A Munkaadó, 1928 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1928-12-05 / 49. szám

1928 december S. KOVÁCS A. ÖDÖN gépészmérnök. Egészségügyi, műszaki berendezési vállalkozó. ,v­,-r,.... Központi fűtés, vízvezeték, csatornázás, derítőtelepek, szivattyútelepek. Budapest, Vili., Bezerédi-ucca 8 sz. ■ -- Telef­on: József 382-0­3. ■ ■ ............. 1 ■■ Szociális biztosítás Az építőipar és a Társadalom­­biztosító Intézet önkormányzata Két héttel ezelőtt közöltük részletesen azokat a rendelkezéseket, amelyek a népjóléti és munkaügyi miniszter által kiadott rendelettervezetben foglaltat­nak és arra vannak hivatva, hogy a Társadalombiz­tosító Intézet létesítésendő önkormányzatának válasz­tási módját szabályozzák. Azóta letelt az az idő, amelyet a miniszter a bí­rálatok beadására az érdekképviseleteknek kitűzött és időközben a Budapesti Építőmesterek Szövetsége szer­dán tartott végrehajtó­ bizottsági ülésében, majd pedig az Ipartestület, a Szövetség és az Egyesület csütör­tökön tartott együttes ülésén részletekbe menőleg ta­nácskozott erről a tárgyról és állapította meg a ter­vezettel szemben támasztott igen lényeges kívánsá­gait. Az együttes ülésen az építőmesterek körükben tisztelhették Barthos Andor dr. és Perlaky György országgyűlési képviselőket is, s a megbeszélés végső eredményeként az építőmesteri érdekeltség mai na­pon, szerdán délelőtt 11 órakor fogja átadni memo­randumát a népjóléti miniszternek a parlamentben. A küldöttséget Barthos Andor dr. ny. államtitkár, országgyűlési képviselő, lapunk kiváló munkatársa vezeti. Az építőmesterek előterjesztése abból indul ki, hogy utal az építőiparnak a munkásbiztosítással kap­csolatos nagy, különleges anyagi és szociális érdekelt­ségére és arra az évtizedes közreműködésre, amelyet a Munkásbiztosító Pénztár önkormányzatában vezető helyen végzett a konszolidáció érdekében mindaddig, amíg a Pénztár önkormányzatát fel nem függesz­tették. Sajnálattal állapítja meg ezután, hogy a rende­lettervezet intézkedései egyáltalában nem nyújtanak biztosítékot abban a tekintetben, hogy az építőipar a létesítendő új önkormányzatban képviselethez juthat-e egyáltalában. A tervezet ugyanis az építőipart is két részre tépi : az építőmesterek egy részét a gyáripari, más részét pedig a kézművesipari csoportba osztja aszerint, hogy átlag mennyi munkással dolgozik és használ-e elemi erővel hajtott gépet, vagy sem. Ezzel a megosztással az építőipar mindkét csoportban el­veszti azt a súlyát, amellyel egységesen rendelkeznek. Ez a megosztás azonban nem jogosult. Igaz, az 1922. évi ipartörvény megszabja azokat a kereteket, ame­lyen túl az iparnak kézműves jellegű űzése megszű­nik, de ez a megosztás nem vonatkozhatik az építő­iparra, amelyre vonatkozólag a törvény 33. §-a vilá­gosan kimondja, hogy ezek az intézkedések rá nem vonatkoznak, mert az építőiparokról külön törvény fog intézkedni. Azonkívül az építőmesterség űzése személyes kvalifikációhoz van kötve és azt máskép, mint személyesen, üzletvezető alkalmazásával, űzni nem lehet. S így világos, hogy ennek az egységes ipari csoportnak a különleges voltát maga az ipar­törvény ismeri el. Mégis külön és egységes csoportot alakítottak pl. a nagy- és kiskereskedelemnek, ellen­ben széttépték a már a törvényben is külön és egy­séges csoportként minősített építőipart. Sérelemnek véleményezték az építőmesterek azt a körülményt, hogy a közüzemeknek a rendeletterve­zet külön kedvezményt biztosít az autonómiában leendő érvényesülés terén a jogosult iparűzőkkel szemben, akiknek mindenképpen csak egy szavazatuk lehetséges, főbb üzemük csoportjában, míg a közüze­meknél minden külön számadású üzem, külön vétetnék figyelembe. Igen élénk aggódással tapasztalta az építőmes­teri érdekeltség, hogy a csoportok összeállításának számarányánál a háztartási alkalmazottak munka­adói olyan nagy jogosultsághoz jutottak, amely eze­ket a munkaadókat, sem pénztári alkalmazottaik szá­mánál, különösen pedig hozott anyagi áldozataiknál fogva, semmi tekintetben meg nem illetik. Rámutat­nak egyúttal arra, hogy ez a kedvezményezett csoport munkaadói szempontból a legnehezebben megszervez­hető, s így a paritást, amely az autonómiának az alapja, a legkomolyabban veszélyeztetik. Mindezeknél fogva a felterjesztés az építőmesteri érdekeltségek kívánságait a következőkben foglalja össze: Kérik a minisztert a rendelettervezet olyan módosítására, amelynek értelmében: 1. a hatósági üzemek éppenúgy egy üzemet alkos­sanak, mint akármilyen másik ipari üzem, amely több­részre tagozódik, de csak főágazata alapján vehet részt az önkormányzatban; 2. a háztartási alkalmazottak munkaadói cso­portjának közgyűlési létszáma az előterjesztésben felsorakoztatott elvi és adatbeli alapon lényegesen kisebbíttessék az ipari érdekeltségek javára; 3. az építőipar részére a rendeletben külön alcso­port szerveztessék, aminthogy külön törvényes intéz­kedést kíván az építőmesterségek iparűzése is. Ennek a csoportnak a közgyűlési létszáma állapíttassák meg abban az arányban, amint azt az építőipar munkás­létszámának, anyagi hozzájárulásának és múltbeli önkormányzati pénztári működésének megfelelően megérdemli. A szerdai miniszteri tisztelgésről és annak lefo­lyásáról jövő számunkban fogunk olvasóinknak be­számolni. A kereskedelmi kamara javaslata a munkásbiz­tosító önkormányzat megalakítása ügyében. A Buda­pesti Kereskedelmi és Iparkamara előterjesztést tett a népjóléti miniszternek a munkásbiztosítási intézmé­nyek önkormányzati szerveinek megalakítása ügyé­ben. Rámutatott arra az előterjesztés, hogy a népjó­léti miniszter által kiadandó rendelet tervezete nem rendelkezik a budapesti kereskedelmi betegségbizto­sító intézet önkormányzatának megalakításáról és ezért javasolja a rendeletnek ebben a vonatkozásban való kiterjesztését. Általában azonban a rendelet­­tervezetet a kamara nagyjából elfogadja és annak részleteit nem kifogásolja. a MlunTkaadió Útépítés Az országos jellegű utak átvételéről tárgyal a kormány a vidéki törvényhatóságokkal. Az új útügyi törvény teljesen megszünteti a természetbeni közmun­kát, s ehelyett mintegy 30%-os útadót állít be. E fi­nanciális alapra támaszkodva tervezi az állam, hogy átveszi az átmenő jellegű forgalmat lebonyolító uta­kat. Ezen a módon körülbelül 8000 kilométerre bő­vülne ki az állami kezelésbe kerülő útvonalak hossza. Útburkolóanyagbeszerzés a fővárosnál. Budapest székesfőváros tanácsa nyilvános írásbeli versenytár­gyalást hirdet 167.722—1928. III. sz. a. 60.000 darab 18/18/18 cm. bazaltkockakő, 120.000 darab 18/18/14 cm. háromnegyedes bazaltkockakő, 120.000 darab 18/18/13— 14 cm. bazaltfejkő, 500 tonna bazaltkiskő és 80.000 rab 18/18/13—14 cm. trachitfejkő szállítására. A hivat­kozott módozatok szerint a leteendő bánatpénz ösz­­szege az ajánlati összeg 2 százaléka. Az ajánlatokat 1928 december 10-én (hétfőn) déli 12 óráig kell a taná­csi ül. ügyosztály vezetőjénél vagy helyettesénél, II. emelet 279. ajtószám alatt benyújtani. A versenytár­gyalás 1928 december 10-én (hétfőn) délután 5 órakor lesz a III. emelet 351—352. számú (ülésterem) helyiség­ben, ahol a vállalkozók vagy megbízottaik jelen le­hetnek. Újpest—Dunakeszi keramit-út megnyitása. Herr­mann Miksa kereskedelemügyi miniszter szombaton délelőtt megnyitotta az Újpesttől Dunakesziig terjedő nyolc kilométer hosszú, keramitból készült utat, ami­(159.711—1928. III. sz. — Követő- és élőmunka.) Budapest székesfőváros tanácsa nyilvános írásbeli versenytárgyalást hirdet az V. kerület, Koráll-utca (Pannónia-utca és Pozsonyi-út közötti szakasz) kö­vető- és élőmunkáira. Az ajánlatokat 1928 december 17-én (hétfőn) déli 12 óráig kell a tanácsi III. ügyosz­tály vezetőjénél vagy helyettesénél, II. emelet 279. aj­tószám alatt benyújtani. A versenytárgyalás 1928 de­cember 17-én (hétfőn) délután 5 órakor lesz a ül. em. 851—352. számú (ülésterem) helyiségben, ahol a vállal­kozók vagy megbízottaik jelen lehetnek. Budapest, 1928. november 27. (156.695 1928. III. sz. — Makadámátrendezés.) Bu­dapest székesfőváros tanácsa nyilvános írásbeli ver­senytárgyalást hirdet a III. ker., Pusztaszeri-út (Zöldmáli-út és Zöldmáli-út — szerpentin — közti sza­kasz) makadámszerű rendezési munkáira. A hivatko­zott hirdetményben közölt módozatok szerint a le­teendő bánatpénz összege az ajánlati összeg 2 száza­léka. Az ajánlat benyújtásához szükséges nyomtatvá­nyok IV., Központi városháza, II. em. 285. ajtószám alatt kaphatók külön-külön 2 pengő lefizetése ellené­ben. Ajánlatok 1928 december 17-én (hétfőn) déli 12 óráig kell a tanácsi ül. ügyosztály vezetőjénél vagy helyettesénél, II. emelet 279. ajtószám alatt benyúj­tani. Budapest, 1928 november 28. A székesfőváros ta­nácsa. A székesfőváros tanácsa. (39.854—1928. sz. Útburkolás.) Kecskemét thjf. város közönsége a város belterületén fekvő Csongrádi-, Kaszap-, Budai-, Erdőssy Imre-, Mezei-, Bem-, Klapka-, Csányi-, Erkel-, Kádár-, Bocskai-, Tompa Mihály-, Boldog-, Katona József- és Rigó-utcák és Tatay-köz s az ezekhez csatlakozó mellékutcák egy­­egy szakaszának kőburkolattal leendő ellátását hatá­rozván el, s ezen munkákra ezennel zárt ajánlati versenytárgyalást hirdetek. A végzendő munkálat áll: mintegy 10700 m2 lapjára és 2500 m2 élére állított téglaburkolat felbontásából, 15300 m2 földmunkából, 12.000 m2 fejecskekő, illetve keramit, 40.800 m2 I. oszt. idom, illetve talaj, 11.300 m2 aszfalt, kő, illetve betonjárdából és 750 m2 átkövezésből. Bánatpénz 2%. Ajánlatok benyújtásának határideje: 1929. évi ja­nuár hó 5-ének d. e. 10 órája. Kecskemét, 1928 no­vember hó. Polgármester. ÚTÉPÍTÉSI HATÁRNAPOK. December 10. Útburkálóanyag szállítása. Székesfő­város Tanácsa. December 17. Követő és élőmunka Korán-utcáiban. Makadám útrendezés a III.,­­Pusztaszeri­ úton.­­Szé­kesfőváros Tanácsa. 1929 január 5. Útiburkolá­s. Kecskemét. Polgármester. HENKEL- *¥Tfe JET Z­ WZ /f? l§f* HENKEL- féle M*IZ M*Z,JSl J-M. féle AZ IDEÁLIS CEMENTKONZERVÁLÓ ANYAG Megvéd az olaj, savak és maró folyadékok okozta károktól Vezérképviselet és raktár Magyarország részére: VOITH GOTTLIEB, Budapest, VI., Kartács­ u. 26 Telefon: Lipót 970—65 Telefon: Lipót 970-65 Fokozza a tartósságot, keménységet és átdatlanságot NT Megakadályozza *93 a kellemetlen porképződést 5. oldal. Falburkoló lapokat (csempéket) fehér és színes kivitelben konyhák, für­dők, műhelyek, hentesüz­letek, lépcsőházak stb. részére. Szállítja és kívánatra fekteti is a Budapesti Zsolnay-féle Porcellán-Feyencegyár rt. VII., Öv­ utca 153. sz. Telefonszám: József 396-59 !! Költségvetések díjtalanul !I­ lyen a főváros és Vác közötti nagy forgalmat lebo­nyolítják. A megnyitáson a kereskedelmi miniszteren kívül Dessewffy Aurél államtitkár, Wimmersperg Frigyes báró államtitkár, Samassa Aurél helyettes államtitkár, a minisztérium elnöki osztályának veze­tője, továbbá az állatépítészeti hivatal vezetője és előkelő közönség vett részt. Forster Gyula államtit­kár, a minisztérium útépítési osztályának vezetője, üdvözölte a minisztert és rámutatott arra, milyen je­lentőségű ennek az élénk forgalmú útnak az átépítése. A most végzett munka a miniszter nagy útépítési programmjában az állandó útburkolat megvalósítá­sára irányuló törekvésnek első, igen sikerült része. Felemlítette még, hogy ezt az utat magyar keramitból készítették, hogy bebizonyítsák ennek az anyagnak a kiválóságát az útépítéseknél. A miniszter és kísérete azután megtekintette az új utat. ÚTÉPÍTÉSI VERSENYTÁRGYALÁSOK. Minden építőmunkaadónak erkölcsi kötelessége, hogy saját lapját, A Munkaadót olvassa és elő­fizessen rá.

Next