Cipőszemle, 1937 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1937-06-05 / 11. szám
2 1937 június 5 // cipőgyárig Boldogabb időkben, gyermekkoromban, amikor nagy áhítattal csak olvastam az életrajzokat, de nem írtam őket, találkoztam olyan leírással, amely így kezdődött: „Apját leütötte a hajókötél, anyja mosónő volt ..Az író minden bizonnyal így akarta érzékeltetni az olvasóval, hogy hőse milyen alacsony sorból verekedte fel magát a magas pozícióba, önkéntelenül ez a távoli kép tárul elém, amikor Moskovits Farkas életrajzának megírásához kezdek. Bizony, egész alul kezdte. Egész szegény szülők gyermeke volt, akinek igen kevés kilátása volt arra, hogy kiemelkedjék, kiváljék abból a sorból, ahova születése révén tartozott és ne sorstársai elproletárosodott életét robotolja végig. Vagyon, iskolai képzettség vagy rokoni támogatás ismeretlen tényezők voltak a fiatal bőrös, inas pályájának kezdetén. — 1870-ben született Nagyváradon és 12 évvel később már inas Kohn Dávid bőrösboltjában. Fizetése egy évre 5 pengőforint. Elszegődésekor édesapja előlegképen felveszi 3 évi fizetését, 15 forintot egy összegben. Felszabadul, segédeskedik és 18 éves korában önként sor alá áll. Túl akar lenni katonai kötelezettségén. A tüzérekhez ikerül, jelentkezik, hogy szolgálati idejét Sarajevóban kívánja abszolválni, mert ez azt jelentette akkor, hogy 4 év helyett csak 3 évet kell szolgálni és alkalom kínálkozik egy kis világot látni; németül tanulni. A katonai karrier a Zugsführerségnél nyer befejezést és a kiszolgált tüzér hazajön Váradra 21 éves korában, belép Guttmann Albert bőrkereskedésébe. Két évi segédeskedés után, 23 éves korában, megnősül és önállósítja magát. Természetesen bőrüzletet nyit az elképzelhető legkisebb keretek között és versenytársa lesz volt főnökeinek, évtizedes patrícius gazdag cégeknek. Sikeres kísérlet az elkallódott munkások közös műhely szervezetére. Vállalkozási kedve nem áll meg egy bérkiskereskedés kereteinél, rövidesen meglátja, hogy a piacon rengeteg suszter dolgozik éhbérért, nyomortanyákon, szervezetlenül. Helyiséget bérel, összefogja a munkások egy kisebb tömegét közös munkahelyre tereli őket, beszervezi a munkát, az eddiginél jobb béreket fizet, jobb piacot keres és teremt az elkészült cipőknek és csizmáknak. Megszerzi vevőnek a resicai és aninai szabadalmazott vasúttársaságokat, az Általános Kőszénbányát, a Salgót. Szerződéses szállítója lesz csendőrségnek és rendőrségnek, sok ipari vállalatnak. Csakhamar 600 munkást lát el munkával és a munkás szívesen dolgozik neki, mert, míg eddig silány kosztért és 3 forint havi fizetésért hajnali 3-tól este 10-ig kellett dolgoznia, most higiénikusabb munkahelyen és munkaviszonyok mellett csak napi 10 órát dolgozik az eddiginél jobb bérért. Nagyvárad kontra Temesvár. A tömegtermelővé és vállalkozóvá előlépett ambiciózus fiatalember utazgatni kezd és Németországban látja, hogy a cipőket racionálisabb géppel, miint kézzel gyártani. Nem sokat tétovázik, kapcsolatot keres az egyesült amerikai cipőgépgyárakkal (mai O. V. S. G.) és behozza Magyarországra az első széria cipőgyári gépet, amellyel Mackay és Goodyeard cipőket lehet gyártani. 1895-ben komoly cipőgyáros. Nagyobb helyiséget bérel, felállítja a gépeket és megindul az első komoly, mechanikai cipőgyár, Moskovits Farkas és tsa, anatómiai cipő- és csizmagyár, Nagyvárad cég alatt. A termelés nagyobb dimenziókat ölt és az erős munkában eltöltött egynéhány esztendő meghozza gyümölcsét, a vállalkozó tőkében erősödik. Tervbe veszi egy méretekben eddig nem létezett nagy cipőgyár létesítését és e célból kapcsolatot talál lovag Fest Lajoson keresztül Temesvár városával. Megállapodnak a várossal, hogy az új cipőgyárat Temesvárott építik fel, a város szubvencionálja a vállalatot 50.000 koronával és adókedvezményekkel. A terv kitudódik és Nagyvárad városa versenyre kel Temesvárral; nem engedi el Moskovitsot a városból, felajánlja mindazokat a kedvezményeket, amelyeket Temesvár nyújt, ezenfelül pedig átadja neki 150.000 koronáért azt az ingatlant, amelynek forgalmi értéke 250.000 korona. Moskovits Nagyvárad mellett írta: Tibor Andordönt. Az általa Temesváron elhintett gondolat azonban kikel s létrehozza a Turul cipőgyárat. Az történik ugyanis, hogyha már Nagyváradnak van cipőgyára, legyen Temesvárnak is és lovag Fest lehozza Temesvárra Frankit, a mödlcingi cipőgyárost, aki megkapja mindazokat a kedvezményeket, amelyeket a város Moskovitsnak akart adni, így aztán megépül Temesvárott a Turul cipőgyár évi 50 000 korona szubvenció mellett. A 10 évre szóló szubvenciót merő véletlenségből előre kifizetik egy összegben. Országos botrány lesz az ügyből. Interpelláció a Házban: a kereskedelmi miniszter kijelenti, hogy nem tud az ügyről, a végén kiderül, hogy az aktát mégis a kereskedelmi miniszter írta alá, aki azért feledkezett meg erről a csekélységről, mert államtitkára az aktát egy banketten nyújtotta oda parafálásra. 1905-ben felépíti 5 emeletes cipőgyárát Nagyváradon, a Kossuth Lajos utcában. A gépeket Amerikából hozatja, ugyancsak Amerikából hozatja a monteuröket és mestereket is. A gyár kapacitása napi 1500 pár, a valóságos termelési mennyiség évi 300.000 pár. Hogy ezekről a méretekről megfelelő képet nyerhessünk, viszonyítatanunk kell és ha megállapítjuk, hogy ma, 30 évvel később, még mindig nincsen Magyarországon mechanikai cipőgyár,amely ezt a termelési menynyiséget gyártaná, csak akkor látjuk, hogy teljesítménye nem mindennapi, hanem úttörő munka volt. A reklám ereje: „Megelőzött Moskovits“. Évtizedekkel előzte meg korát, de nemcsak azzal, hogy első volt egy nagy mechanikai cipőgyár megteremtésében, hanem első volt még sok minden egyébben is, szakmájának keretein túl is. A reklám jelentőségét úgyszólván elsőnek értékelte az egész országban, és valóságos iskolát állított fel. Akkoriban lázban égett a világ éstombolva ünnepelték Cookot, az északi sark felfedezőjét. Megjelentek az országban Moskovitts Farkas ötletes reklámplakátjai: egy hatalmas földgömb, amelynek északi sarkot jelző pontján előbukkan Cook és meglepetten kiáltja: „Megelőzött Moskovits Farkas anatómiai cipőgyára“. Ez a plakát olyan maradandó sikert aratott, hogy jelmondata még ma is szállóige. Emberek, akik akkor még nem is éltek, ha valamiről lekésnek, még ma is mondják: „Megelőzött Moskovits“. Wolfner Gyula és Tsa CIPŐGYÁR BUDAPEST — ÚJPEST millió, majd 3 millió korona lett. A vállalkozásokba befektetett saját tőke 1,000.000 korona volt, további 1,000.000 korona részvény-szindikátus tulajdonát képezte, a többit pedig a Bihar megyei Takarékpénztár jegyezte. Íri*~ összeomlás Biharban. A békeévek konjunktúráját megállította az 1912-es esztendő háborús készülődése. Az országban próbamozgósítást rendeltek el. A bankok megijedtek, megvonták a hiteleket. A megváltozott hitelviszonyok megrendítették a Biharmegyei takarékpénztárt és azmmobilizálódott bank szanálásra szorult, gyámság alá került. A Kereskedelmi Bank, a Hitelbank végezték a takarékpénztár ügyeinek rendezését oly módon, hogy eloperálták róla iparvállalatait. Mindent pénzzé akartak tenni, hogy a bank kötelezettségeinek megfelelhessen. Moskovits Farkas elkövette azt a hibát, hogy saját tulajdonát képező részvényeit lombardíroztatta a Bihar megyeinél, hogy a vállalat nagyobb pénzügyi szükségletét kielégíthesse. Ez volt a veszte. A hitelfelmondás rövidre szabott ideje ideje alatt nem tudta lombardírozott részvényeit visszaváltani és a bankóik által összehívott közgyűlésen kimondták a gyár eladását és Moskovits Farkast saját részvényeivel szavazták le. Minden összeomlott és Moskovits újból kezdhette elölről. Robur opciója. A gyár átment a bankok tulajdonába, gazdát és nevet cserélt. Az új név Hungária cipőgyár rt. és az alkotó bukott nagyság, aki megundorodva volt sikereinek még színhelyétől is, vagyonának megmaradt garasaival feljön Pestre, új egzisztenciát teremteni magáénak. Tétlensége majd két évig tart. 1914-ben megmaradt 24.000 korona tőkéjével új vállalkozásba kezd. A Szentkirályi utcában egy pincében talphulladékokból összeragasztott talpú cipőket készít. Az így készített cipők nagy kelendőségűek, mert a háború cipőhiánya már mutatkozik és az így készített cipők a kötött és zárolt mennyiségeken felül készíthetők és eladhatók. Egy rövid év és tőkéje megduplázódik. 1915-ben egész vagyonával, 50.000 koronával opciót vásárol Friedman Simontól az annak tulajdonát képező Robur cipőgyárra. A vételár kerek egy millió korona. Ha Moskovits 6 hónapon belül kifizeti a vételárat, úgy tulajdonába megy át a Robur cipőgyár, ha nem, úgy elvész a lefizetett 50.000 korona. Friedmann Simon úgy vélte, hogy a vagyontalan Moskovits nem lesz képes ilyen hatalmas összeget összehozni Moskovits úgy látta, hogy ez az összeg 6 hónap múlva nem is lesz hatalmas. Neki lett igaza. Régi üzletbarátai bíztak képességeiben, nehezen bár és sok helyről, de kellő időre megalakult az új tőkecsoport és az opció lejártának délelőttjén lefizetve a vételárat, átvette a Robur cipőgyárat a Dob utcában. A háború alatt kevés civilcipőt és sok bakkancsot készít a gyár. Vagyonosodiik, mint minden hadiszállító. 1919-ben, a skommün alatt, menekülnie kell, mert le akarják túszként tartóztatni. A kommünt Ausztriában éli végig és mire hazakerül, újból tönkrement ember. A felsőbőrf készletet és 30.000 kg eroupont a komimus alatt széttranszferálták, a géppark egy részét a románok elvitték. Újból kezdődik a munka, a harc a vagyonért. Nekifekszik a Goodyear cipők gyúrásának, üzemvezetőnek elhozza Max a mamut Amerikai méretű Moskovits Farkas karrier a bihari metropolisból nagyszabású úttörő vállalkozásai Modern munkásjóléti intézmények. A modern reklámirozás magyarországi megteremtésében Moskovits Farkasnak feltétlen része van. Egyéb üzleti geszciói is megelőzik korát ötletben, haladásban. A mai Rata-gyár azóta megvalósított üzleti ténykedései úgyszólván mind megvalósultak, csak kisebb méretekben, az akkori nagyváradi cipőgyárban. A munkások átlagon felül kerestek. Nevelésben, tanításban részesültek. Internátust állított fel, ahol állandóan 150 tanonc lakott, étkezett, tanulta a szakmát és általános tanításban is részesült. A tanoncok egyenruhában jártak és főleg árvagyermekekből rekrutálódtak. Külön osztály volt a női tanoncok részére. Üzleti elképzelése és célkitűzése: jó árut készíteni, kiszorítani az importot és megteremteni a közvetlen kapcsolatot a termelő és fogyasztó között. Első fiókhálózat Magyarországon. Elsőnek valósítja meg a fiókrendszer kiépítését. Elárasztja az országot Brassótól Fiuméig 78 fiókkal. Fióküzleteit mindenhol a lehető legszebben rendezi be, a lehető legforgalmasabb helyeken. Ahol nem képes bérelni a megfelelő helyiséget, ott megveszi azt a házat, amelyre helyiség céljából szüksége van, így alakul, hogy a vállalat 78 fiókja közül 45 saját ingatlanában volt. Ezek a most felemlített üzleti ténykedései ma már szinte sablonok és az egész világon használatosak, azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy három évtizeddel ezelőtt még fantasztikumnak látszott. Ezek a hatalmas arányok túlhaladták saját anyagi erejét és szükségessé tették idegen tőkék bevonását. Átalakult részvénytársasággá, amelynek alaptőkéje először 500.000, később másfél