Autó, 1926 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1926-01-01 / 1. szám

8­­6­1. szám Auto Ugyanígy vagyunk az egyirányú közlekedés rendszeresí­tésénél is, amely pedig szintén nagy horderejű lenne az autóutak tehermentesítésére vonatkozólag. Nincs elég pár­huzamos utcánk hozzá! Budapesten éppen ezért ideálisan jó autóközlekedés so­hasem tesz­­a mostani belső területeken — a girbe-görbén épített, keskeny utcáink miatt. Az egyszerű közlekedés óriási előnyéhez csatlakozik Ame­rikában még egy harmadik, az, hogy a fő közlekedési vona­lakon nem megy villamos. „Sub-Ways“ az alapprincípiuma az amerikaiaknak: föld alá a villamosokkal, az aszfalt az autóközlekedésé! S ezt nagyszerűen viszik is keresztül a nagyvárosaik földalatti hálózataival. London is még idejé­ben mentette meg a Cityt a villamosoktól. Mi ezt sem tehetjük. Egy földalatti vasutunk van, az is olyan útvonalon, ahol nem járhat a nyomában semmiféle tehermentesítés. A köz­úti közlekedésben legkevésbé. A sínekhez kötött, megszabott útvonalakon közlekedő villamosok sem illenek bele a közutak jövő közlekedésébe. Külföldön már hatalmas konkurrensük támadt a gyors, kényelmes, olcsóbb régie-jű és mozgékonyabb autóbuszok­ban. A közúti közlekedés szempontjából is igen nagy az előnyük:­­ nincs sínhálózatuk, ami a forgalom sima le­bonyolódásánál elég számottevő tényező. Az autóközlekedés szempontjából pedig egyenesen kívánatos. Mert szinte mondanom is felesleges, hogy a két közlekedési eszköznek a találkozásai, illetve keresztezései s a villamosok megálló­helyei már nagyon sok balesetnek lettek okozói. Németországban úgy próbáltak segíteni a dolgon, hogy addig is, mííg az egynemű közlekedés valaha is elérhető lesz, a főbb közlekedési vonalakat (utakat, utcákat) osztá­lyozták. Az 1. osztályú, fő közlekedési vonalakon azok hosszában eltiltották a teherkocsik, kerékpárok és kézikocsik közle­kedését. A személyi szálltókocsiik, hintók, bérkocsik d. u. 3 és 7 óra között csak annyi időre állhatnak meg, amennyi a ki- és beszálláshoz szükséges. Ugyanez időben teherkocsik és kézikocsik mindennemű le- és felrakodása tilos. Semmi­féle kocsinak sem szabad az útvonalon megfordulni. Be­fordulni pedig még a 2. oszályú útvonalakra is csak lépés­ben szabad. Kivétel a mentők s a posta kocsijai, a köztisztasági és a betegszállító kocsik tekintetében áll fenn. Azt hi­hetnőnk, hogy ezek a szigorú korlátozások nem tet­szettek a berlinieknek, ellenvetéseket váltottak ki, vagy éppen fölöslegeseiknek találta­k. Ellenkezőleg. Csakhamar hozzászoktak és ma már mindenki szükségesnek és na­gyon is helyénvalónak találja azokat. A panaszok tárgya most már ott is éppen úgy, mint mi­­nálunk — a gyalogjáró nagyközönség. Ez érthető is. Az autójárást csak úgy meg kell szokni, mint ahogy annak idején a gőzhajót és a vasutat. Minden olyan új dolog vagy intézmény, mely a nagyközönség meg­szokott­­kényelmét és a gondtalan járás­kelést zavarja, ter­mészetes idegenkedést és ellenkezést vált ki. A hozzászokás és figyelem, az autó előnyeinek elismerése és az autóköz­lekedéshez való alkalmazkodás nem megy máról holnapra. Arra, hogy úgy mondjam, nevelődnie kell a gyalogjárók­nak. Nevelni kell reá az újabb generációt. S talán ez az egyetlen pont, amiben az amerikaiakat mintául állítom oda. Ez az egyetlen olyan előfeltétel a jó autóközlekedésben, amely nálunk is megvalósítható, mert mi sem állja annak útját. A szabályozatlan, korlátlan és kényelmes járás­keléshez szokott felnőttjeinket nagyon ne­héz már a rendes járáshoz szoktatni, ami a nagyvárosok­ban elengedhetetlen. Alulról kell kezdeni. Az óvodában, azután az elemi és középiskolákban folytatni az oktatva nevelést, így azután belerögződnek a helyes gyalogjárás szabályai az ifjúságba, a felnőttekre is hatással lesznek és mire felnőnek, nem is tudják már, hogy másként,­­ hely­telenül is lehetne az utcákon, úttesteken járni-kelni. S mindez az oktatás nem zavarná a tanítás menetét és nem terhelné a tantestületet sem. Az alsóbb iskolákban elég volna 5—10 perc az utolsó óra végén. A középiskolákban pedig a tornaórák keretébe volna beilleszthető. Mert hiszen a helyes gyalogjárást — a balesetek megelőzését — a test­nevelés szempontjából is az elsőrangú tanügyi feladatok közé kell sorolnunk. Mindezek után tehetjük csak tanulmány tárgyává azt, hogy melyek volnának azok a további kisebb jelentőségű feltételek, illetve tennivalók, amelyek Budapesten a meg­levő és meg nem változtatható viszonyaink között az autó­közlekedésen segítenének, javítanának. Az autórendelet megfelelő átdolgozása megtörtént. Hogy életbeléptetése késik, annak oka állítólag az, hogy a kül­földön most készülő egyetemes, mondjuk nemzetközi meg­állapodásokat akarják még bevárni és felvenni.­­ Ha ez készen lesz, akkor a fővárosban érvényben levő minden néven nevezendő közlekedésre vonatkozó szabályzatot egybe kell gyűjteni. A közlekedési rend fokozásának az is nagy hátránya és akadálya ma, hogy az egyik közlekedési eszköz vezetője nem ismeri, nem tudja a másik közle­kedési eszközre vonatkozó szabályokat és tilalmakat. Ezt már a nevelő-oktatás keresztülvitele is szükségessé teszi. Persze, mindenik kategóriánál más- és másféle formában. Ilyenek volnának: a képek, képsorozatok, képeskönyvek, komoly oktató­könyvek stb. A szigorúan keresztülvitt autóvezetői vizsgáztatást — azután hasonló ellenőrzésnek is kell nyomon követnie. Hogy meg is tartsák a közlekedési rendre vonatkozó sza­bályokat és tilalmakat. Pl. a menetsebességnek megenge­dett legnagyobb mértékét ne magyarázzák úgy, mint az egykori piaci árus a maximált árat, hogy azon alul nem szabad adnia. Ezek volnának szerény nézetem szerint az elengedhetet­len előfeltételei a jó autóközlekedésnek. A többi mind csak helyi és időbeli szabályozás, részletintézkedés, ame­lyek már nem vágnak oly mélyen a tulajdonképeni lé­nyegbe. WTC,iC||v hathengeres 13/70HP,sebessége 115 km, J óránkint fogyaszt 91 kg-ot 100 km-re. H ivivdm« négyhengeres 38 HP, sebes. 90km, ^ 17 CP óránkint fogyaszt 7 kg-ot 100 km-re. Chrysler Six nyitott luxus Phaeton ....... K 170.000,000.— Chrysler Four nyitott túrakocsi..................................„ 128.000,000.— Összes modellek Chrysler féle hidraulikus négykerék­­fékkel felszerelve. Vezérképviselet, Budapest, V. Dorottya­ u. 3 Telefon: 181-43.

Next