Ásványolaj, 1935 (5. évfolyam, 3-24. szám)

1935-02-16 / 3. szám

Ásványolajtermékek forgalma 1933 és 193­1-ben A mezőgazdasági, adómentes benzin fogyasz­tása további nagyfokú (25,8%-os) visszaesése arra enged következtetni, hogy a mezőgazda­­sági üzemekben a benzinmotorok használata úgy látszik lassanként meg fog szűnni. A szesszel kevert benzin fogyasztása 3,7%­­kal emelkedett, ennek a fogyasztási többletnek egy részét azonban úgy látszik a könnyűbenzin­fogyasztás rovására kell írnunk. Bár az összes benzinfogyasztás, amint lát­juk 0-2%-kal emelkedett, a motorbenzinfogyasz­tás, az adómentes kivételével, csak 2,05%-kal nőtt meg. A magyar automobilizmusnak hőn óhajtott fellendülése tehát sajnos még mindig késik. A kimutatott igen kismértékű emelkedést is való­színűleg a tehergépkocsik gyarapodása okozza. Az adózott petróleumfogyasztás körül azon­ban határozottan emelkedő irányzat mutatkozik! A fogyasztás ugyanis egy év alatt 278 vagonnal, illetőleg 8,5%-kal emelkedett, ami arra enged következtetni, hogy a petróleum főzők használata állandóan és fokozott mértékben növekszik. A traktorpetróleum fogyasztás — amely az utóbbi években erősen visszaesett — most úgy­látszik kezd stabilizálódni, miután 1934-ben a csökkenés már csak mindössze 32.8 vágón, azaz 1.8% -os volt. Az összes petróleumfogyasztás végered­ményben 205 vágómról (0.5%) nőtt. Hogy a jövő motorhajtó anyaga a gázolaj lesz, annak előjelei már most kezdenek mutat­kozni. Az adózott gázolaj fogyasztása ugyanis egy év alatt 152.6 vagonnal emelkedett, ami 10.7­%-os növekedésnek felel meg! Az adómentes gázolaj fogyasztásánál 282.3 vagon, illetőleg 32.2%-os emelkedést látunk. Ezt az emelkedést azonban kizárólag az ebbe a kate­góriába tartozó fűtőolaj javára kell írnunk, mi­után a traktorgázolaj fogyasztása aligha emel­kedett ilyen nagy mértékben. A kenőolaj fogyasztás 67.8 vagon, azaz 6.0%-os emelkedést mutat. Tekintettel azonban arra a körülményre, hogy az autóbenzin fogyasz­tás — amint azt már említettük — alig emelke­­dedett, ez a javulás, azt hisszük, főleg a gépola­jok forgalmánál léphetett fel, bár nem tagad­ható, hogy a kenőolaj behozatal is javult. Ami az ásványolajtermékek forgalmát ter­helő kincstári részesedés nagyságát illeti, az az utolsó két esztendőben ismét emelkedett és az 1931. évhez viszonyítva a következőkép változott: Év Kincstári részesedési Változás pengőben (1931 = 100' 1931 .............. 15,351.809 100.— 1932 .............. 15,925.806 103.7 1933 .............. 16,408.865 106.8 193U .............. 17,676.374 115.1 Ha az utolsó négy esztendőben fogyasztott mennyiségek és a megfelelő adóteher változásait jelző számadatokat állítjuk egymással szemben, akkor a következő képet kapjuk: Év Fogyasztás Kincstári részesedés változása (1931 . 100%) 1931 .................... 100,— 100.— 1932 .................... 82.1 103.7 1933 .................... 84.5 106.8 1930 .................... 90,— 115.1 A kincstári részesedésre vonatkozó részletes adatok a következők: Kincstári részesedés az. pengőkben 1930 1933 Könnyű benzin ........ ... 1,681.276 1,731.488 Nehéz benzin .................... 519.380 412.386 Szesszel kevert benzin ... 4,489.660 3,915.210 Petróleum .................... 4,858.140 4,809.727 Gáz- és könnyűolajok ... 2,221.6271 2 3 1,851.144 Kenőolajok .................... 3,906.280 3,668.910 Egyéb termékek .............. 400.000’ 400.000’ Összesen ........................... 18,076.370 16,788.865 A benzin-szeszkeverék előállításához szük­séges vízmentes szeszért az ásványolajipar 1933- ban 6,637.832, 1936-Ъеп pedig 6,905.315 pengőt fizetett. Az ásványolajtermékek forgalombahozata­­lához kincstári részesedés és vízmentes szesz cí­mén tehát a szakmának 1933-ban kereken 23,0­ millió, 1934-ben pedig 25 millió pengőre volt szüksége. B. Gy. dr. 1 Paraffin, vazelin nélkül. 2 Az adókedvezményes nincsen külön számítva. 3 Becslés szerint. 1930 1933 métermázsákban Könnyű benzin ........ ... 50.916 54.109 Benzin-szeszkeverék ... 390.230 376.462 Motorbenzin ............. ... Ш-Ш 030.571 030.571 Emelkedés .................... ... 10.575 (2,45%) Báró Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet A Báró Eötvös Loránd Geofizikai Intézet alapítása Báró Eötvös Lorán­dnak, a nehézségi erő és a gravitációra vonatkozó világhírű tudo­mányos kutató munkásságával van összefüggés­ben. Az „Internationale Erdmessung” 1906-ban Budapesten megtartott kongresszusa Eötvös mé­réseinek oly nagy jelentőséget tulajdonított, hogy K. H. Darwin javaslatára azzal a kéréssel for­dult a magyar kormányhoz, hogy tegye lehetővé Eötvös kutatásainak nagyobb mértékben való folytatását. A magyar kormány nagy megértés­sel fogadta a külföldi tudósok kérését és Eötvös kutatásait igen jelentős anyagi támogatásban 27

Next