Ásványolaj, 1936 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1936-01-16 / 1. szám
A petróleum technológiája és kémiája a külföldi főiskolákon írta: Dr. Freund Mihály Az ásványolaj termékeivel jóformán mindenhol találkozunk és a korszerű művelődésben egyedül talán csak a vasnak jutott nagyobb szerep, mint a petróleumnak. A belső égésű motorok hajtóanyagainak jelentőségére nem kell külön rámutatni (autó, traktor, haditank, motoros sín- és vízijárművek, tengeralattjáró, repülőgép, korm. léghajó, erőtelepek), de majdnem éppen annyira fontos a petróleum mint fűtőanyag (hajó- és vonatkazánok, kohászati-, kerámiai- és egyéb ipari kemencék, házi fűtőberendezések, brikettkötőszurok, alágyújtószerek, palackozott gázok), mint világítóanyagi (petróleumlámpa, petróleum izzófény, benzinbányalámpa, paraffingyertya, olajgáz, aerogéngáz, vízgázkarburálás), mint kenőanyag (legkülönbözőbb gépek, közlekedési eszközök, szállítóberendezések, olajfékek, hydraulikus erőáttételek, fonás-szövés, fémmegmunkálás, stb.) is. Pótolhatatlanok továbbá a petróleum termékei az útépítésnél (aszfalt burkolatok, kiöntőanyagok és emulziók, porolaj), a magasépítésnél (szigetelő- és kiöntőanyagok, papírfedőlemez, kőkonzerválás, fatelítés), a kohászatban (petróleumkoksz, edző- és formaolaj, védőbevonatok), az elektromos iparban (petróleumkoksz elektródok és kefék, transzformátor-kapcsolóolaj, elektromos szigetelőmasszák, fatelítés), az élelmiszeriparban (paraffinpapír és csomagolások, paraffinbevonatok), a zsír-, olaj-, montánviasz- és vegytisztító iparban stb. (oldó és extraháló benzinféleségek), a gumiiparban (oldóbenzin, „mineral rubber”, korom), a festékiparban (oldóbenzin, korom, aszfaltlakk), a gyújtó- és robbanószeriparban (svéd gyufa, paraffipbevonatok és csomagolások, különleges robbanószerek, gyújtólapibák, lángszórók stb.),és sok más iparágban. Petróleumtermékeket használnak fel még ezenkívül a gyógyászatban (vazelinkenőcsök, paraffinolaj-készítmények, gyógyszercsomagolás), vegyipari készítmények alapanyagául (magasabb alkoholok, ketonok és származékaik, műgyanták, gumipótlóanyagok,nafténsavkészítmények), különböző háziszerek, növényvédelmi- és rovarirtó anyagok gyártására és még sok más célra is. A felsorolt címszavak mindegyikéhez azonban egész fejezet, némelyikéhez egész tudományág tartozik, mely felöleli a kérdéses célra alkalmas különböző minőségű ásványolajtermékeket, azok felhasználásának módját és körülményeit, kémiai, fizikai tulajdonságait, a kapcsolatos vizsgálati módszereket, a szokványos átvételi előírásokat, a raktározás, szállítás módját stb. Hogy csak néhányat emeljünk ki, a motorhajtóanyagok, gépkenőolajok, útépítőanyagok felhasználásának szakirodalma szinte beláthatatlan terjedelmű és jóformán minden országban működnek ma olyan polgári, vagy katonai kísérleti állomások, melyek kizárólag e termékek valamelyikével foglalkoznak. De külön tudomány természetszerűen az, hogy miképen gyártják a kívánt minőségű petróleumkésztermékeket a föld számtalan lelőhelyén nyert nyersolajfajtákból, melyek csaknem kivétel nélkül egymástól eltérő kémiai és fizikai tulajdonságokkal bírnak. A petróleum technológiája körébe tartoznak tehát az összes gyártási, finomítási eljárások, készülékek, segédberendezések és üzemi vizsgálati módszerek is. Mindezek a gyártott végtermékek és a felhasznált nyersolaj számtalan fajtája szerint* rendkívül sokfelé ágaznak el. Végig nyerspetróleum termelése, a mélyfúrási, a geológiai kutató eljárások és a kapcsolatos gépi berendezések szintén a gyakorlati tapasztalatok és a szakkérdések egész sorát foglalják magukban, melyeknek tudományos irodalma is rendkívül terjedelmes. Magától értetődik tehát, hogy az érdekelt termelő és fogyasztó országokban tudományos intézeteket, kísérleti állomásokat, könyvtárakat, önálló szakfolyóiratokat foglalkoztatnak a petróleum technológiájának és kémiájának, kereskedelmének és gazdaságtanának különböző gyakorlati szakkérdései. E tárgykör tanulmányozására pedig a leg