Az Ujság, 1924. szeptember (22. évfolyam, 182-204. szám)
1924-09-14 / 191. szám
Vasárnap, 1924 szeptember 14. AZ ÚJSÁG Miniszterek, képviselők, polgármesterek ünnepük a százéves Nyíregyházát. Ünnepi díszben a város. Az első felszabadult jobbágyok fiainak ünnepe. Közgyűlés a város legrégibb templomában. Renoválták és újraépítették az összes középületeket. Nyíregyháza, szept. 13. (Az Újság kiküldött munkatársának telefonjelentése.) Egy álló héten ünnepli Nyíregyháza minden társadalmi osztálya és mindenféle foglalkozási ága a város felszabadításának századik évfordulóját. Tegnap este kezdődött meg az ünnepségek sora a katonai zenekar zeneszakarodójával és tegnap este érkezett B Bencs Kálmán polgármester meg Rákosi Jenő, akiért külön küldöttség ment fel a fővárosba. Nagy tisztelettel fogadták Rákosi Jenőt a vasúti állomáson, Bencs Kálmán polgármester üdvözölte rövid beszéddel és kísérte a lakására. Ma délben érkeztek meg a gyorsvonattal a többi vendégek, akiket ugyancsak ünnepélyesen fogadtak. Megérkezett Rakovszky Iván belügyminiszter, Kállay Tibor volt pénzügyminiszter, Koszó István államtitkár, Moser Ernő, Szomjas Gusztáv, Erdőhegyi Lajos, Kállay Tamás, Illés József nemzetgyűlési képviselők, azonkívül harminckét város és törvényhatóság képviselője. Bence Kálmán polgármester Üdvözölte a vendégeket, akiknek részéről Rakovszky Iván belügyminiszter mondott köszönetet, majd hosszú kocsisor vitte a vendégeket a városba. Ünnepély diedalkapu nélkül. Külsőségeken alig látszik, hogy Nyíregyháza dolgos népe ünnepet ül. Diadalkapuknak, virágdíszeknek, babérerdőnek semmi nyoma. Viszont olyan az egész város, mintha újraépítették volna. Renováltak és kifestettek minden középületet, parkírozták az elhanyagolt tereket és begyepesítették az utakat. Kora reggel óta talpon van a város apraja-nagyfa és a vendégek kocsisora a lakosság sorfala közt vonult be a városba. Nem sokkal a vendégek megérkezése után, délután 5 órakor, az ősrégi luteránus templomban, ugyanazon a helyen, ahol száz évvel ezelőtt elhatározták Nyíregyháza akkori jobbágyai, hogy megváltják magukat a hűbériség alól, díszközgyűlést tartott a város képviselőtestülete a Vendégek jelenlétében. Gyönyörű építmény a régi luteránus templom, épp a legutóbbi napokban restaurálták. Belül csupa aranyvirágos díszítés és a díszítések között a munka jelvényei: búzakéve sarlóval, méhkaptár mutatja, hogy ez a nép móég a templomban is a munkára gondol. Díszközgyűlés az oltár előtt. Az oltár előtt hosszú asztalnál foglal helyet a város tanácsa: a főhelyen a polgármester, jobbján a belügyminiszter, balján Kállay Miklós főispán. Az oltár mellett a különböző felekezetek papjai kaptak helyet. Az oldalhajókban a katonaság képviselői, tábornokok, tiszti és legénységi küldöttségek, velük szemközt a rendőrség képviselői és a megjelent előkelőségek családtagjai. A középső hajó egyik oldalán az ország különböző részeiből érkezett vendégek, másik oldalán a város képviselőtestülete. A még megmaradt helyeken az iskolák növendékei, az ipartestületek, kereskedelmi testületek és a gazdasági szövetség foglalnak helyei. Zsúfolásig telve a hatalmas templom, a karzatokról bájos hölgy koszom mosolyog le, amikor Bencs Kálmán polgármester megnyitja a díszközgyűlést és üdvözli a vendégeket. Rakovszky Iván belügyminisztert említi elsőnek. Nevét halk éljenzéssel fogadja a közönség. Utána nyomban Rákosi Jenőt említi, mire zugó tapsban tör ki az egész diszkózgyűlés. Külön üdvözli a polgármester a Kállay és Dessewffy grófi családok képviselőit, akiknek ősei Nyíregyházát felszabadították. Mikor a tirpákok felszabadultak. A polgármester üdvözlőbeszéde után Szobor Pál városi főjegyző nagy készült •Xil J k'íségre valló alapos tanult®j‘ JK''.)mmányban ismertette NyirttBraBfka'£ W egyháza történetét, különö.. . f- jén pedig a hűbéri megvált ,.^pUH^PP^SSMi lást. A sáros két egyszerű Wtífyffl földmives családból származ,1' jv K’ .-e jszó embernek köszönheti, : ‘WrÉfy' hogy az egész országban elsőnek rázta le magáról a jobbágyságot. Gerliczky Mihály egykori főbiró kezdett V', tárgyalást a Dessewffy-csa-s n.váddal s megállapodott ve- • t? lük, hogy 320.000 rénes fo£*'- | *. / rintért felszabadítják a vá’isrás egyik felét. Hihetetlenül nagy összeg volt ez akkor, Keskó László, Nyíregyháza amikor öt rénes forint volt nagyrafejlesztője, egy pár csizma, tíz rénes forint egy debreceni szűr. A lakosság minden erejének megfeszítésével lefizette a Dessewffy-családnak a roppant summát, de jó ideig nem volt még nyugta, mert a családnak ama tagjai, akik az egyezségben nem vettek részt, később újabb és újabb követeléseket támasztottak, így Dessewffy Lajos 35.000 rénes forintot, majd még egy ízben 10.000 rénes forintot, Dessewffy Mária 40.000 rénes forintot, Semseyné Kapy Borbála 30.000 rénes forintot követelt a városon. Mit volt mit tenni, ezeket az összegeket is kifizették, úgy, hogy végeredményben a város egyik felének felszabadítása 500.000 rénes forintba került. Alig hogy ezeket az összegeket előteremtették, a város arra törekedett, hogy a másik felét is felszabadítsa. Ekkor már Benkő István volt a főbiró, aki a Károlyi grófi családdal bocsátkozott tárgyalásba és 1824 szeptember 13-án a pesti királyi táblán Szögyény Lajos perszonális alatt megkötötte az egyezséget, mely szerint 730.000 váltó forint ellenében felszabadul teljesen a város. Százezer forintot rögtön le is fizettek, a fenmaradó részt pedig két részletben, 1825 január 1-én és december 31-én. A hátralékos részletek után ötszázalékos kamatot kellett fizetniük, késedelem esetén hat százalékot. Ezt a hatalmas összeget is lefizették, úgy, hogy 1825 végén teljesen szabad volt Nyíregyháza, több mint két évtizeddel előzve meg a jobbágyság általános felszabadítását. Egy miniszter és egy püspök. A nagy tapssal fogadott előadás után Rakovszky Iván belügyminiszter állott fel szólásra. Ő is a város történetéhez kapcsolta beszédét és a hűbéri megváltás történetéből azt a tanulságot vonta le, hogy az egymással szöges ellentétben lévő osztályérdekeket békességgel és kölcsönös megegyezéssel szépen ki lehet egyenlíteni. Nagyon megszívlelendő ez, különösen a mai viszonyok között, amikor a közelmúltban láttuk, hogy csak áldatlan viszályt és károkat okoz, ha logikátlan erőlködéssel akarjuk összeegyeztetni az osztályellentéteket. A szabadság nagy kincs és felbecsülhetetlen érték, akárcsak a függetlenség, de csak azoknak, akik élni tudnak vele. Másként a szabadság nagy veszedelmeket rejt magában. Nyíregyháza múltjának tanulságaiból megállapítja, hogy a tradíciókat tovább kell fejleszteni. A tradíció az a pillér, amelyre építeni kell. Csak így dolgozhatunk az egész ország hasznára. Most, ebben az ünnepélyes órában és a templom szent csarnokában felhívok mindenkit — fejezte be beszédét a belügyminiszter — tegyen fogadalmat, hogy minden erejével és minden akaratával arra fog törekedni, hogy az országban a békesség és a megértés legyen úrrá. Általános helyeslés és óriási taps fogadta a belügyminiszter szavait, majd Geduly Henrik luteránus püspök Az egész iskolát,sőt az egyik szomszédos utcában lévő gimnáziumot is megtöltik a Nyíregyháza városa és környéke mezőgazdasági és ipari üzemeinek produktumaiból kiállított tárgyak. Azonban a nagyszerű ipari fejlettségnek és mezőgazdaságnak egészen csodálatos és mintaszerű berendezését visszatükröztető mindenféle sok kiállított tárgynál is sokkal érdekesebb és értékesebb az a nagy terem, amelyben Nyíregyháza évszázados fejlődését visszatükröztető okmányok, levéltárakból előkerített dokumentumok kerülnek a közönség elé. Ebben a teremben vannak kiállítva a különböző századok előtti céheknek ládái, jegyzőkönyvei, okmányai és különböző aktái, az akkoriban felszabadult inasok remek munkái és sok minden olyan tárgy, amelyeknek nagyszerű kivitele és pompás művészi kiállítása a mostani ízlésnek hódoló embereket is csodálatba ejti. Ebbe a terembe vezették először a minisztert, aki a teremből a templomra nyitó erkélyre ment és a közönség előtt beszédet mondva, megnyitotta a kiállítást. Beszédében arra emlékeztetett, hogy most van a London melletti Wembleyben is egy kiállítás, amely a brit birodalom gazdagságát és óriási hatalmát tükrözteti vissza. Ez a sokkal szerényebb kiállítás tulajdonképen nem szolgált rá arra, hogy egy napon emlegessék a wembleyi kiállítással, azonban minden szerénytelenség nélkül ezt az összehasonlítást mégis meg lehet tenni, mert ezen a kiállításon is az egyszerű és szerény magyar népnek kápráztató eredményeiről számol be mindaz a sok kiállított tárgy, amelyet itt összezsúfoltak. A közönség óriási tapssal fogadta a miniszter beszédét, majd azután megnyitották a kapukat és óriási nagy embertömeg nézte meg a rengeteg látnivalót. Díszelőadás a színházban. Este nyolc órakor a nyíregyházai városi színházban művészi hangversenyt rendeztek, amelyen megjelentek a jubileumra érkezett összes előkelőségek is. A műsort a emlékezett meg Nyíregyháza tirpák népének a felszabadításra irányuló küzdelméről. A hűbéri megváltás a Golgota alól való megváltás volt. Nem szabad lebecsülni azt az öszszeget, amelyet akkor a felszabadításért fizettek. Mai értékben hatvannyolcmilliárd koronát tesz ki ez az összeg. Ha ugyanilyen körülmények között szabadult volna fel, Debrecennek 250 milliárd koronát, Budapestnek pedig 1360 milliárd koronát kellett volna lefizetnie. Ha pedig tekintetbe vesszük, hogy a város két részletben szabadult fel, akkor Nyíregyháza 200 milliárdot áldozott erre a célra. Ezt a nagy áldozatkészséget látva, meg kell állapítanunk, hogy a mai nemzedék az akkorival szemben nagyon törpe. A megváltás összegének előteremtése őseinkre azt jelentette, hogy két egész generáció élete tartamára mondjon le minden élvezetről és minden fölösleges kiadásról. Annyira mentek a takarékosságban, hogy a szájuk elől vonták meg a falatot és csak így szabadulhattak fel a jobbágyság alól. Ő, mint Isten szolgája, erről a helyről hívja fel az ország egész népét, hogy hasonló áldozatkészséggel igyekezzék az ország megmentésére. Mert ha ez az áldozattudás az emberekben újra feléled, joggal szólhatunk oda a határainkon ólálkodó ellenségnek. — A jelen a tiétek, a jövő azonban a miénk! Városok hódolata Nyíregyháza előtt. A püspök nagyhatású beszédét a város képviselőtestületének kijelölt szónokai követték, azután pedig a vendég törvényhatóságok első tisztviselői közül mondottak néhány üdvözlő szavakat. Ezek sorában elsőnek Somogyi Gyula kir közjegyző, Nyíregyháza város képviselőtestületének legidősebb tagja fejezte ki az ősök iránt való rajongó hódolatát és tanúságot tett arról, hogy a jövőben Nyíregyháza városa tovább fog a város fejlesztése érdekében dolgozni. Kovács Elek dr. kir. közjegyző a városi tanáccsal egyetértően határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben fogadalmat tesznek, hogy a lakosság szociális jóléte, a közegészségügy és a gyermekek kulturális fejlesztése érdekében a viszonyoknak megfelelően új intézményeket hívnak életre a városban. Ezután Sipőcz Jenő, Budapest polgármestere, a városok nevében üdvözölte a jubiláló Nyíregyházát. Mikecz István, Szabolcs vármegye alispánja a megye üdvözlő átiratát olvasta fel, Bernét Aladár Borsod vármegye, Kovács István pedig Szatmár vármegye üdvözletét tolmácsolta. Pokoly József a debreceni tudományegyetem és a Tisza István társulat nevében üdvözölte a centennáriumát ünneplő várost. Ezzel a szónoklatok véget is értek és a Himnusz eléneklésével a templomba hirdetett közgyűlés is befejezéséhez ért. A megjelent közönség Rakovszky Iván belügyminiszter vezetésével ezután átvonult a templommal szemben lévő iskolában rendezett kiállításra. Nyíregyháza város önállóságának századik évfordulója alkalmából Vass József helyettes miniszterelnök a magyar királyi kormány nevében üdvözlő táviratot küldött. nyíregyházai Bessenyey György irodalmi társulat elnökének, Vietorisz Józsefnek a szavalata nyitotta meg, majd pedig Szerdahelyi Árpád, a budapesti Operaház tagja énekelt csodálatos művészettel két gyönyörű dalt. A közönség szűnni nem akaró zugó tapssal fogadta. Utána Hettyey Aranka, a Nemzeti Színház művésznője, Jókai Mórnak A szigetvári vértanúk című drámája Anna-jelenetét adta elő páratlanul csodálatosan és nagyszerű előadásban. A műsoron szerepelt azután Sebő Miklós zongoraművész, aki szintén óriási sikert aratott. A város a késő éjszakai órákban is visszatükrözteti a nagy ünnepnek minden boldogító és csodálatosan tündöklő külsőségét. A város minden üzletének kirakatai zsúfolva a gyönyörűséges áruktól, kápráztató villanyárban úsznak. Az utcákon óriási tömeg hömpölyög, amely kíváncsian lesi az utcán feltűnő idegeneket és óriási sikere van a törvényhatóságok képviselőinek, akik elhozták magukkal gyönyörű és csillogó díszegyenruhájú hajdúikat. Egész sereg ember szegődik a nyomába egy-egy ilyen hajdúnak és kiséri szállására. Az ünnepségek a mai napon a hangversennyel befejeződtek. A holnapi napon azonban egész sereg újabb történés lesz, amelyek során különösen jelentőségteljes lesz az, hogy a magyar városok polgármesterei kongresszusra ülnek össze. Ennek különös jelentőséget ad, hogy Nyíregyházán időzik Kállay Tibor mit pénzügyminiszter is, aki a szanálási akcióval kapcsolatban ma is aktív részt vesz az ország pénzügyeinek intézésében. Azt hiszik, hogy Kállay Tibor is részt vesz a kongresszuson és ott sikerül a valamennyi városra nézve oly nyomasztó pénzügyi helyzetre vonatkozólag oly megoldást találni, amely az eddigi szűkös és a további időkre elviselhetetlenül súlyos helyzetet megszünteti. Nádor Jenő: A magyar weisley-i kiállítás. Ismét csökkent a bankjegyforgalom Ausztriában. Enyhült a sztrájk a fémiparban. Bécs, szeptember 13. (Az Újság bécsi szerkesztőségének telefonjelentése.) Az osztrák Nemzeti Bank legújabb kimutatása beszámol arról, hogy a bankjegyforgalom 203,5 milliárd és 7,79 millió koronával csökkent. Az escompte 95,47 milliárddal keresbedett. A készpénzállomány 99 milliárddal növekedett, de a kötelezettségek is szaporodtak 206 milliárd koronával. A tegnapi tőzsdének jó hangulata a mai magánforgalomban csak részben érvényesült, bár a hangulat általában kedvező volt. Rimamurányit és Semperitet amerikai számlára vásárolták. Prolongációt szívesen nyújtottak. Havipénz 17—18 százalékos kamattal volt kapható. — A bécsi vásár megtekintése végett itt időző magyar kereskedelmi és gazdasági előkelőségek részére a vásár vezetősége ma bankettet adott az Imperial-szállóban. A díszebéden, amelyen a magyar követség hivatalosan képviseltette magát, több felköszöntő hangzott el. A fémipari sztrájkban némi közeledés történt a tárgyaló felek között. A fémipari munkaadók kijelentették, hogy amenynyiben a kormány bizonyos adókönnyítéseket engedélyez, hajlandók a munkabért felemelni nyolc százalékkal. A munkások pedig eredetileg 15 százalékos követelésüket 12 százalékra szállították le, úgyhogy remélni lehet most már, hogy a holnapi tárgyaláson létrejön a megegyezés. Ha nem, akkor hétfőn Wiener Neustadt és Sandt Pollen kerületében is megkezdik a sztrájkot. A mai nap egyébként nyugodtan telt el.