Épitő Ipar, 1897 (21. évfolyam, 1/1044-52/1095. szám)

1897-05-05 / 18. (1061.) szám

..................■ T - • • ' tett. Végre megválasztották a szakosztályok a jövő évadra a működő bizottság tagjait: Bálint Zoltánt, F­rancse­k Imrét, F­l­ei­s­ch­­ Róbertet, Havranek Ferencet, Komor Marcelt, Mezey Sándort, Nagy Virgilt és Palóczi Antalt, kikhez még a két jegyző csatlakozik.­­ A napi­rend ki lévén merítve, az elnök megköszönte a tagoknak ez évben tanúsított buzgalmát, rámutatott az eredményekre, különösen a kongresszusra, melynek nagy fontosságú hatá­rozatait az illetékes tényezők komoly megfontolás tár­gyává tették. A szakosztályok már túl vannak a szervez­kedésen, az eddig megteremtett alapon működve, most már a tapasztalatok gyümölcsöztetésére kerül a sor; a szün­időre kellemes üdülést kívánt a tagoknak és ezzel az ülést bezárta. FŐVÁROSI ÜGYEK. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1997. évi április hó 29-én tartott üléséből. Báró Podmaniczky Frigyes alelnök az illést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésével báró Lipthay Béla és Pucher József tanácstagok bízattak meg. Napirend előtt b. Lipthay Béla emelt szót, a Ferenc József-híd és a Rudas-fürdő közötti rakpart kiépítése érdekében. Alkalmi oka volt az interpellációnak a kereső. miniszter azon intézkedése, hogy az eskü­téri híd pillérei­nek építésénél nyerendő mintegy 20 ezer köbméter föld­anyagot az említett rakpart feltöltésére kell fordítani. Ez az intézkedés, ha közelebb visz is a célhoz, önmagában még nem elég, hanem múlhatatlanul szükséges, hogy a rakpartot teljesen kiépítsék. Ezt követelik szépészeti és forgalmi tekintetek egyaránt, és e nélkül a tapasztalás bizonysága szerint az új híd rendeltetésének távolról sem felelhet meg. Az 1870. évi X. t.-c. bizonyos jövedelmi forrásokról gondoskodik, melyek egyebek között a rak­partok kiépítésére is vannak rendelve. Ezekből a felszólaló kérdést intéz az elnökhöz egyfelől a Rudas-fürdő és az új híd közötti rakpart építési ügyének mibenállása, más­részt azon jövedelmek törvényszerű felhasználása iránt, a melyről az 1870: X. t.-c. intézkedik. Az elnök a kérdésre válaszolva előadja, hogy a rak­part építése ügyében a miniszterelnök kezdeményezésére a tárgyalások még a múlt évben megindultak s arra az eredményre vezettek, hogy az ügyet az illetékes föld­­mivelésügyi miniszter vette kezébe, kinek elnöklete alatt a kérdést, mely a kiépítés módján kívül a költségek ki által leendő viselésére is kiterjeszkedett, az érdekelt hatóság kiküldötteiből alakult vegyes bizottság még a múlt év őszén tüzetesen megbeszélte. Azóta újabb mozzanat az elnökségnek nem jutott tudomására. A­mi pedig az 1870: X. t.-c.-ben felsorolt jövedelmi forrásokat illeti, ezek két alap képezésére szolgálnak. Az egyik a 24 milliós sorso­lási kölcsön törlesztési alapja, a másik a föv. Közmunkák Tanácsa által kezelt fővárosi pénzalap. Tekintettel a törvény ama rendelkezésére, mely szerint a kölcsön törlesztési alap feleslegei, melyek az évi törlesztési részletek által igénybe nem vétetnek a fővárosi pénzalapba volnának bemutatandók, a Tanács több ízben kérelmezte a kormány­nál, hogy az érintett feleslegek a jövő pénzalap javára folyóvá tétessenek, de mindig, így legutóbb ez év elején is, azt a választ nyerte, hogy a kölcsöntörlesztési alapnak nemcsak nincsenek feleslegei, sőt a hiány fedezéséről az állam évi költségvetésében kénytelen gondoskodni. A Tanácsnak meghallgatása után arra az elhatározásra jutott, hogy a Rudas-fürdő és Ferenc József-híd közötti rakpart kiépítésének siettetése céljából feliratot intéz a földmivelésügyi miniszterhez, egyszersmind pedig a kormány­elnök támogatásáért is folyamodik. A belvárosi laktanya céljára kisajátított, a Rózsa-tér, a Sebestyén-tér, a Zöldfa-utca, Kalap-utca és Lipót­ utca által határolt két telektest 6 felépítményének lebontását a Tanács a legkedvezőbb ajánlat alapján Sommer Ignác­­ vállalkozónak engedte át. Ugyanez nyerte el a kúriai telektesthez tartozó 4 ház lebontását is. A Rózsa-téren levő , Fejérváry és Pietsch-féle, a Lipót-utca gr. Károlyi és­­ Kriek-féle ház lebontását Kleinmann Adolf, végre a Tűz­oltó-utcában építendő katonai lovarda céljára kisajátított 1­4 ház lebontását Kelemen Mór vállalkozó nyerte el, a­kik az építési anyagokért a legtöbbet ajánlottak. A lebontás 1. évi május 11-én megkezdendő és 6 hét alatt befejezendő. Herz Ármin a IX., Soroksári-utca, Krausz és Stein­­hübel II., Törökvész-dülőben. Kugler József és neje, III., Zsigmond-utca, Kutlánya János I., Fehérvári-út, özv. Osztián Antalné II., Rézmál-dűlő, Sonnenberg Imre VII., Városligeti fasor, Fanzier János II., Medve-utca, Krayer Emil és neje VII., Sziget és Ügynök-utca, Polatsek Felix és neje Vili., Losonczy-utcában fekvő telkeknek szabályo­zása, illetve felosztása engedélyeztetett. A VII., István-út, Arena- és Hermina-út ködi részének­­ kiszélesítésére, VI. Eötvös-utca, VIII., Baross-utca, a Köz-­­ temetői-út és Orczy-út találkozási pontjának követésére, X., Elnök-utca, III., Dereglye-utca, VI., Szondy-utca egy részének és III., Kavics-utca, VIII., Práter-utca, VII., Szegényház-tér előtti útterület burkolására, VIII., Barcsay­­utca bérkocsi-állomás berendezésére, VII., Bosnyák- Angol- és Zugló-utca, Hungária-út, VIII., Nap-utca, Tömő-, Szigony és Jázmin-utca légszeszvilágítására, a városligeti kiállítás­korzó villamos világítására, Wünsch Róbert kérelmére VII., Arena-úton próbaként betonburkolat, valamint Pápai Mihály kérelmére gyöngyösi zúzott trachitkővel próba­burkolat létesítésére vonatkozó tervek ellen észrevétel nem merült fel. Elintézést nyert továbbá Gutwillig József, Weinberger Adolf, Breitner Imre és Renner Jakab felfolyamodványa. A középítési bizottság április hó 30 -én­ Kun Gyula tanácsos elnöklete alatt tartott ülést,­a­melyen napirend előtt. Hauszmann A. az Attila­ utca rendezését sür­gette, Freund Vilmos a Zugligeti lóvasúti végállomásnak a vaskapuig való kihelyezését, Stern József a III. kerületi fő­gyűjtő csatorna kiépítését sürgette. Az elnök megnyugtató felelete után a Baross-szobor felállítására küldött vegyes bizottság javaslatát tárgyalták. A bizottság azt javasolja, hogy a szobrot a központi pályaudvar elött levő park nyugati végében helyezzék el a Kerepesi­ út felé fordítva, s hogy a főváros kezelje a szobrot, a­mihez a bizottság­­ hozzájárul, ha az államvasút a szobor telkét becsérték­ben engedi át.­­ A városligeti artézi kút fejének lesülyesz- it tése dolgában a geológiai vélemény az, hogy legjobb volna a helyet úgy hagyni a hogy van, mert az artézi­kut ma­­­kincseket ér s nem lehet tudni, nem esik-e baj a lesülyesz- í téssel. Esetleg el lehet vezetni a forrást. Zsigmondy Béla ezt nem tartja veszélyesnek s magára vállalja a munkálat­­ vezetését, a­mihez a mérnöki hivatal három alternatív tervet mutat be. A középítési igazgató a terv végrehajtásá-­­ nak költségeit 36,000 forintra becsüli, a­miből 13,000 forint a glorietta szétbontására és más helyen való felállítására esik. Még több közmunka-tervet, kábelbefektetési és vasút­építési tervet referáltak és fogadtak el.

Next