Ásványolaj, 1937 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1937-01-15 / 1. szám

Vil. évfolyam__________Budapest, 1937 január 15 1. szám A román exportár változásai és a magyar fogyasztói árak Románia 1935-ben kereken 0.0 millió tonna ásványolajterméket exportált, 8.5 milliárdl lei ér­tékben. Az export a különböző államok között a következőképen oszlott meg: tonnákban Olaszország........................ 1,644.890 Németország ........................... 849.382 Anglia ............................. 746.314 Egyptom ............................... 420.444 Ausztria ............................... 359.547 Franciaország........................ 336.395 Spanyolország........................ 226.638 Csehszlovákia........................ 217.569 Magyarország........................ 187.923 Hollandia ............................... 172.085 Görögország........................ 153.074 Jugoszlávia........................ 116.347 A többi együtt....................... 1,181.493 Összesen ............................... ti, 611.491 Értéke ............................... 8,454.009 millió lei. A román ásványolajexportból tehát, amint látjuk, mindössze 2.8% jutott Magyarországra. Nem hagyható azonban figyelmen kívül az, hogy ásványolaj szükségletünket — a speciális kenő­olajok kivételével — majdnem 100%-b'an Romá­niából fedezzük, úgyhogy e tekintetben első he­lyen állunk és Jugoszláviát, amelynek behozatala mintegy 93%-ban román eredetű, Ausztriát a maga 9©%-os román importjával és Csehszlová­kiát is, amelynek ásványolajimportja közel 50%-ban román eredetű, megelőzzük. Kétségtelen tehát, hogy a román exportpiac mindenkori hely­zete és minden olyan kérdés és momentum, amely mint ártényező szerepet játszik, a magyar fo­gyasztói piac legnagyobb érdeklődésére tarthat számot. Nem volna célja azonban e helyen részletes kalkulációkkal foglalkozni, hiszen e sorok meg­jelenéséig a fontos ártényezőként szereplő köz­terhek és devizaátszámítási módozatok, akár ná­lunk, akár Romániában változást szenvedhettek, másrészt ez a feladat elsősorban az érdekelt fe­lekre és közhatóságokra tartozik. Mi a magunk részéről inkább csak egy általános, könnyen át­tekinthető képet óhajtunk nyújtani e kérdésről, ami végeredményben nem is éppen egyszerű fel­adat, mert ha pályadíjat tűztek volna ki arra, hogyan lehet bonyolult átszámítási műveletekkel egy áru importparitásának (kiszámítását kompli­káltabbá tenni, úgy bízvást állíthatjuk, hogy ezt a díjat a benzin, vagy petróleum importparitási kalkulációja nyerte volna el. És ezzel egyidejűleg a kérdés, a maga lényegében véve röviden jelle­mezve is van. Egy importparitásra vonatkozó kalkuláció­val egyébként még abban az esetben sem közelí­tenénk meg jobban az árkérdés problémáját, ha azt a legkisebb részletekig is kielemeznénk, mert hiszen nem szabad elfelejtenünk, hogy ásvány­olajgyáraink főkép nem késztermékeket, hanem mondjuk ásványolajkeveréket (müolaj), elvétve nyersolajat, vagy bizonyos termékekkel duzzasz­tott nyersolajat importálnak; minden esetben olyan összetételben, amely céljaiknak, szükségle­tüknek legjobban megfelel és amellett az idevo­natkozó kormányrendeletben megszabott határo­kat sem lépi túl. Nézzük most elsősorban azokat a tényező­ket és körülményeket, amelyek a f.o.b. ár kiala­kulását befolyásolják, bár előre kell bocsájtani, hogy annak a mai közterhekkel, szeszkeverési kö­telezettségekkel és egyéb illetékekkel szinte óriá­sivá nőtt piaci árak mellett sokkal kisebb jelentő­sége van, mint pl. egy aránylag kismértékű adó­emelésnek, vagy valamilyen azonos tendenciájú de v i z ar en del kéz é sn ek. A f. o. b. ár terhei A román állam közgazdasága szempontjából az ásványolajexport nemcsak azért bír különös jelentőséggel, mert az, az egész ország exportjá­nak több mint 50%-át képezi, hanem azért is, mert az ásványolaj termelés és -kivitel, de nem kevésbé a belső fogyasztás is, a román állam­­kincstárnak egyik legfontosabb jövedelmi forrá­sát alkotja,

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék