Asztalosmesterek Lapja, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1924-08-30 / 35. szám

6 Épületvasalások legolcsóbb beszerzési forrása I­ttér­ c" űr#„lüWÜ MAJOR JÁNOS Budapest, VII. Rákóczi­ út 72 SSS A szorzószám kérdése állandóan napirenden van és a legnagyobb elégedetlenséget kelti az egész vonalon. Az állam a tisztviselőket arany­koronában fizeti és erre való hivat­kozással nem állapította meg úgy az aranykorona szorzókulcsát, mint az a való helyzetnek megfelelt volna. A jelenlegi 17,000-szeres szorzó­kulcs nem alkalmas az aranykorona helyes értékelésére, mert az arany­korona valóságos értékének a 15,600 szorzókulcs felelne meg. Elismerjük, hogy akik fizetéseiket aranykoronákban kapják, egy ilyen különbség mellett jelentős veszte­ségeket szenvednének, azonban ez az egy szempont nem lehet elég indok ahhoz, hogy az államot fenntartó többi összes foglalkozási ágak ezen szorzókulcs alapján szá­mítsák az aranykoronát és eszerint teljesítsék különböző fizetési köte­lezettségüket. Ugyanis, míg az állam a tiszt­viselőit ezen szorzókulcs alapján fizeti, addig az aranykoronában meg­állapított adókat, illetékeket, vámo­kat így szedi be és ily kulcs mellett ad módot a házbérek beszedésére is. Hogy ezen fizetések folytán előálló különbözetek mennyivel jelentéke­nyebbek mint a tisztviselők fizetése, azt magyarázni is felesleges. A szorzókulcs ily hamis megálla­pítása súlyos károsodást jelent az iparosság és általában az adófizető közönség szempontjából. A szorzó­kulcsnak indokolatlanul magasan és a valóságnak meg nem felelő módon történt megállapítása minden adó, illeték, vám stb. stb. után egy súlyos adó, amivel teljesen indokolatlanul terheli meg az állam az amúgy is agyonterhelt polgárokat. Ez érv, amit ennek igazolására hoz fel a kormány, nem állja meg helyét, mert hiszen meg­van a mód arra, hogy a tisztviselőket ne fizesse ki kevesebb papírkoronával akkor sem, ha a szorzószámot a valóság­nak megfelelően állapítják is meg. A legfurcsább valami, ami csak előfordulhat és ez az egész világon egyedül álló eset, hogy például a M. Á. V.-nál arany 10 és 20 koro­násokkal fizetőknek a 17,000-szeres és 15,600-szoros szorzókulcs alapján értékelt aranykorona közötti különb­­séget rá kell fizetniük. Az nem más, mint az, hogy a kormány, az állam teremt egy olyan az ország közgazdasági életére nézve káros és zavart helyzetet, amilyen már a közelmúltban is volt, s ami­lyennek az előállását éppen meg­szüntetni volna hivatása. Az iparosság mai helyzetében ilyen külön megterheltetéseket nem bír el és az államnak semmi körülmények között nem szabad polgárait igaz­ságtalanul megterhelni, miért is a leghatározottabban kívánjuk a szorzó­kulcsnak olyképeni megállapítását, hogy az a tényleges helyzetnek meg­öleljen. Üvegcsiszoló-, üveghajlító- és tükörgyár — Menczer és Prégler VII., Kazinczy-utca 9 Alapítási év 1902. .. Telefon: 1. 126—40 ASZTALOSMESTEREK LAPJA 1924 augusztus 30. Függőben van a Jugoszláv vasúti egyezmény megkötése. A késedelem hátráltatja az Adria vasúti egyezmény megkötését is. A közelmúltban hírt adtunk arról, hogy a jugoszláv kormány kezde­ményezésére a MÁV­ igazgatósága tárgyalásokat folytatott a jugoszláv­­magyar áruforgalom díjkedvezmé­nyes szállítás mielőbbi létesítése ér­dekében. Mindezek a tárgyalások azonban legutóbb félbe lettek szakítva, mert más természetű kereskedelempolitikai tárgyalások miatt a jugoszlávoknak nem volt módjában a vasúti egyez­ményeket mindezideig megkötni. Ez a késedelem annál súlyosabban érinti a magyar ipart és kereske­delmet, mert a Magyar Államvasutak még tavasszal tárgyalásokat kezdtek az olasz vasutakkal, hogy az adriai kikötő felé irányított áruküldemé­nyek kedvezményes díjtételeket, u. n. Adria-tarifatételeket élvezzenek. Ezek a tárgyalások az olaszokkal befeje­zést is nyertek teljesen kielégítő mederben és életbeléptetésük csak attól tétetett függővé, hogy a díj­kedvezményt a jugoszlávok is biz­tosítsák a jugoszláviai átmeneti for­galomban. Mint mondjuk, az ezen irányban megkezdett tárgyalások megszakad­tak, azonban értesülésünk szerint kora ősszel a Jugoszláviával folyta­tott tárgyalások fonalát újra felveszik és úgy az Adria-tarifákra, mint a jugoszláv-magyar forgalom kedvez­ményes díjtételeire vonatkozólag még ősszel a két ország megegyezést fog létesíteni. A mai munkátlanság és a forgalmi adó ellenőrök Az asztalosipar hónapok óta oly súlyos munkátlansággal küzd, ami­lyenre hosszú idő óta nem volt példa, és amely a legnagyobb megpróbál­tatásnak teszi ki az egész szakmát. Tudvalévő dolog, hogy a szakma bútort készítő tagjai legnagyobbrészt fényűzési adót rónak le, azonban ezeknek is, de különösen pedig az egyéb asztaloscikkeket készítő kar­társaknak forgalmi adót kell fizetni. A forgalmi adó fizetésére kötele­zettek könyvet vezetnek és a napi bevételek után bélyegekben róják le az esedékes adót. A forgalmi adó ellenőrök egy része még akkor is elégedetlenkedett a lerótt forgalmi adó mérvét illetőleg és sok vitatkozás alapján lehetett az ellenőrök ezen részét meggyőzni arról, hogy az iparos nem ragaszthat be több bélyeget, mint amennyi tény­leges forgalma után jár — még akkor sem, ha ezzel az ellenőr úr nincs is megelégedve. Annál elviselhetetlenebbé vált ez a helyzet ma. Ugyanis szakmánkban a legjobb üzletmenet idején sem tartozik a ritkaságok közé, hogy sokszor egy-egy asztalosmesternek heteken keresztül, sőt hónapokon át sincsen bevétele, amely forgalmi adó köteles lenne, így annál inkább for­dul elő ez ma, amikor oly kevesen vannak közöttünk olyanok, akik mun­kával, rendeléssel vannak ellátva. Ha pedig az iparosnak nincsen mun­kája, nincsen rendelése, sőt nincse­nek olyan követelései sem korábbi munkák után, amelyek befolynak, úgy természetesen nincsen forgalma sem s igy nincsen miután forgalmi adót lerónia sem. Az egész országban mindenki tudja, hiszen a napilapok is állandóan fog­lalkoznak ezzel, hogy az ipar telje­sen pang s különösen elmondható ez az oly iparokra is, mint az asz­talosipar, amely nem közszükségleti cikkeket termel s amelynek csak akkor van munkája, ha nincsen olyan rettenetes szegénység és pénzszűke, mint amilyenben ma egyik napról a másikra tengődünk. Ha pedig ez a mai helyzet, az iparok munkátlansága ismeretes min­denki előtt, úgy érthetetlen, hogy erről a forgalmi adóellenőrök egy­része semmiképen sem akarjon tu­domást szerezni. Ezek az urak állandóan hitetlen­kednek, amikor a hetek és hónapok óta forgalmat fel nem tüntető köny­vek üres lapjait meglátják és a ke­resztkérdések özönét intézik az ilyen iparosokhoz, melyek során legtöbb­ször ismétlődik, hogy „az képtelen­ség, hogy valakinek hónapokon ke­resztül ne legyen forgalma, mert ha így van akkor igazolja, hogy miből él!" Tisztelt ellenőr urak, sajnos, volt idő, amikor magunk sem tudtuk el­hinni, hogy hónapokon keresztül ne kapjunk semmi megbízatást, ami munkát és így keresetet jelent. Mi már most megtanultuk, hogy sajnos így is lehet. Hogy ez a helyzet elő­állt, annak mi, az iparosság vagyunk legkevésbé az oka. Mi szívesen dol­goznánk sokat és szívesen ragasz­tanánk forgalmi adó könyvünkbe minél több bélyeget, annyi bélyeget, hogy önök sem keveselnék, de akár annyit is, hogy lebélyegezni sem győz­nék. Hogy nem így van, nem rajtunk múlik. Hogy miből élünk? Lassanként már magunk sem tudjuk. Elértük és elérünk mindent, amit korábbi eszten­dők munkájával megszereztünk, a legnagyobb nehézségek árán tudunk egy kis kölcsönt, egy kis hitelt ösz­­szekaparni — nem bankokban, nem az állami hitelakció útján — hanem családunk tagjaitól, ismerősöktől, s mindenkitől, akitől lehet. Tessék tehát megérteni, ha más­képen nem megy, a pénzügyminisz­ter úr felvilágosítása alapján, — aki­nek mindezt tudnia kell — hogy igenis pangás, nagyon nagy munkátlanság van s igy nem csoda, ha nincs for­galom és nincs forgalmi adó. Festék és Lakk nagykereskedés BERKI DEZSŐ Budapest, VI., Sziv-utca 60. Telefon: 12-46. Kristály kente, gránitlakk. Donner Gyula furnérok­ és asztaloskellékek raktára BUDAPESt, Iln­., BÁRÓCZI-TÉR 18. TELEFON: J. 20-82. Keményfatelep: V., RéV687-utca 11. Telefon: 66-71. Bejárat Esztergomi­áton. FISCHER JENŐ FA- ÉS FORNÉRKERESKEDŐ BUDAPEST, V., VÁCI­ ÚT 6. (Nyugati pályaudvarnál) TELEFON: 47—71. Krausz Gyula -J- I ^raus.z Gyjda * I kartarsunk, gépműhely tulajdonos, 59 éves ko­rában váratlanul elhunyt. A szakma tagjai körében a legszélesebb réteg­ben a legnagyobb szeretetnek és megbecsülésnek örvendett s igy vá­ratlan elhunyta annál inkább kelti a legőszintébb részvétet. A szakma terén kifejtett egyéb ér­demei közül kiemelkedik, hogy mint kisiparos az elsők között volt, aki a hullám- és csipkelécgyártást az or­szágban megkezdte és a legtökélete­sebb fokra emelte. Temetése augusz­tus hó 31-én, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a rákoskeresztúri izraelita temető halottasházából. Egy asztalosmester két vitéz asztalos fia, Szigethy Gyula enyingi kartársunk öt fia közül négyet az asztalosmesterségre tanított, kik vala­mennyien harctéri szolgálatot telje­sítettek a háborúban, s közülük kettő hősi halált halt. A háborút derekasan végig küzdő Dezsőt tavaly, Gyulát pedig az idén avatta vitézzé a kor­mányzó. Szinte példátlan, hogy egy család két tagja viselje a vitézi címet, s mi erre annál büszkébbek vagyunk, mert a szakma tagjai, egy köz­­becsülésben álló kartársunk, aszta­losmester fiai szerezték meg maguk­nak, atyjuknak és szakmánknak ezt a dicsőséget. Házasság: Vatay Gábor gyomai kartársunk, Szövetségünk ottani cso­portja volt elnökének leányát Emmus­­kot szeptember 6-án vezeti oltárhoz a gyomai ev. ref. templomban Erdei Gábor. A tanoncok pótbe íratása szep­tember hó 1-én és 2-án, délután 4 órakor lesz. Bajai csoportunk közgyűlése augusztus hó 7-én folyt le Kozma Ferenc ügyvezető­ alelnök vezetése mellett, aki beszámolt a közgyűlés előtt a Szövetség és a csoport mun­kájáról. Jelentését a csoport tudo­másul vette, majd a következő új tisztikart választotta meg: Elnök: Kozma Ferenc, alelnök: Schörnpeck Sándor, titkár: Komlósi Géza, pénztárnok: Iszkeitz József, ellenőrök: Mervald Károly és Németh János, választmányi tagok: Voky Antal, Lex Sebestyén, Szabó Ferenc, Pollák Jenő és Lövy László. György és Somogyi cég üzlete csak a régi helyen Üdei­ út 52/b és 54 szám alatt létezik. Kérjük a címre ügyelni. Szerkesztői és kiadóhivatali üzenetek: B. I. Debrecen. A pyroxilin-lögyapot, amelynek étheres oldata a pyroxilinoldat, amely a fa felületére rákenve abból az éther eltávozik és egyenletes vékony fényes réteggel, úgynevezett pyroxylinréteggel vonja be a fát, amely előnyös fényezőképes felü­letet ad. A lögyapot trinitrocellulóza, kap­ható vegyi gyárakban, esetleg gyógyszer­vagy drogoaárú nagykereskedésben. Ifj. H. L. Pécs. Hátralékja 55.000 kor. G. V. Szombathely. Hálásan köszönjük a beküldött előfizetési dijakat, nevezettek­nek a lapot megindítottuk. M. J. Hejőcsaba. Előfizetési diját Tímár cég befizette, ez úton nyugtázzuk.

Next