Búvár, 1938 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1938-10-01 / 10. szám
BLASKOVICS LÁSZLÓ Az ember alkotásaiban maga írja meg önmagát ... Az utókor csak mér és értékel. Mi is, immáron utókor, érzékeltetni próbáljuk a magyar szemészeti operáló tudomány legnagyobb mesterének munkásságát, áldásos életének gyümölcseit. Blaskovics László életének külső körülményei néhány évszám körül csoportosulnak. 1869 szeptember 19-én született Rózsahegyen. A középiskolát és az egyetemet Budapesten végezte. Huszonöt éves korában már a szemklinika tanársegéde. Még nincs harminc esztendős, amikor első szemészeti műtéttana megjelenik. 1905-ben a budapesti egyetem magántanárává képesíti s ugyanebben az évben a magyar trachomaügy miniszteri megbizottja. 1907-ben az Állami Szemkórház igazgató-főorvosává nevezik ki, 1912-ben pedig megkapja az egyetemi rendkívüli tanár címét. A világháborúban az egyik budapesti hadikórház szemészfőorvosa, kiváló működését két kitüntetés tanúsítja. 1922-ben a debreceni egyetem szemklinikáján helyettes tanár. 1928-ban Pázmány Péter egyetemének második számú szemészeti tanszékét veszi át, majd 1936-ban az első számú szemészeti klinika megszűnésével az egyetlen budapesti szemészeti klinika igazgatója lesz és ott működik 1938 szeptember 26-án bekövetkezett haláláig. Íme, mindössze néhány állomás életének hosszú útján, de mennyi s mekkora alkotás övezi munkásságát! Legnagyobb részük szemkórházi működésének idejére esik. Sokat foglalkozott a trachomás szemhéji bonyodalmakkal és eközben támadtak szebbnél szebb és örökbecsű műtéti gondolatai. Itt született meg a 'szemhéjcsüngés {ptosis) ellen használatos műtétje s ma is ez az egyetlen, legjobb és legtökéletesebb eljárás e baj megszüntetésére. A világirodalom egyre jobban méltányolja ezt a szellemes műtétet, egyre több sikerrel bizonyítja nagyszerűségét. Forradásos szemhéjbefordulás megszüntetésére teremtette meg a pillaváz-megfordítás (inversio tarsi) műtétjét. Petyhüdéses szemhéjkifordulást megszüntető műtétjét a szem külső és belső végén végezhetjük, eme helyek bonctani viszonyait tekintetbe vevő módosítással. Öregkori szemhéjbefordulás ellen való műtétje e baj keletkezését magyarázó elmélete alapján készült. A nevét viseli egy könnytömlő kiirtási műtét. Különösen kedvelte Blaskovics professzor a plasztikai műtéteket. Alsó szemhéjat pótló íves műtétjét pillaváz-átültetéssel tökéletesítette, a felső szemhéj pótlására pedig két igen szellemes megoldással is gyarapította műtéti eljárásainkat. A kidülledés vagy az arcidegbénulás miatt tátongó szemrés következtében a szemet érhető bajokon a szemhéjat emelő izmon végzett inmetszéssel (levator tenotomia) igyekezett segíteni. Ez a műtét különösen a nagyfokú Basedonosexophthalmus egyetlen segítsége. Persze, jóformán minden műtétjének meg volt sajátságos egyéni jellege s szellemessége. Igen élénken foglalkoztatta a szürkehályog kérdése. A hályogot egészen eredeti módon új nevekkel nevezte el és a szerint osztályozta, hogy alkalmas-e tokos eltávolításra. Híve volt annak az álláspontnak, hogy akkor operáljuk a szürkehályogot, amikor a beteg látászavarok miatt nem igen tudja foglalkozását folytatni, amidőn valóban nyer is vele. Mekkora áldás és milyen emelkedett szociális felfogás! A szürke-