Bányamunkás, 1952 (39. évfolyam, 1-14. szám)

1952-06-30 / 7. szám

1952 június 30. Ez a válaszunk a Duclos elvtárs elleni gaz merényletre Mint valószínűleg minden bányaüzemben, a recski ércbányában is a dol­gozók izzóhangulatú röpgyűléseken tiltakoztak Duclos elvtársnak az amerikai imperialisták zsoldjába szegődött francia kormány által történt bebörtönözte­­tése ellen. Üzemünk dolgozói azonban nemcsak szavakkal, tettekkel is tanú­bizonyságot tettek Duclos elvtárs és a francia dolgozók iránti szolidaritásukról, Jacsmanik János csillés vállalta, hogy teljesítményét 10 százalékkal növeli, Szlepka Gyula brigádja 2 százalékos, Kocsa József vájár 5 szá­zalékos, Bódi Sándor és Kapás Vince pedig 2 százalékos normatúlteljesítést vállaltak, hogy bebizonyítsák: méltó részesei annak a hatalmas békeharcnak, amit a Szovjet­unió és a nagy Sztálin vezet. A műszaki dolgozók nevében Török János (kalli) sztahanovista segédaknász, válaszul az imperialisták újabb gaz merényletére vállalta, hogy a munkát úgy szervezik meg az üzemben, hogy megszűnjön az ürescsille hiány és ezáltal folyamatossá tegyék a termelést. Vállalást tet­tek ezenkívül az üzem adminisztratív dolgozói is, valamint Hermann Ferenc igazgató. CSEH PÁL levelező Hogyan kívánja teljesíteni feladatát új üzemi bizottságunk Mindjárt a választás utáni napok­ban összeült a­z üzemi bizottság. Leg­első teendőnk az volt, hogy felosztot­tuk egymás között a reszortokat, utána pedig megbeszéltük legközelebbi fel­adatainkat. Ezek végrehajtása érdeké­ben munkatervet dolgoztunk ki, így a többi között meghatároztuk, hogy az üzemi bizottság tagjai heten­ként összeülnek, hogy beszámoljanak előzőleg végzett munkájukról és meg­beszéljék a soron következő teendőket, kéthetenként pedig értekezletre hív­jik össze a bizalmiakat. A bizalmi értekezleteken foglalkozunk a munkaverseny továbbfejlesztésének kérdésével, mint például a munkafe­gyelem megszilárdításával, a Loy-moz­­galom­ kiszélesítésével, stb. A bizalmi hálózatot csapatonként ki­építettük, hogy ennyivel is könnyebben és gyor­sabban tudjuk elintézni a dolgozók ügyes bajos dolgait. Ezzel azt akarjuk előírni, hogy a dolgozóknak ne kell­jen állandóan az irodába járkálniok, hanem minden ügyüket elintézhessék közvetlenül a bizalmiak útján. A re­szortfelelősök munkáját bányajárások alkalmával a munkahelyeken ellenőr­­zöm. Sikerült megfelelő kapcsolatot te­remteni a pártszervezettel és a mű­szaki vezetőséggel. A termelés folyamatos problémáit há­romszög-üléseken mindennap átbeszél­jük. Itt foglalkozunk az üzem legége­tőbb kérdéseivel, a munkafegyelem la­zító­ elleni harccal, a versenyszellem fellendítésével, általában napirenden tartjuk a terv teljesítésének összes je­lentősebb feltételeit. Emellett hetenként megbeszélésre hívjuk össze a mű­szaki középkádere­ket, s ezen a megbeszélésen a párt­­szervezettel együtt részt veszünk. Nagy súlyt helyezünk arra, hogy a­z alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek a termelés növelésére, a munka megja­vítására irányulnak, a műszakiak ha­ladéktalanul megvalósítsák. Munkánk elvégzésénél mindenkor segítséget kapunk az üzemi párt­­szervezettől, melynek heti értekezletein mindig meg­jelenek. A p­ár­tér­tekez­­­e­teke­­­ beszá­molok az elvégzett szakszervezeti mun­kákról, s ezáltal megkapom a szüksé­ges ellenőrzést és továbi munkánkhoz az útmutatást.­­Üzemünknél ki van építve a társa­dalombiztosítási tanács és a beteglá­togató hálózat. Üzemünk létszáma je­lenleg 630 fő, amelyből 520 fő szak­­szervezeti tag. A rendszeresen fizető tagok száma 430. Ezen, az egyáltalán nem kielégítő helyzeten jó nevelőmun­kával igyekszünk javítani. A bizalmia­kon kívül az ÜB tagjai külön is egyénileg foglalkoznak a dolgozókkal és megmagyarázzák a szervezetlenek­nek, a szakszervezethez tartozás elő­nyeit. Ebben a munkánkban nagy segít­séget nyújtanak nekünk a műszaki kö­zépkáderek és a párt népnevelői. A közeljövőben megindítjuk a bi­­zalmi tanfolyamokat, ahol a bizalmiak­kal megismertetjük pártunk, kormá­nyunk és a SZOT határozatait, elsa­játítják a feladataik elvégzéséhez szükséges munkamódszereket. Ez is hozzájárul majd ahhoz, hogy a szocia­lizmus felépítése, dolgozó népünk fel­­emelkedése érdekében munkánkat még jobban és tökéletesebben tudjuk vé­gezni. Elmondta: Pálinkás István aB-elnök Több mint felére csökkent az igazolatlan mulasztások száma Dorogon A párt és a szakszervezet állandó, mindennapos nevelő- és felvilágosító­munkája nyomán a Dorogi Bányászati Tröszt üze­meiben egyre erőteljesebben bon­takozik ki a dolgozók állásfogla­lása a munkakerülőkkel szemben. Brigádokon és csapatokon mindinkább kialakul az a légkör, amely megbé­­lyegzi azokat, akik kivonják magukat a becsületes dolgozók közös erőfeszí­téséből, a terv teljesítéséért folyó harc­ból. A mindennapi műszakjukat, minden­napi tervfeladatukat teljesítő bányá­szoknak a fegyelembontókkal szembeni közös fellépésére májusban több mint felére csök­kent a dorogi bányaüzemekben az igazolatlan műszakkiesések száma az április havihoz viszonyítva. A munkafegyelem megszilárdulásá­ban beállott javulás jelentősen hozzá­járult ahhoz, hogy a tröszt májusban 103,72 százalékra teljesítette tervét. A „Bányamunkás" is segítette üzemeink dolgozóit tervük túlteljesítésében Áprilisban a szerkesztőség megláto­gatta pátkai és sukorói üzemünket és utána az újság részletesen beszámolt az ott tapasztaltakról. A cikkben a Bányamunkás felhívta dolgozóink figyelmét a munkaverseny jelentőségére, továbbá a munkafegye­lem megszilárdításának fontosságára. Azóta ezekben az üzemekben­ komoly javulás mutatkozik a munkaverseny­­ben, a dolgozók teljesítménye fokoza­tosan emelkedett, örömmel és büszkén jelenthetjük, hogy pátkai üzemünk 7-én, sukorói üzemünk pedig 11-én befejezte második negyedévi tervét. Hajagos György, az Ércbányászati Feltáró Vállalat ÜB-elnöke BÁNYAMUNKÁS A log-mozgalom jó megszervezésének eredményei A tokodi Erzsébet Szénbányák dol­gozói június 14-én befejezték első fél­évi tervüket. Ebben nagy részük volt az Erzsébet-ajknai bányászoknak, akik az első negyedévben 2000 tonna válla­lásukkal szemben 5739 tonna szenet termeltek terven felül, megszerezték az „Élüzem” jelvényt üzemüknek és el­hódították a Déli-bányától a minisz­tertanács és a SZOT vándorzászlaját. Az akna termelési eredményeiben, a dolgozók egyre növekvő teljesítmé­nyeiben igen jelentős része volt an­nak, hogy az üzem közvetlenül Loy elvtárs kezdeményezése után bekapcsoló­dott a „Termelj ma többet, mint tegnap”-mozgalomba. Mozgósították a bizalmiakat Akkoriban Loy elvtárs személyesen lenn járt Dorogon és ismertette a moz­­galom kiszélesítésének módszereit. Az előadás meghallgatása után összeültek a párt, a szakszervezet és az üzem vezetői. Ezt követően megbeszélésre ültek össze a műszaki középkáderek­kel, továbbá a párt- és a szakszervezet aktíváival. A megbeszélésekbe bevonták a csapatvezetőket is. Az üzemi bizott­ság a bizalmiak aktivizálására helyez­­te a fősúlyt. Az ÜB-nek, Tállai István elvtárs -vB-elnökkel,­ teljes mértékben sikerült mozgó­sítani a bizalmiakat. A csapatbizalmiaknak egy-egy füzetet adtak azzal,­hogy ebbe rendszeresen naplót vezessenek a műszak ideje alatt történt eseményekről. A bizalmiak egy­két napig csak kelletlenül vállalták ezt a megbízatást, csupán a vele járó munkatöbbletet látták benne. Amikor azonban látták, hogy a naplóban le­rögzített és az ÜB-elnök által aláírt kívánságokat, panaszokat és a dolgo­zóknak ezekkel kapcsolatban felmerült javaslatait a szakszervezet az illeté­kesekkel azonnal közli és azoknak ér­vényt szerez, akkor már készséggel és lelkesedéssel végezték ezt a­ munkát. Látták ugyanis, hogy ennek folytán megnőtt a tekintélyük a dolgozók előtt, akik minden kérdésben, minden prob­lémájukkal bizalommal fordulnak hoz­zájuk. (Az Erzsébet-aknai VB jól be­vált kezdeményezését termelési osztá­lyunk felkarolta és a megadott instruk­ciók alapján azóta már több bánya­üzemben rendszeresítették.) Az VB szoros kapcsolatot létesített a felügyeleti személyzettel­­ is, amely szintén naponta leadja a jelentést a termelés állásáról, a napi terv teljesí­­tését gátló esetleges akadályokról. Mindezek alapján az ÜB napi jelen­tést ad a helyzetről a vállalat szak­­szervezeti bizottságának. Megerősítették a munkafegyelmet Az ÜB első és a legfontosabb teen­dőjének a munkafegyelem megerő­sítését tartotta a „Termelj ma többet, mint tegnap”­­mozgalom szempontjából. A felvilá­­gosító-nevelőmun­ka megjavításával, s azáltal, hogy a szükséges esetekben eljárt Suhai elvtárs üzemvezetőnél a szigorúbb rendszabályok alkalmazása érdekében, az igazolatlan mulasztások száma fokról fokra csökkent az üzem­ben. Ma már a csapatvezetők nem tű­rik meg a rendszeres mulasztókat, a teljesen javíthatatlanokat pedig bíróság elé állíttatják. Június 10-én például mindössze egy hiányzó akadt az üzemben. A beteg­létszám viszont még mindig elég nagy. Ennek az a magyarázata, hogy az új üzemi bizottság körülbelül csak e­gy hónapja funkcionál és a társada­lombiztosítási "felelőst* ’Schatti József elvtárs, még kissé gyengén, fogja ösz­­sze a beteglátogatókat. A hálózat ki van ugyan építve, de a beteglátogatók nincsenek megfelelően kioktatva, fog­lalkoztatva és nem számoltatja be őket rendszeresen munkájukról. Az ÜB ehavi tervében lefektette, hogy 16-ig megindítja számukra a társadalombiz­tosítási tanfolyamot. A végrehajtásért Samu elvtársat személyesen tették fe­lelőssé. dik felében a torlódás megszűnt és a termelés folyamatossá vált. Makray elvtárs elismeri, hogy az anyagszállítás (fa) még nincs­ tökéle­tesen megoldva. Ugyancsak hiányos még a munkaidő teljes kihasználásának megoldása is. Ezen a téren, a szak­­szervezetnek több és jobb felvilágosí­tó munkát kell végeznie. Április végén a nógrádi bányászok hazamentek és hiányoznak a termelés­ből, s az új, toborzott dolgozók neve­lése, szakmai képzése nem elégséges. Ezen a területen feladait az ÜB elég­gé elhanyagolta. Május végéig az üzemben 18 csa­pat csatlakozott a Loy-mozgalom­­hoz. Ennek segítségével Erzsébet-akna dol­­gozói, akik a múlt év decemberében csak 85,2 százalékra teljesítették ter­vüket, januári tervüket már 111.6, feb­ruári, 9 százalékkal emelt tervüket 114.4, 15 százalékkal emelt márciusi tervüket 123.2, 25 százalékkal emelt áprilisi tervüket 101.2, 14 százalékkal emelt májusi tervüket pedig 102.9 százalékra teljesítették. A tervteljesí­tésben mutatkozó viszonylagos vis­szaesésben szerepet játszott a tarjá­­niak távozása és az új­ dolgozók be­állítása. A Loy-mozgalom eredményei meg­mutatkoznak az egyes csapatok teljesítményeiben is. Csukván Károly csapata 140 százalé­kos állagteljesítménnyel 136 munka­nap, alatt 191 napi előirányzatát tel­jesítette, Uikányi Pál frontbrigádja pedig az év elejétől terven felül 2328 csille szenet termelt ki. A párt segíti a szakszervezetet A szakszervezet Erzsébet-aknán mindent elkövet, a Loy-mozgalom ki­szélesítéséért. Havonta munkatervet készít, s azt előzőleg összeegyezteti a pártszervezet havi munkatervével. Hó végén az OB a pártszervezettel közö­sen megállapítja: mit és hogyan haj­tott végre a munkatervétől és a mu­lasztásokért felelősségre vonja azo­kat, akik az egyes feladatok elvégzé­sét vállalták, így az üzemi pártszerve­zet, Perjész Ferenc párttitkár elvtárs vezetésével, állandóan ellenőrizni tud­­ja a szakszervezet munkáját. Ennek alapján segítséget nyújt ahhoz, hogy az üzemi bizottság teljesítse mind­­­­azokat a feladatokat, amelyeket pár­tunk politikájának végrehajtása érde­­­­kében az üzemben végre kell haj­­tania. Megteremtették a műszaki feltételeket A Loy-mozgalom elindítása és­­ ki­­szélesítése érdekében Makray István elvtárs, sztahano­vista főmérnök igyekezett megte­remteni a mozgalom szervezési és műszaki feltételeit. A legjobb cél az volt, hogy a száz százalékon alul teljesítő csapatok mun­káját megjavítsák. Ezért a munkaerőt átcsoportosították. A gyengébb csapa­tokhoz helyezték a jól teljesítő csapa­tok második vagy harmadik emberét. Továbbmenően az aknán első ízben be­­vezették a dőlésmentési frontfejtést. Az új fejtési módszer alkalmazására a műszaki vezetést az irányította, hogy a dolgozók kifejtették: megfelelő technikai feltételek és munka­­módszerek mellett többet tudná­nak termelni. Sikerült kiküszöbölni az úgynevezett szállítási csúcsokat, a műszak m­ásak Minden hajam­­siáta az égnek állt, miközben a petőfi­­bányai kultúrház építésével kapcso­latban készült aláb­bi hivatalos fel­jegyzést olvastam. A vállalat beru­házási osztálya 1949 április hó 12- én megbízást adott a Magasépítési Tervező intézetnek a kultúrház tervezésére. Erre a célra az 1950-es évre egymillió 250 ezer fo­rintot igényeltek. Az építési miniszté­rium a tervezésre 1950 januárjában a Lakóépülettervező Vállalatot, a kivite­lezésre pedig a Salgótarjáni Bányavi­­déki Építési Vállalatot jelölte ki. A közben Városépítési, Tervező In­tézetté alakott Lakóépülettervező Vádl-~­lalat 1960 május 10-én megküldte az előtérő­eket. A nehézipari ~ miniszté­­rium V. hó 16-án közölte, hogy a kul­­túrház tervü­ltele­tt kultuszminiszté­­r­iumhoz tartozik, ahol azonban erre az évre nem volt beállítva a kultúr­­ház felépítése. Petőfibánya V. hó 19-én illetékes hatóságának jelenti, hogy ezek szerint a­­ kultúrház 1950-ben nem épülhet fel, s kéri, hogy a hitelkeretet 1961-re is biztosítsák. 1960 VI. 27-től a lakótelepi kulturális és szociális beruházásokat az újonnan alakult Lakótelepítési Beruházási Vál­lalat vette át, ugyanakkor Petőfibá­­nya tudomást szerzett arról, hogy kularfiát-igényekkel a SZOT foglalko­­­zik, ezért kérte a SZOT-ot, hogy a kultúrház felépítését vegye be az 1951. évi keretbe. 1951 II. hó 8-án a Bányaberuházó Vállalat közli a Városépítési Tervező Intézettel (VATI), hogy 1951-re 2 millió forin­tos hitelkeretet nyit meg erre a célra és sürgeti a tervezési szerződés meg­kötését. A VÁTI II. hó 23-án leküldi a váz­latterveket Petőfibányának, amely 111. hó 6-án megteszi rá az észrevé­teleit. A BEM III. hó 14-én elküldi a a megbízást a Városépítési Beruhá­zási Vállalatnak, amit Petőfibánya­­II. hó 19-én visszaküld a bánya- és energiaügyi minisztériumnak. A mi­nisztérium IV. hó 28-án közli a programmal kapcsolatos kifogásáit. A kívánt változásokat a bányavállalat V. hó 11-én megküldi a BEM-nek és a VATI-nak. A VATI VII. hó 16-án közli, hogy a vázlatterveket az építési minisztérium jóváhagyta. Vili. hó 1-én Petőfibánya felülvizsgálja a VÁTI által bemutatott terveket erre is megteszi észrevételeit. A terveket Vili. hó 11-én a BEM is felülvizs­gálja. 1951 IX. hó 11-én a Városépítési Beruházási Vállalat­­jelenti a bánya- és energiaügyi minisztériumnak, hogy az építési minisztérium közlése szerint a kijelölt 63/2 Építész Vállalat szűk kapacitása miatt a kultúrházat meg­építeni nem tudja, ezért kéri az épít­kezés elhalasztását 1952-re. Ez évre a kultúrház építkezését újra felvették a beruházási tervbe, eredetileg a város építésébe, utólag az ipari tervbe. A Területrendezési Inté­zet csak többszöri változtatás után, IV. hó 30-án döntött, hogy hol he­­lyezze el az épületet. Közben az épí­tésügyi minisztérium közölte a VÁT-­val, hogy az általa mellékelt utasítások és szempontok alapján át kell tervezni a kultúrház építkezését, ami lényeges munkatöbbletet jelent. Bár most kétségtelenül jobb, megfe­lelőbb helyen lesz elhelyezve a kul­túrház, azonban — bár szakértők sze­rint eredetileg V. hó 1-re elkészülhe­tett volna — a teljes tervanyag csak VII. hó 1-re készülhet el. Ezután köt­hető csak meg a szerződés a kijelölt kivitelezővel, a 6312 Építési Vállalat­tal, így, tekintetettel az idő előreha­ladottságára, továbbá az Építési Ián­l­­lalat munkáslétszámára, a petőfibá­­nyai kultúrház felépítése még ebben az esztendőben is kétséges. Az ember feje szédül, amire végig­olvassa. Innen-onnan három és egy ne­gyedév telt el azóta, amióta az ügy elindult a megvalósítás felé, de elté­vedt a bürokrácia útvesztőjében. Azt hiszem, a Kínai Falat rövidebb idő alatt építették fel annak idején. Váj­jon mennyi időbe telik még, amíg Petőfibánya a kultúrházat megkapja* LAMP­A PISTA EZ AZTÁN A BÜROKRÁCIA! 3 Dorogi dolgozók a szénminőség megjavításáért A Dorogi Tröszt dolgozói mennyiségi tervük teljesítése mellett nagy súlyt fektetnek a szén mennyiségének állandó javítására is. Az elővárási és fejtési csapatok az első és a második negyedévi mennyiségi terv túlteljesítésére tett felajánlások megtételekor nem feledkeztek meg a tisztántermelés fontosságáról sem. 98 brigád tűzte maga elé a pala- és kőbeágyazások gondosabb leművelését, a szénnel együtt jövesztett pala és in­ is szennyező anyagos gondosabb kiválo­gatásával a csillékbe kerülő meddő csökkentését. A munkahelyeken történő fokozottabb válogatással, a csillék állandó ki­takarításával, az osztályozók szállítószalagjairól a pala és más szennyező anyagok gondosabb eltávolításával hónapról hónapra javult a dorogi szén minősége és fütőértéke A minőségi brigádok eredményes m­unkájával májusban 36 vagonnal keve­sebb meddő került az osztályozókról a palabányákra, mint áprilisban, s­ emellett a dorogi szén kalóriaértéke is 1,6 százalékkal emelkedett az áprilisi fütőérték fölé. A bányákból kikerülő szén palatartalmának csökkentésével a bányákra irányított meddő szállítmányok kevesebb csiblét is kötöttek le, a ez a csillepark hasznosabb kihasználását is eredményezte. A minőségi brigádok versenyében kiváló eredményt ért el az 1. aknai DISZ brigád, amely kettős mészkőbeágyazási munkahelyén a 2,5 százalékos megtűrt meddőtartalmat 1,2 százalékra csökkentette le. A II. aknán Fehér Kálmán minőségi brigádja — laza fedi alatt — a főtegerendák jobb alá­­dúcolásával és sűrűbb főtebéleléssel megakadályozta a fotó állandó lepergé­­sét és ezzel a 3,6 százalékos megtűrt meddőtartalmat, 0.7 százalékra csök­kentette. Gabala Ferenc tudósító FELHÍVÁS! A SZOT könyvtára keresi megvételre a Szabad Nép 1946-os és 1948-as év­folyamait, illetve ez­ évfolyamok egyes példányait. Kérjük azokat az elvtársa­kat, akik a SZOT könyvtárának kiegé­szítése érdekében készek a birtokuk­ban lévő évfolyamokat vagy egyes pél­dányokat eladni, hozzák be azokat a SZOT könyvtárába (Budapest, Dózsa György­ út 84/b.l.

Next