Az Épitési Ipar, 1878 (2. évfolyam, 1/53-52/104. szám)

1878-03-10 / 10. (62.) szám

Erre már nem volt idő! Maga a Ferenc­ József-tér kör­nyéke kitűnően sikerült. A háttérre csak azon észrevé­telünk van, hogy nagyon is élethű, kevés a monoton vonalból kiemelkedő templomtorony és gyárkémény, ami a világvárosi embernek bizonyára föl fog tűnni ! A Kerepesi­ út látképe (P­f­a­f­f Ferenctől) a nép­színház környékének a szabályozás keresztülvitele utáni ideális látképének a Körúton , Népszínház-utcán (volt Sertéskereskedő-utca) végig futandó lóvasúti kocsikat, a Kasselik-ház és a Rókus-kórház helyén épülendő három­­emeletes házakat tünteti elő. Erre nézve csak azon óhaj­tásunkat fejezzük ki, bár csak már minél előbb megvalósulna. Ezek alatt feküdtek az általános csatornázás tervei, melyeket Lechner Lajos mérnök készített, igen ízlé­ses tokban ; majd ismét az Ördög-árok alap- és met­szetrajzai, továbbá a főváros területén 1867—1877-ig terjedő tíz év alatt foganatosított csatornázások, kövezé­sek és útépítések haladását kitüntető átnézeti térképei — a kiadások táblázatos kimutatásával — melyből megemlí­­tendőnek tartjuk, hogy a főváros említett 10 év alatt a közönséges útépítések és útkövezéseken kívül csak 22 utcának újabb rendszer szerinti alapzatos kiépítésére és burkolására (13 gránit-, 4 asfalt-, 1 fa-, 4 trachytburko­­lat) összes 4.321,690 frankot adott ki. Nevezetes tárgya volt a kiállításnak még az épülő lipótvárosi bazilikára vonatkozó több metszet- és homlok­zati rajz, valamint két csinos távlati kép. Ezeket a tervező Ybl Miklós építész volt szíves a kiállítás céljára át­engedni. De fölötte érdekesek azon rajzok is, melyeket Zsigmondy Vilmos bányamérnök készített az artézi kútról, melyet a lapunkban folyó jelentés bővebben ismertet. Ezen eddigelé legmélyebb és talán legnevezetesebb artézi kútról igen érdekes metszetrajz volt kiállítva, mely az átfúrt különböző agyag­rétegeket színezve tün­teti elő; kiegészíti azt a főváros környékének színezett földtani térképe, és egy mellékkép, mely az artézi kút mélységét a világ legmagasabb ismertebb épületeivel, pl. Strassburgi Münster, bécsi Szt. István-torony s a Szt. Péter kupolájával összehasonlítva tünteti elő. Valóban, azt hisszük a főváros törvényhatósága nemcsak nagy áldozatot, de nagy szolgálatot is tett a tudománynak, és jó szolgálatot a főváros hírnevének, mi­dőn a technica, népoktatás, közegészség stb. fejlettségét ily szép tárgyakban mutatja be ott, hol ezek a legfej­lettebb fokon állanak. S e tekintetben az érdem oroszlánrésze Gerlóczy Károly alpolgármestert illeti, ki az ügyet egy 3 tagú végrehajtó-bizottság élén kezdettől fogva vezette, szor­galmazta, s kitűnő eredménynyel befejezte. — Köszö­net érte !­86 hogy 1873-ban a régi rudak a műhelyben csekély költ-­­­séggel átalakíttatván, mindvégig használhatókká lettek. A csövezésre az eredetileg számításba vett 6240 frt­­ helyett 54,890 frt 86 kr. adatott ki, ez az átfúrt rétegek­­ miatt volt szükséges, mert a fúrlyuk falai minduntalan omlottak, s így eredményt csak az által lehetett biztosí­tani, ha a fúrással egyidejűleg a csövezés is folytattatott. A többi tételek részletes összehasonlítása azért nem szükséges, mert azok személyi és apróbb szükségleti költségek természetével bírván , igen természetesen any­­nyival nagyobbak az előirányzatnál, a­mennyivel hosz­­szabb ideig tartott a munka, a számításba vett időnél; csak azt említjük még meg, hogy a kút fúrására 1868/9-től 1877. végéig megszavaztatott összesen 211,600 frt s 1877. év végéig kiadatott 208,658 frt 56 kr., s e szerint a folyó évre, a melyre külön költség már nem adatott, még ren­delkezésre áll 2941 frt 56 kr. Az artézi kúthoz szükségelt munkákról számot ad­ván, helyén levőnek tartjuk, hogy fölemlítsük azon ipa­rosokat is, kik a szükséges szállításokat eszközölték, és pedig: a fúrházat építette Gregersen Guilbrandt; a gőzgépet és tartozékait szállította az első magyar gépgyár; a rudazatot és a fűrszereket eleintén Bablicsko gép­­i gyáros, később Lang és Rock gépgyárai, a bélelő vascsöveket eleintén Schuck és Tatzel metzendorfi gyára, később a Kachelmann-féle vichnyei gyár és a fabélelő csöveket Strohoffer István. Feladatunk az volt, hogy az artézi kút keletkezé­séről történeti vázlatot adjunk, belefoglalva ebbe a pénz­ügyi eredményeket is. A műnek szigorúan tudományos ismertetése a tervező feladata, ki ennek külön értekezés­ben meg fog felelni. Részünkről csak azt javasoljuk egyelőre, hogy a kút vizének mielőbbi értékesíthetése végett, küldessék ki egy szakértőkből álló külön bizottmány, melynek feladata lesz, az értékesítés módja vagy módjai felől beható rész­letes munkálatot készíteni. Midőn jelentésünket befejezzük, kötelességünknek ismerjük megemlékezni azokról, kik eme nagyszerű mű létesítésében éveken át a legnagyobb elismerésre méltó buzgalommal fáradoztak, s a többször fölmerült akadá­lyoktól és bajoktól meg nem ijedve, szellemi tehetségük­­ és anyagi munkájuk megfeszítésével, mindig csak arra­­ törekedtek, hogy a kitűzött cél eléressék. A mű tervezője és főintézője mellett Dávid Vilmos kirendelt felügyelő mérnök, 1868. november 15-től és Zsigmondy Béla magánmérnök 1872-től kezdve mosta­náig kifejtett szakértő és buzgó munkásságukkal a ható­ság elismerését teljes mértékben kiérdemelték , valamint azon munkások, kik majd egy évtizeden át hűséggel és szorgalommal végezték feladatukat, érdemesekké tették magukat arra, hogy a bizottmány őket a t. hatóságnak különös figyelmébe ajánlja. Budapesten az artézi kút fúratására felügyelő bizott­mány 1878. február 13-án tartott üléséből. Kun Gyula, Kada Mihály, az artézi kút fúratására fel- alpolgármester, mint az artézi ügyelő-bizottmány jegyzője. kút fúratására felügyelő-bizott­mány elnöke. Vegyesek. Kinevezések. A közm. és közm. magy. kir. miniszter Kis­kér­y Mihály volt megyei mérnököt a békésmegyei m. kir. államépi­­tészeti hivatalhoz II. oszt. kir. mérnökké, továbbá Daxner Andor végzett műegyetemi hallgatót a bereg- és ugocsamegyei m. kir. állam­ép­itészeti hivatalhoz ösztöndíjas mérnök-gyakornokká nevezte ki A percsorai Tiszaszabályzó társulathoz a felmentett M­a­r­­sovszky Gy. helyébe K­ende Kanut orsz. képviselő neveztetett ki kormánybiztosnak és mellé műszaki tanácsosai S­z­e­g­h­ő Attila fő­mérnök. Bp. K. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium ideigle­nes vezetésével megbízott vallás- és közoktatásügyi miniszter L­e­c­h­­ner Lajos építészmérnököt az 1888-iki párisi közkiállítás helyettes kormánybiztosává nevezte id. Bp. K. A magy. kir. pénzügyminiszter R­ö­m­e­r Frigyes erdőhivatali pénztárnokot és számvevőt, továbbá Matuskovics Béla erdőgya­kornokot és Sümeg­h Vilmos erdőhivatali pénztári ellenőrt a mára­­maros-szigeti m. kir. bánya- és jószág-igazgatóság kerületébe m. kir. erdészekké nevezte ki. Bp. V. A besztercebányai m. kir. kataszteri igazgatóság kerületébe id. Istók Mihály, F­á­y Ármin, P­l­a­t­h­y Gáspár, Beniczky Mihály, Záborszky György földbirtokosok, K­u­b­i­n­y­i Mór volt liptóme­­gyei szolgabirói segéd és M­a­r­t­i­n­y­i János belügyminiszeri dijnok katataszteri pót­bi­z­tosokká neveztettek ki. Kitüntetések: Ő Felsége I. évi február hó 18-án kelt legfelsőbb elhatározásával, a magyar országos képzőművészeti társulat épületének létesítése és művészi feldíszítése körül szerzett kiválóbb érdemek elismeréséül Lang Adolf építésznek és Keleti Gusztávnak, az országos minta-rajztanoda igazgatójának a Ferenc­ József- IPF* Folytatás a mellékleten.

Next