Épitő Ipar - Építő Művészet, 1922 (46. évfolyam, 1-43. szám)

1922-05-15 / 19-20. szám

78 ÉPÍTŐ­IPAR­I ÉPÍTŐ­MŰVÉSZET 1922. május 15 BUDAPESTI ÉPÍTŐ-, KŐMŰVESMESTEREK ÉS ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK SZÖVETSÉGE Az építőipari munkabérek új megállapítása. A Budapesti Építőmesterek stb. Szövetségének végrehajtó bizottságának határozata értelmében 1922. évi május hó 15-ikétől, az év 20-ik hetétől kezdve az építőmunkások bérei a következőleg állapíttatnak meg: Munkaóránként érdem és szorgalom szerint az érvényben maradó összes szabályok betartása mellett fizetendő: falazó kőművesnek ............................... díszvakolóknak ..................................... fehér- és rabitzmunkásoknak _______ lógó- és létraállványon dolgozóknak ... kazán- és kéményfalazóknak az alapban kazán- és kéményfalazóknak 20 méter magasságig................................... ... kazán- és kéményfalazóknak 20 méter magasságon felül............................... külső kéményjavítás műállványon, vala­mint forró és piszkos helyen végzett munkáért ........................................... Az akkordbérek úgy állapítandók meg, hogy az ügyes és szorgalmas szakmunkás akkordkereseti lehetősége a mindenkori órabérnél legfeljebb 20°/o-kal magasabbra mehet. A vámsorompón kívül eső munkahelyekre a szakmunkások tényleg fizetett villamos költségüket igényelhetik. A bér csak tényleg munkában töltött órákért fizetendő. 21K -f-től 26 K—f-ig 22» -­NI 27 „— » 23ti -­II 28 „— ii 2411 -­II 29 „— NI 25n —» 28 „— II 26n ti 29 „— NI 27v —n 30 „— N­ gipsztáb fafalazóknak__ ._ ..._______ parafakőfalazóknak ............................... vasbetonácsoknak ....................... — könyvvel bíró állványozóknak.............. vasbeton spannolóknak ... ... ............... vasbetonkeverőknek.............................. férfinapszámosoknak ......................... asszonyok és 16 éves fiúknak.............. kubikusoknak saját szerszámmal ......... 26 Ki — és 20% 29 „ pótlék— 11 21K­­f-től 26 K—f-ig 22tl — ll 27 „— II 2111 — il 26 „— II 1811 — ll 21 „— 11 18n — ll 22 „— 11 18n­ — ll 20 „— » 15— ll 17 „— II 10n­ — II 12 „— II 18.; — 11 22 „— II MAGYAR MÉRNÖK» ÉS ÉPÍTÉSZ»EGYLET. A Magyar Mérnök- és Építés-Egylet 1922. évi „Ybl“-pályá­­zatának programmja. Terveztessék egyszerű, fehérre meszelt falusi plébániatemplomban szószék, feljáróval és hangverővel, hazai hangu­latokba vágó stílusban, fából. Méretei: szószék talpmagassága: 2-30 m. A lépcső-megoldás fal melletti egyenes legyen, a szószék-elhelyezést egy kiszökellő falsarokhoz képzelve. Kívántatik 2 alaprajz (1 a szószék, 1 hangverőről), 1 nézet és 1 metszet 1 : 10 méretben, egyszerű kivitelű rajzban, színezés nélkül. A beadási határidő 1922. évi november hó 10-ének­ esti 6 órája. A pályaművek az egyleti titkárságnál adandók be jeligés levél kíséretében. A mű- és középítési szakosztályok 1922. április 3-án tartott ülésén Ziegler Géza elnökölt, jegyző Detre Endre. Jegyzőkönyvet hitelesítik: Sommer József és Suchy János. Elnök kegyeletes szavakkal emlékezik meg IV. Károly királyunk tragikus elhúnytáról. Szakosztályok felállással fejezik ki mély részvétüket és elhatározzák részvétüknek jegyzőkönyvi megörökítését. A Keler Napóleon-pályázat bíráló bizottságába megválasztják Jakabffy Zoltán, Schodits Lajos, Schmitterer Jenő rendes és Majorossy Gyula póttagot. Elhatározzák, hogy a „Falu Országos Szövetség" feliratát a házhelyek kijelölése tárgyában ők is támogatják. Abongyán Mihály művezető átiratát Schodits Lajosnak osztják ki véleményadásra. Majorossy Gyula titkár felolvassa a mindszentalgyői templom tervpályázatára vonatkozó választ, mire az ülés véget ér. A mű- és középítési szakosztályok 1922. évi ápr. 10-én tar­tott ülésén Bory Jenő felolvasta Tardos Krenner Viktor értekezését Michelangelo Sixtini kápolnabeli menyezetképéről. A jelenvolt nagy­számú közönség páratlan élvezetben részesült. Egy kiváló, mélyérzésű és gondolkodású írót ismert meg Tardos Krenner Viktorban, aki kongeniális lélekkel jelenítette elénk a fenséges Sixtini menyezetképek létrejöttét, a legnagyobb művészzseni rettenetes küzdelmeit, a nagy Gyula pápa fenséges alakját, a csodálatos eredményeket, mit e két zseni­ titán létrehozott. Gyönyörű vetített képek tették monumentálissá az előadást, melyet Bory Jenő drámai előadása plasztikussá és feled­hetetlenné varázsolt. Ugyancsak gyönyörködött a közönség Bory Jenő szoboralkotásaiban, melyet Michelangelo nagy ülő alakjai nyomán szobrosított meg. Schulek János elnök melegen ünnepelte az előadókat és további előadások megtartását kérte. Az előadást meghitt baráti lakoma követett az egylet székházában, hol Ziegler Géza, Bory Jenő, Rerrich Béla, Schulek János és dr. Fábián Gáspár mondottak pohár­köszöntőt. A mű- és középítési szakosztályok április 24-én tartott ülésén Schulek János elnökölt, a jegyzőkönyvet Detre Endre vezette. Az ülés napirendjén a m. kir. minisztérium 3101/1922. szám alatt kibocsátott rendeletének megvitatása volt, mely törvény a lakásépítés előmozdítását óhajtja előmozdítani. Kiss László ismertette a törvényt és kifejtette annak szakszerűtlenségét és retrograd irányzatát. Uj Károly javasolja, hogy az illetékes körök világosíttassanak fel a törvény hely­telenségéről. Sziklai Zsigmond az épületek lebontása elé vetett gátat teszi kritika tárgyává, rámutatván arra, hogy perverzitás az, miszerint egy ház nem ér annyit készen, mintha szétszedve az anyag értékesít­tetik s ez utóbbit lehetetlenné teszi a törvény, ám ez sem lakásépítésre. Fedorcsák János teszi szóvá az anomáliákat a lakáshivatal körül s­ő minden ügyet, mely műszaki természetű, kivenne a lakáshivatal kezéből. Jakabffy Zoltán indítványt terjeszt elő, hogy a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet memorandummal forduljon a miniszterelnökhöz, melyben egyrészt jelen törvény sérelmeinek kiküszöbölését kérjük, másrészt pedig a hasonló műszaki természetű ügyekben előzetes meghallgatásunkat felajánljuk. Schulek János elnök összefoglalja az elhangzott véleményeket, Jakabffy Zoltán indítványát egyhangú határozattal elfogadottnak nyil­vánítja. Végül Schoditsch Lajos olvassa fel rendkívül érdekes szak­­véleményét, mellyel az ülés véget ért. BUDAPESTI ÁCSMESTEREK ÉS ÁCS­­IPAROSOK EGYESÜLETE. Az Ácsmesterek és Ácsiparosok Egyesületének közgyűlése április hó 30-án folyt le Czipauer János egyesületi elnök vezetése alatt, aki hatásos elnöki megnyitójában a tagokat az Egyesület iránti szere­­tetre, a kar összetartására és az ácsipar érdekeinek megvédésére hívta fel. A tartalmas évi jelentés után Balogh Miklós a budapesti és kör­nyékbeli ácsmesterek és ácsiparosok fokozottabb megszervezését és a munkapiac szigorú rendezését kívánja, mert az ácsmesterek a munka­bérek tekintetében hozott egyesületi határozatokat kellőképpen nem veszik figyelembe s ennek következtében állandó bérmozgalom van. Tőke György és Czipauer László felszólalása után a közgyűlés a kér­dést a végrehajtó-bizottság elé utalta, majd megtartotta a tisztújítást, melynek eredményekép az 1922. évre a tisztikar a következőkép alakult meg: elnök : Frontáth József, alelnök : Sramó Lajos, ellenőr: Kecse Nagy Sándor. Végrehajtóbizottsági rendes tagok: Balogh Miklós, Érti József, Friedrich Jakab, Helmrich János, Marton László, Popper Zsigmond, Riedel József, Spiegel Artur, Szalay Sándor, Tőke György, Trautmann Jenő és Wellisch Mór. Póttagok: 1. Boros József, 2. Manga János, 3. Kozma Pál, 4. Vonnák János, 5. Pach János, 6. Fütyi­ Péter. Horváth József az elnöki széket elfoglalva, megköszönte az iránta megnyilvánult bizalmat és kijelentette, hogy csak az esetben tartja meg a reáruházott tisztséget, ha a tagok belátják az egyesület szükségessé­gét, komolyan és becsületesen betartják a hozott határozatokat. Az idő előhaladottsága következtében az 1922. évi költségelőirány­zat letárgyalását újabb közgyűlés elé halasztották. Munkabérmozgalom. Az ácsiparban az utóbbi időben állandó bérmozgalom tapasztalható, annak dacára, hogy a munkabérek leg­utóbb olyan magasan állapíttattak meg, amelyek az egyéb szakmabeliek kereseti viszonyaival, de sőt a megélhetési lehetőségekkel is arányban állnak. Ez részben arra vezethető vissza, hogy az ácsiparban munkás­hiány van, minek következtében az Egyesületen kívül álló vállalkozók, mérnökök és gyárosok az Egyesület által megállapított órabéreket túl­licitálják, hogy munkáshoz jussanak. Másik oka a folytonos elégedet­lenségnek a szakszervezet politikájával magyarázható, amelynek munka­­közvetítője úgyszólván napról-napra magasabb bérek mellett közvetíti a hozzája forduló munkaadóknak a segédeket. Az Ácsmesterek Egye­sületének végrehajtó­ bizottsága május hó 1-én behatóan foglalkozott a munkabér kérdésével s elhatározta, hogy a munkások megélhetésének feljavítása és biztosítása céljából a lehetőség végső határáig elmegy, az órabéreket május 1-től kezdődő hatállyal 24—30 koronára emeli fel. Ezzel kapcsolatban azonban egyidejűleg a legkomolyabb formában figyelmezteti az ácssegédeket, hogy a munkaadók szociális érzésével ne éljenek vissza, mert ha határtalan követeléseikkel a munkapiacot lehetetlenné teszik, úgy a munkaadók nem fognak visszariadni a munkások kizárásától. Egyidejűleg átiratban felkéri az Egyesület mind­ama szervezeteket, amelyeknek tagjai ácssegédeket foglalkoztatnak, így a Budapesti Építőmesterek Szövetségét, a Magyar Mérnök- és Építész- Egyletet, a Magánmérnökök Országos Szövetségét és a Gyáriparosok Országos Szövetségét, hogy tagjaikat az Egyesület által megállapított munkabérek betartására szólítsák fel. BUDAPESTI ÁCSMESTEREK IPARTESTÜLETE. Az Ácsmesterek Ipartestülete április hó 22-én tartotta havi ülését Horváth József ipartestületi elnök elnöklete alatt. A folyó ügyek letárgyalása után tudomásul vette az elöljáróság, hogy az elnökség a főváros tanácsához felterjesztést intézett az ácsmunkának közvetlenül ácsmesterek és iparosok részére való kiadása és a kontárkodás haté­konyabb megakadályozása tárgyában. Elhatározta továbbá az elöl­járóság, hogy a közös ipartestület vagyonának felszámolására vonat­kozó javaslat elkészítésére bizottságot állít össze, amelybe Kecse Nagy Sándor elnöklete alatt Friedrich Jakab és Wellisch Mór elöljárósági tagokat küldötte ki. Minthogy az ipartörvénynek az iparűzés feltételei, a tanoncviszony és a tanonciskolára vonatkozó intézkedéseit az 1922. évi XII. t.-c.-kel alakított ipartörvénynovella módosította, ezen törvény életbelépése után a tanoncok csak segédvizsga letétele után szabadulhatnak fel. A vizs­gálóbizottság szervezetének és a tanoncvizsga anyagának megállapítá­sára vonatkozó javaslat megszerkesztésére Srabó Lajos alelnök vezet

Next