Bányamunkás, 1949 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1949-10-15 / 22. szám

A BÁNYAMUNKÁS Az Alkotmány ellen vél, aki egészségesen kivonja magát a közös nagy munkából Szociálpolitikai felelőseink, beteglátogatóink, társpénztári orvosaink közös munkával teremtsék meg szocialista betegellátásunkat Rákosi elvtárs kritikája a többi között ráirá­nyította a figyelmet a valódi betegek s az őket, valamint a dolgozók összességét megkár­osító álbetegek, táppén­zcsalók kérdésére és sürgetően felvetette ez utóbbi je­lenség kiküszöbölésének szükséges­­ségét. E téren igen nagy szerep vár szakszervezetünk szociálpolitikai megbízottaifia­s beteglátogató c­o­­portjainkra. Döntő szerepe van azon­ban itt a Társpénztár orvosi kará­nak is. Ideje komolyan végigtekintenünk az egész ké­rdésen mind szakszerve­zetünk, mind az orvosok szempont­jaiból. Elfogadható, alátámasztott beteg­javaslatokat A dolgozó nép érdekeit szem előtt tartó orvositól megkövetelhető, hogy rokkanttá nyilvánítási javaslatai alá­­támasztottak, felelősségteljesek le­gyenek. Néhány példa az ellenikfizétére. Gyakori eset, hogy egyes orvosok rokkanatállományba akarnak­ áttenni olyano­sat, akik egy, vagy több hó­nap óta betegek, táppénzesek, így akarják „javítani“ táppánz-,statisz­ti- Ieájukat. Az illető betegnek és az or­szágnak’ egyaránt súlyos kárt okoz­unk qZZq] . Gyakori eset, hogy rokkantnak javasolnak valakit, s a "javaslat mellett közölt leletek vagy’ egyáltalán nen támasztják alá a javaslatot, vagy éppen el­lentétesek azzal. G. T. ötvenéves vájárnál például idén augusztus 9-én olyan betegsé­get állapítanak meg, mellyel telj®,­san ellenkezőt mutat a július 25-éről származó pesti kórházi telep, ahol az illető evtárs két héttel előbb feküdt. Hasonlóképpen cáfolják meg U. S. negyvenéves vájár rokkant­­javaslatát a balassagyarmati kórház leletei. A hanyag leletek miatt az OTI gyakran kénytelen­­ felrendelni az illető javasoltat. Ilyenkor nem egy­szer kiderül vagy az, hog­y a javas­lat nem támaszkodik a feltüntetett betegségre, vagy — ez is gyakori eset — valóban jogosult az illető rokkantságra, de egészen más ok­ból. A közelmúltban fordult­ elő, hogy egy elő társa­t az OTI felrendelt és nem kevesebb derült ki, minthogy az orvos elfelejtette, feltüntető... hogy az illető ■ mindkét szemére való. „Testi gyengeség“ javaslatnál viszont kiderült, hogy a­ javasolt t-­t­úlya lényegesen felülmúlja az átlagosat. Mindez a rokkantsági esetekre von­iratkozik. Nézzük: mi a helyzet bá­nyáinknál a táppénz-fronton? 50-88 százalék különbség egyes kerületek táppénzesei között Régi és érthető tapasztalat, hogy általában valamennyi bányavidéken — és minden egyéb vidéken — egy­szerre nagyjából azomos számú beteg­ség fordul elő. Mégis mit mutat az egyes társpénzt­ári­ kerületek táp., pénz-statisztikája? A következő ké­­pet mutatja: Ajka 1.97, Rudabánya 2.09, Vár­palota 2.13, Sajószentpéter 2.56, K­­agy­m­­án­y­ok 2.57, Komló 2­ 74, Tatabánya 2.77, Salgótarján 2­90, Bemnberg 3.12, Ózd 3.20, Pécs 3.33, Dorog 3.70%. Az első és utolsó, tehát Ajka és Dorog között a­ különbség, amint látjuk 88%, ami paraszto­san annyit jelent, hogy Dorogon közel duplája a táppénzes. Ez pedig azt mutatja, hogy az utóbbi helyen a felvilágosító munkával és az orvosi megálla­pításokkal egyaránt baj van. Az egész statisztika arról tanús­­kodik, hogy a táppénzesek megítélé­sénél jónéhány helyen sokkal lelki­­ismeretesebb mérlegelésre van szük­­ség. A népet hűségesen szolgáló or­vos nem hagyhatja, hog­y egészséges ember megkárosítsa a tényleg bete­geket, sem azt, hogy a lelkiismeretes dolgozók fáradságát ingyenélni aka­rók kihasznál­ják. Tilos éppen ezért utólagos kérésre betegséget igazolni. Mindenki kötele éppen saját egészsége érdekében — megbetegedését azonnal jelenteni és orvoshoz fordulni. Ismerünk azonban — különösen így ,,szüreti betegség” idején — olyan eseteket, amikor egyesek ezzel állítanak a táppénz-­tári orvos elé: „Tegnapelőtt marad­tam ki a munkából, beteg voltam, tessék ezt nekem igazolni. A táppénz nem is kell nekem.” Ilyesmit igazolni nem lehet. Nyil­vánvaló, hogy az illetőnek vala­milyen úton jócskán megtérült a táppénzveszteség és nem valódi betegség az, amit az orvossal utólag igazoltatni szeretne. Gazdaságos és becsületes gyógyszerellátást Sok helytelenség mutatkozik még a gyógyszerfelhasználás terén is. Egyes orvosok indokolatlanul és előszeretettel használnak és ír­nak fel méregdrága külföldi ké­szítményeket, a minden tekin­tetben azonos, Európa hírű ma­gya­r gyógyszerek helyett. Ez is okozza azt, hogy a három nyári — méghozzá nyári! — hónap, van Társpénztárainknál 3.43-ról 3.46 Ft-r­a nőtt­ az egy biz. esi lottra '­evő gyógyszerköltség, s hogy túlléptük az ezévi gyógyszerelőirányzatot. Nincs rendjén az sem, hogy a Társpénztárak még ma is nagymér­tékben külső gyógyszertárakból fe­­dezik szükségleteiket. 30 százalék ár­­megtakarítást lehetne elérni a köz­ponton keresztül történő gyógyszer­­beszerzés következetes bevezetésével. Egyes lelkiismeretlen orvosok azon­ban „együttműködnek’’ egyes hasonló­képpen lelkiismeretlen gyógyszertá­rakkal. Patikában literszám­­szeszt vásárolnak, például ahelyett, hogy a központon keresztül gondoskodná­­nak a gyári áron történő beszerzés­ről. Ida kívánkozik egyes pécsi gyógyszerészeknek egyes álbetegek­kel folytatott megengedhetetlen kor­rupciója is. Ennek révén tör­énhetett meg, hogy gyógyszer helyett pénzt és kozmetikai szereket szolgáltattak ki társpénztári receptekre, melyeket azután más úton jövedelmezően fel­­használtak. Mindezeknek a jelenségeknek fel­számolása, a valódi be­lgek becsületes gyógyszerellátását, a betegek gyor­sabb gyógyulását szolgálja. A szakszervezetek és pártszervezetek segítsék az orvosok nehéz munkáját Eddig olyan eseteket említe­­tünk, ahol az orvos munkáján kell javí­­tani. Nem kevésbbé fontos azoknak a hibáknak a kiküszöbölése, ahol egyes helyi szakszervezeti, vagy pártszervezeti funkcionáriusok nehezítik, vagy — mondjuk ki kereken — megakadályozzák az orvos lelkiismeretes, a közösség érdekeit szem előtt tartó munkn­káját. Nem szabad előfordulnia olyan eseteknek, mint a felsőnyárádi — pedig ez nem az egyetlen eset. Mondvacsinált vádakkal a dolgozók egyik leglelkiismeretesebb orvosának „azonnali eltávolítását“ követelték az említett helyen. Természetesen a demagógia hátterében , a légcsők, a táppénzcsalók aknamunkája, húzódott meg, amelynek azonban a helyi szer­vek is áldozatul estek. Szociálpolitikai felelőseinknek tu­datában kell lenn­iök hogy a lelki, ismeretes orvos igen fontos és nehéz munkát vígez­­a szocializmus építé­sében, a legfőbb érték, az em­ber egészsége érdekében. Kötelességük tehát segíteni a becsületes orvosok munkáját. Ugyanez­­vonatkozik a helyi pártszervezetekre is. Szociálpolitikai felelőseinkre és legtöbb helyen már kiépített be­teglátogató felelőseinkre nagy és komoly felelősség hárul ebben a kérdésben. Nem kevésbbé magukra a betegláto­gatókra, akiknek segítő és ellenőrző tevékenységükben egyaránt teljesen menteseknek kell lenniük a rokoni és baráti­­ elfogultságtól. Előzzük meg a baleseteket, emeljük a betegellátás színvonalát A felsorolt hibák kiküszöbölése és intézkedések meglétéig az említett eredmények mellett balesetelhárítá­sunkat is hivatott megjavítani. Az e téren meglévő hiányosságokra élénken rávilágít, hogy táppénzeseink 20—40 százaléka balesetesekből kerül ki. Ez a szám roppant magas. Legtöbb­­ esetben egyszerű, különösebb költ­­­séggel sem járó intézkedések súlyos­ következményekkel járó sérüléseket­­ tesznek elkerülhetővé. Egy helyen­­ például a térdelve dolgozó munkások­­ számára az orvos utasítására térd-­ védőt rendszeresítet­ek. Ettől kezdve­ a térdfelsértések egész sorozata ma­radt el. Természetes is, hogy balesetelhárításunk feleladata­­mindenekelőtt az okok kiküszö­bölése, a megelőzés. Ezen a téren szintén a szociálpoli­tikai felelősökre s a melléjük beállí­tott balesetelhárí­ási felelősökre és aktívakra­ vár a munka dandárja. Mindannak, amit a fentiekben el­­mondottunk, végeredménye nem csupán az lesz, hogy megszűnnek az álbet­egek, a táppénzcsalók, nő a munka termelékenysége, ami az egészségeseik és betegek közös ér­deke Ugyanilyen fontos eredménye lesz, hogy emelkedik a beteg­ellátás színvonala. Orvosaink többet és lelkiismeretesebben fognak tudni foglalkozni a tény­leges betegekkel, amire min Kniüivki, aki munkája közben egészségében kárt szenvedett és mielőbb vissza akarja szerezni egészségét, jogosan igényt tart- A betegek bizalma nagymértékben megnő az orvosok iránt, akik kereső­képessé, de keresőképtelenné nyilvá­nításukkor egyaránt gondos vizsgá­­latban, igazságos elbírálásban része­sítik őket. Sakkozóink a tervkölcsönért örömmel állapítják meg, hogy a bányászsakkozók elsők között je­gyeztek­­ tervkölcsönt, ami fejlett öntu­­datukat mutatja. Lángos Józsa bajnok­nőnk az elsők között jegyzett. Lángos elvtársnő egyébként, szorgalmas edzés­sel készül a Moszkvában e télen meg­­ren­dezésre kerülő női világbajnokság küzdelmeire. Oktatója, Egri Lajos sakk­mester, véleménye­ szerint az utóbbi hó­napokban komoly fejlődésen ment ke­resztül és további fejlődésére is szá­míthatunk. Bízhatunk jó moszkvai sze­replésében. Természetesen csak a vi­lágbajnokság, szovjet résztvevői mö­götti helyezésre ,van kilátás, mert a szovjet versenyzőkek a sakkban is fé­lelmetes ellenfelek. Diósgyőr országos bajnok lett! Népi demokráciánk sportpolitikájá­nak hatalmas sikerét jelzi az is, hogy a magyar rakkózás történetében elő­ször, vidéki munkáscsapat nyerte az országos bajnokságot! Tudvalévő ugyan­is, hogy Nagybudapest idei elsőosztályú csapatbajnokának, a Magánalkalmazott Szakszervezet kitűnő együttesének még az idei vidéki bajnok Diósgyőrrel is mérkőznie kellett ,­Magyarország 1949 évi sakkcsapat-bajnoka“ címért. A ta­lálkozó heves küzdelmet hozott és ál­talános meglepetésre Diósgyőr 8:6 ará­nyú értékes győzelmével megérdemel­ten nyerte a mérkőzést és az idei or­szágos csapatbajnokságot. Csapatbajnokság A bányász-sakkcsapatok az okt. 9-i első fordulón nem sok sikerrel­ szere­peltek, mert mind Tatabánya I., mind a MASz I. vereséget szenvedett. Tatabá­nya a Magánalkalmazottak kitűnő csa­patától, a MASz I. pedig az Újpesti Bő­rösöktől.• Franciaországból megérkezett az FSGT kiadásában megjelenő „Bulletin Ouvrier des Echers“ című sakk-szak­lap 36. száma. A lap első oldalai vezér­cikkben a magyar bányász-sakkozással foglalkoznak. A cikk részletesen beszá­mol Tatabánya,, Dorog és többi bánya­telepeink sakkéletéről és követendő pél­daként mutatja be bányász-sakkéletün­­ket a francia sakkozóknak. A cikket a nálunk járt Jean Becker sakkbajnok­­ú újságíró elvtárs írta. Érdi Árpád B­uffiff Atd­iás Felelős szerkesztő és kiadó: Zgyerka János Szakszervezet: VI. Vilma kir.-nő-út 46 43 Szerkesztőség: VI. Vilma kf­.-né-út 46/48 Telefon: 224—231. 224-232. Táviratcím: .Bányászok Budapest*’ Szakszervezeti tagok a lapot díjmentesen kapják /.IKRA Lapnyomda M­., Bpest Vili Kökk Szilárd­ utca 4. Felelős nyomda vezető: RADNÓTI KÁROLY 1949 októl** II. 5.000 bányász MHIC-próbája Boldog örömmel tapasztaljuk a bányaüzemeinknél mutatkozó lendületet az MMK-próbázásoknál. November közepéig 5.000 dolgozónknak tesszük lehetővé a próbákon való részvételt. Ugyanígy a többi tömegszervezet is kiveszi részét az MHK-szervezésből. Szakszervezetünk, a SZÍT és az­ OSH egymással össze­fogva biztosítják mindenki részére a nagy megbecsülést jelentő MHK-jelvény megszerzésének lehetőségét. " Bányászaink mindenütt óriási lelkesedéssel vesznek részt az MHK-próbákon és a legtöbb helyen, alighogy feljönnek a föld mélyéből, úgy ahogy vannak — bányászlámpával a kézben — mennek a sportpályára, ahol edzéseken próbál­gatják, melyik sportág az, amelyikhez nagyobb tehetségük van, hogy abban a számban indulva biztosabban megszerezhessék a jelvény valamelyik foko­zatát. Legtöbb sporttelepünkön ma már mindennapos látvány a súlygolyót dobáló, vagy távolugrást gyakorló bányász. Gyakran megtörténik, hogy egész bányászcsaládok együtt vesznek részt az edzéseken, mert a család minden tagja — úttörőtől a nagyapáig — meg akarja szerezni az MHK-jelvényt. Ma már mindenki tudja azt is, hogy nemcsak az aranyjelvény jelent fokozott meg­becsülést, hanem olykor ennél is méltóbb megbecsülést jelenthet az ezüst-, vagy a bronzjelvény megszerzése, ha ezt az eredményt olyanok érik el, akik azelőtt soha nem sportoltak. Rajta hát, szolgáljuk MHK-próbázással is a szocialista építést! A borsodi kerület MHK-felhvása örömmel­­ adunk hírt arról, hogy a borsodi kerület sportolói csatlakoztak a Goldberger-gyár sportszerűség­" ver­senyfelhívásához és azt továbbfejlesztve már nemcsak sportszerűségi, hanem srnvver­senyr­e is k­us,­a bányakerületek sportolóit. Nem vitás, hogy ennek a nemes versengésnek a győztese az egész bányászsportélet, to­­vábbmenően pedig a dolgozó nép lesz. Bál­yá­sz­sportelék a tervkölcsönért Bányatelepeinken járva örömmel ta-­pasztaljuk azt a hatalmas lelkesedést, mellyel bányászaink az ötéves Tervköl­­csön jegyzéséből kiveszik részüket. Tudjuk hogy sportolóink közül a sal­gótarjániak voltak az elsők, akik a bukaresti mérkőzéseikről hazaérkezve, alighogy leszálltak a repülőgépről, azon­nal bekapcsolódtak a jegyzésbe. A többi bányászegyesületek sorra követ­ték ezt a jó példát, így Dorog, Leány­vár, Sajószentpéter, Egercsehi, Ormos­puszta, Nagymányok, Komló, Sárisáp, Tokod­altáró és más csapatok sportolói szintén az első kölcsönjegyzők között voltak. Jól tudják, hogy amit jegyez­nek, azt maguknak adják és ezt az egész­­magyar élet — ezen belül a bányászsport — soha nem remélt fel­­emelkedése fogja követni. Négy bányász­játékos a válogatott keretben A bányászsport híveit igen nagy öröm érte azzal, hogy a szövetségi kapitány — Sebes elvtárs — négy játékosunkat méltónak találta arra, hogy a magyar labdarúgást a válogatottban, képviseljék. Sok kitűnő játékos került már ki a különböző bányász­csapatokból, azon­ban most történik meg először, hogy játékosaink magukra ölthetik a címeres mezt és mint­ válogatottak küzdhetnek színeink győzelméért. Ez akkor is nagy öröm lenne számunkra, ha csak egy játékosunkról lenne szó, Örömmel szá­molhatunk azonban be arról, hogy­ egy­­­szerre két salgótarjáni és két dorogi játékosunk lett válogatott. Ezek: a Salgó­tarjáni Tornából Zsédely és Salamon, akik az osztrákok ellen ,Bécsben játszó ,, A“-csapat, a Dorogi­­tornából pedig Aspirány és Gramsch, akik a ,,B“-válo­­gatott együttes tagjai lettek. (Salamon játéka még bizonytalan, a keretben azonban benne vart.)­­ Biztosak vagyunk abban, hogy válo­gatottjaink a legjobb játékukkal igye­keznek bebizonyítani, hogy valóban méltók erre a kitüntetésre. Az osztrák-magyar futballmérkőzés váratlan érdeklődést hozott a totó­­zók táborában az eheti szelvények iránt. A többi mérkőzések is ki­egyensúlyozott erők küzdelmét ígé­rik, tehát igazi ,,Nehéz hét” van! Élsportolóink elmondják, miért jegyeztek tervkölcsönt A Dolgozók Lapja okt. 5-i számában beszámol a tatabányai élsportolók köl­­csönjegyzéséről. Szarka Károly válo­gatott ökölvívónk — a Tatabányai Torna sportolója —, aki özvegy édesanyját és két testvérét tartja el, egyhavi kerese­tét a következő szavakkal ajánlotta fel a tervkölcsönre: „örömmel teszek ele­get ennek a felhívásnak és büszke va­gyok arra, hogy anyagiakkal is hozzá­járulhatok az ötéves terv sikeréhez. Tudom, hogy százszorosan visszatérül ez az összeg a mi számunkra, hiszen új sporttelepeket, sportcsarnokokat, sportfelszereléseket kapunk és sok fiatalnak biztosítjuk a sportolás lehető­ségét.“ Triffárkosi György, a Tatabányai Torna labdarúgója üzemében elsőként jegyzett., ő így beszél: „Mint sportoló is lelkesedéssel tettem eleget hazafias kötelességemnek és büszke vagyok rá, hogy hozzájárulhatok az országunk épí­tését szolgáló ötéves tervünk megvaló­sításához “ Hősök a bányában — hősök a pályán A Népsport okt. 11-i számában ezzel a címmel írt a dorogi labdarúgókról, akik, mint köztudomású, október 9-én 1:1 (1:1) arányban döntetlenül mérkőz­tek Újpest többszörös bajnokcsapatával. ,,A Dorogi Torna játékosai úgy mentek be mérkőzés után az öltözőbe, mint ahogy a jól végzett munka után a tár­nából jönnek fel a bányászok. Csurgott róluk az izzadság, fáradtak­ voltak, de mindegyiknek ragyogott a szeme a bol­dogságtól" — írja a lap. A szaksajtónak ez az elismerő mél­tatása , azt mutatja, hogy­ nemcsak el­ismerik minőségi sportunk fejlettségét, hanem komoly megbecsüléssel véleked­­e­nek a bányászság munkájáról is. Labdarúgás A legutóbbi bajnoki fordulón csapa­taink igen jól és eredményesen állták meg a helyüket. Különösen Dorog ered­ménye emelhető ki, amely az Újpest el­len l:1-es döntetlent harcolt ki,­még­pedig egészen rendkívüli körülmények között.. A csapat az első félidő l:1-es eredményét a második félidőben kapus nélkül is tartani tudta. Dorog, a máso­dik félidő első percében egy kavaro­dásnál, tokszalagszakadást szenvedett Magyar kapus nélkül, tíz játékosával olyan remekül küzdött, hogy a végén még Újpest egyik pontját is veszélyez­tette. A forduló másik bányász­mérkőzésén Salgótarján, a Győri V­ ETO-val került szembe és a bajnokság 6. helyén álló kitűnő csapatot nagyszerű játékkal 2:0 (1:0) arányban győzte le. Tatabánya is tartja jó formáját és ezúttal a Soproni VSE-t késztette , meg­adásra 3:2 (3:0) arányban. ■ Tatabánya ezzel a sorrendben hatodik, győzelmé­vel, 24:5-ös gólaránnyal,­ 6 mérkőzésből 12 ponttal az NB II. Nyugati-csoportjá­­ban továbbra is az első helyen áll. Várpalotán is megtört végre a jég és a bányászcsapat megszerezte a már annyira esedékes NB II.-beli győzelmét, 4:0 (2:0) arányú szép győzelmet aratva, a Soproni AC ellen. Komló is győzött Nagyatád ellen 2:1 (1:1-re). Pécsbányatelep lelkes csapata értékes győzelmet aratott. 3:2 arányban legyőzte Bátaszék csapatát. A Perecesi TK-nak ezúttal nem ment a játék és a DVTK-val szemben 1:4 (0:2) arányban alulmaradt. Nagymányok 3:1 (2:0)-ra győzött az Erdőgazdaság csapa­ta felett. Komló II.— Mecsekszabolcs 5:1 (3:0), Máza—Német­boly 2:3 (1:2). A­­ mázaiak nagy bal­­szerencsével vesztették el ezt a mér­kőzést. A MESZHART Dinamó 3:0 (1:0) ará­nyú értékes győzelmet aratott, a Nagy­­kanizsai VSE ellen. A Dinamó II. csa­pata azonban 3:4 (1:0) arányban vere­séget szenvedett Vasastól. Igen változa­tos küzdelem volt. Befejezés előtt nyolc perccel még a Dinamó vezetett 3:2-re, de öngólt vétett,, amit egy kapushiba követett és a lelkesen küzdő vasásiak máris megszerezték a győzelmet. Sajószentpéter—Kisvárda 4:3 (4:0). Az első félidőbeni szép játékkal meg­­szerzett nagyarányú, vezetés elejére éppen csakhogy sikerült a két­ pontot megszerezni. Egyébként a bányászcsa­­pat megérdemelte a győzelmet. Sajó­­kaza—Bélapátfalva 1:8 (0:5). A forduló nagy meglepetése ez az eredmény. Egercsehi—Felsőzsolca­­ 1:3 (1:0). Az egercsehi fiúknak nem ment a játék. Tatabányai ISE—Alber­tirsa 1:0. A tata­bányaiak biztosan győztek. Egercsehi csapata kezdeti siker­telensége után egyre inkább kezdi megszokni az I. osztály légkörét. Som­­sály csapatát legutóbb 2:1 (1:0) arány­ban legyőzte. Ajkacsingervölgy labdarúgó csapatai az elmúlt vasárnap két szép győzelmet arattak. Az első csapat a Pápai Perutz ellen hatalmas iramú mérkőzésen 1:0 arányban győzött, a második csapat pedig Tát K­. együttesét győzte le 7:1 arányban. Kézilabda Ajkacsingervölgy NB I-es női kézi­labdacsapata kezdi megszokni az első­osztály légkörét. A elmúlt for­dulóban a Hazai Fésűsfona kitűnő együtteséve s­zemben fényesen megállta helyét és ellenfelét nagyszerű játékkal 3:1 (1:0 arányban legyőzte. Biztosra vesszük hogy a bányászlányok még sok ha­sonló eredményt harcolnak ki az első osztályban. A Sajókaza Torna NB II-es női kézi­labdacsapata 3:2 arányú igen értékes győzelmet aratott a Debreceni Lendüle felett. A sajókazai lányok minden dicsé­retet megérdemelnek, mert nemrégen alakultak és máris jó játékkal és ha ♦almas lelkesedéssel küzdve csoportjuk első helyére kerültek. Dorog—Leányvár (női) 3:0. Az Előre mérkőzés előtt lefolyt játékban a tech­nikásabb Dorog biztosan győzött. A TSC—Tokod (női) mérkőzést 13:1 arányban a tatabányai lányok nyerték

Next