Az Aero, 1922 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1922-05-15 / 9. szám
9. sz. AERO (miután egymás felé eső végeiben a különnemű elektromosságok gyűlnek össze, amelyek vonzzák egymást). Jó vezetőben az elektromosság mindig a felületen van, mert az egynemű elektromosságok taszítván egymást, kénytelenek a test legkülső pontjait elfoglalni. Mennél nagyobb az elektromosság taszító vagy vonzó hatása, annál nagyobb lesz az elektromosság mennyisége. A felület egységére eső elektromosság mennyisége az elektromos sűrűség. Az elektromosság taszító hatása folytán a felület élein és csúcsain az elektromosság összetorlódik, ott a sűrűség és az elektromosság kifelé való törekvése , a feszültség, a legnagyobb, miért is a csúcsoknál a különösen erős taszítás folytán az elektromosság a környezetbe ki fog áramlani. Ha két különnemű elektromos test feszültsége nagyobb, mint az őket elválasztó szigetelő (pl. levegő) ellenállása, akkor ezt legyőzve, a különnemű elektromosságok a szigetelőn keresztül hirtelen egyesülnek. Eközben a testek apró részecskéi izzó gőzzé változnak, ami hang és fényjelenséggel jár : elektromos szikra keletkezik. Az elektromosságoknak a levegőn át való hirtelen egyesülését elektromos kisülésnek nevezzük. Ilyen a villám, amely a légrétegek, felhők és a föld különnemű villamosságainak hirtelen egyesülése és ilyen a motorok gyújtógyertyáiban előállított szikra is. 17. Mi a mágnesség ? Oly testeket, amelyek a vasat magukhoz vonzzák és érintkezés után maguknál tartják, mágneseknek nevezzük. Az ásványként lelhető mágnes-vaskő ily természetes mágnes. Pálca alakú mágnesnél a vonzás a legerősebb a végeken és a közép felé a hatás mindinkább gyengül, amit legjobban láthatunk, ha a mágnest vasreszelékbe mártjuk. A legerősebb hatást feltüntető két végpontot a mágnes sarkainak nevezzük. A mágnes súlypontján szálra függesztve az egyik sark északra, a másik délre fordul. Az előbbi az északi, az utóbbi a déli sark. A különböző sarkok mágnessége különnemű. Egynemű sarkok taszítják, különneműek vonzzák egymást, ez a mágneses erőhatás és a tér, amelyben ily erőhatás észrevehető, a mágneses tér. Ily tér minden pontjában a hatóerő irányát a két mágnessarkot összekötő képzelt vonal, az úgynevezett erővonal jelzi. Mágnessark fölé papírlapot helyezve és erre vasreszeléket szórva, a a reszelék vonalas ábra alakjában helyezkedik el. E vonalak tüntetik fel a papír síkjában az erővonalakat. Minnél erősebb hatású a mágnessark, annál több erővonal lesz a térben. Az erővonalak a sarkokban futván össze, itt a legsűrűbbek, ami megfelel a legerősebb hatásnak. A föld is egy mágnes, amelynek sarkai északon, illetve délen vannak, e sarkok vonzása, illetve taszítása folytán helyezkedik a felfüggesztett mágnes észak-déli irányba. Vasat, acélt vagy nikkelt mágneses térbe hozva szintén mágnesesekké válnak, mégpedig a vas csak addig, míg e térben van, az acél azonban megtartja mágnesességét később is. A mágnesezést úgy magyarázzuk, hogy a vas legapróbb részecskéi — molekulái — már eredetileg is parányi mágnesek, amelyek különnemű sarkai vonzásuk folytán egymás mellett feküsznek és egymást lekötik, de ha erősebb mágneses behatás alá kerülnek, a parányi mágnesek északi sarkai mind a mágnesező tér déli sarka és déli sarkai, a tér északi sarka felé rendeződnek, úgy hogy az elemi mágnessarkok hatásai összegeződve, a vasdarab mágneses lesz. A mágnesezést úgy végezzük, hogy a mágnesezendő vas vagy acélpálcán valamely erős mágnes egy sarkát többször ugyanolyan irányban végighúzzuk. Az acél nagyobb ellenállást tanúsít a mágnesezéssel szemben — nagyobb a molekulák fékező,ereje — mint a kovácsolt vas, de ennek folytán az egyszer felvett mágnességet állandóan meg is tartja, míg a kovácsvas annak legnagyobb részét a mágnesezés megszűntével el is veszíti. Mágnest felhevítve, a molekulák rezgése az elemi mágneseket összerázza, miért is az mágnességét elveszíti. Állandó (permanens) acélmágnesek is idővel veszítenek mágnességükből, különösen rázkódás vagy melegítés folytán, amelyek a molekulák rendjét megbontják ; tovább tartják meg mágnességüket, ha sarkaik között állandóan vasdarab van, amely szintén mágnesessé válván az ellentétes pólusok hatása folytán a parányi mágneseket leköti, helyzetükben rögzíti. A vasfajtákon, nikkelen és kobalton kívül a többi testek a mágnessel szemben érzéketlenek. 22.9. k. A hortobágy balatoni túraút. A Királyi Magyar Automobil Club ezidei túraversenyének, amely június 9—12 között fog lefolyni, a védnökséget Horthy Miklós kormányzó és József kir. herceg vállalták és a győztesek részére tiszteletdíjakat is adományoztak. Díjakat adtak még : Beliska Sándor honvédelmi miniszter, lovag Wahl Oszkár, dr. Dolmár Tivadar, Horvátovics Iván igazgató, a Zsolnai cég, a Tauris r.-t. és a Balaton-Füred Gyógyfürdő r.-t. A verseny iránt igen nagy az érdeklődés, amelynek sikeréből az oroszlánrész a fáradhatatlan versenyintézőt, dr. Szelnár Aladárt fogja megilletni. 22. 9. lő. golyóscsapágyak és kellékeinek állandó raktára PIRKNER KONRÁD ÉS TSA Budapest, IX., Ülfői út 55. Tel. Jdzs. 808. 95