Az Ujság, 1924. szeptember (22. évfolyam, 182-204. szám)

1924-09-16 / 192. szám

8 AZ ÚJSÁG Kedd, 1924 szeptember 16. Sportmérkőzéssel, lóversennyel ünnepel tovább Nyíregyháza. A gazdák is jubilálnak. — A kiállítás szenzációja. Tizenkét város hiába várja a törvényhatósági jogot. Nyíregyháza, 1924 szeptember 15. (Az Újság kiküldött munkatársától.) Munkája eredményének megmutatásával, tudásának ragyogtatásával, szorgosságának példázásával ünnepli tovább a tirpák nép Nyíregyházának százéves sza­badságát. Az ünneplés komoly és méltóságteljes, semmi kiabáló, cifra, üres cicoma nincsen. Ez a város megmu­tatja, hogy lehet görögtűz és fáklyásmenet nélkül is ünne­pelni. Pedig a nyíregyházi centennáriumban mindenki részt vesz, a lakosság valamennyi rétege, gazdák, iparo­sok, kereskedők éppen úgy, mint a sportoló ifjúság és a lovakat nemesítő nagybirtokosok. Mind megragyogtatja ér­demes múltját, biztató jövendőjét, szerényen és méltóság­gal mutatja munkásságát és tudását. (Gazdák ünnepe.) Vasárnap az ünnepi attrakciók egész sorozata zajlott le. A Gazdaszövetség huszonötéves jubiláns közgyűlé­sével kezdődött az ünnep. A szövetség érdemes munkássá­gát Simkó Endre dr. titkár ismertette, Paulusz Mátyás pe­dig nagy ünnepi beszédet mondott. Emelte a gazdák ünne­pét, hogy a jubiláns közgyűléssel kapcsolatosan szentel­ték föl a gazdálkodó ifjak szövetségének zászlaját. A zászlóanyai tisztet ennél a szertartásnál Rakovszky Ivánná töltötte be. Este a gazdaifjuság bált rendezett. A gazdakör nagytermében közel száz pár járta a cigányok zenéjére a csárdást és keringőt. Régi, szép módra táncolt a gazdaif­juság, kiki a párjával hajnalhasadásig. Az ő tánckedvüket még nem rontották el a buja, modern táncok. Vígan rak­ták a ropogós csárdást és maguk feledkezetten andalogtak a keringőre. (Városok panasza.) Nyíregyháza centennáris ünnepe alkalmát az ott tar­tózkodó városi képviselők arra használták föl, hogy ösz­­szeültek kongresszusra. Sipőcz Jenő elnökölt a kon­gresszuson, amelyen szót emelt Rakovszky Iván belügymi­niszter is. — Az a néhány város, — mondotta — amely Csonka- Magyarországon megmaradt, arra van hivatva, hogy a ne­héz viszonyok között a nyugati kultúrának helyébe a ma­gyar kultúrát ültetve azt megmentse, továbbá fejlessze és szétossza országunkban. Ma végig az Alföldön olyan kultúra-központjaink vannak, amelyeknek nagy szerepük lesz a jövő­ben. Nekük, akik az ország kormányrúdja mellett állunk, arra kell törekednünk, hogy a városok cselekedetét minél könnyebbé és eredményesebbé tegyük. A belügyminiszter után Udvary Géza szombathelyi polgármesterhelyettes azt panaszolta, hogy tizenkét város kérvénye fekszik a minisztériumban. Azt kérik, hogy ad­ják meg az önálló törvényhatóság jogát. Hét város, Szom­bathely, Nyíregyháza, Makó, Pápa, Eger, Békéscsaba és Veszprém öt esztendeje várja ezt a jogot. Hiába, mert a váltakozó belügyminiszterek a sok költség miatt nem tel­jesítik a kérést. Pedig az államnak tulajdonképen semmi költsége sem volna. Arra hivatkoznak, hogy főispáni állá­sokat kellene kreálni. Ez azonban könnyen megoldható, ha a megye főispánját bízzák meg az új törvényhatóságok felügyeletével. A városok számára azonban felette fontos a kérdés,, mert így megszabadulnának a megyék gyámko­dásától és a megyésnek beszolgáltatott pénzösszegeket a maguk fejlesztésére fordíthatnák. A kongresszus elhatá­rozta, hogy a kérdést napirenden tartja és eljár a kor­mánynál, hogy a rendezett tanácsú városok ügyét elin­tézze. A másik nagy problémája a városoknak a hitelügy. Várhidy Lajos dr. tartott erről előadást. Kifejtette azt, hogy az állam hozzájárulásával és a városok alaptőkéjével létesítendő bankszervezet volna a legcélszerűbb a városok hitelügyeinek egységes rendezé­sére. Az utolsó előadó Ábrahám Sándor főmérnök volt, aki a telekértékesítés, a telekadóztatás és a lakáspolitiká­ról tartott előadást. (Ünnepi ebéd.) Délután fél két órakor a Koronaszálló nagytermében hatszázterítékes közebéd volt, amelyen dr. Benes Kálmán, nyíregyházai polgármester mondott felköszöntőt a kor­mányzóra. Sassy-Szabó László a kormány tagjaira és Ra­kovszky Iván belügyminiszterre, Szobor Pál városi fő­jegyző Kállay Tibor volt pénzügyminiszterre ürítette po­harát Rakovszky Iván belügyminiszter hosszabb beszéd­ben válaszolt a felköszöntőre, utána Geduly Henrik evan­gélikus püspök Rákosi Jenőt köszöntötte fel, amelyre Rákosi Jenő mély tartalmú beszédben válaszolt. (A kiállítás.) Nyíregyháza város százéves emlékünnepe alkalmából rendezett kulturális, gazdasági és ipari kiállításon a város és Szabolcs megye közintézményei, birtokosai, gyárai és iparosai egymással nemes versenyre kelve mutatták be munkájuk legjavát. Két gimnázium és az elemi iskolák összes helyiségei megteltek értékes és érdekes látniva­lókkal. A rengeteg látnivaló sorából kiválik herceg Odescalchi Jenő Zoárdné rétközi uradalmának expozitúrája. Az ura­dalomhoz tartozó rétközi kendergyár az ország egyik leg­nagyobb kenderfonó ipartelepe, amelynek készítményei csodás fejlettségről tanúskodnak. Feltűnést keltettek a gyár öt méter hosszúságú kenderszálai, amelyből a leg­különfélébb fonott és szövött árukat készítik. Az uradalom mezőgazdasági vezetése a legmodernebb mederben folyik és terményei minőségileg és mennyiségileg felülmúlhatat­lanok. Az uradalom dohánytermelése a legjobb fajtákat szolgálja, gyümölcskertészete a legkülönlegesebb gyümölcs­fajokat bámulatos tökélyre emeli, a burgonyatermése el­látja a körülötte levő bányatelepeket. Az uradalom veze­tősége nagy szeretettel és gonddal ápolja a gyógynövé­nyeket is, amelyek az utóbbi években hazánk nagy export­cikkévé fejlődtek ki. A hercegi uradalom nagyarányú fej­lődése Soltész Aladár gazdasági igazgató szakképzettségé­nek tudható be, aki harminchat év óta a legnagyobb buz­galommal és sikerrel vezeti a főúri birtok gazdaságát. A kendergyár, mely ezen iparág összes készítményeit felöleli, Steinberger Simon igazgató vezetése alatt áll. A gyár ké­szítményeit jobbára Angliába és Amerikába exportálja. Rakovszky Iván belügyminiszter sokáig időzött az expozi­­túra előtt és ismételten legnagyobb tetszésének adott ki­fejezést. (Lóverseny.) Délután került sor a lóversenyre. A szabolcsi lóte­nyésztés nemesvérű lovait állították ki mérkőzésre. De ez a verseny nagyszerű alkalom volt Szabolcs egész úri tár­sadalmának találkozójára. Ott voltak mind a patinás familliák sarjai. Sporteredménynek is nagyszerű volt a hétfutamú verseny. Először huszonöt kilométeres ország­úti ügetőversenyt rendeztek. Elsőnek Orosz György ér­kezett be, a Székelyi ménes Sztropkó nevű lovával. Amíg ez a verseny tartott futották meg az 1600 méteres sík­­versenyt. Ebben Gencsy Károly, a szabolcsinak kedvenc sportsmanje, Legyező! nevű lovával lett az első. Gencsy Károly a délután folyamán még két első díjat vitt el. A 4000 méteres akadályversenyben az Óvás nevű lovat ülte meg, az egyesfogatú ügetőversenyben pedig Fridit haj­totta. Tisztek is vettek részt a versenyen. A huszártisztek akadályversenyében Lázár Károly százados lett a győz­tes Cziria nevű lovával, a gyalogsági tisztek közül pedig Kéhler László vitte el pompás barna telivérével az első díjat. Szenzációja volt a versenynek, a kettősfogatú dámaverseny. Ebben Kossuth Lajosné nyerte az első díjat. Deres és Koma lovát az izgalmas versenyben bá­mulatos nyugalommal hajtotta és amikor győztesként ért a célhoz a közönség zugó tapssal ünnepelte. (Futball és műkedvelő előadás.) Míg az állomás mellett a lovakat futtatták, a város másik végén a MAC mérte össze futballban az erejét a nyíregyházai csapattal. Ebben a pestiek 3: 2-re győztek. A vasárnapot az ipartestület műkedvelő díszelőadása fejezte be. Szavalatokkal, énekkel és egy kis vígjáték elő­adásával szórakoztatta el az ifjúság a vendégsereget. Ez­zel bezárult a nyíregyházi ünnep második napja. (Szellemi verseny.) Az ünnepségek során Kelet-Magyarország kilenc felsőkereskedelmi iskolájának tanulói is összegyűltek ma szellemi tornára. A versenyt Trauttmann Henrik királyi főigazgató nyitotta meg. Részt vett kilenc iskolának igaz­gatója, 40 tanára és 120 növendéke. Magyarból, keres­kedelmi számtanból és gyorsírásból kellett egy-egy té­telt kidolgozni. Délután a versenyzők tiszteletére cser­készünnepély volt a kiállítás területén tánccal és tábor­tűzzel. Ugyancsak délelőtt kezdődött meg a háromnapos tennisz verseny, amelyet a Nyíregyházi Tennisz­ Társaság rendezett az Erzsébet-ligetben. Este a városi színházban a református nőegylet rendezésében jótékonycélú mű­kedvelő előadás volt. ­ Szófiában agyonlőtték a macedón forradalmárok vezérét Politikai gyilkosságok sorozata Bulgáriában. — Újabb polgárháború ? Bulgáriában még mindig nagyon forrongó a hangulat és — úgy látszik — a forradalmi kilengések még nem ér­tek véget. Tegnap négy politikai gyilkosság történt Bulgá­riában. Gorna-Novajában meggyilkolták Alexov Vaszilevet és Atanaszov Georgijt, akik az „Autonóm Macedónia" hí­vei. Szófiában pedi­g meggyilkolták Szlavko Kovacsevet és Vradzsimov kommunista képviselőt. Ők ketten a föderalista csoporthoz tartoztak, míg Athanaszov és Vaszilev meg­gyilkolása bosszúból történt azért a gyilkosságért ,amely­nek augusztus 31-én Fodor Alexandrov, a macedón forra­dalmi szervezet feje lett az áldozata. Ennek a gyilkosság­nak tetteseit még nem kerítették kézre. Athanaszov és Va­szilev meggyilkolására a szervezet központi bizottsága adott parancsot. A szervezet vezetését ideiglenesen Proto­­gorov vette át. Ezekhez járul egy újabb — ötödik — gyilkosság, melyről késő éjjel kaptunk jelentést. A macedón for­­radalmárok vezérét is agyonlőtték. Ez megerősíti azt a hírt,­ hogy a föderalista mace­dónok nyílt lázadást terveztek a Cankov-kormány meg­buktatására és az autonomista és a föderalista szervezetek között harc is folyt Gorna-Dzsumája közelében, a harc­ban az autonomisták győztek s L e küzdelmek kicsatta­­nása a vasárnap történt sok politikai gyilkosság. A rész­letek még hiányoznak, de minden valószínűség szerint a macedón mozgalom egyik nagyobb kirobbanása történt, amely ismét polgárháborúval fenyegette Bulgáriát. (Jugoszlávia katonai készülődéseket tesz.) Belgrád, szeptember 15. A tegnap délután megtartott minisztertanácsban politikai és katonai intézkedéseket tet­tek a délszerbiai helyzet megszilárdítására. (Agyonlőtték Todoroff Sándort.) Belgrád, szeptember 15. (Cseh Távirati Iroda.) Ideér­kezett hírek szerint Szófiában tegnap este Athanasoff ez­redes és Vassiliev parasztvezéren kívül Todoroff Sándort, a macedón komité vezérét és öt komitácsit is agyonlőttek. Todorog gyilkosai Vratmnarov és Krachow. ~ Szalámiból hány­ad egy kötés? Értesítjük bécsi előfizetőinket, hogy a mai naptól kezdve Az Újság­ot minden nap motor­­kerékpáron szállítják házhoz a repülő­térről. Olvasóink tehát a leggyorsabban és legpontosab­ban kapják meg Az Újság példányszámait. — Ghandi az indiai nemzeti kongresszus elnöke. Belgiumből (Bombay mellett) jelentik. Az indiai nemzeti kongresszus bizottsága tegnap Ghandit egyhangúlag el­nökévé választotta. — A debreceni Déry-múzeum milliárdjai. Az Újság részletesen beszámolt arról, hogy az érték­papírok árfolyamainak egy esztendő óta tartó le-­ morzsolódása miképpen fosztja meg Debrecen vá­rost nagy kincset érő múzeumának fölépítési lehe­tőségétől. Debrecen város tanácsa most hosszabb nyilatkozatot küldött be szerkesztőségünkbe, amely­ből kiviláglik, amit különben Az Újság nem is állí­tott, hogy a múzeum céljaira letétbe helyezett érté­ket nem a város urai spekulálták el. A múzeumala­­pító Déry Frigyes bocsátott értékpapírokat rendel­kezésre, amelyek akkor 1700 milliót képviseltek. Mire azonban a telekcsere végrehajtása után hozzá­foghattak volna az építéshez, a papírok már lénye­gesen kevesebbet értek, úgy hogy nem futotta volna az építkezési költségre. — Fröhlich János jubileuma. Fröhlich János kolle­gánk, Az Ujság­nak hosszú időn át volt rendőri rovatve­zetője, kinek neve Az Újság hasábjain közölt bravúros ri­portjai révén a nagyközönség előtt is közismert, szeptem­ber 16-án, kedden ünnepli meg házasságkötésének hu­szonötéves évfordulóját. Amidőn ezüstlakodalma alkalmá­ból igaz szeretettel köszöntjük, bízunk abban, hogy erőt merítve huszonötéves mintaszerű házaséletéből és eddigi újságírói sikereiből, továbbra is a sajtónak és az olvasó­­közönségnek szenteli igazán friss energiáját és majdan megünnepelhetjük — aranylakodalmát is. — Vágóhíd, írja és kiadja Lovászy Károly. Ma meg­­jelenik. — Eddig úgy mondták a baccarat asz­talnál, hogy „faites vous jeux messieurs!“ — Igen. — Ezentúl majd úgy szól a kommandó, hogy: Kettős rendek jobbról át!... — Országos Gazdakör címmel új társadalmi egyesü­let alakult Budapesten, amely a politika kikapcsolásával nemzetiségi és vallási különbség nélkül kivonja az ország gazdatársadalmát kulturális és hazafias alapon tömörí­teni. Az alakuló közgyűlés 15-én, hétfőn délelőtt folyt le Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye székházának dísztermé­ben, amely alkalommal a kör elnökévé idősb. Széchenyi Rezső gróf gyöngyösapáti földbirtokost, az elnökség tag­jaivá pedig Hencz Károly dr. földbirtokos, volt ország­gyűlési képviselőt, Czuder Vince vezérigazgatót, Szijj Bá­lint nemzetgyűlési képviselőt és Lányi Mór dr.-t, a Gazda­bank vezérigazgatóját választották meg. Az alakuló köz­gyűlés hódoló táviratot küldött a kormányzónak és távi­ratban üdvözölte Bethlen István gróf miniszterelnököt, valamint nagyatádi Szabó István földmivelésügyi minisz­tert. — Óriási játékbankot akarnak felállítani Bécsi­ben. ,az Újság bécsi szerkesztősége jelenti telefonon. Egy francia-olasz konzorcium a montecarlói játék­bankhoz hasonló vállalatot akar létesíteni Bécsben. A konzorcium élén Charles Dermoz áll, aki ajánlatot tett az osztrák kormánynak, hogy monopolizálja a hazárdjátékot. A konzorcium azután az állammal, — esetleg Bécs városával együtt — a Belvederén egy olyan óriási kártyabankot nyitna, amely háromezer elbocsátott bankhivatalnokot foglalkoztatna mint személyzetet. A konzorcium hajlandó egy nagyobb összeget előre letétbe helyezni az adók és a hivatal­noki fizetések biztosítására. A beadvány utal arra, hogy a bank jelentékenyen megnövelné Bécs idegen­­forgalmát és némiképen az adók befizetését is gyor­sítaná, mivel csak olyan belföldi kapna belépő­jegyet a bank helyiségébe, aki felmutatja az adóhivatal bizo­nyítványát arról, hogy «összes állampolgári kötelezett-­ ségeinek eleget tett».­­ A bécsi fémipari munkaadók visszautasítják a sztrájkolók követelését. Az Újság bécsi szerkesztősége je­lenti telefonon: A fémipari munkaadók ma délután gyű­lést tartottak az Iparházban, hogy állást foglaljanak a bér­­bizottság és a munkások között folyó tárgyalásokkal szemben. A gyűlés a lehető legviharosabban folyt le. A munkaadók tudni sem akartak a munkabér felemeléséről és a három óra hosszat tartó szenvedélyes vita után elha­tározták, hogy a bérbizottság megállapodásait tudomásul veszik ugyan, de azzal a kikötéssel, hogy azok nem köte­lezők azokra nézve, akik nem tudnak a mai béreknél töb­bet fizetni. A sztrájk változatlanul tart tovább. Grácban több üzemben és Felső-Ausztriában szintén sztrájkba lép­tek a fémipari munkások. — Bauerné Kiss Erzsébet leánynevelő otthonában meg néhány leányka elhelyezést nyerhet. Népszínház-u 22 m. 8. Telefon 1, 5—27. 1

Next