Az Aero, 1922 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1922-05-15 / 9. szám

9. sz. AE­R­O (miután egymás felé eső végeiben a különnemű elektro­m­osságok gyűlnek össze, amelyek vonzzák egymást). Jó vezetőben az elektromosság mindig a felületen van, mert az egynemű elektromosságok taszítván egymást, kénytelenek a test legkülső pont­jait elfoglalni. Mennél nagyobb az elektromosság taszító vagy vonzó hatása, annál nagyobb lesz az elektromosság mennyisége. A felület egységére eső elektromosság mennyisége az elektromos sűrűség. Az elektromosság taszító hatása folytán a felület élein és csúcsain az elektromosság összetorlódik, ott a sűrűség és az elektromosság kifelé való törek­vése , a feszültség, a legnagyobb, miért is a csúcsok­nál a különösen erős taszítás folytán az elektromos­ság a környezetbe ki fog áramlani. Ha két külön­nemű elektromos test feszültsége nagyobb, mint az őket elválasztó szigetelő (pl. levegő) ellenállása, akkor ezt legyőzve, a különnemű elektromosságok a szigetelőn keresztül hirtelen egyesülnek. Eközben a testek apró részecskéi izzó gőzzé változnak, ami hang és fényjelenséggel jár : elektromos szikra kelet­kezik. Az elektromosságoknak a levegőn át való hirtelen egyesülését elektromos kisülésnek nevezzük. Ilyen a villám, amely a légrétegek, felhők és a föld különnemű villamosságainak hirtelen egyesülése és ilyen a motorok gyújtógyertyáiban előállított szikra is. 17. Mi a mágnesség ? Oly testeket, amelyek a vasat magukhoz vonzzák és érintkezés után maguknál tartják, mágneseknek nevezzük. Az ásványként lelhető mágnes-vaskő ily természetes mágnes. Pálca alakú mágnesnél a von­zás a legerősebb a végeken és a közép felé a hatás mindinkább gyengül, amit legjobban láthatunk, ha a mágnest vasreszelékbe mártjuk. A legerősebb ha­tást feltüntető két végpontot a mágnes sarkainak nevezzük. A mágnes súlypontján szálra függesztve az egyik sark északra, a másik délre fordul. Az előbbi az északi, az utóbbi a déli sark. A különböző sarkok mágnessége különnemű. Egynemű sarkok taszítják, különneműek vonzzák egymást, ez a mágneses erő­hatás és a tér, amelyben ily erőhatás észrevehető, a mágneses tér. Ily tér minden pontjában a ható­erő irányát a két mágnessarkot összekötő képzelt vonal, az úgynevezett erővonal jelzi. Mágnessark fölé papírlapot helyezve és erre vasreszeléket szórva, a a reszelék vonalas ábra alakjában helyezkedik el. E vonalak tüntetik fel a papír síkjában az erővona­lakat. Minnél erősebb hatású a mágnessark, annál több erővonal lesz a térben. Az erővonalak a sar­kokban futván össze, itt a legsűrűbbek, ami megfelel a legerősebb hatásnak. A föld is egy mágnes, amely­nek sarkai északon, illetve délen vannak, e sarkok vonzása, illetve taszítása folytán helyezkedik a fel­függesztett mágnes észak-déli irányba. Vasat, acélt vagy nikkelt mágneses térbe hozva szintén mág­nesesekké válnak, még­pedig a vas csak addig, míg e térben van, az acél azonban megtartja mágneses­ségét később is. A mágnesezést úgy magyarázzuk, hogy a vas legapróbb részecskéi — molekulái — már eredetileg is parányi mágnesek, amelyek külön­nemű sarkai vonzásuk folytán egymás mellett feküsz­­nek és egymást lekötik, de ha erősebb mágneses behatás alá kerülnek, a parányi mágnesek északi sarkai mind a mágnesező tér déli sarka és déli sarkai, a tér északi sarka felé rendeződnek, úgy hogy az elemi mágnessarkok hatásai összegeződve, a vasdarab mágneses lesz. A mágnesezést úgy végez­zük, hogy a mágnesezendő vas vagy acélpálcán va­lamely erős mágnes egy sarkát többször ugyanolyan irányban végighúzzuk. Az acél nagyobb ellenállást tanúsít a mágnesezéssel szemben — nagyobb a molekulák fékező,­ereje — mint a kovácsolt vas, de ennek folytán az egyszer felvett mágnességet állan­dóan meg is tartja, míg a kovácsvas annak legna­gyobb részét a mágnesezés megszűntével el is ve­szíti. Mágnest felhevítve, a molekulák rezgése az elemi mágneseket összerázza, miért is az mág­­nességét elveszíti. Állandó (permanens) acélmágnesek is idővel veszítenek mágnességükből, különösen ráz­kódás vagy melegítés folytán, amelyek a molekulák rendjét megbontják ; tovább tartják meg mágnes­­ségüket, ha sarkaik között állandóan vasdarab van, amely szintén mágnesessé válván az ellentétes pólusok hatása folytán a parányi mágneseket leköti, helyzetükben rögzíti. A vasfajtákon, nikkelen és kobalton kívül a többi testek a mágnessel szemben érzéketlenek. 22.9. k­. A hortobágy balaton­i túraút. A Királyi Magyar Automobil­ Club ezidei túraversenyének, amely június 9—12 között fog lefolyni, a védnök­séget Horthy Miklós kormányzó és József kir. herceg vállalták és a győztesek részére tiszteletdíjakat is adományoztak. Díjakat adtak még : Beli­ska Sándor honvédelmi miniszter, lovag Wahl Oszkár, dr. Dol­­már Tivadar, Horvátovics Iván igazgató, a Zsolnai cég, a Tauris r.-t. és a Balaton-Für­ed Gyógyfürdő r.-t. A verseny iránt igen nagy az érdeklődés, amely­nek sikeréből az oroszlánrész a fáradhatatlan ver­senyintézőt, dr. Szelnár Aladárt fogja megilletni. 22. 9. lő.­ golyóscsapágyak és kellékeinek állandó raktára PIRKNER KONRÁD ÉS TSA Budapest, IX., Ülfői­ út 55. Tel. Jdzs. 8­08. 95

Next