Bányamunkás, 1979 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-01 / 1. szám

Vita a beszámoló felett: Megnőtt a hazai nyersanyagok jelentősége Becker János, Mecsek Szénbá­nyák A brigádmozgalom a szocialista munkaverseny keretein belül tár­sadalmilag a legjelentősebb, leg­tömegesebb, legnépszerűbb ver­senyforma. Az elmúlt húsz év — országosan és üzemünkben is — bizonyítja, hogy dolgozóink a szo­cialista brigádmozgalomban talál-­ ták meg azt a versenyformát, amely számukra érthető, vonzó, ösztönző és alkalmas alkotó ked­vük, sokirányú törekvésük érvé­nyesítéséhez. Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára Mindenekelőtt engedjék meg, hogy a tanácskozás valamennyi résztvevőjét az MSZMP Központi Bizottsága nevében tisztelettel kö­szön­tsem. Azt hiszem, nemcsak a szakma­beliek, hanem e szakma munká­ját figyelemmel kísérők számára is jelentős esemény a 20. évfor­duló. Kiemelkedő alkalom arra, hogy egy pillantást, néhány gon­dolatot, a szakma munkájára, tör­ténelmére, múltjára, jelenére és jövőjére összpontosítsunk. Ezt kö­vetően Havasi elvtárs tisztelettel emlékezett a széncsaták hőseire, majd hangsúlyozta: Azt hiszem, eredményül köny­velhetjük el, amikor arról olva­sunk, hogy az utolsó 20 évben ha­zánkban sem energiahiány, sem más alapanyaghiány nem volt. Ilyenkor azokra az emberekre kell gondolnunk, akiknek nagy részük volt abban, hogy — tekin­tet nélkül a megváltozott világ­­gazdasági körülményekre —, Ma­gyarországon ezekben az alapve­tő anyagokban, ténylegesen folya­matos, biztonságos ellátás volt. A megváltozott nemzetközi gaz­dasági körülmények miatt e szak­ma előtt is nagyon összetett és új feladatok állnak. Megnőtt a jelen­tőségük a hazai ásványoknak, a hazai nyersanyagoknak. Megnőtt ,a­ jelentősége annak, hogyan,­ mi­ként tudjuk ezeket korszerű mó­don, eszközökkel­, gazdaságosan kibányászni,, előállítani és a hazai ipar, a feldolgozó ipar, s egyál­talán gazdaságunk rendelkezésére bocsátani. Ezután a hazai ásvány nagyobb jelentőségével, a gazdál­kodás feltételeivel foglalkozott. Beszédét a következőkkel folytat­ta: Külön szeretnék szólni a szo­cialista brigádmozgalom embert formáló oldaláról. Nemcsak jó szakmunkásokat, kemény bányász embereket nevel ez a moz­galom, hanem egyre több közéleti em­bert, a­ki az üzemi kapukon túl is kitekint, akik foglalkoznak isko­lásokkal, idősekkel, akik egymást segítik a tanulásban, művelődés­ben. Büszkék vagyunk arra, hogy pártunk Központi Bizottságában, a Parlamentben a képviselők kö­zött, a Hazafias Népfrontban, de az ország valamennyi fórumán megtalálhatók e szakma képvi­selői. Nagyon fontos, hogy a mozga­lom a jövőben is a termelésen, a korszerű bányászkodáson kívül át­fogóan segítse a bányász ember kulturális, művelődési érdeklődé­sének felkeltését és megfelelő ki­elégítését is. Falucskai Antal, OKGT NKFÜ. Szocialista brigádjainknak két­ségkívül kiemelkedő szerepük,van a termelés, a gazdasági feladatok megvalósításában, de nagy jelen­tőségű a tevékenységük a tanulás, a műveltség, a szakmai képzett­ség, a kulturális színvonal állan­dó emelésében is. A közművelő­dési törvény helyi végrehajtásá­ban jelentősnek és elismerésre méltónak tartjuk az évente meg­rendezésre kerülő „Olajbányász művelődési napok”-at, amely a munkásművelődés céljainak a legközvetlenebb hordozója. Sike­rült szocialista­ brigád tagjaink többségében azt az igényt felkel­teni, hogy különb ember akarjon lenni tegnapi önmagánál. Kiss Mihály, Borsodi Szénbá­nyák Az eltelt idő alatt igen sokat fejlődött, gyarapodott szocialista brigádmozgalmunk és napjaink­ban már valóban tömegmozga­­­­lommá, sőt népmozg­alommá fej­lődött, mint ahogy azt Kádár Já­nos elvtárrs az V. Országot Szocia­lista Brigádvezetői Tanácskozáson mondotta. Lisztes János, Tatabányai Szén­bányák Őszintén el kell mondani, hogy hosszú harcot folytattunk, sokszor önmagunk ellen. Harcoltunk a ré­gi rossz szokások, hagyományok ellen, míg végre elértük, hogy brigádmozgal­muink már nem csu­pán egy névleges szervezet, ha­nem egy olyan stabil bázis, amit egyre jobban megtöltünk tarta­lommal. Papp Ernő, MÉV A Mecseki Ércbányászati Vál­lalatnál 1958 őszén alakult meg az első szocialista brigád, mely­nek vezetője Gadó István elvtárs volt, aki most itt ül sorainkban. Mi, az „Április 4.” brigád voltunk az első követői. Akkor még nem gondoltuk, hogy 20 év múlva e vállalat összdolgozóinak 65 száza­léka fog részt venni e nemes mozgalomban. Nem árt visszaem­lékezni a kezdeti bizonytalanság­ra: akartunk többet, jobbat ten­ni, de tapasztalatlanok voltunk. Rege Tamás, Közép-dunántúli Szénbányák Brigádunk, amit vállalt,­­azt rendszeresen teljesítette, illetve túlteljesítette." E két évtizedben körülbelül 40 frontfejtést fejtet­tünk le, mintegy 4 millió tonna szén kitermelésével járultunk hozzá népgazdaságunk energia­­igényének kielégítéséhez. Termé­szetesen e húsz év alatt csak úgy tudtunk az élvonalban maradni, hogy nemcsak az élőmunka haté­konyságát növeltük, hanem a mű­szaki fejlesztésben is élen jár­tunk kezdeményezéseinkkel. Kurucz János, Oroszlányi Szén­bányák. A KMP megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére olyan munkaversenyt szerveztünk szén­bányánknál amire még nem volt példa. December 5-re vállalatunk befejezte éves tervét és jelenleg a 160 ezer tonnás tártelj­mitesein dolgozik. Ezen belül a Mészáros István vezette Komszomol brigád már a párt évfordulójának nap­jára — november 24-re — annyi szenet adott, mint éves előirány­zata. Hauck Ferenc, Dorogi Szénbá­nyák­on, a sárisápi bányaüzem 1-es számú ifjúsági szocialista brigád vezetőjeként egy 120 fős frontbri­­gádot képviselek. Brigádunk je­lenleg egy acélbiztosítású omlasz­­tásos frontfejtésben dolgozik az üzem egyetlen tömegtermelő munkahelyén, így nagy felelősség hárul reánk. Dr. Simon Pál, nehézipari mi­niszter Ismert, hogy az 1979-es év nem elsősorban a mi munkáink rom­lása miatt lesz olyan nehéz, mint amilyen nehéznek mi most azt feltételezzük, hanem a külső té­nyezők változása miatt. Ezért kü­lönösen a hatékonyság növelésé­re irányuló tevékenységet szeret­ném mindannyiuk figyelmébe ajánlani. Itt nemcsak a brigád­vezető elvtársak, a brigádtagok, hanem sokkal inkább a külső munkatársak megnyerését kér­ném,­ melybe mindenkit beleér­tek, akinek a legkisebb köze van a termelési tevékenységhez, kezd­ve az anyagellátástól, az energia­­ellátástól, raktározástól, vagon­biztosítástól, termék kiszállítástól. A külső munkatársak hatékony­ságának növekedése nélkül nem lesz egyenszilárdságú az erőkifej­tés. Itt mindenkinek egyszerre kell minden területen jobban és hatékonyabban dolgozni. Ha nem ezt csináljuk, akkor a népgazdaság területén különböző helyeken ke­letkeznek akadályok, amelyek ezt a folyamatot lefékezik. Ezért a következő gondolatommal a bá­nyászat műszaki embereihez for­dulok. Bármilyen területen is te­vékenykedjenek, ők úgy tervez­zék az új bányákat, a gépeket, magát a termelést, a termék ki­szállítását és elosztását, hogy minden mindig rendelkezésre áll­jon a szénfalnál végzett munká­hoz. Mert ez is beletartozik az egyenszilárdságba és ezt kéri a bányászatban dolgozó műszaki emberektől a bányászok teljes kollektívája, az ipart irányító fő­hatóság és a kormány is, hogy ezt nagyon következetesen, leg­jobb tudásuk szerint, a legkisebb lazaság nélkül hajtsák végre. Tavaly márciusban az V. ipar­ági tanácskozáson, ahol felszólal­tam, hosszasabban beszéltem a bányászat hosszú távú fejleszté­séről. Nem kívánom az ott el­hangzottakat megismételni. De azt azért szeretném elmondani, hogy amennyire korszakváltozást jelen­tett a bányászatban a 20 évvel ezelőtt kezdődő brigádmozgalom és a bányászati tevékenység gé­pesítése, a széles körű műszaki fejlesztés, annyira korszakválto­­zás küszöbén állunk most az új, nagy teljesítményű bányák terve­zésével, építésével és közeli üzembe helyezésével. 20 éve is a szocialista brigádok álltak első­nek az új technika mellé, és ezt kérem ma is, amikor minőségé­ben új, nagy lépés előtt áll a magyar szénbányászat. Kulcsár Sándor, Mátraaljai Szénbányák Két­ évtizeddel ezelőtt pártunk VII. kongresszusára készülve, a Petőfi-bányai Gépüratmnél 1958. októberében 3 brigád, 45 fővel elhatározta, hogy részt vesz a ver­­senymozgalomban. Köztük volt az általam vezetett 16. tagú villany­szerelő csoport is, amely „Zal­ka Máté” nevét vette fel. Brigádunk szerződésében — melyet termelési tanácskozáson jelentett be — vállalta, hogy úgy a magánéletben, mint a munka­helyen szocialista módon él és dolgozik. Megfogalmazódott fel­ajánlásunkban a termelékenység növelése, a selejtmentes munka­végzés, a haszonanyag újra­fel­használása és nem utolsósorban a saját hibánkból eredő balesetek kiküszöbölése. Az első év kezde­ti nehézségei­vel csak két brigád tudott megbirkózni, az egyik a „Zalka Máté” brigád volt. Éle­tünkben ez a megtisztelő cím máig maradandó nyomot hagyott.” Wagner Gyula, OBV. " Mi bányagépgyáriak is egy ki­csit bányászoknak érezzük ma­gunkat. Ezért tudunk örülni mun- ■ kasikereiknek. Jó érzéssel tölt el bennünket, hogy az általunk gyártott bányagépekkel valamit besegítettünk elért eredményeik­be. Loy Árpád, a Szocialista Mun­ka Hőse, nyugdíjas Én 73 évemet hoztam el erre a tanácskozásra. Nem tudok sem tornákról, sem más teljesítmé­nyekről beszélni. De egyet tudok­­ mondani, hogy a tanítvány túl­haladta a mestert. Kérem, fogad­ják meg. Lent, ott ahol az ered­mények születnek, a föld gyom­rában, legyünk egymással ember­ségesek, mert ez mindennél töb­bet jelent. Suba Pál, OFKFV 20 év nagy idő. Mit kell dol­gozni, mit változott az életünk, ilyen évfordulón döbben rá az ember igazából. A bányászszív hajtott bennün­ket akkor, amibe most is­ bízhat az ország, a kormány. Mert a ne­hézséget mi megértjük és akarunk is tenni leküzdéséért, hogy job­bá váljon az életünk. Kreffly Gábor, az ORF elnök­helyettese 1978-ban, a bányászatban sok tragikus halálos baleset volt.. Ilyen magas halálos baleseti szá­munk 1967 óta nem volt. A halá­los balesetek 80 százaléka a föld alatt, 20 százaléka külszínen tör­tént. A legtöbb halálos balesetet sújtólégrobbanás, gázkitörés okoz­ta. Az­­a meggyőződésem, hogy­­a halálos balesetek növekedése nem törvényszerű a bányászatban, ez megváltoztatható. Ehhez a tárgyi és személyi feltételek egyaránt adottak. A tárgyi feltételekből, a korszerűsödő bányákról, munka­helyekről beszéltek. A személyi feltételek biztosításához a­ legna­gyobb lehetőség a többet és job­bat akaró emberi akarat, többek között itt van ebben a teremben is a bányaipari szocialista brigád­­­vezetők jubileumi tanácskozásán. A­z elhangzottakra Lajer László válaszolt. A bányaipar szocialista brigádvezetői jubileumi tanácskozásának felhívása A bányaipar szocialista brigádvezetőinek képviselői jubi­leumi tanácskozásukon értékelték a szocialista brigádmozga­lom húsz év alatt megtett útját, a mozgalom tevékenységének­­fejlődését, a bányászatban betöltött szerepét és állást foglal­tak a jövő feladatait illetően. A 4840 szocialista brigád 73 ezer tagja képviseletében ma­gunkénak valljuk az MSZMP XI. Kongresszusán megfogalma­zott célkitűzéseket, a fejlett szocialista társadalom építésének programját, az V. ötéves terv politikai, gazdasági, társadal­mi céljait, amelyek, megvalósítását legfontosabb feladatunk­nak tekintjük. A tanácskozás résztvevői megelégedéssel veszik tudomásul, hogy a szocialista brigádvezetők 1977-ben tartott V. országos tanácskozásán szóvá tett problémák megoldásában, a célkitű­zések megvalósításában számottevő az előrehaladás: — Tovább növekedett a bányászmunka becsülete, rangja; — Az üzemi demokrácia fórumai fejlődtek, köztük fontos szerepet és tartalmat kapott a szocialista brigádvezetők ta­nácskozása; — Fejlődött a szocialista munkaverseny-mozgalom irányí­tása, szervezése, feltételeinek biztosítása, erkölcsi és anyagi ösztönzése; — Bányászaink körében fejlődött a munkahely, a vállalat, az egész társadalom iránti felelősségérzet; — Sokrétűbbé és konkrétabbá váltak a brigádok vállalásai, fejlődött az eredmények értékelése, a hatékonyabb munka sú­lya; — A nélkülözhetetlen bányászutánpótlás érdekében a szo­cialista brigádok eredményesen foglalkoztak a fiatalok meg­nyerésével, a szakma megszerettetésével; — Sokszínűbb és eredményesebb a szocialista brigádtagok törekvése politikai, szakmai és általános műveltségük fejlesz­tésére; — Fejlődött a brigádtagok politikai és közéleti tevékenysé­ge, példamutató magatartása, a brigádokon belüli és a brigá­dok közötti kapcsolat és segítőkészség; — Nagy elismerés és jóleső érzés, hogy a bányászatban dol­gozó brigádok közül egy brigád a Munka Vörös Zászló Ér­demrend, hét brigád a Magyar Népköztársaság Kiváló Bri­gádja kitüntetést kapta meg. Tizenkét brigád a Kongresszusi Oklevél tulajdonosa, harminckettő érdemelte ki a Szalonna Ki­váló Brigádja megtisztelő címet és egyénileg kiemelkedő bri­gádvezetői munkájukért négyen kapták meg a Magyar Nép­­köztársaság legmagasabb kitüntetését, a Szocialista Munka Hőse címet. A bányaipar szocialista brigádvezetőinek tanácskozása meg­ismerve a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának ez év december 6-i határozatát, a népgazdaság helyze­tének értékelését, a jövő feladatait, magáévá teszi azokat a célkitűzéseket, amelyek a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását célozzák. Egyetért azokkal a központi intézkedések­kel, amelyek a gazdálkodás hatékonyságának fokozását, a hűt­és belgazdasági tényezők javítását, az életszínvonal megszi­lárdítását és további növekedése feltételeinek megteremtését szolgálják. A tanácskozás felhívja a bányaipar szocialista címért küz­dő kollektíváit, általuk a vállalatok, üzemek valamennyi dol­gozóján hogy 1979-ben töretlenül folytassák a szocialista mun­kaversenyt, kezdeményezéseikkel, vállalásaikkal és azok ma­radéktalan teljesítésével járuljanak hozzá a fenti célkitűzé­sek valóraváltásához. 1979-ben jelentős történelmi évfordulót ünneplünk. Már­cius 21-én lesz 60 éve a Magyar Tanácsköztársaság megala­kulásának. Legméltóbb m­egemlékezés, ha az éves szocialis­ta munkaverseny ennek jegyében folyik, ha minden eddigi­nél nagyobb eredmények születnek. Az V. ötéves terv teljesítése, népünk jóléte érdekében min­denki — a bányászat hagyományaihoz hűen — a maga terü­letén teljes erejével munkálkodjék. A szocialista munkabrigádok hatékonyan segítsék a tervek teljesítését, energiahordozókban (szén, kőolaj, földgáz) a fo­gyasztók terven felüli igényeinek kielégítését. A mennyiségen kívül mindenütt fordítsanak nagy gondot a minőségre és a választékra. A kollektívák önként vállalt kötelezettségei irányuljanak a mennyiségi feladatok teljesítése mellett a hatékonyság, a gaz­daságosság, a jövedelmezőség növelésére. Törekedjenek a ter­melékenység emelésére, kezdeményezzék a helyi lehetőségek, munkahelyi tartalékok jobb kihasználását, segítsék a beruhá­zások időben és a tervezett költségen belüli megvalósítását. Figyelmesebben, biztonságosabban, fegyelmezettebben végez­zék munkájukat. A tudomány­ és technika vívmányait hatékonyabban alkal­mazzák. A szocialista brigádok napi tevékenységük során az állóeszközökkel, gépekkel, anyagokkal, munkaerővel és idő­vel gazdálkodjanak jobban. A szocialista brigádok mutassanak példát a termelésben, a tanulásban, a közösségi életben. Legyenek a dolgozó töme­gek olyan vezető kollektívái, amelyek úttörő, mozgósító, ne­velő, kezdeményező szerepet töltenek be az üzem, a vállalat életében. Emeljék az önmaguk és társaik iránti követelmé­nyeket. A tanácskozás felhívja a bányászati vállalatok, üzemek, in­tézmények műszaki-gazdasági vezetőit, szakszervezeti és KISZ szerveit, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel­­segítsék és támogassák a szocialista brigádmozgalom további fejlődé­sét, magasabb színvonalra való emelését. Irányítsák a válla­lat legfontosabb, feladatainak megoldására a brigádok kezde­ményezéseit, munkamozgalmait. A versenycélok és feladatok legyenek személyre szabottak, konkrétak, reálisak, értékelhe­tők. Rendszeresen gondoskodjanak az élenjáró szocialista bri­gádok erkölcsi, anyagi elismeréséről, népszerűsítéséről. Bá­nyászatunkban kibontakozó komplex brigádoknak adjanak nagyobb ösztönzést mindazokon a területeken, ahol a bonyo­lultabb feladatok megoldása indokolttá, teszi és igényli a mun­kások és a műszaki-gazdasági szakemberek szoros együttmű­ködését. A jubileumi tanácskozás résztvevői bizonyosak abban, hogy a­ bányaipar valamennyi szocialista munkabrigádja magáévá teszi a felhívásban foglaltakat és cselekvően részt vesz a moz­galom továbbfejlesztésében, ezáltal hozzájárul egész társa­dalmunk előrehaladásához. Budapest, 1978. december 16.

Next