Autó, 1931 (21. évfolyam, 1-23. szám)
1931-07-01 / 13. szám
13. szám Auto A bíróság a lefolytatott bűnvádi eljárás és a főtárgyalás adatai alapján Antal bűnösségét nem látta megállapíthatónak, mert a sértett gondatlanságával maga volt oka a balesetnek, ezért Antalt az ellene emelt vád alól felmentette. Az ítéletben a vádlott és a kir. ügyész megnyugodott, ellenben Nyerges fellebbezést jelentett be. Kardos Pál gépkocsivezető 1928 augusztus 16-án éjjel gépkocsijával a Katona József utcában kb. 40 km-es sebességgel haladt. Ugyanekkor közeledett a Visegrádi utcában Greguss Zoltánná is gépkocsijával. Az út kereszteződésénél Gregussné észrevéve a közeledő gépkocsit, hogy az összeütközést elkerülje, hirtelen lefékezett és az útkereszteződésben megállott. Kardos Pál a gépkocsinak nekiment és az összeütközés következtében a Gregussné által vezetett gépkocsiban ülő Pogány Pál sérüléseket szenvedett. A bűnvádi eljárás mindkét vezető ellen indult. A kihallgatott tanúk vallomása alapján a bíróság Kardos Pál részéről nagyfokú gondatlanságot látott fennforogni a gyors és figyelmetlen hajtás miatt, míg Gregussné gondatlanságát abban látta, hogy az útkereszteződésben megállott, holott már vagy az útkereszteződés előtt meg kellett volna állnia, vagy erősebb gázt adva, a keresztező gépkocsi előtt át kellett volna hajtania. A bíróság Kardos magatartásában nagyobbfokú gondatlanságot látott, azonban a nagymérvű enyhítő körülmények figyelembe vételével Gregussnét 100 P pénzbüntetésre ítélte és vele szemben a büntetés végrehajtását felfüggesztette, Kardost ellenben 200 P pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen Kardos Pál és a kir. ügyész fellebbezéssel éltek, Gregussné az ítéletben megnyugodott. Hartmann Imre gépkocsivezető 1930 június 6-án a Vilma királynő úton haladt. Mikor az úttestre befordult egy, a saroknál álló luxusautó a szabad kilátást elzárta, úgyhogy emiatt nem vette észre, hogy az úttesten egy kerékpár közeledik, mikor azonban meglátta a kerékpárt, azonnal leállott. A kerékpárt vezető Csonka József a beforduló autót megpillantva, lefékezte kerékpárját, de a hirtelen fékezéstől a féke elszakadt, a kerékpár nekiment az autónak, Csonka az ablaküveget fejjel betörte, minek következtében sérüléseket szenvedett. A lefolytatott bűnvádi eljárás során a bíróság úgy találta, hogy Hartmannt a baleset miatt felelősség nem terheli, mert éppen a kerékpáros gondatlansága volt okozója a balesetnek, ezért az ellene emelt vád alól felmentette. Az ítélet jogerős. Lieber Mátyás gépkocsivezető 1929 november 12-én kb. 4 km-es sebességgel egy autóbusszal a Széna-téren haladt át. A téren levő járdaszigethez érve, arról az autóbusz előtt kb. 2—3 lépésnyire Lefkovits Géza sértett lelépett, az autóbusz elütötte, minek következtében bokatörést szenvedett. Lieber azzal védekezett, hogy a sértett teljesen figyelmetlenül és olyan hirtelen lépett eléje, hogy a balesetet elhárítani nem tudta. A bíróság azonban bűnösnek találta Liebert, mert a bíróság véleménye szerint elegendő fékálja maradt a megállásra, azonban a fékezésre a kellő pillanatot elmulasztotta, csak elkésve fékezett, és ezen gondatlansága által vált a baleset okozójává. A nagymérvű enyhítő körülmények figyelembe vételével a bíróság a vádlottat 100 pengő pénzbüntetésre ítélte és ennek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet ellen a vádlott a bűnösség kimondása miatt, a kir. ügyész pedig súlyosbításért fellebbezést jelentett be. Kelemen Gyula gépkocsivezető 1929 november 19-én este fél 9 óra tájban kb. 30—40 km-es sebességgel haladt a Lehel utcán a Nyugati pályaudvar irányába. Saját beismerése szerint kb. 30—40 lépés távolságról észrevette, hogy Stastyovszky Jánosné sértett át akar menni az úttest másik oldalára. Az úttest a nedves időjárás miatt síkos volt, ennek dacára Kelemen a sebességét nem mérsékelte, hanem erős fényű reflektort irányított az úttestre, amitől Stastyovszkyné úgy megijedt, hogy a kocsi előtt ugrálni kezdett. Kelemen a gépkocsit a síkos úttest és a nagy sebesség miatt megállítani nem tudta, a sértettet elütötte, aki súlyos sérüléseket szenvedett. Kelemen azzal védekezett, hogy a sértett magatartása volt a baleset okozója, a bíróság szerint azonban kötelességében állott volna nagyobb elővigyázat kifejtése mellett a kocsi sebességét csökkenteni, illetve a gépet oly helyzetbe hozni, hogy ha kell, bármely pillanatban megállítható legyen. A nagymérvű enyhítő körülmények figyelembe vételével csupán 1000 pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. Lindmayer János gépkocsivezető 1929 május 12-ik napján estefelé az Aréna úton a Kéményseprő vendéglőtől közvetlenül a gyalogjáró mellett haladt. A járda szélén Veres Lajos sértett egy karbid lámpát tisztított. A gépkocsi olyan közel haladt a gyalogjáróhoz, hogy a sértettet a sárhányója elkapta, az autó kerekei alá húzta és így a sértettnek súlyos sérüléseket okozott. A bíróság, bár a sértett részéről is gondatlanságot látott fennforogni, a vádlottat a baleset előidézésében bűnösnek találta, ezért a nagymérvű enyhítő körülmények figyelembe vételével 1000 pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. Pál Ede gépkocsivezető 1929 június 2-án a Kerepesi-úton haladt. A Gumigyár előtt egy szürke taxit előzött, amikor hirtelen egy kerékpár tűnt fel a szürke taxi előtt. A kerékpáros minden karjelzés nélkül hirtelen jobbra fordult, Pál azonnal fékezett, de a balesetet már elhárítani nem tudta, a kerékpárost elütötte, aki súlyos sérüléseket szenvedett. Sértett feljelentésében úgy adta elő a balesetet, hogy már a befordulást megelőzőleg karjelzést használt. A kihallgatott tanúk igazolták, hogy Pál kb. 25 km-es sebességgel haladt, szabályszerűen dudált, a karjelzésre vonatkozólag azonban ellentétesen vallottak, azt igazolták, hogy a sértett hirtelen és éppen a gépkocsi előtt fordult át a jobb oldalra. A bíróság úgy találta, hogy a baleset bekövetkeztében Pált felelősség nem terheli, hanem annak éppen a sértett gondatlan és vigyázatlan magatartása volt az oka, ezért az ellene emelt véd alól felmentette. Az ítélet jogerős. — 7 — Continental Sxxk kilométere ár még a legrosszabb utakon is nyugodt és biztos utazást nyújt a Continental abroncs Continental reumatik magyarországi vezérképviselete. Budapest, VI., Váci út 19. sz. Telefon: Aut. 903—65, 909-34 és 902-61