Schwegler, Albert: A bölcselet története (Budapest, 1904)

Előszó

ELŐSZÓ: A magyar irodalomban még ma sincs olyan kisebb terjedelmű bölcselettörténet, melyet sikerrel használhatnának azok is, kik a filo­zófia fejlődéséről egységes képet óhajtván nyerni, összefoglaló kézi­könyvet keresnek, s némi tanulsággal forgathatnának azok is, kik Általános képzettségük kiegészítése végett, a filozófiai gondolkozás tör­ténelmi fejlődésével is szeretnének legalább nagyjából megismerkedni, arra azonban már sem idejük, sem türelmük nincs, hogy terjedel­mesebb hazai vagy külföldi művet áttanulmányozzanak. Sokat aggasz­tott ugyan az a kérdés, vájjon előmozdítom-e a filozófiai műveltség terjedését egy ilyen kisebb mű átültetésével, midőn magam is be­látom, mily sok igazság rejlik Wundtnak ama, szinte közszájon forgó megjegyzésében: a kisebb bölcselettörténeti műveket­­nem ajánlom, mert, ha valaki áttanulmányozta, könnyen abban a hitben ringathatja magát, hogy már tud valamit a bölcseletből, — holott semmit sem tud». Azonban győzött bennem az a felfogás, hogy szakkörökön kívül, hazai művelődési viszonyaink között kevés ember szánja rá magát arra, hogy egy terjedelmesebb művet átolvasson ; aki pedig Schwegler könyvét figyelemmel átlapozta, mégis csak megszerezte a legszüksége­sebb alapismereteket. Ezért a művelődni vágyó közönségnek olvasmá­nyul, az egyetemi s akadémiai ifjaknak iskolai kézikönyvül, össze­foglalóul szántam. Erre a célra mostani alakjában épen a legalkal­masabb, amennyiben egy 400 oldalas könyv már mégsem mondható szűkszavú és felületességre szoktató kompendiumnak.

Next