Épitő Ipar, 1897 (21. évfolyam, 1/1044-52/1095. szám)
1897-05-05 / 18. (1061.) szám
..................■ T - • • ' tett. Végre megválasztották a szakosztályok a jövő évadra a működő bizottság tagjait: Bálint Zoltánt, Francsek Imrét, Fleisch Róbertet, Havranek Ferencet, Komor Marcelt, Mezey Sándort, Nagy Virgilt és Palóczi Antalt, kikhez még a két jegyző csatlakozik. A napirend ki lévén merítve, az elnök megköszönte a tagoknak ez évben tanúsított buzgalmát, rámutatott az eredményekre, különösen a kongresszusra, melynek nagy fontosságú határozatait az illetékes tényezők komoly megfontolás tárgyává tették. A szakosztályok már túl vannak a szervezkedésen, az eddig megteremtett alapon működve, most már a tapasztalatok gyümölcsöztetésére kerül a sor; a szünidőre kellemes üdülést kívánt a tagoknak és ezzel az ülést bezárta. FŐVÁROSI ÜGYEK. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1997. évi április hó 29-én tartott üléséből. Báró Podmaniczky Frigyes alelnök az illést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésével báró Lipthay Béla és Pucher József tanácstagok bízattak meg. Napirend előtt b. Lipthay Béla emelt szót, a Ferenc József-híd és a Rudas-fürdő közötti rakpart kiépítése érdekében. Alkalmi oka volt az interpellációnak a kereső. miniszter azon intézkedése, hogy az eskütéri híd pilléreinek építésénél nyerendő mintegy 20 ezer köbméter földanyagot az említett rakpart feltöltésére kell fordítani. Ez az intézkedés, ha közelebb visz is a célhoz, önmagában még nem elég, hanem múlhatatlanul szükséges, hogy a rakpartot teljesen kiépítsék. Ezt követelik szépészeti és forgalmi tekintetek egyaránt, és e nélkül a tapasztalás bizonysága szerint az új híd rendeltetésének távolról sem felelhet meg. Az 1870. évi X. t.-c. bizonyos jövedelmi forrásokról gondoskodik, melyek egyebek között a rakpartok kiépítésére is vannak rendelve. Ezekből a felszólaló kérdést intéz az elnökhöz egyfelől a Rudas-fürdő és az új híd közötti rakpart építési ügyének mibenállása, másrészt azon jövedelmek törvényszerű felhasználása iránt, a melyről az 1870: X. t.-c. intézkedik. Az elnök a kérdésre válaszolva előadja, hogy a rakpart építése ügyében a miniszterelnök kezdeményezésére a tárgyalások még a múlt évben megindultak s arra az eredményre vezettek, hogy az ügyet az illetékes földmivelésügyi miniszter vette kezébe, kinek elnöklete alatt a kérdést, mely a kiépítés módján kívül a költségek ki által leendő viselésére is kiterjeszkedett, az érdekelt hatóság kiküldötteiből alakult vegyes bizottság még a múlt év őszén tüzetesen megbeszélte. Azóta újabb mozzanat az elnökségnek nem jutott tudomására. Ami pedig az 1870: X. t.-c.-ben felsorolt jövedelmi forrásokat illeti, ezek két alap képezésére szolgálnak. Az egyik a 24 milliós sorsolási kölcsön törlesztési alapja, a másik a föv. Közmunkák Tanácsa által kezelt fővárosi pénzalap. Tekintettel a törvény ama rendelkezésére, mely szerint a kölcsön törlesztési alap feleslegei, melyek az évi törlesztési részletek által igénybe nem vétetnek a fővárosi pénzalapba volnának bemutatandók, a Tanács több ízben kérelmezte a kormánynál, hogy az érintett feleslegek a jövő pénzalap javára folyóvá tétessenek, de mindig, így legutóbb ez év elején is, azt a választ nyerte, hogy a kölcsöntörlesztési alapnak nemcsak nincsenek feleslegei, sőt a hiány fedezéséről az állam évi költségvetésében kénytelen gondoskodni. A Tanácsnak meghallgatása után arra az elhatározásra jutott, hogy a Rudas-fürdő és Ferenc József-híd közötti rakpart kiépítésének siettetése céljából feliratot intéz a földmivelésügyi miniszterhez, egyszersmind pedig a kormányelnök támogatásáért is folyamodik. A belvárosi laktanya céljára kisajátított, a Rózsa-tér, a Sebestyén-tér, a Zöldfa-utca, Kalap-utca és Lipót utca által határolt két telektest 6 felépítményének lebontását a Tanács a legkedvezőbb ajánlat alapján Sommer Ignác vállalkozónak engedte át. Ugyanez nyerte el a kúriai telektesthez tartozó 4 ház lebontását is. A Rózsa-téren levő , Fejérváry és Pietsch-féle, a Lipót-utca gr. Károlyi és Kriek-féle ház lebontását Kleinmann Adolf, végre a Tűzoltó-utcában építendő katonai lovarda céljára kisajátított 14 ház lebontását Kelemen Mór vállalkozó nyerte el, akik az építési anyagokért a legtöbbet ajánlottak. A lebontás 1. évi május 11-én megkezdendő és 6 hét alatt befejezendő. Herz Ármin a IX., Soroksári-utca, Krausz és Steinhübel II., Törökvész-dülőben. Kugler József és neje, III., Zsigmond-utca, Kutlánya János I., Fehérvári-út, özv. Osztián Antalné II., Rézmál-dűlő, Sonnenberg Imre VII., Városligeti fasor, Fanzier János II., Medve-utca, Krayer Emil és neje VII., Sziget és Ügynök-utca, Polatsek Felix és neje Vili., Losonczy-utcában fekvő telkeknek szabályozása, illetve felosztása engedélyeztetett. A VII., István-út, Arena- és Hermina-út ködi részének kiszélesítésére, VI. Eötvös-utca, VIII., Baross-utca, a Köz- temetői-út és Orczy-út találkozási pontjának követésére, X., Elnök-utca, III., Dereglye-utca, VI., Szondy-utca egy részének és III., Kavics-utca, VIII., Práter-utca, VII., Szegényház-tér előtti útterület burkolására, VIII., Barcsayutca bérkocsi-állomás berendezésére, VII., Bosnyák- Angol- és Zugló-utca, Hungária-út, VIII., Nap-utca, Tömő-, Szigony és Jázmin-utca légszeszvilágítására, a városligeti kiállításkorzó villamos világítására, Wünsch Róbert kérelmére VII., Arena-úton próbaként betonburkolat, valamint Pápai Mihály kérelmére gyöngyösi zúzott trachitkővel próbaburkolat létesítésére vonatkozó tervek ellen észrevétel nem merült fel. Elintézést nyert továbbá Gutwillig József, Weinberger Adolf, Breitner Imre és Renner Jakab felfolyamodványa. A középítési bizottság április hó 30 -én Kun Gyula tanácsos elnöklete alatt tartott ülést,amelyen napirend előtt. Hauszmann A. az Attila utca rendezését sürgette, Freund Vilmos a Zugligeti lóvasúti végállomásnak a vaskapuig való kihelyezését, Stern József a III. kerületi főgyűjtő csatorna kiépítését sürgette. Az elnök megnyugtató felelete után a Baross-szobor felállítására küldött vegyes bizottság javaslatát tárgyalták. A bizottság azt javasolja, hogy a szobrot a központi pályaudvar elött levő park nyugati végében helyezzék el a Kerepesi út felé fordítva, s hogy a főváros kezelje a szobrot, amihez a bizottság hozzájárul, ha az államvasút a szobor telkét becsértékben engedi át. A városligeti artézi kút fejének lesülyesz- it tése dolgában a geológiai vélemény az, hogy legjobb volna a helyet úgy hagyni a hogy van, mert az artézikut makincseket ér s nem lehet tudni, nem esik-e baj a lesülyesz- í téssel. Esetleg el lehet vezetni a forrást. Zsigmondy Béla ezt nem tartja veszélyesnek s magára vállalja a munkálat vezetését, amihez a mérnöki hivatal három alternatív tervet mutat be. A középítési igazgató a terv végrehajtásá- nak költségeit 36,000 forintra becsüli, amiből 13,000 forint a glorietta szétbontására és más helyen való felállítására esik. Még több közmunka-tervet, kábelbefektetési és vasútépítési tervet referáltak és fogadtak el.