Drogista Szemle, 1941 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1941-01-01 / 1. szám
Drogista Szemle Szabályozták a magánalkalmazottak fizetését Egyes magánalkalmazottak fizetésének szabályozásáról a kormány rendeletet adott ki. A rendelet hatálya kiterjed a vállalatoknál alkalmazott tisztviselőkre és ügynökökre is. A rendelet kimondja, hogy a munkaadó alkalmazottjának az 1940 november 1. napja után teljesített szolgálatáért nem adhat kevesebb fizetést, mint amennyi az alkalmazottat az 1940. évi október 5. napján érvényben volt megállapodás szerint, ha pedig az alkalmazott az 1940. évi október 5. napja után, de a jelen rendelet hatálybalépése előtt lépett szolgálatira, nem adhat kevesebb fizetést, mint amennyi az alkalmazottat a szolgálatba lépésekor kötött megállapodás szerint megillette. Ha a munkaadó a rendelet hatálya alá tartozó alkalmazottjának 1940 november hónapra, illetőleg december hónapra vagy ennek egy részére a jelen rendelet hatálybalépése előtt már esedékessé vált fizetéseként (fizetése részleteként) az előző bekezdés szerint járó fizetésnél (fizetésrészletnél) kevesebbet adott, a különbözetet a jelen rendelet hatálybalépésétől számított nyolc napon belül köteles kifizetni. A rendelet hatálya alá tartozó alkalmazottaiknak az 1940. november 1. napja után teljesített szolgálatáért a munkaadó külön fizetési pótlékot is köteles fizetni. A fizetési pótlék azoknál az alkalmazottaknál, akiknek fizetése az évi 6000 pngőt nem haladja meg, a fizetési időszakra járó fizetés hét százaléka; (a tized filléreket felfelé kell kikerekíteni), akiknek fizetése évi 6000 P-s vél több, de az évi 8500 P-t nem haladja meg: évi 420 pengő, akiknek fizetése évi 8500 P-nél több, de az évi 8920 l’l nem éri el, olyan összeg, amely a fizetését évi 8920 P-re egészíti ki. A fizetési pótlékot a fizetési időszakra járó fizetéssel egyidejűen kell fizetni. Azt az összeget, amellyel s1 munkaadó a rendelet hatálya alá tartozó alkalmazottjának a fizetését az 1940. október 5. napja után történt elhatározás folytán felemelte, a fizetési pótlékba be lehet számítani. A rendelet a továbbiakban megállapítja, hogy mi számít fizetésinek és mi nem. Például nem számít fizetésnek a jutalom (reguneráció), az alkalmi (karácsonyi stb.) segély vagy ajándék, a túlóradíj, az üzleti forgalomhoz igazodó jutalék és más elnevezéssel adott hasonló természetű, változó összegű járandóság. Kimondja a rendelet, hogy a természetben járó szolgáltatás után — amennyiben azt a munkaadó nem váltja meg, hanem valóban természetben adja — fizetési pótlék jár. A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. A visszacsatolt keleti és erdélyi területeken a fizetések tekintetében külön rendelkezések irányadóikfogás tárgyává nem tehető. Ellenkező esetben azonban, vagyis ha a cégeik nincsenek a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetve, vagy ha be vannak ugyan vezetve, de nem a cégtáblán feltüntetett szószerinti cégszöveggel, a szóban levő üzlethelyiségek megjelölése nem feeel meg a törvényes követelményeknek, s mint ilyen az 1922 : XII. t. c. 56. §-ában ütköző és 126. §-a első bekezdésének 1. pontja szerint minősülő kihágás tényálladékát kimeríti. (99.048/1940. K. K. M.) Mi kell kitűnjék az üzlet cégtáblájából? Az alábbi kis ismeretterjesztő cikkünket egy Erdélyből érkezett kérdőlevélre válaszképpen közöljük, hogy abból más visszatért kartársaink is szükség esetén útbaigazítást nyerhessenek. Az 1922 : XII. t.-c. 56. §-a egyrészt előírja, hogy az iparos (kereskedő) üzlethelyiségét annak külső készfér cégtáblával köteles megjelölni, másrészt felsorolja azokat az adatokat, amelyeket az üzlettulajdonos cégtábláján feltüntetni tartozik. Ez utóbbi rendelkezés értelmében egyéni alapon folytatott iparűzési véd, aszerint amint a kereskedelmi cégjegyzékbe be nem jegyzett, illetve oda bevezetett céggel rendelkező iparosról, vagy kereskedőről van szó, a cégtáblán fel kell tüntetni: 1) egyformán szembeötlően, az üzlettulajdonos családi és utónevét, illetve 2) azt a céget(cégszöveget), amely a cégjegyzékbe be van vezetve. Ha a cég az üzlettulajdonos családi és utónevét nem tartalmazná, ezt vagy magán a cégtáblán, vagy az üzlethelyiség bejáratánál kifüggesztendő — és a miév előtt „üzlettulajdonos“ megjelöléssel is ellátott (78.000 192.3. K. M. számú rendelet 124 §. harmadik bekezdése) — külön táblán kell szembetűnő módon feltüntetni. Amennyiben tehát a fentnevezett kereskedők cégei a tőlük bekivonandó hiteles cégjegyzékkivonat adatai szerint a kereskedelmi jegyzékbe bevezetett cégek, úgy a fentebb idézett rendelkezés értelmében üzlethelyiségüknek a bejegyzett cégszöveggel és az iparűző családi és utónevével történt megjelölése -ki Segédvizsga A Budapesti Drogisták Ipartestületének segédvizsgáztató bizottsága december hó 9-én segédi vizsgáttartott. Elnök Nádor Elemér, a bizottság tagjai pedig Danczer József János, Mezei Lajos és Varró A. Béla voltak. A Hives A. Gergely igazgató vezetésével megtartott írásbeli vizsga után a szóbeli vizsgán a következők vettek részt: Baumgartner Ferenc (Majthényi Béla cég) „jó“, Biró Klára (Nagy Mór cég) „elégséges“, Budai Endre (Czarik Zs. Komné! vég) „kitűnő“, Kvasz Magdolna (Molnár és Moser cég) „jó“, Óvári Tibor (Richter József cég) „elégséges“, Sánta Károly (Kochmeister Frigyes II. cég) „jó“, Szabó Pál (Molnár és Moser cég volt tanulója) „elégséges“, Tatárui Sándor (Jászony Ferenc cég) „elégséges“, Weckermann Béla (Mezei Lajos cég) „kitűnő“ eredménnyel. Egy vidéki cégnél tanult tanonc elégtelen eredményt ért el s a segédi szakba vágó gyakorlati idejét 3 hónappal meghosszabbította a bizottság. Figyelmeztetés a mestervizsgákra jelentkezőkhöz ! A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara figyelmezteti azokat, akik mestervizsgára készülnek, hogy a mestervizsgákon a törvényben előírt vizsgaanyag tudásáról komolyan kell számot adniok, tehát azt kellőképen meg kell tanulniok. A vizsgák gyakorlati része a mestermunka elkészítése, olyan feladat, amelyben a vizsgázónak legalább azt kell igazolnia, hogy a mesterség összes műszaki fogásaiban és a kivitelezés belső jóságában, nem kevésbbé külső csinosságában megüti a mértéket Az utóbbi időben feltűnően szaporodik az olyan vizsgázók száma, kik fiatal koruk mellett a mesterségek műszaki ismereteiben járatlanok és kézügyességük is igensok kívánnivalót hagy hátra. A kamara jóakaratukig arra is figyelmezteti a mestervizsgára jelentkezetteket, hogy a gyakorlati vizsga mellett avval teljesen egyenrangú fontosságú a kalkulációs, a számvetési vizsga. A mai árpolitikában rendkívül nagy jelentőségű, de az iparos üzleti boldogulása szempontjából is nélkülözthette itllem, hogy az iparos tisztában legyen az általa készített cikk valóságos önköltségével, ennek keretébenaz üzemi kiadásaival, s egyrészről elterülje úgy az árrombolás, mint az árdrágítás bűnét, másrészről biztosítsa magának a megengedett tisztes hasznát. Napjainkban, amikor a gazdasági élet nap-nap után szaporodó rendeletek és új törvények tömegében igen szövevényessé teszi az üzlet helyes irányban való vezetését, elkerülhetetlenül szükséges, hogya mestervizsgára jelentkezettek gondosan felkészüljenek a mestervizsga harmadik részeként az általánosszakismeretekre és annak keretében a tanon- és segédügyekkel kapcsolatos szociális és közigazgatási rendeletek ismeretére. A társadalombiztosítással kapcsolatos teendőkre, az adózási kérdésekre, az ipartestületi szervezetre és a közszállításokra, általában az iparrendészetre vonatkozó összes tudnivalókra a mestervizsga elméleti részébenkell a jelölteknek megfelelő jártasságiról tanúbizonyságot szolgáltatniük. Miivel az utóbbi időben a kamara megfigyelése szerint különösen a fiatalabb iparosgenerácció ezeket az ismereteket elmellőzi; a kamara figyelmezteti ezeket a vizsgára jelentkezőket, hogy egyrészről az ipariitanfolyamok vezetősége által kiadott első kötet gondos tanulmányozásával, másrészről az állami tanfolyamvezetőségek, a kialmairák, az IPOK és az ipartestületek általidőnként rendezett tanfolyamokon valló részvétellel készüljenek mindezekre és csak azután kérjék a vizsga határidejének kitűzését, hogyha már a mestervizsgára megfelelően felkészültek.