Az Ujság, 1923. július (21. évfolyam, 147-170. szám)

1923-07-17 / 158. szám

­ Sztrájk A­lagon. Nem volt három futam alatt totalizatőr. A közönség a pályán. A sok különféle sztrájk után ismét eljutottunk egy újfajtához. Vasárnap délután ugyanis Alagon a három első futam alatt sztrájkoltak a totalizatőr alkalmazottai. Az első futamra kitették az indulók számait és a kö­zönségnek az a része, mely a totalizatőr bódéinál helyezi a lótenyésztés oltárára áldozatát, meglepetve látta, hogy a kasszákban ugyan álldogál egy-két tisztviselő, de a gé­pek nem kattognak és az emberek pénzükért nem vásá­rolhatnak kis kartonlapocskákat annak a lónak a szá­mával, melynek győzelmében bíznak. — Sztrájkolunk — mondották a tisztviselők — és addig nem kezdjük meg a munkát, míg a Lovaregylet nem teljesül jogos kívánságainkat. A közönség csodálkozva vette tudomásul a sztrájk­nak ezt az új és eddig még szokatlan fajtáját, de azért nagy általánosságban legalább nem háborodott fel túlsá­gosan és meglehetős csendesen fogadta a kellemes vasár­napi meglepetést. Azonban csak a közönség zöme volt higgadt és nyu­godt viselkedésű. Egy kisebb tömeg, talán százan-százöt­­venen lehettek, körülfogta a mázsaházat és hangos kiálto­zással gyalázta a Lovaregylet vezetőségét és zajosan kö­vetelte, hogy nyugodtan és zavartalanul veszíthesse el a pénzét. A tisztviselők küldöttsége ezalatt a mázsaházban ke­reste fel Csekonics Gyula grófot, a Lovaregylet elnökét, hogy tőle követelje az igazán nagyon alacsony, mintegy 1200—1600 koronás napidíjak azonnali felemelését. Cse­konics Gyula azonban a mázsaházban meg sem hallgatta a sztrájkolókat, hanem kiment az épületből és a sztráj­kolók tanyájába, a kvótakiszámító helyiségbe, sétált. Itt kijelentette, hogy azonnali fizetésemelésről szó sem lehet, erre neki most rögtön módja sincsen és felszó­lította a sztrájkolókat, hogy kezdjék meg a munkát, mert nélkülük is megtartják a versenyeket. Néhány kasszánál közbe megkezdették a tikettek ki­szolgáltatását majd ismét abbahagyták, így történt azután, hogy az első futam lefutása után volt kvóta és kifizetés is a néhány kiszolgáltatott tikettre. A rajongók tömege még mindig nem hagyta abba a lármát és követelte, hogy szüntessék be a versenyeket. Egy meglehetősen hiányosan öltözött sportsman meg is szólította Csekonics Gyulát, hogy tegyen valamit, mert ő okvetlenül játszani akar és vasárnapi mulatságáról semmi esetre se akar lemondani. — Menjen be tehát a ringbe — tanácsolta a gróf. — Arra nincsen pénzem — vélekedett a jeles sports­man.. — Akkor majd segítünk­ a bajon —■ mondta Cseko­­vics Gyula, bement a ringbe és intézkedett, hogy néhány bookmaker hagyja el megszokott helyét, menjen ki a nagyközönség közé és fogadjon el minden összegű fogadást. Néhány perc múlva a bukik meg is jelentek és a tribünön és a tribün előtt kezdették meg működésüket. Itt azután hamarosan konkurrenseik is akadtak. Nem egy élelmes és vállakozó szellemű férfiú ugyanis engedély nélkül is meg­kezdte könyvesi működését és néhány perc múlva itt is ott is vigig kötötték a zugfogadásokat. A hírnökök közben folytonosan szaladgáltak a mázsa­­ház és a sztrájktanya között. De elérkezett a második futam is és még mindig nem volt meg a megegyezés. Erre az igazgatóság elrendelte, hogy aki nem akar belenyu­godni a totalizátornélküli versenyekbe, az a kasszáknál visszakaphatja belépőjegyének az árát. Sokan ki is vonul­tak és hosszú sorban felállottak a jegykassza előtt, mely így váratlanul kifizetési kasszává alakult át. Néhány tisztviselő azonban ekkor se tartotta be a munkaszünetet és kiszolgálta a közönséget. Úgy, hogy a második futam alatt is volt néhány olyan szerencsés ha­landó, aki totalizatőrsikettel a zsebében leshette az ese­mények lefolyását. A harmadik helyen rendben ment min­den,­ ott az alkalmazottak dolgoztak. A második helyen azonban egy kassza sem működött. A második futam lovai száguldottak már a cél felé, mikor mintegy negyven-ötven ember átugrálta a második hely korlátait és berohant a pályára, hogy mint egykor az angol derbyben a szörnyethalt suffragette, ők is fel­tartóztassák a telivéreket. De a bátorságuk nem volt oly nagy, mint az angol leányé és mire a lovak egészen a kö­zelükbe érkeztek, bölcsen kikerülve az összeütközést, visz­­szavonultak. Azonban a tribünökhöz közel haladó lova­kat így is akadályozták egy kevéssé és csak megkönnyí­ tették a túlsó oldal korlátja mentén futó Ciha győzelmét. Ekkor már Andrejka rendőrkapitány kezdette meg tárgyalását a sztrájkolókkal és ennek a közbelépésnek meg is volt a jótékony hatása, úgy hogy a harmadik fu­tam munkaszünete után az alkalmazottak a negyedik fu­­tamra ismét felvették a munkát. Anélkül, hogy anyagilag s Lovat egylettel bármilyen egyezséget is kötöttek volna. A többi futam megtartását azután nem zavarta már meg semmi sem. De az első futamok alatt se volt egy pil­lanatig sem fenyegető vagy veszélyes a helyzet és még a pályára való betódulás képe se volt ijesztő. Mindenki érezte, hogy mire a lovak közel jutnak, már senki se áll majd az útjukban, így is történt. Kint a jegykasszáknál pedig még folyton váltották visza a jegyeket. És váltották vissza még az utolsó futam után is. Egy rikkancs állítólag harminc a földről felsze­dett jegyet válttatott vissza, ezer koronával darabját­ így is lehet nyerni Alagon. utazó alakjának tragikus összeomlása egyszerre csak azért, mert az, és csupán az, ami. Azt lehet mondani, a saját érdekességének áldozata. Olyan téma, amely teljes egyetértékűséggel alkalmas tragikus és komikus feldolgo­zásra. Vészi Margit nem csinál belőle se mártírt, se karri­­katúrát. És hogy mégis írói és erős amit ad, ezt a szem­lélet egy bizonyos szuperioritása teszi, aminek természe­tes zománca: az irónia. Nemes irónia, mert részvét és ítélet egyaránt van benne. Ebben az összetételben Írónő­nél meglehetősen ritka adomány. Viszont a tehetsége elmés karakterének harmonikus velejárója az előadás frissesége és ötletessége. (-) Lejtőn. Ha a Gaal -Andor regényében a szerkezet hibátlanságát, az előadás kezdőnél szinte példátlan köny­­nyűségét, világosságát és folyamatosságát nézzük, teljes magyarázatát találjuk annak a dicsőségnek, hogy első díjat nyert egy regénypályázaton. Viszont az alakjainak és főként a hősének erkölcsi matériája távolról se adja a magyarázatát, még kevésbé a megokolását a rája pa­zarolt sok, értékes ügyességnek. A magyarázat legfelebb az író boldog fiatalsága, amely a nem maradandó anyag­tól se sajnálja a maga tehetsége formáló erejét. Annyit feltétlenül megbizonyított, hogy ez az ereje megvan és vele lesz akkor is, ha majd nemesebb és tartósabb anyag­gal dolgozik. TUDOMÁNY, IRODALOM. (-) Éjféli mese. A szép és artisztikus kiállítású könyv, amelyben Vészi Margit novelláit adja a Pantheon, igen változatosan és gazdagon szóló orchestrum. Van benne novella, amely szinte feszül az izgalmasságtól, van, ame­lyikben halk mélaság zeng, de az író szava sehol se oly biztos, gazdag és találó, a leleménye sehol se oly hatá­sos és eredeti, mint amikor egy fölényes és elmés okos­ság lát és beszél a munkájában. A könyv legegyénibb és tegjgilegtöbb darabja a Rivéasée cimű rajz. a híres saritz &Z ÚJSÁG Kedd, 1923 julius 17* "^^színházTzeneT * Louis Ganne meghalt. A legfinomabb tollú francia operettszerzők egyike, Ganne Lajos nincs többé. Igazi, vérbeli operettszerző volt, mestere a kis formáknak és a könnyű stílusnak. Szép dallamszövése soha sem tévedt banalitásokba s előkelő választékossága gondosan ke­rülte az útszéliségeket Nagyszámú szerzeményei közül nálunk alig egy-kettő lett ismert és népszerű. La Czarine című munkáját egy időben minden zenekar játszotta, Furulyás Jancsi cím alatt a Népoperában színre került operettjét pedig inkább megkapó zenéje, mint a szövege tartotta műsoron. Sok kisebb-nagyobb hallétje és több más operettje csak Franciaországban aratott nagy és megérdemelt sikert, ahol a könnyed muzsikának nem írják rovására, ha esetleg művészi akar lenni. A kitűnő zeneszerző halála kétségtelenül érzékeny vesztesége a francia zenekultúrának, amelyben Claude Terrasse és ő képviselték a könnyed stílus legművészibb irányát. Hat­vanegy éves korában érte utól a halál. * Fellner Ferenc dr.-t, Gábor József, s m. kir. Operaház tag­jának tanítványát, a bécsi Volksoper első lyrál tenornak szerzi el­tette. A színházak és kabarék hírei. * Az egyetlen színház, amelyben nem venni észre a nyár beálltát, a Fővárosi Operettszínház. Minden este úgy megtelik, mint a szezon teljében és oly kellemesen hűvös a nézőtere, hogy a forróságból mit sem venni észre. Jól is érzi magát a közönség és lelkesen ünnepli a főszereplő­ket, Biller Irént, Harmath Hildát, Mészáros Pavelette-t, Halmayt, Újvárit, Vendreyt, Kompáthyt, Komlósst. * Az országgyű­lési képviselők a Mindenki készi előadásánál találkoznak 8 órakor esténként a Budapesti Színházban és ott pártkülönbség nélkül nagyszerűen mu­latnak a hallatlanul kacagtató pesti bohózat minden jelenetén. * A Renaissance-szính­áz nagyarányú átalakítási mun­kálatai miatt csak augusztus hó első napján nyithatja meg kapuit, még­pedig eredeti terv szerint Vajda Ernő »A trónörökös« című darabjával, Csortos, Törzs és Simonyi Máriával a főszerepekben. * Mindenki kész! — a melegtől, csak azok nem, akik’ most esténként a Budapesti Színházba járnak. Ebben a színházban ugyanis e téren nem játszottak, tehát nem is fűtöttek s így a nézőtéren nemcsak hogy hőség nincs, de egyenesen hűvös van. A Mindenki kész! szenzációs sikerű pesti revü tegnapi mindkét előadása is az utolsó zugig telt ház előtt, szűnni nem akaró taps és kacagás közt folyt le, a mai, szerdai és csütörtöki előadásokra is sok előjegyzés történt. KEDDI SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK: Főváros! Operettszínház: A három grácia. (8). Budapesti Színház: Mindenki készi. (8). — Budai Színkör: A kék álarc (8). — Sziget­ Színpad (az alsó margitszigeti kávéházi terrasz mellett): Ka­­baréműsor Somogyi Nusi, Sziklai József, Tanay Frigyes, Szőke Szakáll, Berki Lili és Gőzön Gyula felléptével. (9). A Sziget-Színpad júliusi MŰSORA ÓRIÁSI SIKERT ARAT »/ ■ 'Ml kiHunHál'! '■ 4 »'MWFfB91 il ffOTWIN­ If T« 'm'TTMT MINDEN ESTE Filmszínház. * A csillagos ég alatt, ózondús és hi­s levegőjű néző­téren élvezheti a Kamara pompás műsorát, melynek ke­retében a bájos Giory Lotto­­nyújtja tehetsége legjavát A csöppség című Star-filmben, továbbá bemutatásra kerül Mindennél erősebb amerikai filmregény, mely témáját egy japán leány életéből meríti, Tsuru Aokival a tokiói udvari színház tagjával a főszerepben. Előadások 8 és 10 órakor. • * A Kéki-Mozi vígjáték műsorának tegnapi bemuta­tója osztatlan sikert aratott. A két öt-ötfelvonásos ameri­kai­­vígjátékot: „Ne járj a tilosban" és Tom Moore fősze­replésével A pünkösdi sorrT­-ot, egy kitűnő Smudy-bur­­leszk és az Angol Híradó előzi meg. ,(§, 10 ) KÖZGAZDASÁG. Este Zürichben: Budapest 0.06­/7, Berlin 0.0025, Newyork 573, Bécs 0.008075, Prága 17.15, London 2640, Páris 33.60, Mi­lano 2. 65, Belgrád 6.20, Bukarest 2.90, Varsó 0.0050. Rendezik a városok hitelü­gyét A pénzügyminisztérium most dolgozza fel az adatokat.­­ Készül a rendezési javaslat is. Városaink hitelügye a háború utolsó éveiben és az ezt követő zavaros idők alatt meglehetősen súlyos viszo­nyok közé jutott, főleg abból a szempontból, hogy köz­müveik egészen lehetetlen helyzetbe kerültek. Könnyen érthető, hogy a háború alatt ezeket csak itt-ott tataroz­ták s fejlesztésről pedig alig lehetett szó. Nagyon sok he­lyen egyáltalán nem csináltak semmit s most pedig a köz­művekkel kapcsolatos kérdések mind égetőbbekké válnak,­­részint mert a meglévő értékek tönkremennek, részben pedig olyan kulturális és egyéb fontos, szükségletek kielé­gítéséről van szó, melyek halaszthatatlanok. A legfonto­sabbak a meglévő vízművek és világítási telepek karban­tartása továbbá a különböző üzemek forgótőkéjének­ biztosítása, nagyobb károsodás elkerülése céljából a fon­tosabb útvonalak rendbehozatala s ami leginkább égető probléma, az iskolák rendbentartása, bővítése, esetleg újaknak építése. Nem kevésbé lényeges kérdés főként szo­ciális szempontból, hogy igen sok városban vannak olyan — a viszonyok által indokolt — alkalmi kereskedelmi alakulatok, melyek átmeneti nehézségekkel küzdenek, ■így sok helyen a közélelmezési akció küzködik, vagy sok­ városnak erdeje van, melyeknek kitermelése lenne fon­tos. Hitel semmiféle formában nincs, hisz e részben még a magángazdaság is a legsúlyosabb nehézségekkel áll szemban. Az állam egyszerűen fedezetlen állam­jegyek ki­adásával segít magán, de a községek hitelügye csak ak­kor volna rendezhető, ha a fegyintézet bocsátana megfe­lelő tőkét rendelkezésükre. Úgy tudjuk, hogy szórványos esetekben történtek is ilyen akciók, de ezeket esetröl­­esetre bírálták el s a városok a pénzügyminiszter hozzá­járulásával tudtak ideiglenesen jegyintézeti hitelhez jutni. Általános érvényű rendelkezések mindeddig nincse­nek. Ámde a városoknak szóbanforgó közművei hovato­vább olyan állapotba kerülnek, hogy ha rövidesen intéz­kedés nem történik­, mindent újra kell csinálni. A városok­ veszedelmes pénzügyi helyzetével a ma­gyar városok néhány héttel ezelőtt megtartott kongresz­­szusa is behatóan foglalkozott s ez alapon az illetékes minisztériumok már ismételten folytattak tanácskozáso­kat. Mint Az Újság értesül, a kormány nem tud, de nem is akar elzárkózni attól, hogy a városoknak financiális segítséget nyújtson, azonban előbb tájékozódnia kellett afelől, milyenek a városok­­által igényelt hitelek,­s azok mekkora összegre rúgnak. A városi kongresszus erre vo­­natkozólag már kérdőíveket küldött szét, de újabban maga a pénzügyminisztérium fordult a városok vezetősé­geihez azzal, hogy adják meg hitelszükségletük adatait. Ezek túlnyomó része már be is érkezett a minisztérium­hoz s amint halljuk, az illetékes szakosztály most dol­gozza fel az anyagot s főleg a hitelek fedezetének problé­máját tisztázza legelsősorban. A vonatkozó munkálatok még mindig folyamatban vannak s igy a minis­zter nem dönthetett abban a kérdésben sem, várjon törvény útján,­­vagy pedig csak rendelettel szabályozza a városok hitel­ügyét. Remélhető mégis, hogy a nyár végén, vagy az ősz elején megtörténik a rendezés. Az exportvaluta szabaddá tétele izgatja most a kü­lönböző szakmákat s mint halljuk, legutóbb a nemesített vetőmagtermelők fordultak a kormányhoz, hogy néhány száz vagon felesleges vetőmag kivitelét az exportvaluta szabaddá tétele mellett engedélyezze. Megjegyezzük, hogy ez a kérdés van olyan jogosult, mint annak a tel­jesítése, hogy a tárcaközi bizottság legutóbb ötszáz vagon tavalyi zabra adott kiviteli engedélyt s az enge­délyeseket a deviza beszolgáltatási alól felmentette. Nem lehet elhallgatni, hogy az efféle engedélyek a legrosszabb benyomást alkalmasak kelteni, mert amikor itthon el­­senyved a búza, mert korcs vetőmagot használnak . Budapesten például hétszázszorosra kell emelni a bér­kocsik viteldíját a zab példátlan drágulása miatt, akkor a szóbanforgó engedélyek megadása csak jogosulatlan magánérdeket szolgálhat. Egyáltalán az a véleményünk ebben a kérdésben, amit különben már alkalmunk volt pár héttel ezelőtt is jelezni, hogy az exportvaluta alól való felmentés a devizaközpont s az ezzel összefüggő gaz­dasági politika csődje. Ezt nem is tartanánk szerencsét­lenségnek, de tessék minden intézkedést általánossá tenni, ne pedig egyeseknek nemzeti ajándékot osztogatni. A Devizaközpont hivatalos árfolyamai július 16-én: Napóleon (pénz) 29.600, Amsterdam, hollandi forint 3373—3457, Belgrád, di­nár 92—96, Berlin 400—570, Márka 540—620, Brüsszel, belga frank 414—434, Krisztiánia, norvég korona 1887—1447, Kopenhága, dán korona 1487—1547, London 39.000—40.200, Angol font 39.020—40.220, Milano, Ura 365—385, Newyork, dollár 8480-8780, Páris 500-520, Francia frank 508—525, Prága, szokol 255—267, Szófia, leva 78—82, Stockholm, svéd korona 2257—2357, Varsó, lengyel márka 710—790, Bécs, osztrák korona 1195—1295, Zürich, svájci frank 1480—1540, Lei 411?!—48A/2, Bukarest 44—48. Az értéküzleti magánforgalomban csak a déli órák­ban volt némi élénkség. Állandóan a kereslet volt túl­­­súlyban és igy az irányzat szilárd­ volt. A kötések any­­agaira elszórtan történtek, hogy az idejegyzettek csak­ hozzávetőleges tájékoztató árfolyamok. Magyar Hitel 234—249.000, Osztrák hitel 81—86.000, Georgia 402— 420.000, Mezőh­egyesi cukor 154—162.000, Államvasut 296­ —300.000, Cukoripar 1,250—1,350.000, Izzó 295—309.000, őstermelő 156—162.000, Brassói 275—283.000, Szalámi 28—29.500, Égisz 15.750—17.000, Közúti 26—27.000, Nova 107—109.000, Városi vasút 24—25.500, Leszámítoló bank árbrészOOPI iá£osi bank 14­^14.760, gefejtek Sgrr­SftOW,,

Next