Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1934 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-04 / 1. szám
2. oldal ÉPÍTŐMESTEREK LAPJA — A MUNKAADÓ 1934 január 4. Istenbe és magyar hazánkba vetett bizalommal és szeretettel üdvözlöm olvasóközönségünket és ezek élén a magyar építőmesteri gárdát— kérem őket, hogy teljes erővel, szívvel és összefogással munkálkodjanak megcsonkított hazánk és tönkretett iparunk régi nagyságának visszaállításán. És kérem az összes hivatalokat és egyéneket, akik velünk összeköttetésben állanak, hogy ebben minket támogatni kegyeskedjenek. E jelszó alatt jelentünk meg új alakban, de a régi hagyományok nyomán. Egységesen, mint egyesüléseink összességének lapja, egyesüléseink harmonikus megegyezése alapján. Lapunk nem szolgál semmiféle üzleti vállalkozást, nem jelent senki részére üzleti hasznot d önzetlenül, őszintén kívánja szolgálni az építőipart és ezzel kapcsolatban az építőösszesség érdekeit. Csak az lehet az ipar igazi hangja, amely az ipari körök szívéből kerül elő azzal az önzetlenséggel, amelyikel mi terveztük. Kérem elsősorban kortársainkat , hogy ezt a hangot érvényesítsük minden munkánkban és ez a hang jusson érvényre az új Építőmesterek Lapja — A Munkaadó lapunkban. E hang lehet erős is, ha kell, de legyen mindig igazságos. E hang szolgálja az általános építőipari, építőmesteri érdekeket és ezeken az általános érdekeken belül keressük és találjuk meg a mi egyéni érdekeinket. Ne bántsunk mást, keressük a megértést, a szeretetet, de ha ezt nem, találjuk, mutassuk meg, hogy harcolni is tudunk igazunkért. Ne kívánjuk senki jogait megcsonkítani, de ne engedjük a mi jogainkat sem. Hajlandók vagyunk változtatásra is, ha ez tökéletesítést jelent, de csak úgy, hogy senki jogai csorbítva ne legyenek. Mi akarjuk, hogy ipari és építőmesteri ügyekben, a mi hangunk legyen az irányadó — ez jogunk és kötelességünk. A Munkaadót egyesítettük az Építőmesterek Közlönyével, nem mintha e két lap külön-külön nem tett volna eleget hivatásának, de mert egyesített lap keretében többet és jobbat tudunk nyújtani. Hogy szükséges az ilyen lap , az kétségtelen! Nehéz viszonyok között vagyunk, az építőiparnak valódi hangja alig hallatszott, legalább még ■ma nem igen értették azt meg minálunk. Értsenek meg bennünket, értsék meg, hogy az építőipari munka oly produktív munka, amelyhez szükséges szaktudás, kockázat oly nagy, hogy azt meg is kell fizetni. Lehetetlen árak, lehetetlen munkafeltételek, határidők stb. ellen küzdenünk kell és küzdeni fogunk minden eszközzel. Ez kötelességünk nemcsak a magunk érdekében,, de kárunk és közérdek szempontjából is. Ha lesz a jövőben is olyan, aki ebben akadályozni fog, azt ne kíméljük. És hogy a magyar építőipar és építőmesterség reális, tiszteséges, becsületes legyen, hogy ebből kiirthassuk a férgesét, hogy e pályán tiszteségesen, becsületesen munkálkodva megélni is lehessen, ezt hirdetjük mi és ehhez kell nekünk e lap. Isten adja, hogy e lap hivatását oly sikerrel teljesítse, mint ahogy ezt elképzeltük. Írta: Háiffory István . Az Ipartestület újévi üdvözlése Nagy számban jelentek meg újév napján délelőtt a Budapesti Építőmesterek Ipartestületének tagjai Báthory István elnökük lakásán, hogy kifejezést adjanak iránta érzett szeretetüknek és annak a bizalomnak, amellyel őt az egész kar körülveszi. Az összejövetel alkalmával Pintér Oszkár, a Magyar Építőmesterek Egyesületének alelnöke fordult Báthory Istvánhoz a következő beszéddel: Szeretett Elnökünk! Kedves Barátom! Ipartestületünk Elöljárósága tiszteleg Nálad, hogy kifejezze előtted jó kívánságait, minden jót kívánjon úgy Neked és kedves családodnak az új esztendőben és én örömmel vállaltam el ezen megtisztelő megbízást, hogy úgy az Elöljáróságnak, mint az Ipartestület minden tagjának jókívánságait tolmácsoljam. Amidőn Ipartestületünk Elöljárósága az Új esztendő alkalmával régi jó szokásának megfelelően tiszteleg elnökénél, ez a tisztelgés elsősorban az elnök személyének szól, de a személyes üdvözlésen kívül rendesen alkalom kínálkozik arra is, hogy felvessük mindazokat a problémákat, amelyek bennünket foglalkoztatnak és amelyek korunkat legközvetlenebbül érintik. Az Új esztendőnapján kiragadjuk magunkat a mindennapi életből és mintegy cezúrát vonva, elgondolkozunk a múlteseményei fölött, gondolkozunk arról, hogy mi történt, avagy hogy minek kellett volna történnie; nézzünk a jövendőbe s elmélkedünk afölött, hogy korunk érdekében milyen útirányt kell hogy kövessünk. Ipartestületünk nemrégen választott Téged közfelkiáltással elnökévé és megválasztásod alkalmával tartott székfoglalóban Te bőséges programot adtál, hogy milyen célkitűzéssel akarod Ipartestületünket vezetni. Ezt a programodat mindenki nagy helyesléssel fogadta és annak teljesítését Ipartestületünk teljes bizalommal várja tőled. Nehéz problémák ezek, amelyekben ipartestületünk máreddig is nagy munkát végzett és amelyek végleges megoldásához, jól tudjuk, még erős és szívós munkára lesz szükség. Úgy, mint minden esztendő végén, úgy most is sürgőssé vált az építő ipartörvény megalkotása, és ahányszor ez a fontos kérdés napirendre kerül, mindig nagy izgalmakat vált ki belőlünk, ami nem is csoda, hiszensúlyos érdekellentétek kielégítéséről van szó. De ilyen fontos törvénynek hatalmi szóval, határidőre való elintézése lehetetlen, és csupán akkor lesz ennek megoldása lehetséges, ha a gazdasági viszonyok megváltozásával nyugodtabb légkörbe kerülünk,amikor is azután az ellentétek is könnyebben kiegyenlíthetők. Valamennyiünk fő kívánsága, hogy elintéztessenek a mérnöki kamarával való kérdéseink; valamennyien óhajtjuk, hogy a tervező építészekkel helyreállíttassék az a régi jóviszony, mely azelőtt fennállott és amely az építési tevékenységnek mindig csak hasznára volt. Úgy vélem, hogy ha az a szándékunk valóra válik, hogy az építőmesteri tevékenység és szaktudás nívóját műegyetemi színvonalra emeljük, úgy mindazok az érdekellenétek, amelyek az építőmesteri tevékenység szabályozására vonatkoznak, önmaguktól meg fognak oldódni és akkor megoldódnak egyúttal azok az ellentétek is, amelyek a kőművesmesterekkel és egyes más vonatkozásokban is fennállanak. Régen óhajtottuk egy egységes sajtóorgánumnak megalapítását, amely az építőmesterségnek és általában az építőiparnak érdekeit szolgálja és ami nélkül érdekeltségnek működnie és akciót kifejtenie nem lehet. Nem akarunk mi politizálni, a lapnak nem is lehet az a célja, hisz éppen az volt mindig a mi erősségünk, hogy nem voltak közöttünk politikai széttagoltságok és eddigi erőkifejtésünknek is ez volt az alapja. Igaz, hogy nem hallgathatjuk el azt az óhajunkat sem, hogy törekednünk kell arra, hogy az építőiparnak a törvényhozásban megfelelő képviselete legyen, hogyha szükséges, akkor ottan szavát hallattassa. Újjászervezettsajtóorgánumunk, az „Építőmesterek Lapja — A Munkaadó“, néhány nap múlva elindul útjára, és mi első útját reménységgel és jókívánságainkkal kísérjük. A sajtó lehet éles kard, amely harcol, ha erre szükség van, de éppen úgy egy virágzó olajág, amely a békét és nyugalmat hirdeti. Lapunk el kell hogy jusson nemcsak az építőmesterekhez, hanem a tervező építészekhez, munkaadókhoz és minden építőiparoshoz, hogy azok közös érdekeitszolgálja. Szükségünk van arra, hogy az egész ország építőmesteri kara ismerje mindazokat a problémákat, amelyek felmerülnek; ismerje azokat a tárgyalásokat, amelyek az építőmesteri érdekekben folynak. Célul kell hogy kitűzzük egy olyan országos építőmesteri testület létesítését, amely tagjait nemcsak összetartja, hanem fegyelmezni is tudja. Azoknak, akik az építőmesterek fontos érdekeiben az illetékesekkel tárgyalnak, maguk mögött kell tudniuk az ország összes építőmestereit, viszont tudatában kell lenniök annak is, hogy amire magukat kötelezik, annak azután helyt is tudnak állani. Meg kell hogy legyenek a fegyelmiszankciók azok keresztülvitelére. De célunk legyen az is, hogy lapunkkal eljussunk az irisszes építőiparosság lelkéhez, hogy megtaláljuk a hangot, amely bennünket összehoz és amely végeredményében majd odavezet, hogy az egész ország építőiparossága ne meddő vitákra fecsérelje el erejét, hanem hogy összefogjon, nemcsak harunknak, hanem az ország egész gazdasági életének talpraállítására. Nem lehet köztünk és bármely más iparos között különbség abban, hogy munkát akarunk; össze kell fognunk, hogy munkaalkalmak teremtessenek akár adómentességek elérésével, akár állami támogatással, akár a ■magántevékenység fokozásával; nincs közöttünk különbség abban, hogy akár az állammal, akár magányosokkal, olyan szerződési és munkakiviteli feltételek alkottassanak, amelyek mindkét fél részére méltányosak és elfogadhatók. Hiszen az utóbbi időben már olyan pusztító árrombolást látunk és az építőiparosok olyan feltételek mellett vállalnak, amelyek már az öngyilkossággal vehetők egyenlőknek.Mindnyájan, azt óhajtjuk, hogy az építkezésekről szóló kiírási műveletek pontosak és félre nem érthetők legyenek, nehogyazok kibúvásoknak és protekteóknak legyenek melegágyai. Minden iparost nyomnak a súlyos, OTI-terhek, a MABI-járulékok és a jövedelemmel arányban nem lévő túladózás. Az egész építőipart fenyegeti a túl magasan tervezett építési anyagfázisadó stb. stb. mind olyan kérdések, amelyek csakígy oldhatók meg, ha az egész építőiparosság összefog ezek megoldására. E nagy problémák megoldásában ipartestületünk minden tagja tömörülve áll Mögötted és bizalommal van irántad, hogy céltudatos, határozott egyéniségeddel azokat megoldásra fogod vezetni. Jól tudjuk, hogy csodákat művelni nem lehet, a gazdasági helyzet ma olyan, hogy az építőipart máról holnapra súlyos betegségéből kigyógyítani nem lehet, de azt el kell érniök az építőmestereknek, hogy minden építőmesternek meg legyen a kenyere és megtalálhassa a mindennapi munkában feltalálható nyugalmat. És amidőn én Neked és kedves családodnak még egyszer sok minden jót kívánok, Isten, segítségét kérem ahhoz, hogy adjon valamennyiünknek erőt a nehézségek leküzdésére és hozzon egy boldog, munkás esztendőt minden magyar építőmesternek és minden magyar embernek. Báthory István megköszönte az elöljárósági tagoknak, hogy ilyen messzire elfáradtak az ő üdvözlésére. Kérte, hogy melegséggel és szeretettel támogassák őt munkájában, mert csak így lehet annak eredménye, mint ahogy a természetben is mindenhez melegség és szeretet szükséges, hogy fejlődhessen. Amikor őt megtisztelték azzal, hogy az Ipartestület elnöki méltóságát betöltse, tudta, hogy ez nagy fáradsággal jár és tudta, hogy ennek javarészét neki kell vállalnia. Eleinte valósággal félelem fogta el, hogy ezt a nehéz feladatot, amelyhez ő egymaga nem elég erős, be fogja-e tudni tölteni, számíthat-e mások támogatására. De már ez alatt a rövid idő alatt, amióta elnök, elmúlt ez a félelme, mert örömmel látja, hogy menynyire támogatják őt mindannyian munkájában. Az építőmesteri kart csak az egy akarat tudja megmenteni a pusztulástól. Pintér Oszkár a tőle megszokott szép beszédében sok mindenre kitért. Ezek közül ő csak néhányra kíván most kitérni. Erős akarattal meg akarja védeni az építőmester jogát. Ezért akarja az építőmester nívóját is emelni, ezért kívánja azt, hogy a jövőben minden építőmester okleveles építész legyen és úgy szerezze meg a kellő gyakorlatot. Nem mintha a gyakorlatilag képzett építőmester nem tudna megfelelni a hivatásának. Hanem az építőmester csak úgy védheti meg minden irányban a maga jogát, ha ezt a magasabb képzettséget is megszerezte. Itt van például a tervezés kérdése, melynek jogát az építőmestertől el akarják venni, pedig hányzor fordul elő, hogy éppen kivitelezés közben támad az építőmesternek valamilyen nagyszabású gondolata. Milyen képtelenség volna, hogy ennek a megtervezését ne végezhetné el ő maga. Ami a Közszállítási Szabályzatot illeti, ő már 30 év óta vallja és kitart ma is a mellett, hogy a legolcsóbb ajánlati rendszert fenntartani nem szabad és nem lehet , hogy e helyett a középarányos rendszer valamilyen megfelelő módját kell behozni. Az egységes sajtó isrégi kívánsága, amelyet a kartársak együttes támogatásával máris sikerült megteremteni. Ami az építőmesteri kar jövőjét illeti, a mai nehéz és viharos időkben annak javulásához nem sok reményt fűzhetünk, mert minden fejlődéshez nyugalom éscsend szükséges. De ha a most beköszöntött esztendőben olyan lesz az építőmester, mint amilyennek ő kívánja, akkor boldog lesz az építőmesternek ez az új esztendeje. ■K A meleg ünneplést követően a jelenlevők még barátságos hangulatban töltöttek együtt félórát az általuk annyira tisztelt ésmegbecsült elnökük kedves családi hajlékában. Darabos mész . n . ■ bevásárlási Cement, gipsz mi Fiók: Hamzsabégi-út 18-28. sl alatt. -Általános Anyagraktár RIPPER KÁROLY Vill., Beniczky utca 6. szám. (Baross utcából nyílik.) Telefon: József 302-83 - Kelenföldi teherpályaudvar. — Tel.: AuL 59-541