Az Ujság, 1925. február (22. évfolyam, 26-48. szám)
1925-02-20 / 41. szám
PÉNTEK, 1925 FEBRUÁR 20 * AZ ÚJSÁG *7 — Memphis és Stamhol (Levél a szerkesztőhöz.) Igen tisztelt szerkesztő úr! Tisztelettel kérem, amennyiben soraimat a köz érdekében valónak találja, b. lapjában helyet adni szíveskedjék. Ha az ember egy németországi szivart és cigarettát árusító üzletbe lép, a legnagyobb előzékenységgel 8—10 féle gyár gyártmányait rakja a kereskedő elébe. Válogathat kénye-kedve szerint. Nálunk a szegény dohányos a drága pénzéért a trafikokban csak rossz Memphist és Stambult kaphat, az elébe tett cigarettákból válogatni kell, ha csak nem akarja a dohányos, hogy a nedves, kőkeményre töltött és préselt cigarettának szívásával a már amúgy is eléggé megrongált tüdejének minimális képességét még jobban lerontsa. És itt kezdődik levelemnek tulajdonképes célja. Kérdést szeretnék intézni a magyar dohánygyárak igen tisztelt igazgatóihoz, szoktak-e az urak válogatás nélkül Memphisvagy Stambul-cigarettát szívni? Az olcsóbbfajta cigarettákról nem is szólva. Azt hiszem, nem. Pedig kár. Ha az igazgató uraknak is ily cigarettákat kellene szívniok, vagy gondoskodnának, hogy a cigaretták száraz dohányból, rendesen töltessenek, vagy a maguk részére egy külön fajtát gyártatnának. Szerény véleményem szerint valamit mégis csak kellene ezen a téren tenni, mert hiszen 700—1000 korona elegendő pénz, hogy ezért valami tisztességeset, élvezhetőt adjon az állami dohányjövedék. Most már elértük ár tekintetében a békeparitást, talán minőség dolgában is közeledhetnénk a béke nívójához. Ausztriában az árak ugyanazok, miért tudnak ott jobbat gyártani, az ízléses kivitelről nem is szólva. Belátom, hogy ennél égetőbb problémáink is vannak, de a dohánygyárak igen tisztelt igazgató urainak mégis az legyen a legfőbb feladatuk, hogy jót és ízléseset előállítva, a dohányosok igényeit igy kielégítve, a fogyasztást fokozzák és ezáltal az államnak nagyobb bevételt biztosítsanak. B. O. — Mikor az inas nem járhat a tanonciskolába. (Levél a szerkesztőhöz.) Kénytelen vagyok bevallani, hogy a rendőrség megfellebbezhetetlenül kétszázezer korona kihágási büntetést rótt ki reám azon a címen, hogy tanoncom hosszabb ideig nem járt a tanonciskolába. Én ezt az összeget a mai napon siettem befizetni, mert csak így kerülhettem el nemfizetség esetére kilátásba helyezett kétnapi önköltséges elzáratásomat. A dolog rendben is volna, ha a rendőrségnek az ' ''lett kimondása előtt nem kellett volna figyelembe vennie a következő nem lényegtelen körülményeket: G. L. nevű volt tanoncomat, ki jelenleg Rákospalotán lakik, harmadéve betöréses lopás miatt elzárták én pedig ugyancsak őt annak rendje és módja szerint tüstént elbocsátottam és kijelentettem. A fiú ezután ideiglenesen természetesen, akadályozva volt abban, hogy a tanonciskolába járjon, de hogy én nem voltam hibás a mulasztásban, kitűnik az elmondottakból. Hogy mégis engem büntettek meg kihágásért, abban lehet humor, de, jól meggondolva, igazság alig. Budapest, 1925 február 15-én. Tisztelettel G. B. — Külföldön szélhámoskodó magyarok. Paksból jelentik, hogy egy Neufelt nevű ember, aki azt állítja magáról, hogy a prágai egyetem doktora és Károlyi Mihály grófnak volt a titkára, a legutóbbi évadban Vichyben több csalást követett el kereskedők kárára. Cseh és magyar bankjegyekkel csapta be a kereskedőket. Üzelmeit egy Király nevű honfitársa segítségével követte el, aki a magyar bankjegyeket Magyarországon élő családjától kapta. A törvényszék mindkettőjüket bűnösnek mondotta ki. Neufelt, aki a múlt évben már Nizzában is büntetést szenvedett, hat havi fogházat, Király pedig, akit nemrégiben Metzben ítéltek el, négyhavi fogházat kapott. — Felemelik a tisztviselők napidíjait. A szanálási bizottság mai ülésén tárgyalta a közalkalmazottak napidíjainak és költözködési költségeinek felemeléséről szóló rendeletet. Az új napidíjak a fizetési osztályok szerint 70—30 aranykorona között váltakoznak, Orffy Imre javaslatára elhatározták, hogy az egyetemi tanárok napidíjait esetről-esetre külön fogják megállapítani. Bod János pénzügyminiszter ahhoz is hozzájárult, hogy a birtokrendezésnél és a földmérésnél még külön 40%-os pótdíjat kapjanak a kiküldöttek. Hajós Kálmán felkérte a pénzügyminisztert, hogy a külföldi kölcsönök adó- és illetékmentessége, a kamattörvény hatályon kívül helyezése ügyében esedékes rendelettervezeteket minél előbb terjessze a szanálási bizottság elé. A pénzügyminiszter megígérte, hogy eszerint fog eljárni. — A bolondestély iránt óriási az érdeklődés, mely február 24-én a Fővárosi Vigadóban tartatik meg. — Csehország ketté akarja szakítani a felvidéki református egyházat. Prágából jelentik. A Slovenski Dennik szerint a kormány mindent megtesz, hogy a Felvidéken tót calvinista szeniorátust alakítsanak. A felvidéki calvinista egyháznak eddig csupán magyar szeniorátusa van, ami a magyar calvinisták érdekeinek megfelel, minthogy szerintük a református vallás magyar vallás. A tót reformátusok száma 8935. Kétséges, váljon a felvidéki református egyház vezetősége simán belemegy-e a tót szeniorátus megalakításába. A kormánynak ez a beavatkozása szerinte precedenst jelentene. A felvidéki magyar lapok rámutatnak arra, hogy a felvidéki magyar nemzetiségű calvinisták száma 250.000. A kormány törekvése szemmel láthatóan odairányul, hogy az egész felvidéki calvinista egyházat, ha már tisztán tóttá nem teheti, legalább kétnyelvűvé tegye. A kormány minden felvidéki calvinista egyházközségbe saját tót calvinista embereit akarja behozni. Erre mutat az a körülmény is, hogy újból a régi módszerekhez nyúl és kijelenti, hogy a magyar calvinista egyházközségek javarészt nem is magyarok, hanem csak elmagyarosítottak. — Szathmáry Tihamér állapota súlyos. Debrecenből jelentik. A jogász- és tisztviselőkörben vasárnap éjjel lezajlott tragikus esemény áldozatának, Szathmáry Tihamér volt főispáni titkárnak állapota egyre súlyosbodik. Még egy izben sem tért magához. Az orvosok véleménye szerint lehetséges, hogy a holnap reggelt sem éri meg. Az asszony Beteges önzés. — Fiatal asszonyok boldogtalansága. — Az anyaság, mint az idegesség gyógyítója. — Nagyon lelkesedni a szépért, jóért csak az idegesek tudnak. — A csudaszer. Hajós Lajos dr. előadása. — Az asszony idegessége legtöbbször a leány idegességének folytatása az asszonyéletben, egy újféle élet díszletei között, eddig nem játszott új szerepben. Ezzel a szellemes megállapítással kezdette a női lélek mélységeibe világító előadását az Országos Közegészségügyi Egyesület mai előadóestéjén, a kőbányai kaszinóban Hajós Lajos dr. egyetemi magántanár, a kiváló idegorvos. Hozzátette még: — De az is előfordul, hogy ideges asszony válik a nem ideges leányból és ebben legnagyobb szerepet az uj életkörnyezet és uj feladatai játsszák. És így magyarázza tovább a fiatal nő lelkiállapotát: —■ A férjhezmenés nagy változásokat hoz: most már egy eladdig idegen emberrel kell megosztania örömét-keservét, testét-lelkét. Ebből a megosztásból fakad minden jó és minden rossz az asszonyiságban. Freud túl nagy jelentőséget tulajdonít a szexualitás gyermeki ébredezésének és ez sok hibás felfogásra vezet, de bizonyos igaz, hogy a szexuális élet kezdete nagy változást visz a nő életébe, sok idegességet gyógyíthat meg, de bajt is okozhat ott, ahol addig nem volt. — Az idegesség korát éljük; alig találunk nőt, ki egyáltalában nem ideges, mikor férjhez megy. Az idegesség a beteges önzés melegágya. Szenvedésekkel jár együtt, melyeknek okát keresvén, hozzászokik saját magának túlságos megfigyeléséhez, önmagának kíméléséhez, féltéséhez. Az életbe való ily egocentrikus beállítás nem nagyon kedvez az asszonyi élet megkezdésének, mely bizony testi áldozatokkal, talán szenvedésekkel is jár együtt. Még ha boldogságot kap is értük cserébe, nem tud annyira megfeledkezni önmagáról, hogy minden kényelmetlenséget, minden addigi ízlésétől eltérőt össze ne kössön túlzott önféltésétől — s igy jön létre lelkében eleinte csak izolált akkordokban, később pedig összefolyó melódiákban az ideges asszony Kreutzerszonátája, melyben a csalódottság, a beteges lehangoltság a kezdeti téma, mely néha az asszonyi élet megszokásának, új kötelességei és új gondjai kitanultságának folyamán ugyan elhalkul — de, fájdalom, nagyon sokszor a boldogtalanság, az élettel való elégedetlenség és a velük együtt járó fokozott idegesség élethosszig tartó melódiába csap át. Csak az anyaság — melytől éppen ideges önzésük és félelmi hajlamaik miatt oly sokan félnek és óvakodnak — hoz az ideges asszony életébe önmegfeledkezést, igazi szeretetet, igazi önfeláldozást, az idegességet gyógyító erőknek igazi fegyvertárát. — Ha jól fogjuk fel az idegesség lényegét, úgy látjuk, hogy az idegesség minden jó és minden rossz érzés kettőzött visszhangját jelenti: nagyon lelkesedni szépért, jóért ,csak az idegesek tudnak és ők tudnak nagyon-nagyon szenvedni is — nemcsak önmagukért, hanem másokért is. Ezért van, hogy az ideges önzés túlzásai mellett látjuk az ideges részvétérzés, az ideges önfeláldozás túlságait is. De fájdalom, az idegességgel együtt jár az is, hogy az ideges nő a nagyon megszokott életkörnyezetben csakhamar megszokja az örömöket, melyek együtt járnak vele, de azt, ami fájdalmat okoz benne, mindig újnak, mindig nagyobbnak, mindig tűrhetetlenebbnek érzi. Ezért van az, hogy abból, ami nemes fakad az idegességből, nem az ideges nőnek megszokott környezete, nem a férje részesül, hanem a tőle távolabb álló emberek — a férjnek maradnak a sirámok, a minden rosszat az ő hibájából származtató kukk-prédikációk, a jobbra születettség, a meg nem értettség felhánytorgató kiömlései. — Az asszonyi idegességnek mi a gyógyszere? —- veti fel végül a kérdést az előadó. És így felel meg rá: — Ha nagyon elhatalmasodik, csak az orvos tud segíteni rajta. De míg nem jut ennyire: a házasság komoly szentségének és kötelességparancsolta áldozatosságának kultusza, az élet küzdelméből hazatérő férj lelkének felderítése, az otthonnak széppé, meleggé, lakályossá varázsolása , saját elégedetlenségének hallgatag elnyomása: ezek azok a csodaszerek, melyek az ideges asszony életét is tűrhetővé, kellemessé, sőt boldoggá teszik. Akkor aztán, az évek önlegyőző áldozataiban igazán jó asszonnyá nemesedve, idegessége — még mielőtt megjelennének bajában az első ezüstszálak — már el is múlt s az ideges nő megelégedett, boldogságot érző és boldogságot osztó, egészséges asszonnyá válik. Tragikus karéi bárium-mérgezés miatt. ...■MUHI mwi'iHIi IIIII A szegedi ügyészség egyik öreg hivatalnoka hirtelen meghalt. Vizsgálatot indítanak, nem terheli-e gondatlanság a gyógyszertárt. Szeged, február 19. (Az Újság szegedi tudósítójának telefonjelentése.) A szegedi Ferenc József Tudomány-Egyetem belgyógyászati klinikáján tegnap megdöbbentő tragédia játszódott le. Fehérvári Adolf, a szegedi ügyészség 63 éves hivatalnoka, akit csak néhány hónappal ezelőtt helyeztek B-listára, tegnap jelentkezett a Jancsó Károly dr. egyetemi tanár vezetése alatt álló belgyógyászati klinikán. Fehérvári súlyos belső fájdalmakról panaszkodott. Kétszer 75 gramm Bárium Sulfuricum preparátumot írtak számára, ami könynyebbé teszi a Röntgen-vizsgálatot. Az öreg hivatalnok egy szegedi gyógyszertárban megvásárolta és azután bevette a preparátumot. Mielőtt azonban eljött volna a Röntgen-vizsgálat ideje, hányással és görccsel egybekötött heves fájdalmak lepték meg, úgyhogy azonnal berohant a klinikára, hogy az orvosoktól beavatkozást kérjen. Az orvosok nem tulajdonítottak jelentőséget a görcsöknek s Fehérvárit hazaküldték. Az öreg hivatalnok fájdalmai egyre erősödtek, egészen elhagyta az ereje, beszélni is alig tudott s ágyában meg se mozdult többé. Hozzátartozói kétségbeesve szaladtak be a klinikára, ahonnan egy orvossal tértek vissza, aki a beteget azonnal beszállíttatta a Jancsó klinikára. Jancsó professzor megállapította, hogy veszedelmes báriummérgezéssel áll szemben, de még mielőtt injekciókat tudott volna adni a betegnek, ez az esti órákban meghalt. A mai nap folyamán vizsgálatot tartottak a gyógyszertárban, ahol a preparátumot készítették. A gyógyszerészek azt állítják, hogy ők az előírt orvosságot adták ki. A mérgezés okát csak a holnapi boncolás fogja megállapítani. Misztikus titkolódzás a választójog körül. Ma kézbesítették a javaslatot a kormánypárti bizottság tagjainak. Küteln levélben tiltották meg a sajtó informálását. Hír szerint semmi nóvum sincs a javaslatban. Pénteken délelőtt összeül a kormánypárt ad hoc bizottsága és megkezdi az új választójogi javaslat tárgyalását. Ma kézbesítették a javaslatot a bizottság tagjainak , ami nagyon feltűnő, Rakovszky Iván belügyminiszter külön levelet is csatolt a paksamétához és ezen az útón arra kérte nyomatékosan a bizottság minden egyes tagját, hogy ne informálják a sajtót. Ez annál érthetetlenebb, mert szinte egyöntetűen megerősítik azt a hírt, hogy a javaslatban semmi olyan nóvum nincs, amit a lapok már meg nem írtak volna. Munkatársunknak ma este az egységes párt értekezlete után alkalma volt beszélni a belügyminiszterrel, aki arra a kérdésre, hogy mi történik akkor, ha egyik-másik lap indiszkréció révén mégis hozzáférkőzik a javaslathoz és ismerteti a nyilvánosság előtt, így válaszolt: — Ebben az esetben megindítom az eljárást és kényszeríteni fogom az illető lapot az informátor megnevezésére. Minisztertanácsi határozat van arra, hogy a javaslatot egyelőre titokban tartjuk. Ha valamelyik képviselő úr tájékoztatná a sajtót, akkor hamarosan kiderítem, ki az illető, ha pedig a belügyminisztérium vagy az államnyomda alkalmazottai követnék el az indiszkréciót, ebben az esetben is megtaláljuk az informátort és az illetőt nyomban fel fogom függeszteni állásából. Nekem kötelességem, hogy érvényt szerezzek a minisztertanácsi határozatnak és ennek alapján a legszigorúbban fogom megtorolni az esetleges aktalopást. Indiszkréció esetén semmi körülmények közt sem fogunk tréfát ismerni. Munkatársunk megkérdezte, van-e valami különös ok a titkolódzásra, mire a belügyminiszter azzal válaszolt, hogy nem kell semmi ilyen okot keresni, mert csak a minisztertanács határozata az egyetlen tiltó akadály. Ezt azonban sem a miniszterelnök, sem ő el nem háríthatja, hanem csak újabb minisztertanácsi határozat helyezheti hatályon kívül. Beavatott körökben ennek a misztikus titkolódzásnak a hátterét nem a minisztertanács határozatában keresik, hanem azon a felfogáson vannak, hogy a kormány azért nem publikálja a javaslatot, mert nem tudja, hányadán áll a szavazás titkosságának dolgában a saját pártjában. Nagyon bizonytalan ugyanis, várjon a kormánypárt zöme megelégszik-e a minimumra redukált titkossággal s nem válik-e szükségessé bizonyos módosítás, ami presztízs-szempontból nagyon kényes aktus volna, ha előzőleg publikálnák a javaslat rendelkezéseit. Ez az egyetlen elfogadható ok, amire hamarosan meg is jön a válasz. légitt felmászott egy őrölt a Ferenc József-híd tornyára. Ma éjszaka fél kettő tájban a Ferenc Józsefhídnál az őrszemes rendőr figyelmes lett arra, hogy a hidnak egyik oszlopán, közvetlenül a Turul alatt egy ember van. A szédületes magasból torkaszakadtából kiabált és egyenesen állva, vetkőződni kezdett. Ruhadarabjait egymásután hajigálta le a hídra. A rendőr segítségért sípolt. Csakhamar még két rendőr érkezett a hídhoz. Egyikük a közelben levő őrszobára szaladt, a másik pedig átment Budára és a Gellért-szállóból értesítette a tűzoltókat, hogy megint egy ember mászott fel a Ferenc József-híd zlopára. A tűzoltók azonnal kivonultak és ne perc múlva már Kirchmann Árpád segéd vezetésével, hozzá is fogtak a veszedelmes életmentéshez. A tisztiautó reflektorát ráirányították a híd tornyára, a tolólétrát pedig felállították. Mielőtt azonban a tolólétra kiérkezett a hídra, az egyik éjszakai járókelő, egy tetőfedő-munkás macskaügyességgel felkúszott a híd pilléreit tartó láncsoron. Eközben a magasban levő ember elájult. A tetőfedő-munkás megragadta az eszméletlen embert, nehogy lezuhanjon, amíg a segítség megérkezik. A tolólétrán azután Kállay Gyula és Beke Rudolf tűzoltók másztak fel és lehozták a még mindig eszméletlenül fekvő őrültet a magasból. A tolólétrán lemászott a bátor tetőfedő is és szerényen elvegyült a nézők tömegében, ahol eltűnt, még mielőtt a nevét megtudtuk volna. A szerencsétlen őrültet a mentők vették ápolás alá. Magához térítették, de értelmes mondatot nem lehetett kivenni belőle. A Ferenc József-híd legújabb őrültje egy hatalmas plakátot függesztett rá az egyik pillérre. Egyelőre ezt a plakátot nem szedték le és az éjszaka sötétjében nem lehet meglátni, hogy mi van a jókora papírlapon. a magyar kmm Jegyzése külfölben: Deviza Feb. 19 Valuta Feb. 19 (Deviza |Feb. 19Valuta Feb. 19 öürich (10.000 K-ért svájci fr.J_ 0-72 Prága (10.000 K-ért cseh K)-. _. 4-73'A 4-72 Bécs (100 K-ért osztrák K)-. 97*95 97*30 Newyork (10.000 K-ért dollár)____ 0*14-Berlin (1 K-ért raill. márka) 57*95 57*60 Páris (10.000 K-ért francia ír.)_•ági á) (10.000 K-ért dinár) — — S-721/a-Amsterdam (10.000 K-ért holland írt).. 0-345/a ---—•em. Belgrád (10.000 K-ért dinár)__-London (10.000 K-ért shilling)____- — A KANSz figyelmébe! (Levél a szerkesztőhöz.) Tisztelt szerkesztő úr! Engedje meg, hogy b. lapjában felhívjam a KANSz vezetőségének figyelmét arra az igazán nem kollegiálisnak mondható eljárásra, amellyel a KANSz irodavezetője a kedvezményes utalványért sorban álló közalkalmazottak üegyét kezeli. A lapokban leadott közleményre a köztisztviselők tömegesen keresik fel a földmivelésügyi minisztérium félemelet 59. számú szobáját, ahol egy tájékozatlan embertömeget találnak, ahol mindenki vár kérdésekre, hogy mit hogyan kell csinálni és senki sem ad útmutatást. Többórai várakozás után tudja csak még a várakozó, hogy eddig hiába várt, mert még ezt is, azt is magával kellett volna hoznia. Talán jó volna, ha a KANSz vezetősége intézkedne, hogy az altiszt ahelyett, hogy a sorbanállókat molesztálná, inkább legalább tízpercenként kinézne a várakozók közé és felvilágosítaná őket arról, hogy a tájékoztató plakát hol van kifüggesztve és az elhozott okmányok elegendők-e az eredményes várakozásra. Szívességéért előre is hálás köszönettel maradtam kiváló tisztelője, egy hiába sorbanálló. Budapest, 1925 február I0. Kotrng Károly ny. főhadnagy, I. Krisztinakörút 67, I. 10. — Megvásárolták az Ehrenfeld-kódexet. Bécsi jelentés szerint az Ehrenfeld-kódex megvásárlása ügyében folytatott tárgyalások eredménnyel végződtek. A Nemzeti Múzeum megbízásából Tóth László dr. tárgyalt az Ehrenfeld-családdal. A kódex rövid időn belül Budapestre kerül. — Még a gyufát is. Prágából jelentik. A pozsonyi Magyar Újság jelentése szerint a pozsonyi rendőrség hirdetményt tesz közzé, melyben az 1920. évi 267. törvényre való hivatkozással eltiltja az olyan szappanok, gyufaskatulyák, valamint konyakos, likőrös és kölnivizes üvegek fárga-lombahozatalát, amelyeknek címkéjén volt osztrák-magyar címerek, Magyarország régi területére emlékeztető képek vagy térképek, továbbá Habsburg-képek vannak. A rendőrség 14 napi határidőt ad ezeknek a címkéknek eltávolítására.. . Országos nagygyűlés az építés megindításáért. Az a példátlanul súlyos helyzet, amelybe az építkezés hiánya folytán úgy foglalkoztatás, mint lakások tekintetében a középosztálynak széles rétege került, arra indította a Magyar Építőmesterek Egyesületét, hogy a csatlakozott érdekképviseletekkel együttesen az építőtevékenység megindítása tárgyában akciót indítson és a helyzet megbeszélésre országos nagygyűlést tartson. _ A nagygyűlés vasárnap, februr 22-én délután fél négy órakor lesz a régi képviselőhöz tanácskozótermében Alpár Ignác műépítész, építőmester, műegyetemi tanár elnöklésével. A nagygyűlésre az ország minden részéből összegyűlnek az érdekeltek s azon a kormány is hivatalosan képviselteti magát. — Halálozás. Ma temették óriási részvét mellett Szentendrén Kada Mihály szentendrei róm.kat. plébánost. A temetésen, amelyen Szentendre közönsége úgyszólván teljes egészében részt vett, megjelentek Almássy László, a Keresztény Kisgazda Földműves és Polgári Párt ügyvezető alelnöke, Szentendre nemzetgyűlési képviselője, Preszty Elemér dr. Pest vármegye főispánja, Agarasztó Tivadar alispán, stb. A beszentelést Mészáros János érseki helynök fényes papi segédlettel végezte. Az egyházi szertartáson a környék plébánosai segédkeztek az érseki helynöknek, aki az elhunyt felett gyászbeszédet is mondott. A sírnál Strazsinszky László polgármester és Bednár János egyházközségi elnök mondottak beszédet. — A XIII. m. kir. osztálysorsjáték utolsó fokúzásai március 11-én kezdődnek.