A Munkaadó, 1928 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1928-12-12 / 50. szám

1928 december 12. Darabos mész Általános Anyagraktár a m­ont el § 8VaSfI,*!, ^ill. Beni­ssky­ utca 6. szám. UClIlCan, forrása fBarcs,utcából nyilik.5 Telefon: József 302-83. A miskolci vágóhíd kibővítése. A miskolci köz­vágóhíd, különösen a sertésvágó rész, már régóta nem felel meg a követelményeknek. Bársony Andor igaz­gató most előterjesztést tett a közvágóhíd kibővíté­sére. Az igazgató a közvágóhíd melletti volt szappan­gyár épületének megvásárlását javasolja, amely némi átalakítással alkalmasnak kínálkozik arra, hogy ott a sertésvágóhidat és hűtőt berendezzék. A volt szap­pangyár épületét és a hozzátartozó telket 56.000 pen­gőért hajlandók eladni, viszont az építési bizottság 46.000 pengőre becsülte azt az ingatlant. A legköze­lebbi közgyűlés fog dönteni arról, hogy megvásárol­ják-e ezt az ingatlant. Egyébként kétségek merültek fel abban az irányban is, hogy nem kerülne-e keve­sebbe, ha újonnan építkeznének. Egy építkezési vállalat felszámolási terve. A hi­vatalos lap csütörtöki száma az Építőkő és Cserép­­ipari Rt., V., Erzsébet­ tér 3., rendkívüli közgyűlési meghívóját közli. A rendkívüli közgyűlés tárgysoro­zata csak egy pontból áll: Határozathozatal a felszá­molás kérdésében és felszámolók választása. Meghiúsult Keszthely iskolaépítése. Keszthely vá­ros képviselőtestülete elhatározta 450.000 pengő köl­csön felvételét. A vármegye jóváhagyta a határoza­tot, a belügyminiszter is felírt, hogy a kölcsön felté­teleit elfogadhatónak találja, éppen csak a fedezetre vonatkozólag kért képviselőtestületi határozatot. Mi­előtt még a képviselőtestület ez ügyben összeülhetett volna, a kölcsönt dollárban ajánló Pesti Magyar Ke­reskedelmi Bank leírt a városhoz, hogy­­ kölcsönt nem adhat. Hivatkozik a pénzügyminiszter bizalmas közlésére, mellyel az összeg bankokat értesítette, hogy a külföldi kölcsönökről törvényjavaslatot készít elő. Most tehát előállt az a helyzet, hogy Keszthely is­kolaépítésére 70.000 pengő államsegélyt kapott s kö­rülbelül ugyanennyit szándékozott a kölcsönből iskola­­építésre fordítani. A kölcsönt most nem kapta meg, minthogy pedig az építkezésre pénze nincs, nem kapta meg az államsegélyt sem,­­ az iskola építkezése azonban már javában folyik. Ugyanekkor ráírtak fe­lülről a városra, hogy vágóhídja is rossz, építsen he­lyette újat. Miből építsen azonban, amikor még a megkezdett építkezés elől is elvágták a kivitel anyagi lehetőségeit? Keszthely többmillió pengő értékű va­gyona mellett a 450.000 pengős kölcsön meghiúsulásával sem hagyhatja abba a megkezdett építkezéseket, miért is Reischl Richárd országgyűlési képviselő a kölcsön engedélyezése érdekében érintkezésbe lépett a minisztériummal és egy ajánlattevő bankkal. pontból és a lakásínség szempontjából is egyenrangú tényező magának az építkezésnek előmozdítása. Én tehát az építkezés előmozdítását úgy Buda­pesten, mint a vidéken fontosnak tartom. Háború után az a rettenetes letargia és szomo­rúság annak következménye volt, hogy az építkezés egyelőre megállóit és bizony az 1925. évi törvény, amely az építkezés előmozdítását célzó intézkedéseket tesz, nagymértékben elősegítette az építkezést. Vi­szont az 1927. évi törvény megszorító intézkedései ma már azzal a következménnyel járnak, hogy az építkezések száma alábbszállott. Erre nézve hivatalos kimutatással is fogok szolgálni. Megkértem Budapest fővárosának kitűnő tanács­nokát, Rumbach Dezsőt, legyen kegyes nekem össze­állítani a budapesti építkezésekre vonatkozó adatokat. A kérdés az, hogy tényleg hány épületet emeltek. Megkértem a tanácsnok urat, hogy az ő összeállítá­sában hasonlítsa össze az 1927. évet az 1928. évvel. A következő adatokat bocsátotta rendelkezésemre. A székesfőváros tanácsa által kiadott építési engedélyek száma az 1927. évben­ 3095 volt, az 1928. évben októ­ber 1-éig bezárólag 2675. Ismétlem, ez nem jelent min­dent, mert ebből nem következik az, hogy ennyi lakás épült. Méltóztatnak tehát ebből az összeállításból látni, hogy a lakásszükséglet kielégítése szempontjából is feltétlenül szükséges, hogy az állam a maga eszkö­zeivel hozzájáruljon ennek a lakásínségnek az enyhí­téséhez, másrészt pedig közgazdasági szempontból a munkaalkalmak megteremtése szempontjából ez szin­tén rendkívül égető szükséglet. Vizsgálom mostan a jelenlegi törvényes állapotot, amely az 1927. évi tör­vényen alapul. Az 192­7-es törvény visszaesés az 1925-iki törvényhez, az építkezés előmozdítását célzó törvényhez képest. 1925-ben az újonnan épült házakra 30 évi adómentességet állapított meg a törvény; 1927-ben ezt a 30 évi adómentesség leszállott 25 évre. Van egy nagyon súlyos része is ennek a törvény­nek a lebontott épületek helyére emelt új épületnek a lebontott épület terjedelmével kapcsolatos részére vonatkozólag. Míg tudniillik az újonnan emelt ház megkapja a teljes 25 évi adómentességet, addig, ha egy régi házat bontanak le és ennek helyére emelnek újat s ez nem haladja meg négyszeresét a lebontott háznak, ezt e törvény­ értelmében csak 10 évi adómen­tesség illeti meg. Ennek a következménye azután az, hogy nagyon sok régi viskó, földszintes és egyemeletes ház díszeleg még Budapesten a fő útvonalakon, a Bel­ Képviselőházi vita az építkezésekről A házadó leszállításáról szóló törvényjavaslatnak a képviselőházban való tárgyalását lapunk 47-ik szá­mában kezdtük közölni. Jelen számunkban dr. Bródy Ernő és Wolff Ká­roly felszólalásainak az építőipart érintő részeit kö­zöljük. Bródy Ernő: T. Képviselőház! (Halljuk! Hall­juk!) Azok az adótörvények, amelyek meghatározzák az adókötelezettség mértékét, kulcsát, rendszerint magukban foglalják az adómentesség eseteit is. Nem akarok visszamenni a történelem előtti időkre, de két esetet említek fel. Az egyik az 1909. évi adóreform, amelyet a jelenlegi pénzügyminiszter úrnak nagynevű atyja indított meg. Ebben meg voltak határozva az adókötelezettség esetei, de ugyanakkor bennefoglal­­tattak az adómentesség esetei is, precizírozva és taxi­­rozva. A háború után, már a jelenlegi rezsim alatt, a jelenlegi korszakban, az 1922-iki törvényben szintén ugyanez az eset volt. Ott is meg voltak állapítva az adókötelezettség, továbbá az állandó és ideiglenes adómentesség esetei. Legutóbb tavaly, 1927-ben volt egy változás az adó kulcsát illetőleg, mert az 1922-ben megállapított 24% 1927-ben leszállíttatott 20%-ra. Ebben az 1927-es törvényben, amikor meg volt álla­pítva az adókötelezettség, egyúttal meg voltak álla­pítva az adómentesség esetei is. Mondom, 1927-ben szintén meg volt állapítva az adókötelezettség és az adómentesség is, de ebben a törvényjavaslatban, amely most előttünk fekszik, az igen t. pénzügyminiszter úr csak a kulcs leszállítása kérdésében jön a maga reformjával. Felvetem a következő problémát és a mélyen t. pénzügyminiszter úr szíves érdeklődését is kérem eb­ben az ügyben: vajjon nem kellene-e ebben a törvény­­javaslatban megoldani a házadómentességek újabb megállapítását, mert a jelenlegi törvényes állapot nem kielégítő, nem helytálló? De nekünk nemcsak az probléma, amely itt előttünk van, hogy a házadó kivetési kulcsát Budapesten és más helyeken leszállít­ják, hanem ugyancsak mindig felmerül a másik probléma, hogy milyen intézkedésekkel lehet az épít­kezéseket előmozdítani. Ez a másik fontos alapvető probléma ugyanis sürgősen jelentkezik akkor, amikor az iparosság, a kereskedelem, az egész magyar társa­dalom a legkétségbeesettebb, a legsúlyosabb viszonyok között él, amikor a kormánynak és minden tényezőnek kötelessége munkaalkalmat teremteni, (Úgy van! Úgy van! a baloldalon) amikor közgazdasági szem­­ e 3 Munteaadle ^55iaBi^waBiaaKWKiiwii lll■■■lmll^ln■nl mii ■iir hwiwt ! Az állami és hatósági funkcionáriusokat, az építőipar kiválóságait, a közgazdasági élet reprezentánsait szólaltatjuk meg szenzációs tartalommal megjelenő karácsonyi számunkban Az építőipar aktuális kérdéseiről közlünk szakavatott cikkeket az építőipar legkitű­nőbb szakférfiúinak tollából ♦ Karácsonyi lapszámunkhoz díszes irodai falinaptárat mellékelünk, melyen postai díjszabás, ok­irati illetékek stb. is fel vannak tüntetve ♦ Hirdessen óriási példány­számban megjelenő karácsonyi számunkban 5. oldal. CELOTEX HÓ-, HANG- ÉS NEDVESSÉG­SZIGETELŐ ÉPÍTŐLEMEZ A . Go. LONDON vezérképviselete BUDAPEST, V. Harmincad­ utca 3 TELEFON: AU­L 824-05 és 824-06 A városban és a Rákóczi-úton, holott ezek palotáknak való telken vannak, s ezek a telkek arra volnának al­kalmasak, hogy a főváros lakásszükségletét kielégít­sék. Ezért történik az, hogy a perifériákon épülnek a házak. Az is helyes, hogy ott is épüljenek, de viszont a perifériákon a városnak nagy áldozatával járnak ezek az építkezések, mert sok helyen közműveket kell létesíteni, kanalizációt kell csinálni, utakat kell épí­teni, ami nagy munkával, fáradsággal és költséggel jár, úgyhogy Budapest rendkívüli költséget fektet bele ezekbe, mert mindenképen elő akarja mozdítani a maga részéről is azt, hogy a lakásínséget megszün­tesse és a lakásszükségletet kielégítse. De ebből nem következik az,­t. Képviselőház, hogy a belterületen, a drága beltelkeken nem megfelelő há­zak álljanak. Ellenkezőleg a Belváros és a Rákóczi­ út a leglakottab városrészek, arra valók, hogy ott nagy házak emelkedjenek. Hiszen a fővárosnak talán leg­drágább területén levő Orczy-ház a Károly-körúton kétemeletes épület, holott legalább 4—5 emeletes épü­letnek kellene lenni a fővárosnak ennek az épületnek alkalmas helyén, ezen a legdrágább telkén, ezen a legdrágább területén. Nagyon zavarja tehát az egész kérdést, hogy a jelenlegi állapot szerint a lebontott házak helyére épített új épületek után csak 10 évi adómentesség jár. Hiszen majdnem fizikailag lehetetlen, hogy négysze­res épületeket emeljenek, mert például akkor egy egy­emeletes ház helyébe nyolcemeletesnek kellene épül­nie, holott nyolcemeletes ház építését meg sem enge­dik, aki tehát ilyent építtetni akarna, lehetetlen és leküzdhetetlen akadályokba ütköznék. Ha pedig ő megfelelő épületeket emel ugyan, de ez nem haladja meg a régi épület négyszeresét, akkor ezt az új épü­letet csak 10 évi adómentesség illeti meg. Ez rendkívüli ellenmondás, rendkívüli anomália s megakasztja az építkezést. Már­pedig én azt hiszem, a mélyen­­. pénzügyminiszter úr azon a nézeten van, hogy az építkezést nem megakasztani, hanem minden módon előmozdítani kell. Én tehát arra kérem a mé­lyen tisztelt pénzügyminiszter urat, állítsa vissza leg­­alább is az 1925. évi törvényes állapotot. Az 1925. évi XVIII. t.-c. az építkezés előmozdítását célzó intézke­désekről, 3. §-ában ezt mondja: Harmincévi adómen­tesség illeti meg az újonnan emelt épületet, ha az olyan területen épült, ahol előbb épület nem volt, to­vábbá a toldaléképületeket és a teljesen lebontott épület helyére újonnan emelt épületnek a lebontott épület terjedelmét meghaladó részét.­­ Itt is ki van kötve a négyszeres nagyság s ebben az esetben csak 15 évben állapítja meg az adómentességet. Én azt gondolom, mélyen­­, Képviselőház, hogy ezt a 15 évet is fel kellene emelni és teljesen a 30 évi adómentes­ség alapjára kellene helyezkedni a lebontott épületek­nél is. Ezek adómentességét is egy nívóra kellene he­lyezni a teljesen új épületekével, mert ilyen viszonyok és ilyen körülmények között kerülhetünk csak abba a helyzetbe, hogy a Belvárosban és a város legélénkebb részeiben meginduljon az építkezés. Most beszélnek arról, hogy a földbirtokkal kap­csolatosan lesznek záloglevélkibocsátások. Én kérem a mélyen, t. pénzügyminiszter urat, hogy méltóztassék ezt a programmot kiterjeszteni a házbirtokra is, hogy a házbirtokkal kapcsolatban is abban a helyzet­ben legyenek az építkezők, hogy olcsóbb kölcsönt kap­hassanak, mert a mai rettenetes időkben a drága kölcsön az építkezési kedvet­ elveszi, lelohasztja és el­sorvasztja. Meg kell tehát állapítani az állam részéről az adómente­sség kérdését, azonkívül kölcsönök nyújtá­sával kell az építkezési, vállalkozási kedvet elősegí­teni, közgazdaságilag pedig a kartellek garázdálko­dásait megszüntetni, hogy végre ez a kérdés normális, rendes mederbe terelődjék. Nagyjában ezek azok a szempontok, amelyek engem ennél az ügynél vezetnek. Én igen kérem a pénzügyminiszter urat, méltóztassék ez alkalommal megszívlelni és megfontolni azokat, amelyeket sze­rényen előadni bátorkodtam. Wolff Károly: T. Képviselőház! Előttem szóló képviselőtársam beszédének érdemi részével lényegben

Next