Az Aero, 1922 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1922-05-15 / 9. szám
9. sz. AKRO 89 földjéért halt meg felsőbencédi Firtos Ferenc tüzérfőhadnagy, a 39. repülőszázad megfigyelőtisztje, nem messze egyik őse, a legendás Firtosné várától, a háromszéki határ fölött. Kész, igaz, egész ember volt már akkor, amikor a szászvárosi református Khun-kollégium öreg, sárga falai közül, kikerült az életbe. Komoly volt, lelkében is nemes, tisztaszívű : az elsők, a legjobbak között, az élén haladt mindig, már az öreg kollégium kis, meleg diákvilágában is, végig a nyolc osztályon. A budapesti egyetemről vonult be a 16. tábori ágyús ezredhez. Érzékeny lelkiismerete, állandóan éber kötelességtudása azonban tovább hajszolta innen a repülőcsapathoz, mert tüzérezredénél, a galíciai fronton úgy érezte, hogy nem adhat eleget, nem kockáztat eleget hazájáért. Elhozta hozzánk örökölt székely vakmerőségét, a csalódások, csapások alatt mindjobban fellángoló s egyre jobban elmélyülő lelkesedését, hogy 10 nappal első légi győzelme, egy Nieuport lelövése után, 1917. július 18-án, három ellenséges géppel vívott elkeseredett harcban elveszítsük. 1891-ben született Szászvároson, 26 évet élt, de ez a 26 rövid év is elég hosszú volt ahhoz, hogy nehéz, nagy veszteségnek érezzük fiatal, értékes életének elmúlását. Az első magyar polgári célú légi forgalom, a rövid életű budapesti bécsi légi posta első halottja volt szentlászlói balatonfüredi Vargha Emil honvédfőhadnagy, aki 1918 július 13-án, tíz nappal a postajárat ünnepélyes megnyitása után, Tüskinél, Moson mellett motorromlás miatt lezuhant. A repülőposta szolgálatában nemcsak a háborúnak, hanem a kultúrának is hősi halottja volt. A megnyitási ünnepélyen egy csapásra meghódította magának a közönség rokonszenvét a fiatal, szőke, szerény főhadnagy, aki nemrég fejezte be pilótakiképzését Szombathelyen. 1917 májusában végezte a megfigyelő iskolát Wiener-Neustadtban és júliusban már a fronton repült, a veldesi 2. repülőszázadnál, ahol merész felderítő útjaival, kitűnő fényképfelvételeivel-különösen a győzelmes 12. olasz offenzíva alkalmával hamar jó nevet szerzett magának. Az aviatikához régi vágya, sportszeretete és bátorsága vonzotta : rajongó szeretettel gondolt vissza mindig tátrai skatúráira, de a repülést minden eddigi sportjánál többre becsülte. Lelke állandóan ott volt özvegy édesanyjánál és testvéreinél, akikről mindig gyöngéd, szinte lányos szeretettel emlékezett meg. Tiszta, őszinte, nyílt szíve, szerény, de kötelességtudó jelleme hűséges barátokat szerzett neki mindenütt, ahova csak sorsa vezette. Egészen igaz, egészen becsületes, egészen nemes ember volt mind a két halottunk, Firtos Ferenc és Vargha Emil: most, amikor szomorú körülöttünk és bennünk minden, úgy érezzük, hogy velük és a hozzájuk hasonlókkal talán többet vesztett ez az elszegényedett, hitét vesztett ország, mint Erdély és a Felvidék, mint a föld, a víz és az erdő elvesztésével, mert a lélek, amely bennük élt és ragyogott, kialudt, elveszett mindörökre. — 1. — 22.9.3. Felsőbencédi Firtos Ferenc tüzérfőhadnagy. Szentlászlói és balatonfüredi Vargha Emil honvédfőhadnagy. 15*