Épitő Ipar, 1889 (13. évfolyam, 1/627-52/678. szám)

1889-03-03 / 9. (635.) szám

1889. BUDAPEST. Előfizetési ár: Egész évre . ... 8 frt Félévre..............4 frt Negyedévre . . 2 frt Egy szám ára 25 kr.ÉPÍTŐ­ipar MŰSZAKI HETILAP. 9. — 635. sz. — Vasárnap, március 3-án. XIII. ÉVFOLYAM. Szerkesztő- és kiadó-iroda: VII. kerület, Kerepesi­ út 24. szám, III. em., I. ajtó Minden a lapot illető kül­demény ide intézendő. AZ ÉPITŐMESTERI KÉPZETTSÉG MEGVIZSGÁLÁSÁRA SZERVEZETT BIZOTTSÁG, VALAMINT A BUDAPESTI ÉPÍTŐMESTEREK, KŐMŰVES-, KŐFARAGÓ- ÉS ÁCSMESTEREK IPARTESTÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Kiadják: Amon József, Lenkó Károly, Bukovics Gyula, Czigler Győző, Devecis Delvecchio Ferenc, D­ótzer Lipót, Fanda József, Feszti Adolf, Ganz és Társa, Hauszmann Alajos, Hieronymi Károly, Hofhauser Lajos, Kallina Mór, Kauser János, Kéler Napoleon, Krajcsovits Lajos, Kund Endre, Langenfeld Frigyes, Lechner Lajos, Lukse-Fábry Béla, Mechwart András, Neuschloss Emil, Neuschlosz Ödön és Marcell, Ney Béla, Pártos Gyula, Pucher József, Schlick Béla, Steindl Imre, Tolnay Lajos, Weber Antal, Ybl Miklós, Zellerin Mátyás, Zsigmondy Béla,—A kiadótulajdonosok képviselője: Pártos Gyul­a, Mihály­fi József, főmunkatárs. Felelős szerkesztő: Neil Béla. Tartalom. Meghívó. — Meghívás. — A budapesti unitárius egyház­­község temploma és bérháza. (Rajzmelléklettel.) — Budapest vég­leges vízműve. — Gyűjtés a Treffort-emlékre. — Vegyesek. — M. Mérnök- és Építész-Egylet. — Fővárosi ügyek. — Ajánlati ár­lejtések. — Pályázatok. — Hirdetések. Iriuó. A Magy. Mérnök- és Építész-Egylet mű- és középítési egyesült szakosztályai holnap, hétfőn, folyó hó 4-én esti 6­l1 órakor az egyesület helyiségeiben (Andrássy­ út 25. sz., 1. emelet) összejövetelt tartanak, mely alkalommal a ter­minológiai bizottság tanácskozik. Ybl Miklós, Steinhausz László, elnök, szakoszt, jegyző. MEGHÍVÁS: A budapesti építőmesterek, kőműves-, kőfaragó- és ácsmesterek ipartestülete Budapesten a VI. és VII. kerületi fővárosi kör ebédlő­­termében (VI., Szerecsen-utca 54. sz. a. földszint) f. évi március hó 10-én, d. e. 10 órakor rendes közgyűlést tart, melyre a t. tag urak tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés napirendje: 1. Az 1888. évi jelentés. •—• 2. Az 1888. évi számadások meg­vizsgálása. — 3. Az 1889. évi költségvetés megállapítása. — 4. A hozzájárulási kulcs megállapítása 1889. évre. — 5. Az elöljáróság javaslata az ipartestület tagjai részére felállítandó segély- és nyugdíj­­intézet iránt, és ennek alapszabály tervezete ;• ennek kapcsán — 6. az ipartestületi alapszabályoknak esetleges módosítása. — 7. Az ipar­­testületi elnöknek, az elöljáróság 24 rendes és 12 póttagjának meg­választása 3 évre.*)­­ 8. Három számvizsgáló választása. — 9. A tagok indítványai.**) Kelt Budapesten, 1889. évi február hó 19-én. A budapesti építőmesterek, kőműves-, kőfaragó- és ácsmesterek Ipartestülete : Gunszt József, dr. Horváth János, Pucher József, ipartest, jegyző, iparhatós, biztos, ipartest, elnök. *) 13. §. A testületi elöljáróság 24 rendes és 12 póttagból áll, és pedig 12 rendes és 6 póttag az építő- és kőművesmesterek közül. 8 rendes és 4 póttag az ácsmesterek közül, 4 rendes és 2 póttag pedig a kőfaragómesterek közül,— a testület választóképes tagjai által közgyűlésen viszonylagos szótöbbséggel 3 évre választatik. Választ­ható azon választóképes (11 §.) testületi tag, a­ki legalább 3 év óta a város területén mint önálló iparos működik. (11. §. (l. p.) A köz­gyűlésen a testületbe tartozó minden iparos, ki politikai jogai gya­korlatából felfüggesztve nincsen, szavazattal bír. **) Napirendre ki nem tűzött indítványok csak azon esetben vétetnek a közgyűlésen tanácskozás alá, ha 20 tag aláírásával el­látva legalább 3 nappal a gyűlés napja előtt az elöljárósághoz írásban beadatnak. A budapesti unitárius egyházközség temploma és bérháza. (Rajzmelléklet: az alkotmány utcai homlokzat.) A budapesti unitárius egyházközségnek Budapest fő­város törvényhatósága 1884-ben — templomépítésre szánt —­ nagyobb telket adományozott avval, hogy a­­ templommal kapcsolatban bérházat építeni is megengedi. A város a telek adományozásához csupán azt a kikö­tést kapcsolta, hogy az Alkotmány-, Koháry- és Szalay­­utca által határolt — tehát az épülő­félben lévő törvény­kezési palotával szemben fekvő 600 négyzetösnyi telken emelendő épületen a templom a külső homlokzati ki­képzésbe is bele­vonassék. Általában megkívánta, hogy az egész épület az ezen vidéken már felépített és még felépítendő házakkal építészetileg összhangban álljon és azoknak jellegével bírjon. Az építendő templom és bérház terveinek elkészíté­sekor első­sorban az tartatott szem előtt, hogy a tem­plomnak — mint ilyennek — rendeltetése által megkö­vetelt stylje és annak nagyobb szabású arányai a bérház profán jellegével lehetőleg összeegyeztessenek s mind­amellett a templomnak külső jellege is megőriztessék. A templom a Koháry utcai középtengelyben helyeztetett el, míg a másik két utcára szóló rész tisztán mint bérház­­ szerepel. A bérház úgy gazdasági szempontból, mint a környező­­ épületek külső kiképzésének tekintetbe vételével több emeletsorral vézetett, minek folytán a templom a föld­szinten nem volt elhelyezhető. A templom ugyanis csupán körülbelül kétszáz ülőhelyre terveztetett s 8­32 m. széle­­s­séggel és 24­50 m. hosszúsággal magassági méreteit lehe­tetlen lett volna — az előbb említett okoknál fogva — megszabott háromemeletes bérház négy szobasora fölé vezetni. A templom küszöbe tehát a bérház második emeletének padozatával helyeztetett egy színvonalba. Mint említtetett, a templom az egész épülettömb leg­hosszabb homlokzatú részének, a koháry utcainak köze­pére helyeztetett, s itt nagyobb előre székelés, hatalmas oromablak, huszártorony és megfelelő támpillér-rendszer képzése által van különösebben kiemelve — amint az lapunk ez évi számaihoz csatolt 5 rajzlapból részletesen látható. A templomhoz való felj­árás a nyílt előtérrel biró Ko­háry utcai bejáraton át történik és két széles s kényel­mes kétkarú lépcső által közvetíttetik. A templom egyhajós, mely sokszögletes karzárással van bevégezve; alakja tehát megfelel annak az elrende­zésnek, melyet a tervező a Magyar Mérnök és Építész-Egye­­s­­ület Közlönye XXII-ik kötetében «A protestáns tem­plomok építéséről» szóló értekezésében a kisebb kálvinista­­ templomok számára megfelelőnek hangsúlyozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék