Az Aero, 1922 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1922-05-15 / 9. szám

86 AE­R­O 9. sz 2. A motorokból és alkatrészekből csak annyit szabad raktáron tartani, amennyi a polgári forgalom­hoz okvetlenül szükséges. Ezen készletek mennyi­ségét a felügyelőbizottság határozza meg. A versaillesi békeszerződés katonai repülésre vonat­kozó paragrafusainak (198. és 170.) és a fenti rendel­kezéseknek ellenőrzésére az entente egy felügyelő­bizottságot (Garantie-kommitee) szervezett, amely 13 tisztből és 28 egyéb alkalmazottból áll. Ez a bizottság f. é. április 21-én érkezett Berlinbe és május 5-én kezdte meg működését. Feladata az állandó ellenőrzés (surveillance constante), mert szerintük csak ez nyújt kellő biztosítékot a vállalt kötelezettségek betartására. A bizottság a katonai ellenőrzés mellett természetesen figyelemmel kíséri az ipari tevékenység minden mozzanatát is és a tisztán polgári találmányok­, újításokról stb. ideje­korán értesítheti a konkurrenciát. Mivel Németország a békeszerződés 202. §-ában körülírt leszerelést végrehajtotta, a légügyi ellenőrző­bizottság (Irak) a fenti felügyelőbizottság meg­érkezése után feloszlott. A felügyelőbizottság műkö­dése a leszereléssel kapcsolatos ügyekre általában nem terjed ki , kivételesen azonban elintézi még a friedrichshafeni és gleiwitzi hangárok lerombolását és a polgári célra meghagyott katonai repülőterek ügyeit. A kormánynak kötelessége ezen kérdésekre vonat­kozólag is mindennemű felvilágosítással és adattal szolgálni. A kormány köteles a bizottságot elismerni és egy olyan szervet kijelölni, amely a bizottsággal szemben a kormányt képviseli, továbbá mindazon okmányokat rendelkezésre bocsátani, amelyek a bizottság működéséhez szükségesek. A bizottság tagjai a német birodalom bármelyik helyén bármikor megjelenhetnek : a bizottság veze­tőjének igazolványával joguk van bármely repülő­­gépgyárat, raktárt, vállalatot stb. megvizsgálni. A bizottságot ellenőrző munkájában sem meg­akadályozni, sem zavarni nem szabad. A rendkívüli, alkalmi szakértővizsgálatok idejéről a bizottság a kormányt előre értesíti. A bizottság exterritoriális jogokat élvez , eseten­ként összekötőtisztet is igényelhet a kormánytól. A bizottság költségeit az érdekelt államok vise­lik. A felügyelőbizottságokat fenntartják mindad­dig, amíg a békeszerződés 429. §-a értelmében az első megszállási zóna ki nem üríttetik. A polgári és katonai gépek ismertetőjeleit min­den két évben átvizsgálják és szükség szerint módo­síthatják. A felügyelőbizottság — a fentiek szerint — nem­csak a repülőgépgyártást figyeli meg, nemcsak az ipart ellenőrzi, hanem a személyzetnek, gépeknek nyilvántartásával, a raktározott anyag és felszerelés mennyiségének meghatározásával a légi forgalmi vál­lalatok működését is befolyásolhatja. Az eddigi Szövetségközi légügyi ellenőrzőbizottság működésé­vel szemben a felügyelőbizottság felállítása csak egy tekintetben jelent könnyebbséget ; t. i. abban, hogy a bizottság költségeit nemcsak Németország viseli, szóval az ipari kémkedésre állandósított szer­vet nemcsak Németország terhére tartják fenn. Nem könnyű pontosan megállapítani, hogy a német aviatikára, a teljesen békés célú polgári repü­lés fejlődésére melyik intézkedés károsabb, a disztink­­cionális rendelkezések-e, vagy a «garanciális» bizott­ság felállítása , nehéz megállapítani, hogy a kettő közül melyik súlyosabb, megalázóbb arculcsapása a német repülők, a német aeroipar, az emberi munka szabadságának, függetlenségének és méltóságának. Annyi azonban bizonyos, hogy rossz lelkiismere­tük lehet és joggal lehet rossz lelkiismeretük azok­nak, akik ilyen körmönfontsággal, a rosszindulat­nak, az erőszakos óvatosságnak ennyire finoman kidolgozott rendszerével szeretnék elhárítani azt az elszámolást, amely sokáig késhet, de elmaradni bizonyára nem fog. A katonai és gazdasági motívumokra visszavezet­hető állandó ellenőrzésnek, a surveillance constante­­nak, folytonos őrködésnek szüksége nem a boche-ok bűn erkölcseit, veszedelmességét bizonyítja, hanem volt ellenségeink inferioritását, akik az egyenlő fel­tételek mellett kifejlődő szabad versenyt úgy lát­szik még ma sem bírják el. 23.9.2. Az én «első» légi mérkőzésem. írta : dr. SZENTKIRÁLYI ÁKOS, ügyvéd, v. tábori megfigyelő. Az én kis esetem magában véve nem fontos esemény. Hisz ilyen naponkint játszódik le a leve­gőben. De nekem különösen emlékezetes, mert az «első» ilyesmi, ami velem történt. Tulajdonképen mindennel úgy vagyunk az életben, hogy az «első­nek» különös varázsa van, arra mindig emlékezni fogunk s emlékeink tárházában annak külön rekeszt adunk, így van az úgy a kellemes, mint a kelle­metlen «elsőkkel». Az első csókot és az első fog­fájást nem igen felejtjük el, így vagyok én az első légi mérkőzésemmel. Izgal­mainak emlékét megőrzöm utolsó percemig. Talán jönnek mások, érdekesebbek, de az első mindig «első» marad. Hogy kellemes, vagy­ kellemetlen emlékem lesz az nekem, azt ítéljék meg mások. Mióta a repülőknél vagyok, sokszor gondoltam arra, hogy is lesz majd az a találkozás ott fenn a levegő birodalmában, ahol nincs bombamentes fede-

Next