Autó, 1931 (21. évfolyam, 1-23. szám)

1931-07-01 / 13. szám

13. szám Auto A bíróság a lefolytatott bűnvádi eljárás és a főtárgyalás adatai alapján Antal bűnösségét nem látta megállapítható­nak, mert a sértett gondatlanságával maga volt oka a bal­esetnek, ezért Antalt az ellene emelt vád alól felmentette. Az ítéletben a vádlott és a kir. ügyész megnyugodott, ellen­ben Nyerges fellebbezést jelentett be. Kardos Pál gépkocsivezető 1928 augusztus 16-án éjjel gépkocsijával a Katona József­ utcában kb. 40 km­-es se­bességgel haladt. Ugyanekkor közeledett a Visegrádi­ utcá­ban Greguss Zoltánná is gépkocsijával. Az út keresztező­désénél Gregussné észrevéve a közeledő gépkocsit, hogy az összeütközést elkerülje, hirtelen lefékezett és az útkeresz­teződésben megállott. Kardos Pál a gépkocsinak nekiment és az összeütközés következtében a Gregussné által vezetett gépkocsiban ülő Pogány Pál sérüléseket szenvedett. A bűn­vádi eljárás mindkét vezető ellen indult. A kihallgatott ta­núk vallomása alapján a bíróság Kardos Pál részéről nagy­fokú gondatlanságot látott fennforogni a gyors és figyel­metlen hajtás miatt, míg Gregussné gondatlanságát abban látta, hogy az útkereszteződésben megállott, holott már vagy az útkereszteződés előtt meg kellett volna állnia, vagy erősebb gázt adva, a keresztező gépkocsi előtt át kellett volna hajtania. A bíróság Kardos magatartásában nagyobb­­fokú gondatlanságot látott, azonban a nagymérvű enyhítő körülmények figyelembe vételével Gregussnét 100 P pénz­­büntetésre ítélte és vele szemben a büntetés végrehajtását felfüggesztette, Kardost ellenben 200 P pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen Kardos Pál és a kir. ügyész fellebbe­zéssel éltek, Gregussné az ítéletben megnyugodott. Hartmann Imre gépkocsivezető 1930 június 6-án a Vilma királynő­ úton haladt. Mikor az úttestre befordult egy, a sa­roknál álló luxusautó a szabad kilátást elzárta, úgyhogy emiatt nem vette észre, hogy az úttesten egy kerékpár kö­zeledik, mikor azonban meglátta a kerékpárt, azonnal le­állott. A kerékpárt vezető Csonka József a beforduló autót megpillantva, lefékezte kerékpárját, de a hirtelen fékezés­től a féke elszakadt, a kerékpár nekiment az autónak, Csonka az ablaküveget fejjel betörte, minek következtében sérüléseket szenvedett. A lefolytatott bűnvádi eljárás során a bíróság úgy találta, hogy Hartmannt a baleset miatt fele­lősség nem terheli, mert éppen a kerékpáros gondatlansága volt okozója a balesetnek, ezért az ellene emelt vád alól fel­mentette. Az ítélet jogerős. Lieber Mátyás gépkocsivezető 1929 november 12-én kb. 4 km-es sebességgel egy autóbusszal a Széna-téren haladt át. A téren levő járdaszigethez érve, arról az autóbusz előtt kb. 2—3 lépésnyire Lefkovits Géza sértett lelépett, az autó­busz elütötte, minek következtében bokatörést szenvedett. Lieber azzal védekezett, hogy a sértett teljesen figyelmet­lenül és olyan hirtelen lépett eléje, hogy a balesetet elhá­rítani nem tudta. A bíróság azonban bűnösnek találta Lie­­bert, mert a bíróság véleménye szerint elegendő fékál­ja maradt a megállásra, azonban a fékezésre a kellő pillana­tot elmulasztotta, csak elkésve fékezett, és ezen gondatlan­sága által vált a baleset okozójává. A nagymérvű enyhítő körülmények figyelembe vételével a bíróság a vádlottat 100 pengő pénzbüntetésre ítélte és ennek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet ellen a vádlott a bű­nösség kimondása miatt, a kir. ügyész pedig súlyosbí­tásért fellebbezést jelentett be. Kelemen Gyula gépkocsivezető 1929 november 19-én este fél 9 óra tájban kb. 30—40 km­-es sebességgel haladt a Lehel­ utcán a Nyugati pályaudvar irányába. Saját beis­merése szerint kb. 30—40 lépés távolságról észrevette, hogy Stastyovszky Jánosné sértett át akar menni az úttest má­sik oldalára. Az úttest a nedves időjárás miatt síkos volt, ennek dacára Kelemen a sebességét nem mérsékelte, ha­nem erős fényű reflektort irányított az úttestre, amitől Stastyovszkyné úgy megijedt, hogy a kocsi előtt ugrálni kezdett. Kelemen a gépkocsit a síkos úttest és a nagy se­besség miatt megállítani nem tudta, a sértettet elütötte, aki súlyos sérüléseket szenvedett. Kelemen azzal védekezett, hogy a sértett magatartása volt a baleset okozója, a bíró­ság szerint azonban kötelességében állott volna nagyobb elővigyázat kifejtése mellett a kocsi sebességét csökken­teni, illetve a gépet oly helyzetbe hozni, hogy ha kell, bár­mely pillanatban megállítható legyen. A nagymérvű eny­hítő körülmények figyelembe vételével csupán 100­0 pénz­büntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. Lindmayer János gépkocsivezető 1929 május 12-ik nap­ján estefelé az Aréna­ úton a Kéményseprő vendéglőtől közvetlenül a gyalogjáró mellett haladt. A járda szélén Ve­res Lajos sértett egy karbid lámpát tisztított. A gépkocsi olyan közel haladt a gyalogjáróhoz, hogy a sértettet a sár­­hányója elkapta, az autó kerekei alá húzta és így a sértett­nek súlyos sérüléseket okozott. A bíróság, bár a sértett ré­széről is gondatlanságot látott fennforogni, a vádlottat a baleset előidézésében bűnösnek találta, ezért a nagymérvű enyhítő körülmények figyelembe vételével 100­0 pénzbün­tetésre ítélte. Az ítélet jogerős. Pál Ede gépkocsivezető 1929 június 2-án a Kerepesi-úton haladt. A Gumigyár előtt egy szürke taxit előzött, amikor hirtelen egy kerékpár tűnt fel a szürke taxi előtt. A kerék­páros minden karjelzés nélkül hirtelen jobbra fordult, Pál azonnal fékezett, de a balesetet már elhárítani nem tudta, a kerékpárost elütötte, aki súlyos sérüléseket szenvedett. Sértett feljelentésében úgy adta elő a balesetet, hogy már a befordulást megelőzőleg karjelzést használt. A kihallgatott tanúk igazolták, hogy Pál kb. 25 km-es sebességgel haladt, szabályszerűen dudált, a karjelzésre vonatkozólag azonban ellentétesen vallottak, azt igazolták, hogy a sértett hirtelen és éppen a gépkocsi előtt fordult át a jobb oldalra. A bí­róság úgy találta, hogy a baleset bekövetkeztében Pált fe­lelősség nem terheli, hanem annak éppen a sértett gondat­lan és vigyázatlan magatartása volt az oka, ezért az ellene emelt véd alól felmentette. Az ítélet jogerős.­ ­— 7 — C­ontinental Sxxk kilométere ár még a legrosszabb utakon is nyugodt és biztos utazást nyújt a Continental abroncs Continental r­eumatik magyarországi vezérképviselete. Budapest, VI., Váci út 19. sz. Telefon: Aut. 903—65, 909-34 és 902-61

Next