Bányamunkás, 1950 (37. évfolyam, 1-24. szám)
1950-01-01 / 1. szám
2 BÁNYAMUNKÁS MÁR 12.000 BÁNYÁSZ ÜDÜLHET EBBEN AZ ÉVBEN Gondoskodás történt a kisgyerekes anyák üdültetéséről is A Magyar Dolgozók Pártja programnyilatkozatában kimondja, hogy „dolgozóink üdülését, gyermekeik nyaralását állami segítséggel minél nagyobb arányban kell megvalósítani.“ Alkotmányunk törvényileg biztosítja a dolgozók pihenéshez és üdüléséhez való jogát. A SZOT Üdülési Központja teljes egészében igyekszik végrehajtani Pártunk programjának ezt a részét és megvalósítja Alkotmányunk ide vonatkozó pontját. Már 1949-ben, amikor a SZOT vette kezébe a dolgozók üdültetésének megszervezését és irányítását, erőteljes fordulat következett be ezen a téren. 1949-ben közel 300 ezer dolgozó és családtagja töltötte fizetéses szabadságidejét a szakszervezetek üdülőiben. 3000 elmunkás megy Galyatetőre Az ötéves terv az üdültetés terén is éreztetni fogja hatását. 1950-ben még több üdülőépület fog a dolgozók rendelkezésére állni, az eddiginél lényegesen több férőhellyel. Ez évben 40 százalékkal több dolgozó üdülhet már, mint az elmúlt évben, élmunkái az eddiginek kétszerese, csereüdültetésben pedig ötször annyi dolgozónk vehet majd részt, mint 1949- ben. Az idén 3000 élmunkás kap teljesen ingyenes beutalást a gályásétól nagyszállóba. A kisgyermekes anyák részére speciális üdülőket rendeztek be, melyekben négy éven aluli gyermekükkel minden tekintetben zavartalanul pihenhetnek. A SZOT Üdültetési Osztálya 1950- re az egész évet felölelő kész tervvel rendelkezik, ami feltétlenül fontos, mivel az idén először az üdültetés nemcsak nyáron, hanem egész éven át, ősszel és télen is folyik majd. Ez az alaposan előkészített terv biztosít bennünket arról, hogy az 1950. évi üdültetés a dolgozók érdekeinek megfelelően, a legkifogástalanabbul forr lezajlani. a munkához való viszony Az üdültetésnél elsősorban a dolgozóknak a termeléshez való viszonya lesz az irányadó. Természetes az, hogy aki a termelésben, a szocializmus építésében leginkább kivette a részét, annak van szüksége legjobban arra, hogy pihenésben részesüljön. Mindenesetre mindenki idejében jelentse be, mikor akar szabadságra menni, hogy megfelelő helyet lehessen biztosítani számára. Mint eddig, a dolgozók hozzátartozói is résztvehetnek az üdültetésben. Ez irányban további kedvezményt léptettek életbe, amennyiben a kisebb keresetű dolgozók hozzátartozói kevesebbet fizetnek. Haladás történt az irányban is, hogy ez évben sokkal fokozottabban figyelembe veszik az üdülni szándékozó egészségügyi szempontjait. Az egyes dolgozókat lehetőleg olyan üdülőkbe utalják be, amelyekre pihenése, munkaképességének helyreállítása céljából legjobban szüksége van, aszerint, hogy az illetők milyen iparágban s ezen belül milyen munkában dolgoznak. Akinek orvosi vizsgálat megállapítása alapján például gyógyüdültetésre van szüksége, azt gyógyüdülőbe küldik. Ez természetesen nem érinti az OTI gyógyüdültetési beutalásait. Azok, akiknek fokozottan állandó gyógykezelésre van szükségük, azt az OTI útján ezután is megkapják A gyógyüdülőkbe beutaltak ingyenes orvosi kezelésben részesülnek és a fürdőt is ingyenesen használhatják. Ismételten ki kell emelnünk, hogy a SZOT üdültetési tervében első helyen áll az anya- ás csecsemővédelem támogatása. 1950-ben kétszer annyi anya és háromszor annyi gyermek üdülhet, mint eddig, a gyermekek korhatárát pedig 5 éve emelik fel. Könyvtárak, előadások, sportfelszerelések Az eddiginél sokkal fokozottabban gondoskodik az üdültetési terv az üdülő dolgozók szórakoztatásáról és főleg kulturális igényeik kielégítéséről. Az üdülőhelyeken könyvtárak, sportfelszerelések fognak állni a beutaltak rendelkezésére, ami pedig kultúréletük kielégítését illeti, ez évben a lehető legtökéletesebben megszervezett kultúrmunka folyik már a SZOT irányításával minden egyes üdülőtelepen. E célból kultúrvezető iskolát állítottak fel, s az onnan kikerülő 60 kultúrfelelős szervezi meg az üdülők kulturális életét. A felnőttek mellett a gyermekek szórakoztatásáról is gondoskodnak. A gyermeküdülőkben bábszínházelőadásokat és mozielőadásokat rendeznek. Ebben az évben az üdültetési akció keretében már 12.000 bányaipari dolgozó vehet részt kedvezményes üdültetésben. 500 élmunkás és kiváló munkás teljesen ingyenesen üdülhet Minden üdülőcsoportba 19 élmunkás, illetve kiváló munkás lesz beosztva, akik az előírt díjazás mellett létszámuknak 25 százalékában hozzátartozóikat is magukkal vihetik. A fizetendő térítési díjak úgy a nyári, mint a téli időszakban a következők: I. kategória:500 Ft havi fizetésig napi 4 Ft; II.: 700 Ft havi fizetésig napi 6 Ft; III.: 900 Ft havi fizetésig napi 8 Ft; IV.: 1500 Ft havi fizetésig napi 12 Ft; V.: 1500 Ft havi fizetésen felül napi 15 Ft. A II—V. kategóriába tartozó dolgozók, ha legalább két gyermek után kapnak családi pótlékot, egy kategóriával alacsonyabb térítést fizetnek. Az igényjogosult dolgozó nem dolgozó hozzátartozója az alábbi feltételek mellett részesülhet üdülésben: Ha az üdülésre jogosult fizetése 500 Ft-ig terjed, napi 13 Ft-ért, 700 Ft fizetésig napi 14 Ft-ért, 900 Ft fizetésig napi 16 Ft-ért, 1500 Ft fizetésig napi 17 Ft-ért, 1500 Ft fizetésen felül napi 20 Ft-ért üdülhet. Az élmunkás dolgozó hozzátartozója az üdülést a rendes üdülésre megállapított hozzájárulási díj mellett (napi 4, 6, 8, 12, 15 Ft lefizetésével) veheti igénybe. Nem dolgozó hozzátartozója az üdülést a rendes üdülésben a hozzátartozókra megállapított térítés mellett veheti igénybe (13, 14, 15, 17, 29 Ft-ért). Ebben az esetben tehát a hozzájárulási díj a jogosult élmunkás fizetéséhez igazodik. Az élmunkás-üdülés előtt orvosi vizsgálat kötelező. (Üzemi orvos, vagy kerületi orvos.) Az élmunkás vagy kiváló munkás orvosi javaslat alapján gyógyüdülést is ingyenesen igénybe vehet. Az erre a célra létesített speciális üdülőhelyeken 1-5 éves gyermekekkel együtt beutalt anyák fizetésük arányában megállapított hozzájárulási díjat fizetnek, míg a gyermek üdülése ingyenes. Az üdülés igénybevétele előtt orvosi vizsgálat kötelező. Hogy a SZOT ilyen nagyszabású üdülési tervet készíthetett és azt meg is valósíthatja, egyedül Pártunknak köszönhetjük, amely mindent elkövet a dolgozók jóléte, szociális ellátásának legmagasabb színvonalra emelése érdekében. Pártunk olyan lehetőségeket teremtett számukra ezen a téren is, amilyenről mi, magyar dolgozók azelőtt még álmodni sem mertünk volna. Éljünk tehát ezzel a nagyszerű lehetőséggel, hogy szabadságunk letelte után kipihenten, még fokozottabb mértékben kapcsolódhassunk be a termelésbe, szocialista ha■7ártb ftilantrácános- mimkájába! Dolgozok Imák Tanulással a szocialismus felé Köszönetünket fejezzük ki a dicsőséges Szovjet Hadseregnek és Sztálin elvtársnak, hogy felszabadított bennünket a fasizmus rabigája alól és megnyitotta előttünk a fejlődés útját. Köszönettel tartozunk Pártunknak és szeretett vezérünknek, Rákosi elvtársnak, hogy lehetőséget nyújtott számunkra, hogy élhessünk szabad-ságunkkal, jogainkkal és tanulással, szakmai továbbképzésünkkel is előbbre vihessük a szocializmus ügyét. Régi kívánságunk teljesült nekünk, a bányagépeket kiszolgáló kezelőszemélyzetnek azzal, hogy most, november 15-én képesítési vizsgáit tehettünk a gépkezelésről. Ezúton mondunk köszönetet még Herold Gyula gépészmérnök, gépészeti felügyelő szaktársnak, továbbá Menyhért László mérnök, Varras István, Csendes András, Gregor Gyula, és Vilmos László szakársoknak, aki fáradhatatlan odaadással gyarapították tudásunkat, ígérjük Sztálin elvtársnak, Pártunknak és Rákosi elvtársinak, hogy neon leszünk hálátalanok. Modem, igyekvésünkkel azon leszünk, hogy megvalósítsuk ötéves tervünket és ezzel megkezdjük a szocializmus építését hazánkban és erősítsük a Szovjetunió-viezette béketábort, a haladó népek nemzetközi együttműködését. A 13. szuhakálléi bányaüzem gépkezelői.. „A szabadságot nagyon meg kell becsülni!" Válasz Franciaországból két cikkünkre Október 15-i számunkban adolgozók írják" rovatban „Pista már a saját földjén arat" címmel cikket közöltünk. A cikket Fekete Márton, Tatabánya X-es aknai csillés elvtárs írta. A cikkre Fekete elvtárs igen érdekes választ kapott _ Franciaországból, Pas de Calaisból — lapunk ugyancsak eljut. Alább közöljük franciaországi elvtársunk figyelemreméltó észrevételeit „Tisztelt elvtársi Olvastam a „Bányamunkás” XXXI. évfolyam 22. számát. Ott láttam az Ön nevét aláírva a „Pista már a saját földjén arat” című cikk alatt. Örülök annak a Pistának a sorsán és sajnálom, hogy én is nem mondhatom ezt el magamról. Dehát én egy kicsit korábban születtem. Nem is éppen egyedül erről szeretnék írni Mindjárt szemben a Pistáról szóló cikkel egy másik cikkben meg ez áll: „A búcsú fontosabb, mint a termelés?” Ez a cikk Ilona-bányáról szól. Ez nem helyes, elvtársak! A szabadságot nagyon meg kell becsülni. Az ilyen felelőtlen magatartás arra emlékeztet, mint amikor egyes „hősök” a spanyol szabadságharcban otthagyták hadtársaikat és itt banketteztek, nem törődve a szabadságharc hőseivel, árváival és özvegyeivel. Olyan magatartás ez, mint az első háborúban — mert ebben is volt részem — a tiszt uraké, akik hátul gubbasztottak, amit a katonák hercoltak és életüket áldozták, s csak a futásban jártak az élen. Az ilona-bányai munkásoknak nem szabad gyorsan elfelejteniük — amit sok munkás túl gyorsan elfelejt —, hogy hogy volt és mi volt a fasiszta időkben. Mi, franciaországi dolgozók nem felejthetjük el, mert ma is érezzük a tőke szömyű nyomását Majd legközelebb bővebben megírom itteni helyzetünket és megpróbálok rámutatni a többi hibákra is, amit a munkásosztály elkövethet és elkövet. Pas de Calais.” (Aláírás — bizonyára okkal — nincs.) ♦ örömmel közöljük franciaországi dolgozótársunk észrevételeit. Örülnénk, ha megtudnánk nevét, foglalkozását (természetesen, ha nem kívánja, nem hozzuk nyilvánosságra) és valóban olvashatnánk további leveleit. Öreg bányász levele Virginiába A „Magyar Jövő“, a haladó amerikai magyarok napilapja egy tatabányai nyugdíjas bányász elvtárs levelét közli, régen kivándorolt westvirginiai barátjához. „Ha hazajönnél, nem ismernél rá régen elhagyott hazádra" — írja boldog örömmel, öntudatos öreg elvtárssunk, íme — tisztelt .Amerika Hangja“: ez az új Magyarország hangja, a felszabadult magyar bányászok hangjai 1950 tautjára. Megnyitották az 1000-ik Népbolt-árudát Tatabányán Nép- demokrtikus tormányzatunk — a Magyar Dolgozók Pártja programjának megfelelően — mindent elkövet, hogy a dolgozó lakosság áruellátásánál is fokozatosan megszüntesse a kizsákmányolást. A szocialista áruelosztás céljából a kormány állami kezelésben lévő, állami irányítással működő kiskereskedéseket létesít az ország legkülönbözőbb vidékein, elsősorrban az iparvidékekein, így a bányavidékeken is. December 22.én adták át rendeltetésének az 1000-ik Népibohámdát, egyikét azoknak a kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzleteiknek, melyeket kormányunk a dolgozó nép jobb, olcsóbb és gyorsabb áruellátása céljából rendszeresített. Az IOCC-k Népbőlt-áruja Tatabányán nyílott meg, amellyel a „Népbolt" központi vezetősége megtiszteliktteét akarta kifejezni a bányaipari dolgozók iránt, akiknek létesítményéből, a Csille Bányászellátó Vállalatiból fejlődőtt ki az egész országot behálózó mai Népbolt.szervezet. Az 1000-ik Népbolt.üzletet, amely Sztálin elvtárs szüleszapjára készült el és ezért a 70-es számot kapta, bensőséges ünnepség keretében Vajda Imre elvtárs belkereskedelmi államtitkár nyitta meg. Hangsúlyozóban figyelmébe ajánlotta az áruda dolgozóinak azt az irányadó szempontot, hogy az áru van az emberért és nem az ember az áruért Az ünnepélyes megnyitáson felszólalt Szabó György elvtárs, a X. akna élmunkás vájárja is, aki a bányászok nevében megköszönte, hogy a népi demokrácia ilyen tökéletesen felszerelt üzlete épített, amelyben Tatabánya dóig és az élelmiszertől a ruházati ebekig mindent egy helyen megvásárhatnak. A bányászasszonyok boldogan üdvözlik népi demokráciánk új tatabányai létesítményét d'sP4M£től az €£féái df&tÁl&aifadiájifgik 4e§gJdaUw$éáédí€ / Január hó 2-án aIPBOLT árudák leltározás miatt csak reggel 7-től délelőtt 13 óráig tartanak nyitva