Az Ujság, 1925. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1925-01-09 / 6. szám
PÉNTEK, 1925 JANUÁR 9 *AZ ÚJSÁG * Gömbös nem hajlandó Vázsonyival együtt megkoronázni a királyt. Fajvédő politizálás az Irányi utcában. — Gömbös szerint az ellenforradalomban csak a tömeghangulat volt meg. — „Isgy csapásra meg lehetett volna oldani a zsidókérdést." A fajvédő-programm szerint a király csak eszköze a nemzeti érdekeknek. Fajvédő válasz Andrássy Gyula gróf budai beszédére. A fajvédők Irányi utcai klubhelyiségükben ma este tartották heti pártvacsorájukat. Eckhardt Tibor mondotta az első felköszöntőt Gömbös Gyulára, aki hosszabb beszéddel válaszolt. — A zsidókérdés — fejtegette, — amely az ellenforradalomban pattant ki, nem volt megoldhatatlan feladat. Az elmúlt öt esztendő alatt igenis meg lehetett volna oldani, ha nem szuggerálták volna bele a magyar közvéleménybe azt, hogy a zsidóság világhatalom és hogy olyan anyagi és egyéb forrásaik vannak, amivel szemben a megcsonkított Magyarország nem tud megbirkózni. Ön lett volna valaki, aki 1919-ben de facto cselekedett volna és nemcsak népszónoklatokat hallottak volna a tömegek, akkor egy csapásra meg lehetett volna oldani a zsidókérdést. — Ha az ellenforradalmat történelmi szempontból vizsgálom, meg kell állapítani, hogy megvolt az eszme és a tömeghangulat, a vezérek azonban a régi gárdából kerültek ki, akik nem tudtak az új fegyverekkel élni, nem tudták a tömegekben lakozó hatalmat erősen kihasználni, mert agyuk nem volt arra berendezve, hogy az új helyzethez alkalmazkodjék. Nekünk radikálisan félre kellett volna tolni mindazokat, akik az 1018-as bukásban részesek akár közvetve, akár közvetlenül. Mert nemcsak az a hibás, aki a forradalomban részt vesz, hanem az is, aki forradalomba juttatja az országot. Akár Radics sorsát nézem, akár Mussolini kritikus helyzetét, bizonyos az, hogy az eszmékkel győzni és meghalni lehet. Radics kacérkodott a kommunistákkal és elvesztette horvátországi párthíveit. Mussolini is olyan politikai tényezőkkel állott szóba, akik távol állottak a fascizmustól. Látszatra meg is ingott a pozíciója, ő azonban visszatért az eredeti kiindulási ponthoz. — Nálunk mindennek az ellenkezője történt. Bethlen ahelyett, hogy visszatért volna az eredeti alaphoz, az ellenkező irányba ment. Innen van a vajúdás. Ez az oka annak, hogy közöttünk és a kormány között — annak ellenére, hogy világnézetileg egyek vagyunk — nagyobb volt az ellentét, mint a kormány és a szocialisták között. Amikor pártvezér lettem, elhatároztam, hogy engem pozíciókkal nem lehet csalogatni. Sohasem tartottam szem előtt a magam érdekeit. Engem nem lehet leszerelni sem címmel, sem ranggal, sem vagyonnal. Beszéde további folyamán Gömbös Gyula Andrássy Gyula grófnak válaszolt. — Andrássy újévi cikkében azzal tisztelt meg — mondotta —, hogy foglalkozott azokkal a gondolatokkal, amelyeket felvetettem. Andrássy mindvégig lojális volt és méltó ahhoz a pozícióhoz, amelyet a magyar közéletben betölt. Mint a fiatal generáció tagja és mint szabadkirályválasztó mondom ezt. Hálásan megköszönöm ezt Andrássynak azért is, mert ez az első alkalom, hogy a régi gárda egyik tagja lojálisan harcol a fiatal gárdával. Ami a dolog lényegét illeti, a királyt eszköznek tekintem, épp úgy, mint a királyságot és az államformát is a nemzet érdeke szempontjából. Aki a nemzeti szuverenitást átérzi, csak egyet gondolhat: vezéreszme a nemzet érdeke és mindaz, ami ezt az érdeket fejleszti, jó, ami nem fejleszti, rossz. Ezzel véleményemet megmondottam a királyságról azok számára, akik tisztán jogi szempontból nézik a kérdést, azok számára is, akik tisztára a legitimizmus vagy a szabad királyválasztás szemüvegén szemlélik a dolgokat. Eszköz lévén a király és a királyság gondolata, mindig a történelmi időktől és a kezdeményezéstől függ, hogy a nemzeti szuverenitás érdekei szempontjából a királyság gondolatát miként kelljen felhasználni. Ha jogi szempontból nézem a kérdést, azt mondom, hogy az 1715:111. 1.c. alapján állok, amely szerint, ha a férfiág kihalt, a szabad királyválasztás joga visszaszáll a nemzetre. Az 1723:1., II. és III. törvénycikkeket csak addig fogadom el, amíg az egyik birtoklás lehetősége fennállott, tehát nem lévén meg az egyik birtoklás, azt tartom, hogy a nemzet jogi szempontból is szabadon cselekedhet. — Nem az a döntő, hogy mi a jogi helyzet és mit mondanak a törvények. Kizárólag a politikai opportunitás szempontja mérvadó. Tehát az, hogy a jelen és a jövő szempontjai mit mondanak. Szó nélkül legitimisták vagyunk, ha szabadkirályválasztást akarunk, mert ez a helyes, ezt kell megtenni. Ha pedig a királyság államformája lehetetlen, mindig azt az átmeneti rendszert kell fentartani, ami a királyság gondolatát Szent István király gondolatának szellemében érvényesíteni tudja. Ezzel megmondottam azt is, hogy köztársaságiak nem vagyunk és ezt mint politikai propagandaeszközt is ki kell küszöbölni. — Andrássyval megegyezünk a lényegben. A különbség közöttünk inkább a személyi kérdés körül tolul előtérbe. Kérdezem tőle, váljon helyes volna-e külpolitikai és belpolitikai szempontból a király bejövetele, a jogfolytonosság elismerése? Én nem tartom helyesnek azt sem, hogy visszahozzam a királyfit, azt sem, hogy vendégként jöjjön be, mert ez kifelé programmot jelentene. Ha egy államférfi azt mondja, hogy kizárólagosan magyar királyságot akar, én azt mondom erre, hogy a család tradíciója keresztülmegy ezen a fogadalmon s amit ma megígérnek, holnap opportunitásból annak az ellenkezőjét cselekszik. Ha bebizonyítják, hogy külpolitikai szempontból helyes a király bejövetele, bizonyítsák be. De ne úgy, mint az októberi királypuccs előtt, hanem garanciát kérjenek az illető kormányoktól, hogy nincs kifogásuk ellene. — Azután az a különbség köztem és Andrássy között, hogy az én közeledésem a keresztény gondolat érdekében történt, Andrássyé a legitimizmus érdekében. Andrássy szisztematikusan kerüli a zsidókérdést. Tudja, hogy a legitimisták közt zsidók is vannak és azt hiszi, hogy a zsidósággal együtt kell a kérdést megoldani. Vázsonyi legitimistának mondja magát és azt hangoztatja, hogy a királyt hozzuk vissza. Én azt mondom, hogy a király csak magyar király legyen, de sem szabad királyválasztó, sem legitimista szempontból nem vagyok hajlandó Vázsonyival együtt megkoronázni a királyt. Pártunk programmja azt mondja, hogy a zsidóság nemzeti kisebbség. Én azt mondom, hogy nekünk, akik ragaszkodunk a szent koronához! akik tudjuk, hogy magyarok tőtték a király fejére a koronát, a kisebbségnek nem lehet beleszólása ebbe az ilyen súlyos kérdésbe. Amellett politikai jelképe is van a keresztnek s én erre nézve a zsidóság befolyását el nem ismerem. Gömbös beszéde végén élesen támadta a szovjetszerződést. — Magyarország nem engedheti meg azt — mondotta —, hogy a szovjet követe idejöjjön bolsevista propagandát csinálni. Különben is hogyan adná meg a honvédség tisztikara a bolsevista követnek az idegen követeknek kijáró tisztelgést! Még több pohárköszöntő hangzott el a vacsorán, de a beharangozott „szenzáció“ elmaradt. Nem tart vasárnapig együttes ülést a pénzügyminiszterek konferenciája Churchill lásas tevékenységet fejt ki. Paris, január 7. A pénzügyi értekezletmegnyitó ülése után számos külön megbeszélés folyt az egyes küldöttségek között. Azon a megbeszélésen, amely tegnap este Winston Churchil angol kincstári kancellár és Logan jóvátételt bizottsági amerikai megfigyelő között folyt le, Amerikának A Dawes-tervből kifolyóan teljesített fizetésekből való követelését tárgyalták. 1023 november 26-án Logan kijelentette, hogy az Egyesült Államok a megszállási költségek fejében járó 275 millió dolláron kívül, amelynek kifizetését 1823 májusában rendezték, még 359 millió dollárt követelnek a Dawesferrből kifolyóan teljesített fizetésekből háborús károk cílén. A francia, belga, olasz és japán szakértők kijelentették, hogy Amerikának joga van részt kapni a Németország által teljesített fizetésekből. Csak az angol delegátusok éltek fentartással a követeléseket illetően. A Malin szerint tegnap Churchill és Logan tárgyalásokat indítottak, hogy ebben a kérdésben eredményre jussanak. Ez az eredmény ugyancsak arra fog vezetni, hogy Amerika követelését az 1923 májusában megállapított 12 évi periódus helyett 25—30 évi időszakra fogják, felosztani és hogy az amerikai követelések a kívánt összeg felülvizsgálata után is nemcsak a megszállási költséget, hanem a háború okozta károkat is magukba fogják foglalni. Churchill kincstári államtitkár nem emelt elvi kifogást a Clementel pénzügyminiszter által az Egyesült Államoknak küldött memorandum miatt, amelyet a kincstári államtitkár a tárgyalások posszibilis alapjául tekint. Mind a két miniszter korainak tartja az adósságértekezletet és ennek folytán Franciaország a kérdést minden egyes érdekelt hatalommal külön tartandó megbeszéléseken fogja tárgyalni. Több lap úgy eszi a kérdést, mint az angolamerikai nézeteltérés szabályozásának kérdését összekapcsolja az Amerika részéről Anglia számára nyújtandó aranyhitel engedélyezésével, amely a két ország valutakurzusának kiegyenlítésére szolgálna. A Daily Express politikai munkatársának értesülése szerint Clementel határozott ígéretet tett a brit kincstári kancellárnak, hogy bárminő fizetést teljesít Franciaország az Egyesült Államok javára, hasonló összeget fog Nagybritanniának is fizetni. A Morning Post politikai tudósítója jelenti, hogy hivatalos brit körökben rendkívül kielégítő benyomást keltett az értekezlet első napja. Churchill azon a véleményen van, hogy hamarosan megtörténhetik az angol-amerikai vitás pontoknak szabályozása, amelyek a német fizetésekből járó amerikai részesedésre vonatkoznak. Hivatalos amerikai körökben a hangulat mindenesetre nem ilyen bizakodó. A szövetségesközi pénzügyi értekezlet ma délután 5 órakor teljes ülésre ült össze. Az értekezlet megállapította munkaprogrammját és elhatározta, hogy vasárnap előtt több teljes ülést nem tart, mert módot akar adni a küldöttségeknek arra, hogy félhivatalos és magánmegbeszéléseiket folytassák. Félórai tanácskozás után az ülést berekesztették. A szövetségközi pénzügyi értekezlet munkaprogrammját szombaton és vasárnap az egyes küldöttségek magánösszejövetelek keretében beszélik meg s a kiküldöttek igyekezni fognak az őket különösen érintő kérdésekben határozott rendezési formulái. Vasárnap összehívják a szakértői bizottságot, amelyet Aaron francia kiküldött elnökletével megbíztak a pénzügyi értekezlet elé terjesztendő jelentés elkészítésével. Az egyhangúlag elfogadott javaslatok megszerkesztését ez a bizottság készíti el. Ha a kis államokra tartozó kérdéseket tárgyalnak, akkor a kisállamok kiküldötteit is bevonják a tanácskozásba. A szövetségesközi pénzügyi értekezlet tanácskozásainak első pontja valószínűleg a ruhavidéki bevételek rendezésének és felosztásának ügye tesz. Az Anglia és Olaszország részéről felvetendő legfőbb kérdés, amelyben elvi döntést kell hozni, az, vájjon a belga és fameia megszállási költségek prioritásnak tekintendők-e, vagy mindkét állam terheire írandók át és a rájuk eső bevételekből fedezendők-e. Ezenkívül, mint tudvalévő, Amerika is igényt jelentett be megszállási költségeinek megtérítésére. A szakértői bizottság, amely a pénzügyminiszterek értekezletét előkészítette, technikai tekintetben a többek közt meghallgatja azoknak a hatalmaknak megjegyzéseit is, amelyek korlátozott mértékben vannak érdekelve a tárgyalásokon és a közvetlen munkálatokban nem vesznek részt, így román részről a teljes ülésen kifogást emeltek a szakértői jelentésnek ama része ellen, amely a Spaaban megállapított felosztási kulcs fentartását javasolja, ezt ugyanis Románia nem ismerheti el. Azok közt a kérdések közt, amelyekről az értekezletnek döntenie kell, a legfontosabbak s így a leggondosabb vizsgálatot igénylők a következők: 1. A ruhrvidéki számlák kiigazítása. 2. Belgium prioritása és százalékai. 3. Általános kártérítés. 4. Megszállási költségek. 5. Amerika részesedése a Duwes-féle annuitásokból. Az angol delegáció tudvalevőleg hozzájárult az amerikai igényekhez, vagyis ahhoz, hogy Amerikának a német megszállási teljesítményekből részesedésre van joga, aminek ellenében az Egyesült Államok képviselői beleegyeztek abba, hogy a megszállás címén történő évi fizetések idejét, amelyet eredetileg tizenkét esztendőben állapítottak meg, huszonnégy évig hosszabbítsák meg, mégpedig úgy, hogy azok az annuitások, amelyeket Amerika kap, úgy a jóvátételi teljesítményeket, mint a megszállási költségeket is tartalmazzák és nem lehetnek nagyobbak, mint az az összeg, amelyet Amerikának az 1922 márciusi egyezmény biztosított. A Havas-iroda megjegyzi, hogy a német fizetésekből Franciaországnak ítért százalékokon (52 százalék) valószínűleg nem fognak változtatni. Angol részről egyébként az annuitások felosztásában további engedékenységre számítanak. Róma, január 8. Mint Génunból jelentik, egy házkutatás során megtalálták a kommunista párt tagjainak teljes névjegyzékét, egy kézitáskában pedig fontos okmányok nagyobb halmazát. Riminiben a milícia egyik katonáját tegnap este vasúti őrszolgálat közben megtámadták és saját fegyverével leütötték. A katonának azonban sikerült ellenfelét, egy ismert helyi kommunistát, revolverlövéssel leteríteni. Az ellenzéki pártok ma Di Cezaro képviselő elnökletével gyűlést tartottak, amelyen mintegy 80 képviselő vett részt. De Cezaro felolvasta az országhoz intézendő kiáltványt, amelyben az ellenzéki pártok kifejtik azokat az okokat, amelyek őket eddigi magatartásuk fenntartására kényszerítik. A felhívást élénk tetszés mellet elfogadták. Mint a popolari párt titkársága közli, a párt képviselői a legutóbbi bolognai események következtében lemondtak a bolognai községi tanácsban, valamint tartományi tanácsban viselt állásukról. A popolari párt képviselői a tartományi közigazgatási bizottságból, valamint az ottani állami jótékonysági intézetek igazgatóságából is kiléptek. A Popolo szerint az államügyészség elfogatóparancsot bocsátott ki a nemzeti milicia konzulja ellen Minzoni katolikus lelkész meggyilkolásamiatt. **+**+**+*&+**?+*** *****T+ Lemondanak mandátumaikról az olasz néppárti képviselők. Elfogatási parancs a nemzeti milicia konzulja ellen. Hamis utalványokkal remetei morfiumot és kokaint csaltak ki. A rendőrség erélyes intézkedéseket tervez a narkotikumot élvezők ellen. Több morfinistát előállítottak a főkapitányságra. Megírtuk, hogy a rendőrség nyomozást folytat egy óriási morfium- és kokaincsempészés ügyében, melyet a Poliklinika hivatalos levélpapírjának felhasználásával követtek el. A csempészés ügyében megindított nyomozást még be sem fejezték, mikor most egy újabb hasonló ügyben kénytelen a rendőrség vizsgálatot indítani. A gyógyszertárak, kórházak és szanatóriumok morfium- és kokainszükségletüket nagykereskedőktől szokták beszerezni. A nagykereskedők a gyógyszertár vagy kórház hivatalos, pecséttel és aláírással ellátott utalványa ellenében szolgáltatják ki a mérgeket. A kereskedőknek feltűnt, hogy a gyógyszertárak és kórházak az utóbbi időben rengeteg mennyiségű narkotikumot vásárolnak. Háromszor, négyszer ujjnyit, mint amennyi a rendes szükségletünk. A számla elküldésekor derült ki, hogy sem a gyógyszerészek, sem a kórházak nem rendeltek és nem is vettek át ilyen sok mérget és természetesen a számlák kifizetését is megtagadták. A rendőrség elé került tehát az ügy. Az utalványokról megállapították, hogy azok valódiak, csak a pecsét és az aláírás hamisított. Nyilvánvaló, hogy a gyógyszertárakból és a kórházakból ellopták az üres utalványblankettákat, kitöltötték és hamis pecséttel és aláírással látták el. Hajdú János detektivfőfelügyelő csoportja kezdte meg a nyomozást a hamisítás ügyében. A mai napon számos közismert morfilistát és kokainélvezőt állítottak elő a főkapitányságra kihallgatás céljából. A kihallgatások eddigelé még nem jártak eredménnyel. A detektíveknek ma még nem sikerült támpontot szerezniük arra, hogy hol kell keresni a méregzug - forgalom központját. De hogy egy ilyen központ van, az máris bizonyosnak látszik. A rendőrség vezető emberei az utóbbi napok eseményeinek következtében elhatároz ták, hogy • , a legerélyesebb rendszabállyal fogják megfékezi a mindjobban terjedő imikotikumorizetet és minden rendelkezésre álló eszközzel meggátolják a méregdscempészetet. A közeli napokban razziákat tartanak bizonyos helyeken, a gyógyszertárak és kereskedők méregelárusítási jogát pedig rendeletben fogják megszigorítani.