A magyar békeszerződés. A magyar béketárgyalások 1-2. (Budapest, 1920-1921)
A Magyar béketárgyalások I. kötet - A szerkesztő előszava
A szerkesztő előszava: A Szövetséges és Társult Hatalmak, meg Magyarország Kormánya Párisban, 1920 júniusában kötötték meg a békét. A tárgyalások egyoldalúak voltak, mert Magyarország védelmére a mi legjobbjaink az érveknek egész özönét terjesztették a Hatalmak elé, de ezeket nem hallgatták meg, hanem egyszerűen reánk kényszerítették föltételeiket, alig változtatva rajtuk valami csekélységet. Magyarország védekezése azonban nem a pusztában elhangzott szó, mert ha a veszedelem idején a Szövetséges és Társult Hatalmak le is kötötték szabad elhatározásukat ellenségeinkkel kötött szerződésekkel s így minket talán jobb belátás ellenére sem hallgathattak meg, szavunkat meg fogják hallani az egész világon s a történelem ítélőszéke előtt bizonyosan mi leszünk a nyertes fél és ha igazunkat elismerték, majd igazságot fog szolgáltatni nekünk a sors is. Ez az oka annak, hogy védekezésünket három nyelven, magyarul, franciául és angolul a nagy világ elé bocsátjuk. Mindegyik nyelven három kötetet tesz ki a nagyszerű anyag. Az első kötet a békefeltételek átvétele előtt benyújtott összes jegyzékeinket és azok mellékleteit tartalmazza, a kötet végén a velünk francia, angol és olasz nyelven közölt békeföltételeket. A második kötet válaszjegyzékeinket és a békeföltételek módosításait tartalmazza. A harmadik kötetben vannak a statisztikai és térképmellékletek és a részletes tárgymutató. A jegyzékek és a mellékletek eredetileg igen gyorsan, szinte hevenyészve készültek, mert az óriási anyagot lehetetlen volt olyan rövid idő alatt összegyűjteni, mint ahogy azt a tárgy, a nemzet élet-halál kérdése megkívánta volna. De elkészültünk vele s olyan nagyszerű anyag gyűlt egybe, amely örökbecsű tudományos és politikai emlék- és forrásmunka. Soha Magyarország földrajzi, néprajzi, gazdasági és politikai viszonyait nem fejtegették ilyen alaposan, soha ennyi rendkívül fontos adatot és jellemzést még nem gyűjtöttek össze. A gyors munkának következménye volt, hogy a valóban benyújtott jegyzékek eredeti magyar szövege meglehetősen pongyola, sokszor alig érthető hivatalos stílusban került a fordítók kezébe. A nyilvánosságra való bocsátás előtt ezeket a magyar nyelvű kéziratokat először a helyesebb magyarosság érdekében át kellett igazgatni. A fordítók is igen gyors munkát végeztek, született franciákat fordítóknak alkalmazni nem lehetett, ezért azután