Bányamunkás, 1979 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
Vita a beszámoló felett: Megnőtt a hazai nyersanyagok jelentősége Becker János, Mecsek Szénbányák A brigádmozgalom a szocialista munkaverseny keretein belül társadalmilag a legjelentősebb, legtömegesebb, legnépszerűbb versenyforma. Az elmúlt húsz év — országosan és üzemünkben is — bizonyítja, hogy dolgozóink a szocialista brigádmozgalomban talál- ták meg azt a versenyformát, amely számukra érthető, vonzó, ösztönző és alkalmas alkotó kedvük, sokirányú törekvésük érvényesítéséhez. Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára Mindenekelőtt engedjék meg, hogy a tanácskozás valamennyi résztvevőjét az MSZMP Központi Bizottsága nevében tisztelettel köszöntsem. Azt hiszem, nemcsak a szakmabeliek, hanem e szakma munkáját figyelemmel kísérők számára is jelentős esemény a 20. évforduló. Kiemelkedő alkalom arra, hogy egy pillantást, néhány gondolatot, a szakma munkájára, történelmére, múltjára, jelenére és jövőjére összpontosítsunk. Ezt követően Havasi elvtárs tisztelettel emlékezett a széncsaták hőseire, majd hangsúlyozta: Azt hiszem, eredményül könyvelhetjük el, amikor arról olvasunk, hogy az utolsó 20 évben hazánkban sem energiahiány, sem más alapanyaghiány nem volt. Ilyenkor azokra az emberekre kell gondolnunk, akiknek nagy részük volt abban, hogy — tekintet nélkül a megváltozott világgazdasági körülményekre —, Magyarországon ezekben az alapvető anyagokban, ténylegesen folyamatos, biztonságos ellátás volt. A megváltozott nemzetközi gazdasági körülmények miatt e szakma előtt is nagyon összetett és új feladatok állnak. Megnőtt a jelentőségük a hazai ásványoknak, a hazai nyersanyagoknak. Megnőtt ,a jelentősége annak, hogyan, miként tudjuk ezeket korszerű módon, eszközökkel, gazdaságosan kibányászni,, előállítani és a hazai ipar, a feldolgozó ipar, s egyáltalán gazdaságunk rendelkezésére bocsátani. Ezután a hazai ásvány nagyobb jelentőségével, a gazdálkodás feltételeivel foglalkozott. Beszédét a következőkkel folytatta: Külön szeretnék szólni a szocialista brigádmozgalom embert formáló oldaláról. Nemcsak jó szakmunkásokat, kemény bányász embereket nevel ez a mozgalom, hanem egyre több közéleti embert, aki az üzemi kapukon túl is kitekint, akik foglalkoznak iskolásokkal, idősekkel, akik egymást segítik a tanulásban, művelődésben. Büszkék vagyunk arra, hogy pártunk Központi Bizottságában, a Parlamentben a képviselők között, a Hazafias Népfrontban, de az ország valamennyi fórumán megtalálhatók e szakma képviselői. Nagyon fontos, hogy a mozgalom a jövőben is a termelésen, a korszerű bányászkodáson kívül átfogóan segítse a bányász ember kulturális, művelődési érdeklődésének felkeltését és megfelelő kielégítését is. Falucskai Antal, OKGT NKFÜ. Szocialista brigádjainknak kétségkívül kiemelkedő szerepük,van a termelés, a gazdasági feladatok megvalósításában, de nagy jelentőségű a tevékenységük a tanulás, a műveltség, a szakmai képzettség, a kulturális színvonal állandó emelésében is. A közművelődési törvény helyi végrehajtásában jelentősnek és elismerésre méltónak tartjuk az évente megrendezésre kerülő „Olajbányász művelődési napok”-at, amely a munkásművelődés céljainak a legközvetlenebb hordozója. Sikerült szocialista brigád tagjaink többségében azt az igényt felkelteni, hogy különb ember akarjon lenni tegnapi önmagánál. Kiss Mihály, Borsodi Szénbányák Az eltelt idő alatt igen sokat fejlődött, gyarapodott szocialista brigádmozgalmunk és napjainkban már valóban tömegmozgalommá, sőt népmozgalommá fejlődött, mint ahogy azt Kádár János elvtárrs az V. Országot Szocialista Brigádvezetői Tanácskozáson mondotta. Lisztes János, Tatabányai Szénbányák Őszintén el kell mondani, hogy hosszú harcot folytattunk, sokszor önmagunk ellen. Harcoltunk a régi rossz szokások, hagyományok ellen, míg végre elértük, hogy brigádmozgalmuink már nem csupán egy névleges szervezet, hanem egy olyan stabil bázis, amit egyre jobban megtöltünk tartalommal. Papp Ernő, MÉV A Mecseki Ércbányászati Vállalatnál 1958 őszén alakult meg az első szocialista brigád, melynek vezetője Gadó István elvtárs volt, aki most itt ül sorainkban. Mi, az „Április 4.” brigád voltunk az első követői. Akkor még nem gondoltuk, hogy 20 év múlva e vállalat összdolgozóinak 65 százaléka fog részt venni e nemes mozgalomban. Nem árt visszaemlékezni a kezdeti bizonytalanságra: akartunk többet, jobbat tenni, de tapasztalatlanok voltunk. Rege Tamás, Közép-dunántúli Szénbányák Brigádunk, amit vállalt,azt rendszeresen teljesítette, illetve túlteljesítette." E két évtizedben körülbelül 40 frontfejtést fejtettünk le, mintegy 4 millió tonna szén kitermelésével járultunk hozzá népgazdaságunk energiaigényének kielégítéséhez. Természetesen e húsz év alatt csak úgy tudtunk az élvonalban maradni, hogy nemcsak az élőmunka hatékonyságát növeltük, hanem a műszaki fejlesztésben is élen jártunk kezdeményezéseinkkel. Kurucz János, Oroszlányi Szénbányák. A KMP megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére olyan munkaversenyt szerveztünk szénbányánknál amire még nem volt példa. December 5-re vállalatunk befejezte éves tervét és jelenleg a 160 ezer tonnás tárteljmitesein dolgozik. Ezen belül a Mészáros István vezette Komszomol brigád már a párt évfordulójának napjára — november 24-re — annyi szenet adott, mint éves előirányzata. Hauck Ferenc, Dorogi Szénbányákon, a sárisápi bányaüzem 1-es számú ifjúsági szocialista brigád vezetőjeként egy 120 fős frontbrigádot képviselek. Brigádunk jelenleg egy acélbiztosítású omlasztásos frontfejtésben dolgozik az üzem egyetlen tömegtermelő munkahelyén, így nagy felelősség hárul reánk. Dr. Simon Pál, nehézipari miniszter Ismert, hogy az 1979-es év nem elsősorban a mi munkáink romlása miatt lesz olyan nehéz, mint amilyen nehéznek mi most azt feltételezzük, hanem a külső tényezők változása miatt. Ezért különösen a hatékonyság növelésére irányuló tevékenységet szeretném mindannyiuk figyelmébe ajánlani. Itt nemcsak a brigádvezető elvtársak, a brigádtagok, hanem sokkal inkább a külső munkatársak megnyerését kérném, melybe mindenkit beleértek, akinek a legkisebb köze van a termelési tevékenységhez, kezdve az anyagellátástól, az energiaellátástól, raktározástól, vagonbiztosítástól, termék kiszállítástól. A külső munkatársak hatékonyságának növekedése nélkül nem lesz egyenszilárdságú az erőkifejtés. Itt mindenkinek egyszerre kell minden területen jobban és hatékonyabban dolgozni. Ha nem ezt csináljuk, akkor a népgazdaság területén különböző helyeken keletkeznek akadályok, amelyek ezt a folyamatot lefékezik. Ezért a következő gondolatommal a bányászat műszaki embereihez fordulok. Bármilyen területen is tevékenykedjenek, ők úgy tervezzék az új bányákat, a gépeket, magát a termelést, a termék kiszállítását és elosztását, hogy minden mindig rendelkezésre álljon a szénfalnál végzett munkához. Mert ez is beletartozik az egyenszilárdságba és ezt kéri a bányászatban dolgozó műszaki emberektől a bányászok teljes kollektívája, az ipart irányító főhatóság és a kormány is, hogy ezt nagyon következetesen, legjobb tudásuk szerint, a legkisebb lazaság nélkül hajtsák végre. Tavaly márciusban az V. iparági tanácskozáson, ahol felszólaltam, hosszasabban beszéltem a bányászat hosszú távú fejlesztéséről. Nem kívánom az ott elhangzottakat megismételni. De azt azért szeretném elmondani, hogy amennyire korszakváltozást jelentett a bányászatban a 20 évvel ezelőtt kezdődő brigádmozgalom és a bányászati tevékenység gépesítése, a széles körű műszaki fejlesztés, annyira korszakváltozás küszöbén állunk most az új, nagy teljesítményű bányák tervezésével, építésével és közeli üzembe helyezésével. 20 éve is a szocialista brigádok álltak elsőnek az új technika mellé, és ezt kérem ma is, amikor minőségében új, nagy lépés előtt áll a magyar szénbányászat. Kulcsár Sándor, Mátraaljai Szénbányák Két évtizeddel ezelőtt pártunk VII. kongresszusára készülve, a Petőfi-bányai Gépüratmnél 1958. októberében 3 brigád, 45 fővel elhatározta, hogy részt vesz a versenymozgalomban. Köztük volt az általam vezetett 16. tagú villanyszerelő csoport is, amely „Zalka Máté” nevét vette fel. Brigádunk szerződésében — melyet termelési tanácskozáson jelentett be — vállalta, hogy úgy a magánéletben, mint a munkahelyen szocialista módon él és dolgozik. Megfogalmazódott felajánlásunkban a termelékenység növelése, a selejtmentes munkavégzés, a haszonanyag újrafelhasználása és nem utolsósorban a saját hibánkból eredő balesetek kiküszöbölése. Az első év kezdeti nehézségeivel csak két brigád tudott megbirkózni, az egyik a „Zalka Máté” brigád volt. Életünkben ez a megtisztelő cím máig maradandó nyomot hagyott.” Wagner Gyula, OBV. " Mi bányagépgyáriak is egy kicsit bányászoknak érezzük magunkat. Ezért tudunk örülni mun- ■ kasikereiknek. Jó érzéssel tölt el bennünket, hogy az általunk gyártott bányagépekkel valamit besegítettünk elért eredményeikbe. Loy Árpád, a Szocialista Munka Hőse, nyugdíjas Én 73 évemet hoztam el erre a tanácskozásra. Nem tudok sem tornákról, sem más teljesítményekről beszélni. De egyet tudok mondani, hogy a tanítvány túlhaladta a mestert. Kérem, fogadják meg. Lent, ott ahol az eredmények születnek, a föld gyomrában, legyünk egymással emberségesek, mert ez mindennél többet jelent. Suba Pál, OFKFV 20 év nagy idő. Mit kell dolgozni, mit változott az életünk, ilyen évfordulón döbben rá az ember igazából. A bányászszív hajtott bennünket akkor, amibe most is bízhat az ország, a kormány. Mert a nehézséget mi megértjük és akarunk is tenni leküzdéséért, hogy jobbá váljon az életünk. Kreffly Gábor, az ORF elnökhelyettese 1978-ban, a bányászatban sok tragikus halálos baleset volt.. Ilyen magas halálos baleseti számunk 1967 óta nem volt. A halálos balesetek 80 százaléka a föld alatt, 20 százaléka külszínen történt. A legtöbb halálos balesetet sújtólégrobbanás, gázkitörés okozta. Aza meggyőződésem, hogya halálos balesetek növekedése nem törvényszerű a bányászatban, ez megváltoztatható. Ehhez a tárgyi és személyi feltételek egyaránt adottak. A tárgyi feltételekből, a korszerűsödő bányákról, munkahelyekről beszéltek. A személyi feltételek biztosításához a legnagyobb lehetőség a többet és jobbat akaró emberi akarat, többek között itt van ebben a teremben is a bányaipari szocialista brigádvezetők jubileumi tanácskozásán. Az elhangzottakra Lajer László válaszolt. A bányaipar szocialista brigádvezetői jubileumi tanácskozásának felhívása A bányaipar szocialista brigádvezetőinek képviselői jubileumi tanácskozásukon értékelték a szocialista brigádmozgalom húsz év alatt megtett útját, a mozgalom tevékenységénekfejlődését, a bányászatban betöltött szerepét és állást foglaltak a jövő feladatait illetően. A 4840 szocialista brigád 73 ezer tagja képviseletében magunkénak valljuk az MSZMP XI. Kongresszusán megfogalmazott célkitűzéseket, a fejlett szocialista társadalom építésének programját, az V. ötéves terv politikai, gazdasági, társadalmi céljait, amelyek, megvalósítását legfontosabb feladatunknak tekintjük. A tanácskozás résztvevői megelégedéssel veszik tudomásul, hogy a szocialista brigádvezetők 1977-ben tartott V. országos tanácskozásán szóvá tett problémák megoldásában, a célkitűzések megvalósításában számottevő az előrehaladás: — Tovább növekedett a bányászmunka becsülete, rangja; — Az üzemi demokrácia fórumai fejlődtek, köztük fontos szerepet és tartalmat kapott a szocialista brigádvezetők tanácskozása; — Fejlődött a szocialista munkaverseny-mozgalom irányítása, szervezése, feltételeinek biztosítása, erkölcsi és anyagi ösztönzése; — Bányászaink körében fejlődött a munkahely, a vállalat, az egész társadalom iránti felelősségérzet; — Sokrétűbbé és konkrétabbá váltak a brigádok vállalásai, fejlődött az eredmények értékelése, a hatékonyabb munka súlya; — A nélkülözhetetlen bányászutánpótlás érdekében a szocialista brigádok eredményesen foglalkoztak a fiatalok megnyerésével, a szakma megszerettetésével; — Sokszínűbb és eredményesebb a szocialista brigádtagok törekvése politikai, szakmai és általános műveltségük fejlesztésére; — Fejlődött a brigádtagok politikai és közéleti tevékenysége, példamutató magatartása, a brigádokon belüli és a brigádok közötti kapcsolat és segítőkészség; — Nagy elismerés és jóleső érzés, hogy a bányászatban dolgozó brigádok közül egy brigád a Munka Vörös Zászló Érdemrend, hét brigád a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja kitüntetést kapta meg. Tizenkét brigád a Kongresszusi Oklevél tulajdonosa, harminckettő érdemelte ki a Szalonna Kiváló Brigádja megtisztelő címet és egyénileg kiemelkedő brigádvezetői munkájukért négyen kapták meg a Magyar Népköztársaság legmagasabb kitüntetését, a Szocialista Munka Hőse címet. A bányaipar szocialista brigádvezetőinek tanácskozása megismerve a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ez év december 6-i határozatát, a népgazdaság helyzetének értékelését, a jövő feladatait, magáévá teszi azokat a célkitűzéseket, amelyek a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását célozzák. Egyetért azokkal a központi intézkedésekkel, amelyek a gazdálkodás hatékonyságának fokozását, a hűtés belgazdasági tényezők javítását, az életszínvonal megszilárdítását és további növekedése feltételeinek megteremtését szolgálják. A tanácskozás felhívja a bányaipar szocialista címért küzdő kollektíváit, általuk a vállalatok, üzemek valamennyi dolgozóján hogy 1979-ben töretlenül folytassák a szocialista munkaversenyt, kezdeményezéseikkel, vállalásaikkal és azok maradéktalan teljesítésével járuljanak hozzá a fenti célkitűzések valóraváltásához. 1979-ben jelentős történelmi évfordulót ünneplünk. Március 21-én lesz 60 éve a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának. Legméltóbb megemlékezés, ha az éves szocialista munkaverseny ennek jegyében folyik, ha minden eddiginél nagyobb eredmények születnek. Az V. ötéves terv teljesítése, népünk jóléte érdekében mindenki — a bányászat hagyományaihoz hűen — a maga területén teljes erejével munkálkodjék. A szocialista munkabrigádok hatékonyan segítsék a tervek teljesítését, energiahordozókban (szén, kőolaj, földgáz) a fogyasztók terven felüli igényeinek kielégítését. A mennyiségen kívül mindenütt fordítsanak nagy gondot a minőségre és a választékra. A kollektívák önként vállalt kötelezettségei irányuljanak a mennyiségi feladatok teljesítése mellett a hatékonyság, a gazdaságosság, a jövedelmezőség növelésére. Törekedjenek a termelékenység emelésére, kezdeményezzék a helyi lehetőségek, munkahelyi tartalékok jobb kihasználását, segítsék a beruházások időben és a tervezett költségen belüli megvalósítását. Figyelmesebben, biztonságosabban, fegyelmezettebben végezzék munkájukat. A tudomány és technika vívmányait hatékonyabban alkalmazzák. A szocialista brigádok napi tevékenységük során az állóeszközökkel, gépekkel, anyagokkal, munkaerővel és idővel gazdálkodjanak jobban. A szocialista brigádok mutassanak példát a termelésben, a tanulásban, a közösségi életben. Legyenek a dolgozó tömegek olyan vezető kollektívái, amelyek úttörő, mozgósító, nevelő, kezdeményező szerepet töltenek be az üzem, a vállalat életében. Emeljék az önmaguk és társaik iránti követelményeket. A tanácskozás felhívja a bányászati vállalatok, üzemek, intézmények műszaki-gazdasági vezetőit, szakszervezeti és KISZ szerveit, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzelsegítsék és támogassák a szocialista brigádmozgalom további fejlődését, magasabb színvonalra való emelését. Irányítsák a vállalat legfontosabb, feladatainak megoldására a brigádok kezdeményezéseit, munkamozgalmait. A versenycélok és feladatok legyenek személyre szabottak, konkrétak, reálisak, értékelhetők. Rendszeresen gondoskodjanak az élenjáró szocialista brigádok erkölcsi, anyagi elismeréséről, népszerűsítéséről. Bányászatunkban kibontakozó komplex brigádoknak adjanak nagyobb ösztönzést mindazokon a területeken, ahol a bonyolultabb feladatok megoldása indokolttá, teszi és igényli a munkások és a műszaki-gazdasági szakemberek szoros együttműködését. A jubileumi tanácskozás résztvevői bizonyosak abban, hogy a bányaipar valamennyi szocialista munkabrigádja magáévá teszi a felhívásban foglaltakat és cselekvően részt vesz a mozgalom továbbfejlesztésében, ezáltal hozzájárul egész társadalmunk előrehaladásához. Budapest, 1978. december 16.