körút 43/a. számú ház előtt két fiatalember megtámadta, két oldalt megragadták és a kapu alá cipelték. Itt az egyik támadó befogta a száját, hogy ne sikolthasson, a másik ezalatt ujjairól lehúzta értékes brilliáns gyűrűit, retiküljéből kivett körülbelül 7000 korona készpénzt, karjáról lehúzták karkötőit, füléből kitépték brilliáns butonjait és melléről levették ezüst tűjét. A Terézkörút 43/a. számú ház a körút egyik legforgalmasabb pontján van. A kapualj, ahol a rablás Treuhaftné szerint történt, fényesen ki van világítva és közvetlen közelében van a házmesterlakás, amelynek ablakai a kapura néznek. A házmester egész este nem vett észre semmi gyanúsat. Az asszony elmondotta azt is, hogy kára mintegy 15 millió korona. A rendőrség a rejtélyes rablótámadás ügyében folytatja a nyomozást.