Az Ujság, 1925. február (22. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-20 / 41. szám

PÉNTEK, 1925 FEBRUÁR 20 * AZ ÚJSÁG *7 — Memphis és Stamhol (Levél a szerkesztő­höz.) Igen tisztelt szerkesztő úr! Tisztelettel ké­rem, amennyiben soraimat a köz érdekében való­nak találja, b. lapjában helyet adni szíveskedjék. Ha az ember egy németországi szivart és ciga­rettát árusító üzletbe lép, a legnagyobb előzé­kenységgel 8—10 féle gyár gyártmányait rakja a kereskedő elébe. Válogathat kénye-kedve sze­rint. Nálunk a szegény dohányos a drága pén­zéért a trafikokban csak rossz Memphist és Stam­­bult kaphat, az elébe tett cigarettákból válogatni kell, ha csak nem akarja a dohányos, hogy a nedves, kőkeményre töltött és préselt cigarettá­nak szívásával a már amúgy is eléggé megron­gált tüdejének minimális képességét még jobban lerontsa. És itt kezdődik levelemnek tulajdon­képes célja. Kérdést szeretnék intézni a ma­gyar dohánygyárak igen tisztelt igazgatóihoz, szoktak-e az urak válogatás nélkül Memphis­­vagy Stambul-cigarettát szívni? Az olcsóbbfajta cigarettákról nem is szólva. Azt hiszem, nem. Pedig kár. Ha az igazgató uraknak is ily ciga­rettákat kellene szívniok, vagy gondoskodnának, hogy a cigaretták száraz dohányból, rendesen töltessenek, vagy a maguk részére egy külön fajtát gyártatnának. Szerény véleményem szerint valamit mégis csak kellene ezen a téren tenni, mert hiszen 700—1000 korona elegendő pénz, hogy ezért valami tisztességeset, élvezhetőt adjon az állami dohányjövedék. Most már elértük ár tekintetében a békeparitást, talán minőség dol­gában is közeledhetnénk a béke nívójához. Ausz­triában az árak ugyanazok, miért tudnak ott job­bat gyártani, az ízléses kivitelről nem is szólva. Belátom, hogy ennél égetőbb problémáink is van­nak, de a dohánygyárak igen tisztelt igazgató urainak mégis az legyen a legfőbb feladatuk, hogy jót és ízléseset előállítva, a dohányosok igé­nyeit igy kielégítve, a fogyasztást fokozzák és ez­által az államnak nagyobb bevételt biztosítsanak. B. O. — Mikor az inas nem járhat a tanonciskolába. (Levél a szerkesztőhöz.) Kénytelen vagyok be­vallani, hogy a rendőrség megfellebbezhetetlenül kétszázezer korona kihágási büntetést rótt ki reám azon a címen, hogy tanoncom hosszabb ideig nem járt a tanonciskolába. Én ezt az összeget a mai napon siettem befizetni, mert csak így kerülhettem el nemfizetség esetére kilátásba helyezett kétnapi önköltséges elzáratásomat. A dolog rendben is volna, ha a rendőrségnek az ' ''lett kimondása előtt nem kellett volna figyelembe vennie a követ­kező nem lényegtelen körülményeket: G. L. nevű volt tanoncomat, ki jelenleg Rákospalotán lakik, harmadéve betöréses lopás miatt elzárták én pedig ugyancsak őt annak rendje és módja szerint tüs­tént elbocsátottam és kijelentettem. A fiú ezután ideiglenesen természetesen, akadályozva volt ab­ban, hogy a tanonciskolába járjon, de hogy én nem voltam hibás a mulasztásban, kitűnik az el­mondottakból. Hogy mégis engem büntettek meg kihágásért, abban lehet humor, de, jól meggon­dolva, igazság alig. Budapest, 1925 február 15-én. Tisztelettel G. B. — Külföldön szélhámoskodó magyarok. Pak­s­ból jelentik, hogy egy Neufelt nevű ember, aki azt állítja magáról, hogy a prágai egyetem doktora és Károlyi Mihály grófnak volt a titkára, a leg­utóbbi évadban Vichyben több csalást követett el kereskedők kárára. Cseh és magyar bankje­gyekkel csapta be a kereskedőket. Üzelmeit egy Király nevű honfitársa segítségével követte el, aki a magyar bankjegyeket Magyarországon élő csa­ládjától kapta. A törvényszék mindkettőjüket bű­nösnek mondotta ki. Neufelt, aki a múlt évben már Nizzában is büntetést szenvedett, hat havi fogházat, Király pedig, akit nemrégiben Metzben ítéltek el, négyhavi fogházat kapott. — Felemelik a tisztviselők napidíjait. A szanálási bizottság mai ülésén tárgyalta a közalkalmazottak napidíjainak és költözködési költségeinek felemeléséről szóló rendeletet. Az új napidíjak a fizetési osztályok szerint 70—30 aranykorona között váltakoznak, Orffy Imre ja­vaslatára elhatározták, hogy az egyetemi tanárok napidíjait esetről-esetre külön fogják megállapí­­tani. Bod János pénzügyminiszter ahhoz is hozzá­járult, hogy a birtokrendezésnél és a földmérés­nél még külön 40%-os pótdíjat kapjanak a ki­küldöttek. Hajós Kálmán felkérte a pénzügymi­nisztert, hogy a külföldi kölcsönök adó- és ille­tékmentessége, a kamattörvény hatályon kívül he­lyezése ügyében esedékes rendelettervezeteket minél előbb terjessze a szanálási bizottság elé. A pénzügyminiszter megígérte, hogy eszerint fog eljárni. — A bolondestély iránt óriási az érdeklődés, mely február 24-én a Fővárosi Vigadóban tarta­­tik meg. — Csehország ketté akarja szakítani a fel­vidéki református egyházat. Prágából jelentik. A Slovenski Dennik szerint a kormány mindent megtesz, hogy a Felvidéken tót calvinista sze­­niorátust alakítsanak. A felvidéki calvinista egy­háznak eddig csupán magyar szeniorátusa van, ami a magyar calvinisták érdekeinek megfelel, minthogy szerintük a református vallás magyar vallás. A tót reformátusok száma 8935. Kétséges, váljon a felvidéki református egyház vezetősége simán belemegy-e a tót szeniorátus megalakítá­sába. A kormánynak ez a beavatkozása szerinte precedenst jelentene.­­ A felvidéki magyar la­pok rámutatnak arra, hogy a felvidéki magyar nemzetiségű calvinisták száma 250.000. A kor­mány törekvése szemmel láthatóan odairányul, hogy az egész felvidéki calvinista egyházat, ha már tisztán tóttá nem teheti, legalább két­nyelvűvé tegye. A kormány minden felvidéki cal­vinista egyházközségbe saját tót calvinista em­bereit akarja behozni. Erre mutat az a körülmény is, hogy újból a régi módszerekhez nyúl és ki­jelenti, hogy a magyar calvinista egyházközségek javarészt nem is magyarok, hanem csak elmagya­­rosítottak. — Szathmáry Tihamér állapota súlyos. Debre­cenből jelentik. A jogász- és tisztviselőkörben vasárnap éjjel lezajlott tragikus esemény áldoza­tának, Szathmáry Tihamér volt főispáni titkár­nak állapota egyre súlyosbodik. Még egy izben sem tért magához. Az orvosok véleménye szerint lehetséges, hogy a holnap reggelt sem éri meg. Az asszony Beteges önzés. — Fiatal asszonyok boldogtalansága. — Az anyaság, mint az idegesség gyógyítója. — Nagyon lelkesedni a szépért, jóért csak az idegesek tudnak. — A csudaszer. Hajós Lajos dr. előadása. — Az asszony idegessége legtöbbször a leány idegességének folytatása az asszonyéletben, egy újféle élet díszletei között, eddig nem játszott új szerepben. Ezzel a szellemes megállapítással kezdette a női lélek mélységeibe világító előadását az Or­szágos Közegészségügyi Egyesület mai előadóes­téjén, a kőbányai kaszinóban Hajós Lajos dr. egyetemi magántanár, a kiváló idegorvos. Hozzá­tette még: — De az is előfordul, hogy ideges asszony válik a nem ideges leányból és ebben leg­nagyobb szerepet az uj életkörnyezet és uj fel­adatai játsszák. És így magyarázza tovább a fiatal nő lelki­­állapotát: —■ A férjhezmenés nagy változásokat hoz: most már egy eladdig idegen emberrel kell meg­osztania örömét-keservét, testét-lelkét. Ebből a megosztásból fakad minden jó és minden rossz az asszonyiságban. Freud túl nagy jelentőséget tu­lajdonít a szexualitás gyermeki ébredezésének és ez sok hibás felfogásra vezet, de bizonyos igaz, hogy a szexuális élet kezdete nagy változást visz a nő életébe, sok idegességet gyógyíthat meg, de bajt is okozhat ott, ahol addig nem volt. — Az idegesség korát éljük; alig találunk nőt, ki egyáltalában nem ideges, mikor férjhez megy. Az idegesség a beteges önzés melegágya. Szenvedésekkel jár együtt, melyeknek okát ke­resvén, hozzászokik saját magának túlságos meg­figyeléséhez, önmagának kíméléséhez, féltéséhez. Az életbe való ily egocentrikus beállítás nem nagyon kedvez az asszonyi élet megkezdésének, mely bizony testi áldozatokkal, talán szenvedé­sekkel is jár együtt. Még ha boldogságot kap is értük cserébe, nem tud annyira megfeledkezni önmagáról, hogy minden kényelmetlenséget, min­den addigi ízlésétől eltérőt össze ne kössön túl­zott önféltésétől — s igy jön létre lelkében eleinte csak izolált akkordokban, később pedig össze­folyó melódiákban az ideges asszony Kreutzer­­szonátája, melyben a csalódottság, a beteges le­­h­angoltság a kezdeti téma, mely néha az asszonyi élet megszokásának, új kötelességei és új gondjai kitanultságának folyamán ugyan elhalkul — de, fájdalom, nagyon sokszor a boldogtalanság, az élettel való elégedetlenség és a velük együtt járó fokozott idegesség élethosszig tartó melódiába csap át. Csak az anyaság — melytől éppen ideges önzésük és félelm­i hajlamaik miatt oly sokan fél­nek és óvakodnak — hoz az ideges asszony éle­tébe önmegfeledkezést, igazi szeretetet, igazi ön­­feláldozást, az idegességet gyógyító erőknek igazi fegyvertárát. — Ha jól fogjuk fel az idegesség lényegét, úgy látjuk, hogy az idegesség minden jó és min­den rossz érzés kettőzött visszhangját jelenti: nagyon lelkesedni szépért, jóért ,csak az idegesek tudnak és ők tudnak nagyon-nagyon szenvedni is — nemcsak önmagukért, hanem másokért is. Ezért van, hogy az ideges önzés túlzásai mellett látjuk az ideges részvétérzés, az ideges önfel­áldozás túlságait is. De fájdalom, az idegesség­gel együtt jár az is, hogy az ideges nő a nagyon megszokott életkörnyezetben csakhamar meg­szokja az örömöket, melyek együtt járnak vele, de azt, ami fájdalmat okoz benne, mindig újnak, mindig nagyobbnak, mindig tűrhetetlenebbnek érzi. Ezért van az, hogy abból, ami nemes fakad az idegességből, nem az ideges nőnek megszokott környezete, nem a férje részesül, hanem a tőle távolabb álló emberek — a férjnek maradnak a sirámok, a minden rosszat az ő hibájából szár­maztató kukk­-prédikációk, a jobbra születettség, a meg nem értettség felhánytorgató kiömlései. — Az asszonyi idegességnek mi a gyógyszere? —- veti fel végül a kérdést az előadó. És így felel meg rá: — Ha nagyon elhatalmasodik, csak az orvos tud segíteni rajta. De míg nem jut ennyire: a házasság komoly szentségének és kötelesség­­parancsolta áldozatosságának kultusza, az élet küzdelméből hazatérő férj lelkének felderítése, az otthonnak széppé, meleggé, lakályossá vará­zsolása , saját elégedetlenségének hallgatag elnyomása: ezek azok a csodaszerek, melyek az ideges asszony életét is tű­rhetővé, kellemessé, sőt boldoggá teszik. Akkor aztán, az évek ön­legyőző áldozataiban igazán jó asszonnyá neme­sedve, idegessége — még mielőtt megjelennének bajában az első ezüstszálak — már el is múlt s az ideges nő megelégedett, boldogságot érző és boldogságot osztó, egészséges asszonnyá válik. Tragikus karéi bárium-mérgezés miatt. ...■MUHI mwi'iHIi IIIII A szegedi ügyészség egyik öreg hivatalnoka hirtelen meghalt. Vizsgálatot indítanak, nem terheli-e gondatlanság a gyógyszertárt. Szeged, február 19. (Az Újság szegedi tudósító­jának telefonjelentése.) A szegedi Ferenc József Tudomány-Egyetem belgyógyászati klinikáján teg­nap megdöbbentő tragédia játszódott le. Fehér­vári Adolf, a szegedi ügyészség 63 éves hivatal­noka, akit csak néhány hónappal ezelőtt helyez­tek B-listára, tegnap jelentkezett a Jancsó Károly dr. egyetemi tanár vezetése alatt álló belgyógyá­szati klinikán. Fehérvári súlyos belső fájdalmak­ról panaszkodott. Kétszer 75 gramm Bárium Sul­­furicum preparátumot írtak számára, ami köny­­nyebbé teszi a Röntgen-vizsgálatot. Az öreg hiva­talnok egy szegedi gyógyszertárban megvásárolta és azután bevette a preparátumot. Mielőtt azonban eljött volna a Röntgen-vizs­gálat ideje, hányással és görccsel egybekötött heves fájdalmak lepték meg, úgyhogy azonnal berohant a klinikára, hogy az orvosoktól beavatkozást kérjen. Az orvosok nem tulajdonítottak jelentőséget a görcsöknek s Fehér­várit hazaküldték. Az öreg hivatalnok fájdalmai egyre erősödtek, egészen elhagyta az ereje, be­szélni is alig tudott s ágyában meg se mozdult többé. Hozzátartozói kétségbeesve szaladtak be a klinikára, ahonnan egy orvossal tértek vissza, aki a beteget azonnal beszállíttatta a Jancsó klinikára. Jancsó professzor megállapította, hogy veszedelmes báriummérgezéssel áll szemben, de még mielőtt injekciókat tudott volna adni a betegnek, ez az esti órákban meghalt. A mai nap folyamán vizsgálatot tartottak a gyógyszertárban, ahol a preparátumot készítet­ték. A gyógyszerészek azt állítják, hogy ők az elő­írt orvosságot adták ki. A mérgezés okát csak a holnapi boncolás fogja megállapítani. Misztikus titkolódzás a választójog körül. Ma kézbesítették a javaslatot a kormánypárti bizottság tagjainak. Küteln levélben tiltották meg a sajtó informálását. Hír szerint semmi nóvum sincs a javaslatban. Pénteken délelőtt összeül a kormánypárt ad hoc bizottsága és megkezdi az új válasz­tójogi javaslat tárgyalását. Ma kézbesítették a javaslatot a bizottság tagjainak , ami nagyon feltűnő, Rakovszky Iván belügyminiszter kü­lön levelet is csatolt a paksamétához és ezen az útón arra kérte nyomatékosan a bizottság minden egyes tagját, hogy ne informálják a sajtót. Ez annál érthetetlenebb, mert szinte egyöntetűen megerősítik azt a hírt, hogy a ja­vaslatban semmi olyan nóvum nincs, amit a lapok már meg nem írtak volna. Munkatársunknak ma este az egységes párt értekezlete után alkalma volt beszélni a belügyminiszterrel, aki arra a kérdésre, hogy mi történik akkor, ha egyik-másik lap indisz­kréció révén mégis hozzáférkőzik a javaslat­hoz és ismerteti a nyilvánosság előtt, így vá­laszolt: — Ebben az esetben megindítom az eljá­rást és kényszeríteni fogom az illető lapot az informátor megnevezésére. Minisztertanácsi határozat van arra, hogy a javaslatot egyelőre titokban tartjuk. Ha valamelyik képviselő úr tájékoztatná a sajtót, akkor hamarosan kide­rítem, ki az illető, ha pedig a belügyminisz­térium vagy az államnyomda alkalmazottai követnék el az indiszkréciót, ebben az esetben is megtaláljuk az informátort és az illetőt nyomban fel fogom függeszteni állásából. Ne­kem kötelességem, hogy érvényt szerezzek a minisztertanácsi határozatnak és ennek alap­ján a legszigorúbban fogom megtorolni az esetleges aktalopást. Indiszkréció esetén semmi körülmények közt sem fogunk tréfát ismerni. Munkatársunk megkérdezte, van-e valami különös ok a titkolódzásra, mire a belügymi­niszter azzal válaszolt, hogy nem kell semmi ilyen okot keresni, mert csak a­ miniszterta­nács határozata az egyetlen tiltó akadály. Ezt azonban sem a miniszterelnök, sem ő el nem háríthatja, hanem csak újabb miniszterta­nácsi határozat helyezheti hatályon kívül. Beavatott körökben ennek a misztikus titkolódzásnak a hátterét nem a miniszterta­nács határozatában keresik, hanem azon a felfogáson vannak, hogy a kormány azért nem publikálja a javaslatot, mert nem tudja, hányadán áll a szavazás titkosságának dolgá­ban a saját pártjában. Nagyon bizonytalan ugyanis, várjon a kormánypárt zöme meg­elégszik-e a minimumra redukált titkosság­gal s nem válik-e szükségessé bizonyos módo­sítás, ami presztízs-szempontból nagyon ké­nyes aktus volna, ha előzőleg publikálnák a javaslat rendelkezéseit. Ez az egyetlen elfo­gadható ok, amire hamarosan meg is jön a válasz. légitt­ felmászott egy őrölt a Ferenc József-híd tornyára. Ma éjszaka fél kettő tájban a Ferenc József­­hídnál az őrszemes rendőr figyelmes lett arra, hogy a hidnak egyik oszlopán, közvetlenül a Tu­rul alatt egy ember van. A szédületes magasból torkaszakadtából kiabált és egyenesen állva, vet­­kőződni kezdett. Ruhadarabjait egymásután haji­­gálta le a hídra. A rendőr segítségért sípolt. Csakhamar még két rendőr érkezett a hídhoz. Egyikük a közel­ben levő őrszobára szaladt, a másik pedig át­ment Budára és a Gellért-szállóból értesítette a tűzoltókat, hogy m­egint egy ember mászott fel a Ferenc József-híd zlopára. A tűzoltók azonnal kivonultak és ne­­ perc múlva már Kirch­­mann Árpád segéd vezetésével, hozzá is fog­tak a veszedelmes életmentéshez. A tisztiautó reflektorát ráirányították a híd tornyára, a toló­létrát pedig felállították. Mielőtt azonban a tolólétra kiérkezett a hídra, az egyik éjszakai járókelő, egy tetőfedő-munkás macskaügyességgel felkúszott a híd pilléreit tartó láncsoron. Eközben a magasban levő ember el­ájult. A tetőfedő-munkás megragadta az eszmé­letlen embert, nehogy lezuhanjon, amíg a segítség megérkezik. A tolólétrán azután Kállay Gyula és Beke Rudolf tűzoltók másztak fel és lehozták a még mindig eszméletlenül fekvő őrültet a magasból. A tolólétrán lemászott a bátor tetőfedő is és szerényen elvegyült a nézők tömegében, ahol el­tűnt, még mielőtt a nevét megtudtuk volna. A szerencsétlen őrültet a mentők vették ápolás alá. Magához térítették, de értelmes mondatot nem lehetett kivenni belőle. A Ferenc József-híd legújabb őrültje egy hatalmas plakátot függesz­tett rá az egyik pillérre. Egyelőre ezt a plakátot nem szedték le és az éjszaka sötétjében nem lehet meglátni, hogy mi van a jókora papírlapon. a magyar kmm Jegyzése külfölben: Deviza Feb. 19 Valuta Feb. 19 (Deviza |Feb. 19Valuta Feb. 19 öürich (10.000 K-ért svájci fr.J_ 0-72­ Prága (10.000 K-ért cseh K)-. _. 4-73'A 4-72 Bécs (100 K-ért osztrák K)-. 97*95 97*30 Newyork (10.000 K-ért dollár)____ 0*14-Berlin (1 K-ért raill. márka) 57*95 57*60 Páris (10.000 K-ért francia ír.)_­•ági á) (10.000 K-ért dinár) — — S-721/a-Amsterdam (10.000 K-ért holland írt).. 0-345/a ---—•em. Belgrád (10.000 K-ért dinár)__­-London (10.000 K-ért shilling)____­- — A KANSz figyelmébe! (Levél a szerkesztő­höz.) Tisztelt szerkesztő úr! Engedje meg, hogy b. lapjában felhívjam a KANSz vezetőségének figyelmét arra az igazán nem kollegiálisnak mondható eljárásra, amellyel a KANSz irodaveze­tője a kedvezményes utalványért sorban álló köz­alkalmazottak üegyét kezeli. A lapokban leadott közleményre a köztisztviselők tömegesen keresik fel a földmivelésügyi minisztérium félemelet 59. számú szobáját, ahol egy tájékozatlan ember­­tömeget találnak, ahol mindenki vár kérdésekre, hogy mit hogyan kell csinálni és senki sem ad útmutatást. Többórai várakozás után tudja csak még a várakozó, hogy eddig hiába várt, mert még ezt is, azt is magával kellett volna hoznia. Talán jó volna, ha a KANSz vezetősége intéz­kedne, hogy az altiszt ahelyett, hogy a sorban­­állókat molesztálná, inkább legalább tízpercen­­ként kinézne a várakozók közé és felvilágosítaná őket arról, hogy a tájékoztató plakát hol van kifüggesztve és az elhozott okmányok elegendők-e az eredményes várakozásra. Szívességéért előre is hálás köszönettel maradtam kiváló tisztelője, egy hiába sorbanálló. Budapest, 1925 február I0. Kotrng Károly ny. főhadnagy, I. Krisztina­­körút 67, I. 10. — Megvásárolták az Ehrenfeld-kódexet. Bécsi jelentés szerint az Ehrenfeld-kódex megvásárlása ügyében folytatott tárgyalások eredménnyel vég­ződtek. A Nemzeti Múzeum megbízásából Tóth László dr. tárgyalt az Ehrenfeld-családdal. A kó­dex rövid időn belül Budapestre kerül. — Még a gyufát is. Prágából jelentik. A po­zsonyi Magyar Újság jelentése szerint a pozsonyi rendőrség hirdetményt tesz közzé, melyben az 1920. évi 267. törvényre való hivatkozással eltiltja az olyan szappanok, gyufaskatulyák, valamint konyakos, likőrös és kölnivizes üvegek fárga-­lombahozatalát, amelyeknek címkéjén volt osz­trák-magyar címerek, Magyarország régi terüle­tére emlékeztető képek vagy térképek, továbbá Habsburg-képek vannak. A rendőrség 14 napi határidőt ad ezeknek a címkéknek eltávolítására.. . Országos nagygyűlés az építés megindítá­sáért. Az a példátlanul súlyos helyzet, amelybe az építkezés hiánya folytán úgy foglalkoztatás, mint lakások tekintetében a középosztálynak szé­les rétege került, arra indította a Magyar Építő­mesterek Egyesületét, hogy a csatlakozott érdek­­képviseletekkel együttesen az építőtevékenység megindítása tárgyában akciót indítson és a helyzet megbeszélésre országos nagygyűlést tart­son. _ A nagygyűlés vasárnap, februr 22-én délután fél négy órakor lesz a régi képviselőhöz tanácskozó­­termében Alpár Ignác műépítész, építőmester, mű­egyetemi tanár elnöklésével. A nagygyűlésre az ország minden részéből összegyűlnek az érdekel­tek s azon a kormány is hivatalosan képviselteti magát. — Halálozás. Ma temették óriási részvét mellett Szent­endrén K­a­d­a Mihály szentendrei róm.­kat. plébánost. A temetésen, amelyen Szentendre közönsége úgyszólván teljes egészében részt vett, megjelentek Almássy László, a Keresztény Kisgazda Földműves és Polgári Párt ügyvezető alelnöke, Szentendre nemzetgyűlési képviselője, Preszty Elemér dr. Pest vármegye főispánja, Agarasztó Tivadar alispán, stb. A beszentelést Mészáros János érseki helynök fényes papi segédlettel végezte. Az egyházi szertartáson a környék plébánosai segédkeztek az érseki helynöknek, aki az elhunyt felett gyászbeszédet is mondott. A sírnál Strazsinszky László polgármester és Bednár­ János egyház­­községi elnök mondottak beszédet. — A XIII. m. kir. osztálysorsjáték utolsó fokúzásai már­cius 11-én kezdődnek.

Next