Az Út, 1952. július-december (5. évfolyam, 27-51. szám)

1952-07-06 / 27. szám

4 HÍREK VALLÁSOS FÉLÓRA A RÁDIÓ­BAN. Július 6-án, vasárnap délelőtt 9 órakor református vallásos félórát közvetít a Petőfi-rádió. Igét hirdet Dezső László hajdú­hadházi lelkipász­tor. KÉT FRANCIA LELKÉSZ, Georges Casaris és Heart Hatzfeld levelet írt a párizsi Réforme címr­ű protestáns hetilapnak. A levél a francia kormány­nak Jacques Duclos ügyével kapcsola­tos törvénytelen eljárását bírálja és többek közt megállapítja: .Azt a de­­mokrác­a , amelyet számunkra a kor­mány előkészít, mi fasizmusnak nevez­zük.* A NEW YORKI SAINT LUCAS-kór­­ház vezető főorvosához, Smith sebész­hez a közelm­úlltban beszálntották a súlyos beteg nyolcvanéves Eliot White protest­áns lelkészt. A betegnek és hoz­zátartozóinak legnagyobb megrökönyö­désére a főorvos az operációt megta­­gadta. A kifogás az volt, hogy White részt vett a május 1-i felvonulásban. Smith sebész még evvel az elégtétellel sem érte be: az idős lelkészt feljelen­tette az Amer­kaellenes Tevékenysé­get Vizsgáló Bizottságnál és követelte White megbüntetését. MARTIN NIEMOLLER egyházel­nök, aki jelenleg a déliamingiai Wales tartományban tartózkodik, üdvözletét küldte annak a békegyűlésnek, amelyet a közeli napokban a londoni Hyde­ Parkban tar­tnak a béke hívei. A bé­kegyűlés előreláthatólag igen népes lesz s többek között a koreai háború azonnali­ befejezését fogja követelni. Különleges rendeltetésű ,képgyára nyílt nemrégiben Washingtonban. A Daily News szerint azok a tehetős em­berek, köztisztviselők, gyárosok, ka­tonatisztek, akik művészi képesség híján ambicionálják, hogy nevük alatt festmények jelen­jenek meg a tárlato­kon, bizalommal felkereshetik a kép­­gyárat. A megrendelt képet csupán aláírásukkal kell tísé­rnük. „Ha valaki egyszer megrendelőnkké lett,— mond­ja a képgyár tájékoztatója — nem tud lemondani többé szolgálataink­ról. Barátai majd újból megkérdik től, hogy milyen új képein dolgozik s így újast fog rendelni tőlünk. Egyéb­ként ezen vagyunk, hogy a második kép haladást mutasson az elsőhöz ké­pest .. .* Mühlheim lakosai az elmúlt napok­ban békenagygyűlést tartot­tk, amelyen tiltakoztak «..j^elszerződés­esen és követelték 'az ' egységes Németország lé­rahozását, a békeszerződés megkö­tésé­t. .A gyűlésen felszólaló Johannes Oberhof, brémai protestáns lelkipász­tor és a dort­munnd­i teológia egyik hallgatója, Arnold Haumaim. Mindket­ten hangsúlyozták, hogy a német nép kész arra, hogy minden eszközzel meg­akad­ályozza Adenauer háborús keret­­szerződésének végrehajtását, mivel ez a német nép számára halálos vesze­delmet jelent. Lelkipásztori beiktatás. A vragybe­­rényi gyülekezet új lelkipásztorát, Kná­­ver Zo­tán, beiktatta tisztébe. A beikta­tási igehirdetést Farkas József buda­pesti lelkipásztor, kenvén­ti miss­z­ói előadó tartotta. Isten áldását kívánjuk az új lelkipásztor szolgálatára. A kanadai hatóságok tervbe vétték, hogy eljárást indítanak James Endi­­cott, kanadai lelkipásztor, Béke Világ­­tanács tagja ellen, aki­­legutóbbi nyi­latkozatában meggyőző adatokkal lep­lezte le az amerikaiak koreai bak­té­ri­um háborújá­. A perbefogás előkészü­­le­tei heves tiltakozást váltottak ki a béke kanadai hívei körében, mire a hatóságok kény­telenek voltak lemondani tervükről. Garson kanadai igazságügy­­miniszter evvel kapcsolatba­n a par­lamentben kijelentette: „Jelen pillanat­ban Endicott bíróság elé állítása kell e­­mekeségekkel járnia.* A miniszter azonban hozzátette, hogy későbbi idő­pontban folytatni fogják az eljárást Erdicott ellen, amikor majd­­észszerű­nek mutatkozik a per lefolytatása.* LEGÚJABB STATISZTIKAI ADA­TOK szerint Olaszország 7804 köz­ségének és városának tíz és félmillió­nyi lakása közül 193.565 barlang vagy egyéb hasonló hely. A helyzet valójában ennél sokkal súlyosabb, mert a hivatalos adatok csak a legkirívóbb eseteket számítják. Hozzávetőleges számítások szerint az olaszországi la­kások legalább nyolc százaléka, azaz 850.000 lakás teljesen alkalmatlan em­beri lakóhely céljaira. Ez annyit jelent, hogy négymillió olasz él em­berhez nem méltó körülmények között. ELŐFIZETŐINK FIGYELMÉBE! Felkérjük azokat az előfizetőinket, akiknek előfizetésük lejárt, hogy a 47.826. számú csekkszámlánkon újít­sák meg előfizetésüket. Halálozás: Kincses István nyugalma­zott mátészalkai lelkipásztor 94 éves korában Má észa­kon elhunyt. Az el­hunytban Kincses Endre mátészalkai lelkipásztor ,édesapját gyászolja. 3­ télki aznapok do ig.a GYÜMÖLCSBŐL, SZŐLŐTÖRKÖLY­­BŐl, ÉS BORSEPRŐBÓL csak a tény­legesen gazdálkodó szőlő- és gyü­mölcstermelő főzethet pálinkát. A ter­melő a szesz főzési nyersanyagokból csak abban az esetben főzethet pálin­kát, ha azokat maga termelte.­­ A pálinkából a termelő csak annak felét veheti át, a másik felét a beválási ár ellenében köteles a szeszfőzde útján az élelmiszeripari miniszter által kijelölt vállalat rendelkezésére bocsátani. Ter­melők: az önálló termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezeti csoportok és az egyénileg gazdálkodók. — Eperből, borókából, bodzából és somból bárki főzethet pálinkát és azt teljes mennyi­ségben át is veheti. — A f­őzet­ők az álta­uk átvett pálinkából a saját ház­tartásukban el nem fogyasztott meny­­nyiséget csak a fö­müvesszövetke­­zetnek adhatják el. (VI. 26.) A HADIGONDOZÁSI PÉNZELLÁ­TÁS ELŐFELTÉTELÉÜL MEGSZA­BOTT KERESETI ÉS JÖVEDELMI ÉRTÉKH­ATÁROKAT a mír,rez tér ta­nác­s rendeletileg módosította. Szabá­lyozza a rendelet, hogy a hadi'rokkan'i­­fs'ik. hadiözvegynek,­­szülötten hadi­­árváknak milyen eseteikben állapítható meg pénz­ellá­tás. — Nem lehet pénz­­elárásban részesíteni azt a hadigondo­­zókat, aki önálló iparos, önálló keres­kedő, állami egyedáruság tárgyait képező dolgok elárusít­ására, vagy egyéb kogosítvány gyakorlására a ha­tóságtól engedélyt kapott. — A ren­de­­let 1952. július 1. napján lépett ha­tályba. Végrehajtásáról a belügyminisz­ter gondoskodik. A belügymiviszter felvétele a méltánylást érdemlő körül­­mények fennforgása esetén pénzellá­tást" állapíthat meg olyan had­goz­do­­nok részére is, aki egyébként pénzellá­tásban s­em volna "részesíthető. " I JUL. ? 71 „Imé az ajtó előtt állok és zörge­tek. Ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, be­megyek ahoz és vele vacsorátok és ő én velem“ (3:19—22.). Ez a néhány vers Jézus és a gyülekezet egymásközti viszonyát rajzolja meg képekben. Jézus az ajtó előtt áll, már a küszöbön van. Nagy lehetőség ez a laodi­­ccaiak számára: befogadhatják őt, magukévá tehetik gondolatait és akaratát. De vád is ez a gyülekezet ellen, hogy még nem élt ezzel a le­hetőséggel. Az a további vigasztalás, hogy Krisz­tus még vár, hosszútűrésével újból emlékezteti a gyülekezetét feladataira. Várja az ajtó belül­ről való megnyitását. Neki belülről megnyitott ajtó kell. Aki megnyitja az ajtót, az vele vacso­rázik, azaz megnyeri tőle a bűnbocsánat és a szolgálat lelkét. 6 JUL. „Mivel lágyraeleg vagy, sem hi­deg, sem hév, kivetlek téged az én számból“ (3 :14—18.). Itt Jézus úgy mutatja meg magát, mint igazmondó. Az a panasza a laodiceabeli gyüle­kezet ellen, hogy nem döntött. Nem mond igent sem, nemet sem az igaz útra. A két lehetőség közül egyiket sem választja. Azt a harmadikat keresi, ami nincs. Se nem hideg, se nem meleg. Ezért nem kell Jézusnak. Kiveti, kiköpi a szá­jából. A gyülekezetnek az a baja, hogy önelé­gült. Gazdagnak és mindennel rendelkezőnek mondja magát. Pedig „nyomorult, nyavalyás, szegény, vak és mezítelenA gyülekezeten csak az segít, ha megérti, hogy Istenre szór­ult. Az egész Szentírás tanúsága szerint Krisztust kell igazán elfogadnia, akkor találja meg a maga helyét. CSENDES ÓRA VEZETI: DARÁNYI LAJOS A Mennyei Jelenésekről írott könyv JUL.8 : JLX,10 „Méltó vagy Uram, hogy vég­y dicsőséget, tisztességet és erőt“ (4:1—11.). János apostol előtt lá­tomásában kitárul a mennyei ajtó. Istent látja a királyi széken. Gazdag, hatalmas Isten. A hu­szonnégy vén a mennyei gyülekezet, a tökéletes gyülekezet jelképe. Az üvegtenger azt jelenti, hogy a mennyben nyugalom van, mert ott min­t­­ „Ne sírj, imé győzött a Juda nem­zetiségéből való oroszlán, a Dávid gyökere, hogy felnyissa a köny­­vet és felnyissa annak hét pecsé­tét“ (5:1—5.). Amit János látomásában meg­pillant, nem mozdulatlan kép: egymást követő eseményeknek lesz tanúja. A képletes esemény­sorozat Isten ítélettartását emlékezteti. Ki volna erre méltó rajta kívüli Sem égen, sem földön „Éneklenek új éneket...“ (5 :6— 10.). Jézus Krisztus úgy van em­lítve, mint Bárány: áldozati bá­rány. Azért méltó Krisztus a hét szecsét feltörésére, mert áldozatot vállalt, mert meghalt. Amikor Krisztus, a Bárány, elvette a könyvet, akkor újra folytatódik az Istentiszte­lUL.11 „Méltó a megöletett Bárány, hogy vegyen erőt és gazdagságot és ■■■■■—— bölcseséget és hatalmasságot és tisztességet és dicsőséget és ál­dást“ (5:11—14.). A mennyei ének Krisztust dicsőíti. Még­pedig azért, amit a földön vitt vég­hez. Jlit lett Krisztus? Meghalt másokért. Meg­dennek megvan a megoldása. A négy lelkes ál­lat a teremtés képe. Olyan nagy a teremtés, hogy Krisztus eljövetele után is megmarad. Istentisztelet van a mennyben. Istent magasz­talja minden a mennyben; a teremtett világ képében a négy lelkes állat, és az újjáteremtett világ képében a huszonnégy vén gyülekezete, nem találtatott senki. Amikor a mennyei szózat ezt elmondja, János sírva fakad. Egy vén ekkor azzal vigasztalja meg Jánost, hogy rámutat Krisztusra, aki kinyilatkoztatta az ő egyháza számára Isten igazságát. Az ő neve teremtés és erő, ítélet és ígéret. Ő méltó a pecsét feltörésére, azaz emberi életünk céljainak és feladatainak feltárására. let. Krisztust dicsőíti a mennyei sereg. Hárfák és aranypoharak kerülnek elő. Az aranypoha­rakban van a szentek imádsága. Nincs elveszett imádság. A Krisztus nevében elmondott imád­ság megmarad. Új ének zeng: Krisztust dicsőítő ének. Arról, aki minket visszahelyezett az el­vesztett emberi méltóságra, s a föld urává tett. Életett azért, hogy mi éljünk. Életet adott, meg­szabadított. Példát és erőt adott a szolgálatra. Emberré tett. Ezért zengi a mennyei ének is az ő dicsőségét. Ez az ének Istennek arról a mun­kájáról szól, amit az emberi nemzetségért Krisz­tus által véghez vitt. Krisztus övéit is ezen az úton, az áldozat, a szolgálat útján vezeti. JUL12 „És látom és imé egy fehér ló és a rajta ülőnél írj vala és adaték néki korona és kijőve győzve és hogy győzzön“ (6 : 1—2.). Az első pecsét feltörése után fehér ló jött elő. A lovas az igének, a békének a hírnöke. Isten a békes­ség Istene. A teremtés után az édenkertben is béke volt. Kr­isztus is békét hozott. Az ő vissza­­jövetele is a békesség, a megoldás. A fehér lovas íjja nem halálra, hanem életre sebez meg. Az ő koronája mindenki felemeltetésére való. Az ige győzelme nem mások fájdalma, hanem min­denki öröme. Ezért a Krisztus serege is a békét akarja. Az igaz keresztyén ember az életnek, munkának a szolgálatát végzi. Azt a Krisztust követi, aki az emberi világban és az evangélium híveiben az új életet munkálta és munkálja. IMÁDSÁG Örök, Mindenható Úr Isten, h­­a te megmondhatatlan nagy jóvoltodból mind a teljes földet megékesitetted mindenféle szép növényekkel, mikkel mind az emberek, mind a barmok él­jenek és magukat táplálják. Kérünk tégedet Úr Isten, a te végbetellen és nagy irgalmasságodért, hogy megáldjad a mi földjeinket és határainkat, hogy az ő gyümölcsét megadhassa. Könyör­­günk szent Felségednek, mint kegyel­mes Atyánknak, parancsolj az egeknek, hogy alkalmatos időkben szép csőket és harmatokat adjanak a földre, hogy a Te áldomásodból minden vélemé­nyek gyümölcsözzenek. Adj reggeli és eszek­ kívánatos esőket, zsírosítsad és tedd gyümölcsössé a mi földün­ket és oltalmazd meg minden veszede­lemtől. Ne nézzed fir Isten a mi szám­talan sok bűneinket, hanem tekints a te áldott szent Fiadra, a Jézus Krisztus­ra és az ő mi érettünk való elégtételé­ért légy kegyelmes mihozzánk. Ne vond meg mi tőlünk a te kegyelmes áldomásodat, hanem viseld gondunkat hogy mindenben megismerhessük a te áldott hűséges jóvoltodat, és hogy c­sak jókat nagy hálaadással és lelki örömmel vegyük te tőled; téged di­csérhessünk is felmagasztalhassunk, hogy mind testünkben, mind lelkünk­ben táplálj, a mi Űrünk Jézus Krisz­tus által, ki te veled él és uralkodik a Szentlélekkel egyetemben, mind örökön örökké. Ámen. (Hálaadások és dicséretek, 1641.) 1952. JflL 6—tól. Az 1952. évi IV. törvény a családról és gyámságról A törvénynek a rokonságra vonat­kozó rendelkezései nagyrészt meg­egyeznek hatályban lévő jogszabá­lyaink rendelkezéseivel. A törvény a házasságon kívül született gyerme­kek külön kategóriáját még az elne­vezésben is megszünteti. A talált gyermekeknél nyomban, azoknál pe­dig, akiknek apja ismeretlen, az anya kérlemére bármikor képzelt sze­mélyt kell a születési anyakönyvbe szülőként, illetőleg apaként beje­gyezni. A képzelt apát legkésőbb a gyermek hároméves korában, a gyám­hatóság intézkedése alapján, hiva­talból kell bejegyezni akkor is, ha az anya a kérelmet elmulasztotta. A gyermek szüleinek megállapodása szerint vagy apjának, vagy anyjának családi nevét viseli. A házasságban élő szülők valamennyi közös gyerme­kének közös családi nevet kell adni. A szülőknek legkésőbb az első gyer­mek születésének anyakönyvezése előtt meg kell állapodniuk arra néz­ve, mi lesz közös gyermekeik családi neve. Az örökbefogadás célja az, hogy az örökbefogadó és az örökbefogadott között családi kap­csolatot létesítsen és elsősorban az olyan kiskorúak családi nevelését biztosítsa, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket szüleik megfelelően ne­velni nem képesek. Csak kiskorú személyt lehet örökbefogadni és nem fogadhat örökbe az, akire a kiskorú családi nevelését nem lehet rábízni, mert a szülői felügyelet megszünteté­sét, vagy a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős ítélet hatálya alatt áll. Az örökbefogadási viszonyt nem a felek megállapodása (örökbefoga­dási szerződés), hanem a gyámható­ságnak a kiskorú érdekeit és a közér­deket figyelembevevő döntése — en­gedélye — hozza létre. Az örökbe­fogadás kihat az örökbefogadott le­­származósra is. Az örökbefogadás kö­vetkeztében az örökbefogadott gyer­mekkel szemben vérszerinti szülői­nek szülői felügyelete megszűnik, mert az örökbefogadás célját, a csa­ládi nevelést csak úgy lehet biztosí­tani, ha a kiskorú felett a szülői fel­ügyeletet az örökbefogadó gyakorol­ja. Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó családi nevét viseli. Az örökbefogadott az örökbefogadó fér­jének családi nevét csak ennek hoz­zájárulásával viselheti. Ilyen hozzá­járulás hiányában az örökbefogadott új családi neve az örökbefogadó leánykori családi neve lesz. Ha azon­ban az örökbefogadó özvegy nő és meghalt férje nevét viseli, ezt a ne­vet az örökbefogadott is viselheti. A­ gyámhatóság kivételesen megenged­heti, hogy az örökbefogadott meg­tarthassa eddigi családi nevét. Az örökbefogadást a felek kölcsönös ké­relme alapján a gyámhatóság fel­bonthatja. Az örökbefogadást a bí­róság is felbonthatja, ha az örökbe­fogadó, vagy az örökbeadott olyan magatartást tanúsított, amely miatt az örökbefogadás fenntartása a másik félre elviselhetetlenné vált. Az örök­­befogadás megszűnése után az örök­­befogadott és azok a­ leszármazás, akikre a felbontás hatálya kiterjed,­­ az örökbefogadó családi nevét nem viselhetik, kivéve, ha a gyámhatóság, illetőleg a bíróság a megszüntető ha­tározatban másként rendelkezik. Ro­konaival szemben az jogosult tartás­­ra, aki magát eltartani nem tudja és akinek tartásra szorítható házastársa sincs. Tartásra a munkaképes le­származó is jogosult, ha erre szüksé­ges tanulmányai folytatása érdeké­ben rászorul. A tartásra jogosultak körét a törvény kiterjeszti az összes egyenesági rokonokra és ezen túl­menően a testvérekre is, és megálla­pítja a tartásra kötelezettek sorrend­jét. A tartásra jogosultat rokonai közül elsősorban leszármazói köte­lesek eltartani. Ha tartásra szorítható­ leszármazói nincsenek, eltartása fel­menő rokonait terheli. A házastárs köteles háztartásában eltartani a vele együttélő házastársának olyan, tar­tásra szoruló kiskorú gyermekét, (mostohagyermek), akit házas­­társa az ő belegyezésével ho­zott a közös háztartásba. A mos­tohagyermek akkor köteles el­tartani tartásra szoruló mostoha szü­lőjét, ha a mostohaszülő az ő eltar­tásáról hosszabb időn át gondosko­dott. Annak a tartásra kötelezettnek javára, aki a tartásra jogosultat sze­mélyesen gondozza, az ezzel járó munkát és egyéb terhet a tartási kötelezettség megállapításánál fi­gyelembe kell venni. A tartásra jo­gosultság sorrendjében a gyermek a házastársat és az elvált házastársat, a házastárs és az elvált házastárs — egymással egy sorban — a többi ro­kont megelőzi. A törvény a ,,szülői hatalom" helyett a „szülői felügye­let" elnevezést használja.. A szülői felügyeletet a szülők általában együttesen gyakorolják. Ha a szülők nem élnek együtt, az a szülő gyako­rolja a szülői felügyeletet, akinél a gyermek el van helyezve. A gyer­mek elhelyezése kérdésében — a szülők megegyezésének hiányában­ — a bíróság dönt. Ilyen esetben a hatodik életévét betöltött fiúgyerme­ket rendszerint apjánál, a leány­­gyermeket és a hatodik életévét be nem töltött fiúgyermeket rendszerint anyjánál kell elhelyezni. A gyermek érdekében azonban ettől a szabály­tól el lehet térni, sőt a gyermeket máshol is el lehet helyezni. A tizen­hatodik életévét betöltött gyermek a szülői házat, vagy a szülők által ki­jelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha ez fontos okból érdekében áll. A gyermeknek az a keresménye, ame­lyet munkájával maga szerzett, nem a szülők kezelése, hanem az ő szabad rendelkezése alá tartozik, a keresetével szabadon rendelkező gyermek azonban, ha a szülők ház­tartásában él, a háztartás költségei­hez keresményéből megfelelő mér­tékben hozzájárulni köteles. Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügye­let alatt, gyámság alá tartozik. A­ nők gyámsága tekintetében még ma is fennálló korlátozásokat a törvény megszünteti. A közügyektől eltiltott személy az eltiltás hatálya alatt nem lehet gyám. A gyám­hatóság a gyermek részére a gyám által választott életpálya he­lyett más életpályát csak a kiskorú beleegyezésével jelölhet ki. A gyám működéséért díjazást nem követel­het. A gyámság alatt álló kiskorú fontosabb neveiben a gyámhatóság a tizenkettedik életévét betöltött kis­korút is köteles meghallgatni.

Next