A Munkaadó, 1928 (15. évfolyam, 1-51. szám)
1928-12-05 / 49. szám
1928 december S. KOVÁCS A. ÖDÖN gépészmérnök. Egészségügyi, műszaki berendezési vállalkozó. ,v,-r,.... Központi fűtés, vízvezeték, csatornázás, derítőtelepek, szivattyútelepek. Budapest, Vili., Bezerédi-ucca 8 sz. ■ -- Telefon: József 382-03. ■ ■ ............. 1 ■■ Szociális biztosítás Az építőipar és a Társadalombiztosító Intézet önkormányzata Két héttel ezelőtt közöltük részletesen azokat a rendelkezéseket, amelyek a népjóléti és munkaügyi miniszter által kiadott rendelettervezetben foglaltatnak és arra vannak hivatva, hogy a Társadalombiztosító Intézet létesítésendő önkormányzatának választási módját szabályozzák. Azóta letelt az az idő, amelyet a miniszter a bírálatok beadására az érdekképviseleteknek kitűzött és időközben a Budapesti Építőmesterek Szövetsége szerdán tartott végrehajtó bizottsági ülésében, majd pedig az Ipartestület, a Szövetség és az Egyesület csütörtökön tartott együttes ülésén részletekbe menőleg tanácskozott erről a tárgyról és állapította meg a tervezettel szemben támasztott igen lényeges kívánságait. Az együttes ülésen az építőmesterek körükben tisztelhették Barthos Andor dr. és Perlaky György országgyűlési képviselőket is, s a megbeszélés végső eredményeként az építőmesteri érdekeltség mai napon, szerdán délelőtt 11 órakor fogja átadni memorandumát a népjóléti miniszternek a parlamentben. A küldöttséget Barthos Andor dr. ny. államtitkár, országgyűlési képviselő, lapunk kiváló munkatársa vezeti. Az építőmesterek előterjesztése abból indul ki, hogy utal az építőiparnak a munkásbiztosítással kapcsolatos nagy, különleges anyagi és szociális érdekeltségére és arra az évtizedes közreműködésre, amelyet a Munkásbiztosító Pénztár önkormányzatában vezető helyen végzett a konszolidáció érdekében mindaddig, amíg a Pénztár önkormányzatát fel nem függesztették. Sajnálattal állapítja meg ezután, hogy a rendelettervezet intézkedései egyáltalában nem nyújtanak biztosítékot abban a tekintetben, hogy az építőipar a létesítendő új önkormányzatban képviselethez juthat-e egyáltalában. A tervezet ugyanis az építőipart is két részre tépi : az építőmesterek egy részét a gyáripari, más részét pedig a kézművesipari csoportba osztja aszerint, hogy átlag mennyi munkással dolgozik és használ-e elemi erővel hajtott gépet, vagy sem. Ezzel a megosztással az építőipar mindkét csoportban elveszti azt a súlyát, amellyel egységesen rendelkeznek. Ez a megosztás azonban nem jogosult. Igaz, az 1922. évi ipartörvény megszabja azokat a kereteket, amelyen túl az iparnak kézműves jellegű űzése megszűnik, de ez a megosztás nem vonatkozhatik az építőiparra, amelyre vonatkozólag a törvény 33. §-a világosan kimondja, hogy ezek az intézkedések rá nem vonatkoznak, mert az építőiparokról külön törvény fog intézkedni. Azonkívül az építőmesterség űzése személyes kvalifikációhoz van kötve és azt máskép, mint személyesen, üzletvezető alkalmazásával, űzni nem lehet. S így világos, hogy ennek az egységes ipari csoportnak a különleges voltát maga az ipartörvény ismeri el. Mégis külön és egységes csoportot alakítottak pl. a nagy- és kiskereskedelemnek, ellenben széttépték a már a törvényben is külön és egységes csoportként minősített építőipart. Sérelemnek véleményezték az építőmesterek azt a körülményt, hogy a közüzemeknek a rendelettervezet külön kedvezményt biztosít az autonómiában leendő érvényesülés terén a jogosult iparűzőkkel szemben, akiknek mindenképpen csak egy szavazatuk lehetséges, főbb üzemük csoportjában, míg a közüzemeknél minden külön számadású üzem, külön vétetnék figyelembe. Igen élénk aggódással tapasztalta az építőmesteri érdekeltség, hogy a csoportok összeállításának számarányánál a háztartási alkalmazottak munkaadói olyan nagy jogosultsághoz jutottak, amely ezeket a munkaadókat, sem pénztári alkalmazottaik számánál, különösen pedig hozott anyagi áldozataiknál fogva, semmi tekintetben meg nem illetik. Rámutatnak egyúttal arra, hogy ez a kedvezményezett csoport munkaadói szempontból a legnehezebben megszervezhető, s így a paritást, amely az autonómiának az alapja, a legkomolyabban veszélyeztetik. Mindezeknél fogva a felterjesztés az építőmesteri érdekeltségek kívánságait a következőkben foglalja össze: Kérik a minisztert a rendelettervezet olyan módosítására, amelynek értelmében: 1. a hatósági üzemek éppenúgy egy üzemet alkossanak, mint akármilyen másik ipari üzem, amely többrészre tagozódik, de csak főágazata alapján vehet részt az önkormányzatban; 2. a háztartási alkalmazottak munkaadói csoportjának közgyűlési létszáma az előterjesztésben felsorakoztatott elvi és adatbeli alapon lényegesen kisebbíttessék az ipari érdekeltségek javára; 3. az építőipar részére a rendeletben külön alcsoport szerveztessék, aminthogy külön törvényes intézkedést kíván az építőmesterségek iparűzése is. Ennek a csoportnak a közgyűlési létszáma állapíttassák meg abban az arányban, amint azt az építőipar munkáslétszámának, anyagi hozzájárulásának és múltbeli önkormányzati pénztári működésének megfelelően megérdemli. A szerdai miniszteri tisztelgésről és annak lefolyásáról jövő számunkban fogunk olvasóinknak beszámolni. A kereskedelmi kamara javaslata a munkásbiztosító önkormányzat megalakítása ügyében. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara előterjesztést tett a népjóléti miniszternek a munkásbiztosítási intézmények önkormányzati szerveinek megalakítása ügyében. Rámutatott arra az előterjesztés, hogy a népjóléti miniszter által kiadandó rendelet tervezete nem rendelkezik a budapesti kereskedelmi betegségbiztosító intézet önkormányzatának megalakításáról és ezért javasolja a rendeletnek ebben a vonatkozásban való kiterjesztését. Általában azonban a rendelettervezetet a kamara nagyjából elfogadja és annak részleteit nem kifogásolja. a MlunTkaadió Útépítés Az országos jellegű utak átvételéről tárgyal a kormány a vidéki törvényhatóságokkal. Az új útügyi törvény teljesen megszünteti a természetbeni közmunkát, s ehelyett mintegy 30%-os útadót állít be. E financiális alapra támaszkodva tervezi az állam, hogy átveszi az átmenő jellegű forgalmat lebonyolító utakat. Ezen a módon körülbelül 8000 kilométerre bővülne ki az állami kezelésbe kerülő útvonalak hossza. Útburkolóanyagbeszerzés a fővárosnál. Budapest székesfőváros tanácsa nyilvános írásbeli versenytárgyalást hirdet 167.722—1928. III. sz. a. 60.000 darab 18/18/18 cm. bazaltkockakő, 120.000 darab 18/18/14 cm. háromnegyedes bazaltkockakő, 120.000 darab 18/18/13— 14 cm. bazaltfejkő, 500 tonna bazaltkiskő és 80.000 rab 18/18/13—14 cm. trachitfejkő szállítására. A hivatkozott módozatok szerint a leteendő bánatpénz öszszege az ajánlati összeg 2 százaléka. Az ajánlatokat 1928 december 10-én (hétfőn) déli 12 óráig kell a tanácsi ül. ügyosztály vezetőjénél vagy helyettesénél, II. emelet 279. ajtószám alatt benyújtani. A versenytárgyalás 1928 december 10-én (hétfőn) délután 5 órakor lesz a III. emelet 351—352. számú (ülésterem) helyiségben, ahol a vállalkozók vagy megbízottaik jelen lehetnek. Újpest—Dunakeszi keramit-út megnyitása. Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter szombaton délelőtt megnyitotta az Újpesttől Dunakesziig terjedő nyolc kilométer hosszú, keramitból készült utat, ami(159.711—1928. III. sz. — Követő- és élőmunka.) Budapest székesfőváros tanácsa nyilvános írásbeli versenytárgyalást hirdet az V. kerület, Koráll-utca (Pannónia-utca és Pozsonyi-út közötti szakasz) követő- és élőmunkáira. Az ajánlatokat 1928 december 17-én (hétfőn) déli 12 óráig kell a tanácsi III. ügyosztály vezetőjénél vagy helyettesénél, II. emelet 279. ajtószám alatt benyújtani. A versenytárgyalás 1928 december 17-én (hétfőn) délután 5 órakor lesz a ül. em. 851—352. számú (ülésterem) helyiségben, ahol a vállalkozók vagy megbízottaik jelen lehetnek. Budapest, 1928. november 27. (156.695 1928. III. sz. — Makadámátrendezés.) Budapest székesfőváros tanácsa nyilvános írásbeli versenytárgyalást hirdet a III. ker., Pusztaszeri-út (Zöldmáli-út és Zöldmáli-út — szerpentin — közti szakasz) makadámszerű rendezési munkáira. A hivatkozott hirdetményben közölt módozatok szerint a leteendő bánatpénz összege az ajánlati összeg 2 százaléka. Az ajánlat benyújtásához szükséges nyomtatványok IV., Központi városháza, II. em. 285. ajtószám alatt kaphatók külön-külön 2 pengő lefizetése ellenében. Ajánlatok 1928 december 17-én (hétfőn) déli 12 óráig kell a tanácsi ül. ügyosztály vezetőjénél vagy helyettesénél, II. emelet 279. ajtószám alatt benyújtani. Budapest, 1928 november 28. A székesfőváros tanácsa. A székesfőváros tanácsa. (39.854—1928. sz. Útburkolás.) Kecskemét thjf. város közönsége a város belterületén fekvő Csongrádi-, Kaszap-, Budai-, Erdőssy Imre-, Mezei-, Bem-, Klapka-, Csányi-, Erkel-, Kádár-, Bocskai-, Tompa Mihály-, Boldog-, Katona József- és Rigó-utcák és Tatay-köz s az ezekhez csatlakozó mellékutcák egyegy szakaszának kőburkolattal leendő ellátását határozván el, s ezen munkákra ezennel zárt ajánlati versenytárgyalást hirdetek. A végzendő munkálat áll: mintegy 10700 m2 lapjára és 2500 m2 élére állított téglaburkolat felbontásából, 15300 m2 földmunkából, 12.000 m2 fejecskekő, illetve keramit, 40.800 m2 I. oszt. idom, illetve talaj, 11.300 m2 aszfalt, kő, illetve betonjárdából és 750 m2 átkövezésből. Bánatpénz 2%. Ajánlatok benyújtásának határideje: 1929. évi január hó 5-ének d. e. 10 órája. Kecskemét, 1928 november hó. Polgármester. ÚTÉPÍTÉSI HATÁRNAPOK. December 10. Útburkálóanyag szállítása. Székesfőváros Tanácsa. December 17. Követő és élőmunka Korán-utcáiban. Makadám útrendezés a III.,Pusztaszeri úton.Székesfőváros Tanácsa. 1929 január 5. Útiburkolás. Kecskemét. Polgármester. HENKEL- *¥Tfe JET Z WZ /f? l§f* HENKEL- féle M*IZ M*Z,JSl J-M. féle AZ IDEÁLIS CEMENTKONZERVÁLÓ ANYAG Megvéd az olaj, savak és maró folyadékok okozta károktól Vezérképviselet és raktár Magyarország részére: VOITH GOTTLIEB, Budapest, VI., Kartács u. 26 Telefon: Lipót 970—65 Telefon: Lipót 970-65 Fokozza a tartósságot, keménységet és átdatlanságot NT Megakadályozza *93 a kellemetlen porképződést 5. oldal. Falburkoló lapokat (csempéket) fehér és színes kivitelben konyhák, fürdők, műhelyek, hentesüzletek, lépcsőházak stb. részére. Szállítja és kívánatra fekteti is a Budapesti Zsolnay-féle Porcellán-Feyencegyár rt. VII., Öv utca 153. sz. Telefonszám: József 396-59 !! Költségvetések díjtalanul !I lyen a főváros és Vác közötti nagy forgalmat lebonyolítják. A megnyitáson a kereskedelmi miniszteren kívül Dessewffy Aurél államtitkár, Wimmersperg Frigyes báró államtitkár, Samassa Aurél helyettes államtitkár, a minisztérium elnöki osztályának vezetője, továbbá az állatépítészeti hivatal vezetője és előkelő közönség vett részt. Forster Gyula államtitkár, a minisztérium útépítési osztályának vezetője, üdvözölte a minisztert és rámutatott arra, milyen jelentőségű ennek az élénk forgalmú útnak az átépítése. A most végzett munka a miniszter nagy útépítési programmjában az állandó útburkolat megvalósítására irányuló törekvésnek első, igen sikerült része. Felemlítette még, hogy ezt az utat magyar keramitból készítették, hogy bebizonyítsák ennek az anyagnak a kiválóságát az útépítéseknél. A miniszter és kísérete azután megtekintette az új utat. ÚTÉPÍTÉSI VERSENYTÁRGYALÁSOK. Minden építőmunkaadónak erkölcsi kötelessége, hogy saját lapját, A Munkaadót olvassa és előfizessen rá.