Az Ujság, 1923. július (21. évfolyam, 147-170. szám)
1923-07-17 / 158. szám
Sztrájk Alagon. Nem volt három futam alatt totalizatőr. A közönség a pályán. A sok különféle sztrájk után ismét eljutottunk egy újfajtához. Vasárnap délután ugyanis Alagon a három első futam alatt sztrájkoltak a totalizatőr alkalmazottai. Az első futamra kitették az indulók számait és a közönségnek az a része, mely a totalizatőr bódéinál helyezi a lótenyésztés oltárára áldozatát, meglepetve látta, hogy a kasszákban ugyan álldogál egy-két tisztviselő, de a gépek nem kattognak és az emberek pénzükért nem vásárolhatnak kis kartonlapocskákat annak a lónak a számával, melynek győzelmében bíznak. — Sztrájkolunk — mondották a tisztviselők — és addig nem kezdjük meg a munkát, míg a Lovaregylet nem teljesül jogos kívánságainkat. A közönség csodálkozva vette tudomásul a sztrájknak ezt az új és eddig még szokatlan fajtáját, de azért nagy általánosságban legalább nem háborodott fel túlságosan és meglehetős csendesen fogadta a kellemes vasárnapi meglepetést. Azonban csak a közönség zöme volt higgadt és nyugodt viselkedésű. Egy kisebb tömeg, talán százan-százötvenen lehettek, körülfogta a mázsaházat és hangos kiáltozással gyalázta a Lovaregylet vezetőségét és zajosan követelte, hogy nyugodtan és zavartalanul veszíthesse el a pénzét. A tisztviselők küldöttsége ezalatt a mázsaházban kereste fel Csekonics Gyula grófot, a Lovaregylet elnökét, hogy tőle követelje az igazán nagyon alacsony, mintegy 1200—1600 koronás napidíjak azonnali felemelését. Csekonics Gyula azonban a mázsaházban meg sem hallgatta a sztrájkolókat, hanem kiment az épületből és a sztrájkolók tanyájába, a kvótakiszámító helyiségbe, sétált. Itt kijelentette, hogy azonnali fizetésemelésről szó sem lehet, erre neki most rögtön módja sincsen és felszólította a sztrájkolókat, hogy kezdjék meg a munkát, mert nélkülük is megtartják a versenyeket. Néhány kasszánál közbe megkezdették a tikettek kiszolgáltatását majd ismét abbahagyták, így történt azután, hogy az első futam lefutása után volt kvóta és kifizetés is a néhány kiszolgáltatott tikettre. A rajongók tömege még mindig nem hagyta abba a lármát és követelte, hogy szüntessék be a versenyeket. Egy meglehetősen hiányosan öltözött sportsman meg is szólította Csekonics Gyulát, hogy tegyen valamit, mert ő okvetlenül játszani akar és vasárnapi mulatságáról semmi esetre se akar lemondani. — Menjen be tehát a ringbe — tanácsolta a gróf. — Arra nincsen pénzem — vélekedett a jeles sportsman.. — Akkor majd segítünk a bajon —■ mondta Csekovics Gyula, bement a ringbe és intézkedett, hogy néhány bookmaker hagyja el megszokott helyét, menjen ki a nagyközönség közé és fogadjon el minden összegű fogadást. Néhány perc múlva a bukik meg is jelentek és a tribünön és a tribün előtt kezdették meg működésüket. Itt azután hamarosan konkurrenseik is akadtak. Nem egy élelmes és vállakozó szellemű férfiú ugyanis engedély nélkül is megkezdte könyvesi működését és néhány perc múlva itt is ott is vigig kötötték a zugfogadásokat. A hírnökök közben folytonosan szaladgáltak a mázsaház és a sztrájktanya között. De elérkezett a második futam is és még mindig nem volt meg a megegyezés. Erre az igazgatóság elrendelte, hogy aki nem akar belenyugodni a totalizátornélküli versenyekbe, az a kasszáknál visszakaphatja belépőjegyének az árát. Sokan ki is vonultak és hosszú sorban felállottak a jegykassza előtt, mely így váratlanul kifizetési kasszává alakult át. Néhány tisztviselő azonban ekkor se tartotta be a munkaszünetet és kiszolgálta a közönséget. Úgy, hogy a második futam alatt is volt néhány olyan szerencsés halandó, aki totalizatőrsikettel a zsebében leshette az események lefolyását. A harmadik helyen rendben ment minden, ott az alkalmazottak dolgoztak. A második helyen azonban egy kassza sem működött. A második futam lovai száguldottak már a cél felé, mikor mintegy negyven-ötven ember átugrálta a második hely korlátait és berohant a pályára, hogy mint egykor az angol derbyben a szörnyethalt suffragette, ők is feltartóztassák a telivéreket. De a bátorságuk nem volt oly nagy, mint az angol leányé és mire a lovak egészen a közelükbe érkeztek, bölcsen kikerülve az összeütközést, viszszavonultak. Azonban a tribünökhöz közel haladó lovakat így is akadályozták egy kevéssé és csak megkönnyí tették a túlsó oldal korlátja mentén futó Ciha győzelmét. Ekkor már Andrejka rendőrkapitány kezdette meg tárgyalását a sztrájkolókkal és ennek a közbelépésnek meg is volt a jótékony hatása, úgy hogy a harmadik futam munkaszünete után az alkalmazottak a negyedik futamra ismét felvették a munkát. Anélkül, hogy anyagilag s Lovat egylettel bármilyen egyezséget is kötöttek volna. A többi futam megtartását azután nem zavarta már meg semmi sem. De az első futamok alatt se volt egy pillanatig sem fenyegető vagy veszélyes a helyzet és még a pályára való betódulás képe se volt ijesztő. Mindenki érezte, hogy mire a lovak közel jutnak, már senki se áll majd az útjukban, így is történt. Kint a jegykasszáknál pedig még folyton váltották visza a jegyeket. És váltották vissza még az utolsó futam után is. Egy rikkancs állítólag harminc a földről felszedett jegyet válttatott vissza, ezer koronával darabját így is lehet nyerni Alagon. utazó alakjának tragikus összeomlása egyszerre csak azért, mert az, és csupán az, ami. Azt lehet mondani, a saját érdekességének áldozata. Olyan téma, amely teljes egyetértékűséggel alkalmas tragikus és komikus feldolgozásra. Vészi Margit nem csinál belőle se mártírt, se karrikatúrát. És hogy mégis írói és erős amit ad, ezt a szemlélet egy bizonyos szuperioritása teszi, aminek természetes zománca: az irónia. Nemes irónia, mert részvét és ítélet egyaránt van benne. Ebben az összetételben Írónőnél meglehetősen ritka adomány. Viszont a tehetsége elmés karakterének harmonikus velejárója az előadás frissesége és ötletessége. (-) Lejtőn. Ha a Gaal -Andor regényében a szerkezet hibátlanságát, az előadás kezdőnél szinte példátlan könynyűségét, világosságát és folyamatosságát nézzük, teljes magyarázatát találjuk annak a dicsőségnek, hogy első díjat nyert egy regénypályázaton. Viszont az alakjainak és főként a hősének erkölcsi matériája távolról se adja a magyarázatát, még kevésbé a megokolását a rája pazarolt sok, értékes ügyességnek. A magyarázat legfelebb az író boldog fiatalsága, amely a nem maradandó anyagtól se sajnálja a maga tehetsége formáló erejét. Annyit feltétlenül megbizonyított, hogy ez az ereje megvan és vele lesz akkor is, ha majd nemesebb és tartósabb anyaggal dolgozik. TUDOMÁNY, IRODALOM. (-) Éjféli mese. A szép és artisztikus kiállítású könyv, amelyben Vészi Margit novelláit adja a Pantheon, igen változatosan és gazdagon szóló orchestrum. Van benne novella, amely szinte feszül az izgalmasságtól, van, amelyikben halk mélaság zeng, de az író szava sehol se oly biztos, gazdag és találó, a leleménye sehol se oly hatásos és eredeti, mint amikor egy fölényes és elmés okosság lát és beszél a munkájában. A könyv legegyénibb és tegjgilegtöbb darabja a Rivéasée cimű rajz. a híres saritz &Z ÚJSÁG Kedd, 1923 julius 17* "^^színházTzeneT * Louis Ganne meghalt. A legfinomabb tollú francia operettszerzők egyike, Ganne Lajos nincs többé. Igazi, vérbeli operettszerző volt, mestere a kis formáknak és a könnyű stílusnak. Szép dallamszövése soha sem tévedt banalitásokba s előkelő választékossága gondosan kerülte az útszéliségeket Nagyszámú szerzeményei közül nálunk alig egy-kettő lett ismert és népszerű. La Czarine című munkáját egy időben minden zenekar játszotta, Furulyás Jancsi cím alatt a Népoperában színre került operettjét pedig inkább megkapó zenéje, mint a szövege tartotta műsoron. Sok kisebb-nagyobb hallétje és több más operettje csak Franciaországban aratott nagy és megérdemelt sikert, ahol a könnyed muzsikának nem írják rovására, ha esetleg művészi akar lenni. A kitűnő zeneszerző halála kétségtelenül érzékeny vesztesége a francia zenekultúrának, amelyben Claude Terrasse és ő képviselték a könnyed stílus legművészibb irányát. Hatvanegy éves korában érte utól a halál. * Fellner Ferenc dr.-t, Gábor József, s m. kir. Operaház tagjának tanítványát, a bécsi Volksoper első lyrál tenornak szerzi eltette. A színházak és kabarék hírei. * Az egyetlen színház, amelyben nem venni észre a nyár beálltát, a Fővárosi Operettszínház. Minden este úgy megtelik, mint a szezon teljében és oly kellemesen hűvös a nézőtere, hogy a forróságból mit sem venni észre. Jól is érzi magát a közönség és lelkesen ünnepli a főszereplőket, Biller Irént, Harmath Hildát, Mészáros Pavelette-t, Halmayt, Újvárit, Vendreyt, Kompáthyt, Komlósst. * Az országgyűlési képviselők a Mindenki készi előadásánál találkoznak 8 órakor esténként a Budapesti Színházban és ott pártkülönbség nélkül nagyszerűen mulatnak a hallatlanul kacagtató pesti bohózat minden jelenetén. * A Renaissance-színház nagyarányú átalakítási munkálatai miatt csak augusztus hó első napján nyithatja meg kapuit, mégpedig eredeti terv szerint Vajda Ernő »A trónörökös« című darabjával, Csortos, Törzs és Simonyi Máriával a főszerepekben. * Mindenki kész! — a melegtől, csak azok nem, akik’ most esténként a Budapesti Színházba járnak. Ebben a színházban ugyanis e téren nem játszottak, tehát nem is fűtöttek s így a nézőtéren nemcsak hogy hőség nincs, de egyenesen hűvös van. A Mindenki kész! szenzációs sikerű pesti revü tegnapi mindkét előadása is az utolsó zugig telt ház előtt, szűnni nem akaró taps és kacagás közt folyt le, a mai, szerdai és csütörtöki előadásokra is sok előjegyzés történt. KEDDI SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK: Főváros! Operettszínház: A három grácia. (8). Budapesti Színház: Mindenki készi. (8). — Budai Színkör: A kék álarc (8). — Sziget Színpad (az alsó margitszigeti kávéházi terrasz mellett): Kabaréműsor Somogyi Nusi, Sziklai József, Tanay Frigyes, Szőke Szakáll, Berki Lili és Gőzön Gyula felléptével. (9). A Sziget-Színpad júliusi MŰSORA ÓRIÁSI SIKERT ARAT »/ ■ 'Ml kiHunHál'! '■ 4 »'MWFfB91 il ffOTWIN If T« 'm'TTMT MINDEN ESTE Filmszínház. * A csillagos ég alatt, ózondús és his levegőjű nézőtéren élvezheti a Kamara pompás műsorát, melynek keretében a bájos Giory Lottonyújtja tehetsége legjavát A csöppség című Star-filmben, továbbá bemutatásra kerül Mindennél erősebb amerikai filmregény, mely témáját egy japán leány életéből meríti, Tsuru Aokival a tokiói udvari színház tagjával a főszerepben. Előadások 8 és 10 órakor. • * A Kéki-Mozi vígjáték műsorának tegnapi bemutatója osztatlan sikert aratott. A két öt-ötfelvonásos amerikaivígjátékot: „Ne járj a tilosban" és Tom Moore főszereplésével A pünkösdi sorrT-ot, egy kitűnő Smudy-burleszk és az Angol Híradó előzi meg. ,(§, 10 ) KÖZGAZDASÁG. Este Zürichben: Budapest 0.06/7, Berlin 0.0025, Newyork 573, Bécs 0.008075, Prága 17.15, London 2640, Páris 33.60, Milano 2. 65, Belgrád 6.20, Bukarest 2.90, Varsó 0.0050. Rendezik a városok hitelügyét A pénzügyminisztérium most dolgozza fel az adatokat. Készül a rendezési javaslat is. Városaink hitelügye a háború utolsó éveiben és az ezt követő zavaros idők alatt meglehetősen súlyos viszonyok közé jutott, főleg abból a szempontból, hogy közmüveik egészen lehetetlen helyzetbe kerültek. Könnyen érthető, hogy a háború alatt ezeket csak itt-ott tatarozták s fejlesztésről pedig alig lehetett szó. Nagyon sok helyen egyáltalán nem csináltak semmit s most pedig a közművekkel kapcsolatos kérdések mind égetőbbekké válnak,részint mert a meglévő értékek tönkremennek, részben pedig olyan kulturális és egyéb fontos, szükségletek kielégítéséről van szó, melyek halaszthatatlanok. A legfontosabbak a meglévő vízművek és világítási telepek karbantartása továbbá a különböző üzemek forgótőkéjének biztosítása, nagyobb károsodás elkerülése céljából a fontosabb útvonalak rendbehozatala s ami leginkább égető probléma, az iskolák rendbentartása, bővítése, esetleg újaknak építése. Nem kevésbé lényeges kérdés főként szociális szempontból, hogy igen sok városban vannak olyan — a viszonyok által indokolt — alkalmi kereskedelmi alakulatok, melyek átmeneti nehézségekkel küzdenek, ■így sok helyen a közélelmezési akció küzködik, vagy sok városnak erdeje van, melyeknek kitermelése lenne fontos. Hitel semmiféle formában nincs, hisz e részben még a magángazdaság is a legsúlyosabb nehézségekkel áll szemban. Az állam egyszerűen fedezetlen államjegyek kiadásával segít magán, de a községek hitelügye csak akkor volna rendezhető, ha a fegyintézet bocsátana megfelelő tőkét rendelkezésükre. Úgy tudjuk, hogy szórványos esetekben történtek is ilyen akciók, de ezeket esetrölesetre bírálták el s a városok a pénzügyminiszter hozzájárulásával tudtak ideiglenesen jegyintézeti hitelhez jutni. Általános érvényű rendelkezések mindeddig nincsenek. Ámde a városoknak szóbanforgó közművei hovatovább olyan állapotba kerülnek, hogy ha rövidesen intézkedés nem történik, mindent újra kell csinálni. A városok veszedelmes pénzügyi helyzetével a magyar városok néhány héttel ezelőtt megtartott kongreszszusa is behatóan foglalkozott s ez alapon az illetékes minisztériumok már ismételten folytattak tanácskozásokat. Mint Az Újság értesül, a kormány nem tud, de nem is akar elzárkózni attól, hogy a városoknak financiális segítséget nyújtson, azonban előbb tájékozódnia kellett afelől, milyenek a városokáltal igényelt hitelek,s azok mekkora összegre rúgnak. A városi kongresszus erre vonatkozólag már kérdőíveket küldött szét, de újabban maga a pénzügyminisztérium fordult a városok vezetőségeihez azzal, hogy adják meg hitelszükségletük adatait. Ezek túlnyomó része már be is érkezett a minisztériumhoz s amint halljuk, az illetékes szakosztály most dolgozza fel az anyagot s főleg a hitelek fedezetének problémáját tisztázza legelsősorban. A vonatkozó munkálatok még mindig folyamatban vannak s igy a miniszter nem dönthetett abban a kérdésben sem, várjon törvény útján,vagy pedig csak rendelettel szabályozza a városok hitelügyét. Remélhető mégis, hogy a nyár végén, vagy az ősz elején megtörténik a rendezés. Az exportvaluta szabaddá tétele izgatja most a különböző szakmákat s mint halljuk, legutóbb a nemesített vetőmagtermelők fordultak a kormányhoz, hogy néhány száz vagon felesleges vetőmag kivitelét az exportvaluta szabaddá tétele mellett engedélyezze. Megjegyezzük, hogy ez a kérdés van olyan jogosult, mint annak a teljesítése, hogy a tárcaközi bizottság legutóbb ötszáz vagon tavalyi zabra adott kiviteli engedélyt s az engedélyeseket a deviza beszolgáltatási alól felmentette. Nem lehet elhallgatni, hogy az efféle engedélyek a legrosszabb benyomást alkalmasak kelteni, mert amikor itthon elsenyved a búza, mert korcs vetőmagot használnak . Budapesten például hétszázszorosra kell emelni a bérkocsik viteldíját a zab példátlan drágulása miatt, akkor a szóbanforgó engedélyek megadása csak jogosulatlan magánérdeket szolgálhat. Egyáltalán az a véleményünk ebben a kérdésben, amit különben már alkalmunk volt pár héttel ezelőtt is jelezni, hogy az exportvaluta alól való felmentés a devizaközpont s az ezzel összefüggő gazdasági politika csődje. Ezt nem is tartanánk szerencsétlenségnek, de tessék minden intézkedést általánossá tenni, ne pedig egyeseknek nemzeti ajándékot osztogatni. A Devizaközpont hivatalos árfolyamai július 16-én: Napóleon (pénz) 29.600, Amsterdam, hollandi forint 3373—3457, Belgrád, dinár 92—96, Berlin 400—570, Márka 540—620, Brüsszel, belga frank 414—434, Krisztiánia, norvég korona 1887—1447, Kopenhága, dán korona 1487—1547, London 39.000—40.200, Angol font 39.020—40.220, Milano, Ura 365—385, Newyork, dollár 8480-8780, Páris 500-520, Francia frank 508—525, Prága, szokol 255—267, Szófia, leva 78—82, Stockholm, svéd korona 2257—2357, Varsó, lengyel márka 710—790, Bécs, osztrák korona 1195—1295, Zürich, svájci frank 1480—1540, Lei 411?!—48A/2, Bukarest 44—48. Az értéküzleti magánforgalomban csak a déli órákban volt némi élénkség. Állandóan a kereslet volt túlsúlyban és igy az irányzat szilárd volt. A kötések anyagaira elszórtan történtek, hogy az idejegyzettek csak hozzávetőleges tájékoztató árfolyamok. Magyar Hitel 234—249.000, Osztrák hitel 81—86.000, Georgia 402— 420.000, Mezőhegyesi cukor 154—162.000, Államvasut 296 —300.000, Cukoripar 1,250—1,350.000, Izzó 295—309.000, őstermelő 156—162.000, Brassói 275—283.000, Szalámi 28—29.500, Égisz 15.750—17.000, Közúti 26—27.000, Nova 107—109.000, Városi vasút 24—25.500, Leszámítoló bank árbrészOOPI iá£osi bank 14^14.760, gefejtek SgrrSftOW,,