Az Aero, 1923 (10. évfolyam, 1-7. szám)

1923-03-15 / 1-5. szám

fi AÊ RO 1—5. sz Gróf Jankovich-Bésán Endre, az aviatika lelkes barátja és kemény akarású istápolója az egyik vezére annak a ma még maroknyi csapatnak, amely a ma­gyar aviatika zászlajára felesküdött s amely szinte határtalan önbizalommal vág neki a nagy feladatnak, a magyar aviatikának úgyszólván a semmiből való megteremtése, felfejlesztése és a csillagokig érő ered­mények produkálása feladatának. Gróf Jankovich-Bésán Endre részére a ni. kir. kormány több nemzetközi (Budapest—Prága, Buda­pest—Zágráb, Budapest—Bukarest) és magyarországi (a Duna egész magyar vonalára szóló, Budapest—­­Balaton és Balaton körüli hydroplán) légiforgalmi vonalat engedélyezett. Az engedélyezett légiforgalmi vonalak üzembehelyezésére és fenntartására Aëro­­express r.-t. elnevezés alatt 160.000,000 K alaptőké­vel részvénytársaság alakult, amely alakuló köz­gyűlését, az aviatika barátainak élénk érdeklődése mellett, folyó évi január hó 10-én tartotta meg. Az alakuló közgyűlés az igazgatóság tagjaiul : Gróf Jankovich-Bésán Endrét, Milch Victort, Maier Józsefet, Sachsenberg Jánost és Bauer Jenőt, a fel­ügyelő-bizottság tagjaiul pedig Speidl Gézát, Páva Jenőt, dr. Kayos Lászlót, dr. Junkers Hugót, Sach­senberg Gothardot és Schliessing Hermannt válasz­totta meg. Az Aëroexpress r.-t. a Junkers A. G. Dessau-cég kizárólagosan fémalkatrészekből készült szárazföldi és vizi repülőgépeit állítja forgalomba. A Junkers A. G. a részvénytársaságban is érdekeltséget vállalt s úgy az igazgatóságban, mint a felügyelő-bizott­ságban is képviselteti magát. Az Aëroexpress r.-t.-nak a légiforgalom lebonyo­lítására beállítandó készülékei részben már Buda­pesten vannak és elég gyakran láthatók a főváros felett. A szakértők valósággal elragadtatással nyilat­koznak ezen készülékekről, de a laikusok is nagy érdeklődéssel nézik, sőt ki is próbálják a Junkers­­gépeket, amelyekről gyártójuk jogosult büszkeséggel mondhatja el, hogy száz százalékos biztonsággal köz­lekednek. A légiforgalom menetrendszerű beállítására mi­hamarabb sor kerül ; a szomszéd államokkal folyó tárgyalások eredményétől függ, hogy melyik nem­zetközi vonal forgalma indul meg legelőször. Addig is Budapest felett fog a részvénytársaság alkalmi és látványos repüléseket rendezni és kellő érdeklődés mellett Magyarországon bármely irányban is utaso­kat szállítani. A nyári Balatoni szezon alatt azonban a Budapest—Balatoni és Balatonkörnyéki járatok is feltétlenül átadatnak a forgalomnak és kétségtelen, hogy ezek állandóan «Megtelt!» jelzéssel fognak közlekedni. A hydroplánok kikötője a Szent Gellért­­szálló előtti Dunaparton hamarosan elkészül. Az Aëroexpress r.-t. irodája egyelőre IV., Ferenc József-rakpart 25. szám alatt (Telefonszám : József 69—48) van, de pár nap múlva a Szent Gellért­­szálló épületébe költözik. Légiforgalmi hirek. A Magyar Légiforgalmi r.-t. Fokker limuzinjai a legközelebbi napokban útra kelnek Berlinből Budapest felé. A luxuriozus kényelemmel berende­zett utasszállító gépek hazarepülésére a vállalat üzem­igazgatója bethlenfalvi Pál Andor, Kazay Kálmán, vitéz Hefty Frigyes és Molnár János pilótákkal a legelső continentális derült napon elindul haza. Ezek a gépek ugyancsak Mátyásföldön fognak állomá­sozni és május elejével a Magyar Légiforgalmi r.-t. által megindítandó bécs—budapesti forgalomban fog­nak a magyar utazó közönség rendelkezésére állani. A gépek megérkezése elé nagy várakozással te­kintenek a magyar szakkörök és egyhangú az a meggyőződés, hogy ennek a kétségtelenül elsőrangú typusnak a magyar légiforgalomba való beállításá­tól a magyar kereskedelmi légjárás a világviszonylat­ban is elsőrangú hírnevének a megalapozása várható. A Magyar Légiforgalmi r.-t.-ot. 1923 március hó 4-én Libits Adolf m. kir. udv. tanácsos, királyi hercegi jószágkormányzó elhalálozásával súlyos csa­pás érte, amennyiben ő a társaságnak egyik leg­lelkesebb alapító- és igazgatósági tagja volt. A páris—budapest konstantinápolyi légifor­galmi társaság Páris felé ez idő szerint csak min­den kedden, csütörtökön és pénteken indít, még pedig d. e. 9 óra 45 p.-kor gépeket. Párisból az ellen­járatok szerdán, pénteken és vasárnap d. u. 3 óra 15 p.-kor indulnak. A rendszeres naponkénti jára­tokat a remélhetőleg jobb és állandóbb időjárási vi­szonyok beálltával, tehát április i-én indítják meg. A folytonos esőzés és havazás egész Európában nagyban hátráltatta eddig a légiforgalom újbóli rend­szeres lebonyolítását. Néhol, mint például Belgrád­­ban (80 cm) olyan magas hóréteg feküdt, hogy a repülőgépek az ilyen helyeken le nem szállhattak. A társaság egyébként az idén lényegesen megköny­­nyítette az utazást, amennyiben úgy a személy, mint a podgyász, csomag és üzleti papir, valamint újságok viteldíjait a tavalyihoz mérten jelentéke­nyen csökkentette. Az új díjszabás a következő : Km. Budapesttől Sze­mély­jegy I kg pod­gyász Cso­mag i kg Üzleti papir és uj ság kg-ként francia frank 235Wienig ........................105. 1.00 1.23 0.65 530Prágáig 220.—2.25 2.5O 1-75 1074Strassburgig . .... .435 -—4.25 4-75 I.9O 1475 Parisig .____'600.— 5-75 6.50 2.0$, 1085Varsóig ....................440.— 4.25 4-75 2.2$ 3 3)Belgrádig,...... MS — 1.50 1-75 0.65 840Bukarestig... ............. 340.--3 -2S 3-75 1-75 1356Konstantinápolvig... 55a— 5.25. 6.— 2.2$ A vállalat budapesti vezetőségében egyébként nagy változások történtek, amennyiben de Langlade igazgatót a strassburgi állomás vezetőjévé nevezték ki, a budapesti állomás vezetője pedig Henry Cor­­nnt lett, akit a kommun időkből mint Graziani tábornok segédtisztjét a budapesti társaságokban régóta igen előnyösen ismernek. A műszaki igaz­gatásban is változás történt ; ugyanis Libert lett a műszaki igazgató, aki otthonában, Franciaország­ban kiváló szaktekintély hírében áll. A mátyásföldi repülőtéren a társaság műszaki ügyei körül tanúsí­tott eddigi lelkiismeretes és nagy hozzáértésről bi­zonyságot tett intézkedései nagyban fokozzák iránta a bizalmat. Végre, amit talán legelőször kellett volna meg

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék