Épitő Ipar - Építő Művészet, 1922 (46. évfolyam, 1-43. szám)

1922-05-15 / 19-20. szám

XLVI. ÉVFOLYAM 19—20. SZÁM 1922. MÁJUS 15. A BUDAPESTI ÉPÍTŐIPARI SZAKMÁK IPARTESTÜLETEI, A HADVISELT MÉRNÖKÖK, ÉPÍTÉSZEK ÉS MŰSZAKI TISZTEK NEMZETI SZÖVET­­SÉGE, A MAGYARORSZÁGI ÉPÍTÉSI ANYAGKERESKEDŐK SZÖVETSÉGE, A BUDAPESTI ÁCSMESTEREK IPARTESTÜLETE, AZ ÉPÍTŐMESTERI KÉPZETTSÉG MEGVIZSGÁLÁSÁRA SZERVEZETT BIZOTTSÁG, A VÁROSI MÉRNÖKÖK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS LAPJA. előfizetési álak ■ EGY ÉVRE 300 K. EGY SZÁM 15 K. POSTACSEKKSZÁM : 49197. FELELŐS SZERKESZTŐ: DR FÁBIÁN GÁSPÁR SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL­­ BUDAPEST, I„ HORTHY MIKLÓS ÚT 15c,V/38. TELEFON: JÓZSEF 132-95. Frrn i~ f if SSSl­ii #V4vV4i».A\Vák4V*»VAv'/AV/é:VAiYAi7*;>-r^i.»><A>74kvYAVfá'.VA\Y»\Y*kVAW*>VA\Vti»(»i'íéíTAV/*Ví*V(»|-<(»\'<«Vi*iV*V(».VáV.*V<«i';vW A budapesti új csillagvizsgáló. A Svábhegy erdőkoszorúzta platóján, a tör­ténelmi nevezetességű Norma-fától délnyugati irányban mintegy ötszáz méternyire, csendben és hangtalanul oly építkezés folyik, mely a magyar élniakarásnak, a magyar kultúrérzék­­nek és áldozatkészségnek, de egyszersmind a magyar technikai előrehaladottságnak, kiválóságnak preg­náns dokumentumait tárja az egész művelt világ elé, mely minden ellenünk szított hazug és aljas gyűlölettel szemben a tények le nem tagadható erejével bizonyítja, hogy a magyar kultúra nemcsak egyenlő rangú a világ legelső népeinek kultúrájával, hanem azokat megelőzi és felülmúlja. Az új svábhegyi magyar királyi állami csillagvizsgáló intézetről van szó, melynek két jellegzetes objektuma készült el a napokban és pedig a meridiánház és a csillag­­vizsgáló kupola. Még a békés évek aranykorszakában is országra szóló nevezetesség gyanánt néztük volna eme speciális, teljesen modern, szinte teljes egészükben szabadalmat képező objektumokat, annál nagyobb tisztelettel és bámulattal adózunk alkotóiknak ma, mikor életünkre, minden műkö­désünkre malomkő gyanánt nehezedik a külföld átkos gyűlölete. Soha sem fogjuk elfeledni — íme a figyelmeztető doku­mentum —, hogy volt Magyarországnak egy hatalmas erejű kultuszminisztere, aki a sivárságnak, a pangásnak, a siránkozásnak, a tétlenségnek és tehetetlenségnek idején is képes volt alkotó energiájának és magas kultúrérzékének diadalmasan érvényt szerezni és Csonka-Magyarországon egy év alatt oly tudományos intézet alapját megvetni, mely­hez hasonló elrendezésű ma az egész világon kevés van. Itt természetesen sok tényező közreműködésére volt szük­ség, akiket Józsi miniszter akaratereje összekovácsolt és tettre lelkesített. Nagy baj volt az nálunk a múltban, hogy a magyar kormányok erőtlenek voltak a tisztán tudományos, tehát nem politikai célokat szolgáló alkotások létrehozására és eme gyengeségnek tulajdonítható az, hogy legmagyarabb vidékeink sok községe megfelelő iskolaépület híján van még ma is. A nemzetiségi területeket ellátták minden jóval, a magyar községeket pedig elhanyagolták. Mi, építészek, örömmel konstatálhatjuk, hogy Magyar­­ország jelenlegi kultuszminisztere, dr. Kiss József, rövid minisztersége alatt az alkotások egész sorát hozta létre, hogy így a kitűnő képességgel megáldott, de elhanyagolt magyarságot felemelje és magasabb kultúrához segítse. Az ő törhetetlen akaratának, cselekvőképességének egyik legszebb tanúbizonysága ez a csillagvizsgáló intézet, mely­nek tervezését műszaki ügyosztályának kitűnő tervező ere­jére, Sváb Gyula miniszteri tanácsosra bízta. Az igazi nagy emberek jellemző tulajdonsága az, hogy munkatársaikat helyesen választják ki. Valóban, dr. Vass József kultuszminiszter oly munkaerőt nyert Sváb Gyula miniszteri tanácsosában, aki a reábízott feladatot nemcsak a miniszter intencióit teljesen megértve oldotta meg, ha­nem oly csodálatos építészeti alkotást hozott létre, melynek minden alkatrésze a szakemberek bámulatára érdemes. Valamikor ily feladatokkal külföldi specialistákat bíztak meg hazánkban. Nos, aki megtekinti Sváb Gyula pompás objektumait, az igazat fog nekünk adni abban, hogy ily precizitással, ily o­daadással, lelkiismeretességgel, zseniali­­tással, egy különös tudmányba való elmélyedéssel csakis az istenáldotta tehetség és lelkiismeretes ember képes ter­vezni, aki tudását és művészetét minden hivatalnoki gondjai ellenére megőrizte és érvényesíteni tudja. * De nézzük az objektumokat, melyeket télvíz idején, jégben és hóban, a legnagyobb nehézségek között pár hónap alatt hozott létre a lelkes és lelkiismeretes műszaki vezetés! Az úgynevezett csillagvizsgáló kupolaház remekbe készült munka. Egy elmés szerkezettel elérte Sváb Gyula azt, hogy nemcsak a kupola felső nyílása bővíthető és összecsuk­ható tetszés szerint, hanem az egész kupola a nyílással együtt körben mozgatható, azonkívül a szükséges magas­ságra is felemelhető és így az elhasználódó alkatrészek minden nehézség nélkül kicserélhetők. A nagy kupola — teljes félgömb — fedése speciális eternitpalával történt — egész Európában az első kísérlet —, mely a hőbe­hatások ellen, ily fontos szerkezetnél, egyedül véd. A ku­polaháznál tapasztalt teljesen új és zseniális szerkezeteket

Next