Baumgarten Nándor: A sztrájk jogi következményei. Jogelemző tanulmány tekintettel a Polgári Törvénykönyv tervezetére (Budapest, 1908)
Bevezetés
BEVEZETÉS. Ha a jelenkor sztrájkmozgalmait a XIX. század első felének munkabeszüntetéseivel összehasonlítjuk, rögtön szembetűnik azoknak különböző jellege. Míg emezek a sanyarú helyzet nyomásának hatása alatt minden előzetes készületek nélkül, lázadásszerűleg törtek ki, addig korunk sztrájkjait nemcsak mind nagyobb méreteket öltő terjedelmük, hanem céltudatos és tervszerű szervezetük, az abban résztvevők szigorúan, mondhatnók katonailag fegyelmezett és vezényelt, egyöntetű és szolidáris eljárása jellemzi. A múlt század első felében a sztrájkok egyes munkaadók kegyetlenségének, a munkások már-már türhetlenné vált nyomorának következményei, melyek rendszerint véres zavargásokkal kapcsolatban tán még sokkal nagyobb bajok és szenvedések forrásai lehettek, mint amelyek megszüntetésére irányultak. A legújabb kor munkásai immár felismerik azt a nagy erőt, amely az egyesülésben rejlik és amint a munkaadók egyfelől a kartellek és trustok szervezetei útján védik meg érdekeiket a fogyasztókkal szemben, úgy a munkásszervezetek a trade unionok kapcsolatában, sőt már nemzetközi szervezetükben egyesülve támogatják egymást ama közös czél elérésében, hogy a munkás anyagi és szellemi jólétét emeljék. Ebben az érdekellentétben, mely a termelés két fő faktora, a tőke és a munka közt felmerül, a sztrájk és a munkakizárás, melyeknek csak a küzdelem végső eszközeinek szabadna lenniök, immár a