A Cipőgyártó, 1936 (7. évfolyam, 1-10. szám)
1. szám
A CIPŐGYÁRTÓ irtás dupláján állapította meg a kormány és ebben senki sem lát árdrágítást, hanem mindenki a mezőgazdasági munka jogos megbecsülését és értékelését hirdet azáltal. A fogalmak ezen átértékelését kell megvalósítani az iparban is és én — mondja emelt hangon az előadó — két év óta azért hirdetem előadásról előadásra országszerte az árrombolás ellen való küzdelem erőteljes felkarolását és azért követelem a tisztességes polgári haszon polgárjogának elismerését és azért csinálok bátor kiállást és követelek hasonló bátor kiállást az iparos szervezetektől, mert kétségtelen, hogy a közfelfogás magasabb államérdekből követeli az egyenlő elbírálást a mezőgazdasági munka és az ipari munka értékelése körül. Az ország érdeke, hogy a közterhek viselésében ne szoruljon senki az államhatalom támogatására, hanem hogy a magánadózók fenn tudják tartani szilárdan az államot, a közületeket, a szociális és kulturális intézményeket. Hazafias kötelesség tehát a munka ellenértékének megkövetelése. Azok, akik akár tudatlanságból, akár pedig tudatosan árrombolók, nemcsak önmaguknak, nemcsak szakmájuknak, hanem az államnak, a közérdeknek is ellenségei, mert tönkreteszik az adóalanyok fizetőkészségét. Az iparosságnak tisztában kell lennie azzal, hogy munkaalkalmai ugrásszerűen nem emelkedhetnek. A meglévő munkamennyiségből kell a tisztességesebb és jobb megélhetést biztosítani. Ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha a reális ellenértékét és ennek keretében a tisztességes polgári hasznot mindenki megkapja. Sajnos nincsenek törvényeink az ipari árvédelemre. Közvetett után a kartelltörvény nyújtana védekezési keretet , ez azonban kisipari vonatkozásban nem mondható fel, mert a nagyszámú kistermelőt kartell megállapodásokba vonni nem lehet. A sütőipari árvédő egyezménynek nagyszerű úttörő munkája bizonyítja az óriási nehézségeket. Az iparnak azonban nincs ráérő ideje várni addig, amíg lesznek megfelelő jogszabályok. Meg kell ragadni azt ami van, aminek alapján védekezni lehet : a versenytörvényt. Hála a kamarai zsűrin keresztül a kir. bíróságok joggyakorlatának, ma Magyarországon minősített árrombolás számos esetben tisztességtelen versenynek számít és ez alapon adva van a notórius árrombolók ellen való védekezés. Előadó ezután ismerteti azokat a jelentősebb eseteket, amikor a tisztességtelen versenyről szóló törvénybe ütközőnek mérlegelhető az árrontás, így rámutat azokra az esetekre, amikor a versenyzés módja kétségtelenné teszi, hogy az olcsó munkavállalás minden jogos gazdasági magánérdek nélkül a versenytárs megkárosítása érdekében történik, amikor az iparos önköltségi áron alul vállal ; amikor az olcsóbb ár mellett elhallgatja a munka és az anyag silányabb voltát ; amikor pl. kontárkodás révén vállal munkát ; amikor a hitelezői megkárosításával és a hitel tisztességtelen felhasználásával versenyez; amikor azért tud olcsói lenni, mert sem az adósságait nem fizeti, sem házbért, adót, OTI-t stb. nem fizet, sem ipartestületi tagdíjat’; ha általában azt hirdeti, hogy versenytársainál mindenkor bizonyos százalékkal olcsóbb, ha azért megy le az árakkal, hogy a versenytársait a versenyből kiküszöbölje stb. stb. Szóval minden olyan árrombolás tisztességtelen, amely a versenytárs tönkretételét célozza. Ismerteti az előadó a versenytörvény alapján elérhető súlyos büntetéseket és perköltségeket, majd rátért az ipartestületi szék szervezetére, amelyet szakmai esküdtbíróságként állított a hallgatóság elé amelynek erkölcsi verdiktje alapul szolgálhat a kamarai zsűri előtt való eljárásra, amely mindenkor együttműködik az ipartestületi széknek az üzleti tisztesség terén való őrködő munkájával. Kiemelte a szék munkájának erkölcsi jelentőségét, majd rámutatott a szakmai irányárak megállapításának fontosságára. Felhívta a szakmai szervezeteket és különösen a cipész ipartestületet, hogy a legfontosabb, műszakilag könnyen azonosítható munkanemekre állapítson meg reális árelemzés alapján .фктсед^у «OSZlHŒTÎPQBVlR Budapest, Vill., Futó-u 1. Kisráció ucca 13 Gyárt. Maccay rendszerű varrott női cipőkülönlegességeket. Telefon: 379*46.1 FONTOS ! Kaptafáim tökéletesek, szépek, utánigazítani nem kell ! KOHN IMRE („11“) finomgyártású kaptafa, sámfa és faárutelepe Budapest, VII. Kisdiófa ucca 10. sz Telefon: József 341—76. Állandó nagy raktár a világhírű 1 lifinma* HRirilílic kaptafákban, szabályozható és háromrétű cipő-, valamint csizmasámfákban, elsőrendű cipőkellé- J .11 Hl Ilid [JJUÜlfllUjkekben, svájci szerszámokban, finom cipőfűzőkben, fonalakban, gummi talpakban és sarkokban FIGYELEM! Gyári főraktár : Sima és bevont, fekete és színes fasarkokban.