Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1935 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1935-03-14 / 11. szám

A BUDAPESTI ÉPÍTŐMESTEREK IP­ARTESTÜLETÉNEK, A BUDAPESTI ÉPÍTŐMESTEREK SZÖVETSÉGÉNEK, A MAGYAR ÉPÍTŐMESTEREK E­G­Y­E­S­Ü­L­E­T­É­N­E­K É­S A MAGYAR ÉPÍTŐ­­IPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS LAPJa K LWa\ijg|[fjgoul­lípvezér: BÁTHORY ISTVán­ KÖZGAZDASÁGI, MŰSZAKI ÉS ÉPÍTŐIPARI HETILAP Felelős szerkesztő és kiadó: FARKAS ELEK | XXII. évfolyam Budapest, 1935 március 14 11. szám : 000 munkakörük kiterjesztését kívánják A Budapesti Kereskedelmi és Iparka­mara február 22-én tus építőmesteri, kő­művesmesteri, bádogos-, szerelő- és ács­ipari érdekeltség bevonásával értekezle­tet tartott: 1. a házicsatornabekötés iparjogi hely­­zetének megállapítása; 2. a létraállványkölcsönzés kérdése; 3. az építőmesterek ácsipari tevékeny­ségének eltiltása; 4. a kőművesmesterek hatásköri kér­dése ügyében. Az értekezletet Nagy Antal iparka­­kamarai alelnök vezette, a napirendi tárgyakat Moór Jenő kamarai titkár ismertette. Ipartestületünk képviseletében Báthory István elnök, Kosáry Ödön és vitéz Likay Emil elöljárósági tagok és Frid­­­rich F. Géza főjegyző jelentek meg, to­vábbá Mankó Elek kamarai levelező tag vett részt. A csatornaépítés ügyében megállapí­totta az értekezlet, hogy a házi bekötő­csatorna építését ezideig építőmesterek, kőművesmesterek és szerelőiparosok vé­gezték. E tekintetben tehát jogszokás alakult ki. Az olyan, csatornák készíté­sét azonban, ahol dúcolási munkákra van szükség, a szerelő nem végezheti. A létraállványkölcsönzés kérdésében Moór Jenő titkár előadta, hogy­ ez az ügy már egyszer szerepelt a Kamara értekezletén. Minthogy azonban meg­egyezés nem jött létre, a Kamara nem foglalt állást, hanem azt javasolta a miniszternek, hogy az építőipar­ tör­vény keretében szabályozza azt. A mi­niszter újból leküldötte a kamarához az ügyet. Fridrich F. Géza főjegyző megálla­pította, hogy az Iparkamara ezt a kér­­dést mellékvágányra engedte terelni. Az Építőmesterek Ipartestülete és az ácsmesterek képviselete azt kérték, hogy a létraállványkölcsönzés szabályoz­­tassék, mégpedig oly módon, hogy csak azok foglalkozhassanak létraállványköl­­csönzéssel, akik az állványok felállítá­sára is jogosítva vannak, tehát az építő- és ácsmesterek, továbbá a kőművesmes­terek saját hatáskörük keretei között. Annak ellenére, hogy a kőművesmesteri érdekeltség már a múltkori tárgyalás alkalmával is elismerte a kérelem he­lyességét, ehhez azonban mégsem járult hozzá, mert ezt az alkalmat hatásköré­nek olyan kiterjesztésére kívánta fel­használni, hogy a kőművesmesterek öt­­emelet magasságig állíthassanak fel lét­raállványokat. A Kamara ahelyett, hogy megállapította volna, miszerint az építő­mesteri és ácsmesteri érdekeltség törek­vése helyes és közérdekű, a kérdést ha­tásköri problémává engedte alakulni, pe­dig nem arról van szó, hogy az építő­ipari kategóriáknak milyen keretek kö­zött lehet állványozási munkát végeznie, mert ez a kérdés már régen­ rendeleti­leg szabályozva van. Éppen ezért ál­lást foglalt a Kamara elnökségének azon fo­iund­ációja ellen, hogy újból a régi halasztó javaslattal terjeszti a kérdést a teljes ülés elé. A kőművesmesteri érdekeltség részéről Kovatsek Ferenc, Györbiró István indo­kolták meg a Létraállványozás kiter­jesztésére irányuló kívánságukat és fő­leg a vidékiek szempontjait hangoztat­ták és azt igyekeztek bizonyítani, hogy a versenytárs építőmestereknek vannak a mai rendszer mellett kiszolgáltatva. Kosáry Ödön rámutatott arra, hogy az építőmesteri kar megszokta már, hogy egyes csoportok állandóan az épí­tőmesteri jogokból akarnak elvenni. A létraállványozó érdekeltség képvi­seletében Stein Rudolf kérte a kamarát, hogy az állványkölcsönzésnek az Ipar­testület által kívánt szabályozását se­gítse elő. Markó Elek viszont arra mutatott rá, hogy ennek a kérdésnek szabályozása közbiztonsági szempontból fontos, mert az építőiparos felelőssége kiterjed az anyagok és eszközök hibái folytán kelet­kezett balesetekre és szerencsétlensé­gekre is. Az építőmesterek ácsipari tevékeny­ségének eltiltása érdekében az Ácsmes­­mesterek Ipar­testületétől érkezett ké­rést Moór Jenő kamarai titkár ismer­tette. A beadvány hangsúlyozza, hogy ezt a kérelmet az ácsmesteri kar spe­ciális érdekeinek biztosítása céljából terjesztette elő, mert a munkaalkalmak hiányában az ipar összeomlás előtt áll. Kosáry Ödön rámutat arra, hogy az ipari közvéleményben az építőmestersé­get aranymezüknek tekintik, ahol min­denki megtalálja a maga boldogulását, pedig az építőmestereknek sincsen mun­kájuk, egyes szakmák­­munkanélkülisége pedig nem lehet ok arra, hogy másik foglalkozási ágtól munkaköröket vegye­nek el. Egyébként is, ha az építőmeste­rek belemennének is az ácsok kívánsá­gaiba, akkor sem volna több munká­juk, mert hiszen az építőmesterek eddig is kiadták a fedélszerkezeti munkákat ácsmestereknek. Markó Elek kijelenti, hogy az építő­­mesteri kar rokonszenvel és megértés­sel viseltetik­­az ácsmesteri érdekeltség iránt és anélkül, hogy jogait a legcseké­lyebb mértékben is korlátozni engedné, önszántából segítségére igyekszik lenni az ácsmestereknek oly módon, hogy tag­jait felhívja a munkák kiadására. Báthory István ígéretet tett, hogy az esetre, ha az ácsmesterek­ ilyen irányú kéréssel fordulnak az Ipartestülethez, oda fog hatni a kartársak között, hogy az ácsszerkezeti munkákat ácsoknak ad­ják ki. A kőművesmesterek átalakítási és ja­vítási munkái képezték a napirend utolsó pontját. Moór Jenő kamarai titkár ezzel kap­csolatban két kérdésben kért állásfog­lalást: 1. Külső szerkezeti falban áthidalás, mennyezetbontás és fesztávolság változ­tatása nélkül végzett ajtó- és ablakcse­­rélés minősítése hatásköri szempontból (szerkezeti fal-e a parapet?); 2. a nem szerkezeti válaszfalak elhe­lyezésével kapcsolatos padozatbontási, csorbázatvésési munkák minősítése. A kérdéshez elsőnek Fridrich F. Géza főjegyző szólalt fel, aki abból indult ki, hogy az Iparkamara ezt a kérdést helytelen szempontból állítja be és akarja döntésre vinni. Itt nem műszaki kérdés eldöntéséről, hanem munkaköri elhatárolásáról van szó. Teljesen kö­zömbös, hogy a két kérdésben megemlí­tett munkálatok szerkezeti, vagy­ nem szerkezeti munkákat képeznek-e. Az a lényeges, hogy általános iparjogi szem­pontból minden iparos annak az ipar­cikknek a javítására és átalakítására van jogosítva, amelyet önállóan, el is készíthet. Ennek az ipar­jogi elvnek kell érvényesülnie a kőművesmester hatás­köre, illetve az általa végezhető átala­kítási és javítási munkák elbírálásá­nál is. A kőművesmestereik sérelemként állí­tották be, hogy emeletes házakban pa­­rapétek, válaszfalak építését nem enge­délyezik a hatóságok, pedig ez nem jog­sérelem, hanem a kőművesmesterek tu­lajdonképpeni munkaterület meghódítása iránt indítottak hadjáratot. Ez a vélt sérelem nem most kerül először napi­rendre, mert ugyanezekkel a jelszavak­kal indítottak akciót a háború utáni esztendőkben, is, amiből kifolyólag a ke­reskedelmi miniszter széleskörű ankétet tartott, ahol megállapítást nyert, hogy a kőművesmesterek panaszai alappal nem bírnak és a kereskedelmi miniszter kibocsájtotta a 60.671/1922. K. M. sz. rendeletét, amely a kőművesmester által végezhető javítási és átalakítási mun­kákat szabályozza. A kérdést tehát nem műszaki szempontból kell elbírálni, mint ahogy azt az Iparkamara felállította, hanem ennek a rendeletnek a megvizs­gálása alapján. E rendelet alapján a kőművesmester a hatáskörét meghaladó épületeknél csak kőműves javítási munkát végezhet. Átalakítási munkákat csak kizárólag válaszfalban. Befalazhat tehát a kőmű­vesmester a válaszfalban meglevő ajtó­­nyitást, vagy a meglevő válaszfalban új ajtónyitást készíthet, azonban sem a szerkezeti falakban levő változtatásokat, parapetkibontást, vagy ablaknyílásbefa­­lazást, s­em új válaszfal készítését nem végezheti, mert arra a rendelet módot és jogot neki nem nyújt. Ez a rendelet egyben választ ad arra­­nézve is, hogy nem válaszfalak elhelye­zésével kapcsolatos parapetbontási és csorbázat vésési, valamint parketta fel­bontási munkákat végezhetne a kőmű­vesmester, m­ert a rendelet szerint kife­jezetten csak kőművesjavítási munkákat végezhet. A kérdéshez hozzászóltak még a kő­művesmesterek részéről, akik a rendelet intézkedéseit félremagyarázni igyekez­tek, továbbá Markó Elek és Kosáry Ödön, akik viszont műszaki szempontból világították meg a Kamara által fel­vetett kérdéseket, s kimutatták, hogy igenis a megnevezett munkálatok szer­kezetét érintő munkák. (f. f. g.) HM ■H Ch Csik N S 03 ›› « cS Vm., c ›*‡ ›*›»./­. A szab. THERMOPHOR KÉMÉNYBE TÖBB EGYMÁSFÖLÖ­TTI EMELET TÜZELÉSEI KÖTHETŐK. Továbbá Eseménycsoportok feleslegesek Ideális alaprajzi megoldások Legjobb huzatviszo­nyok stb. Nedves falak szárazzá tétele a szab­­ásosfi 10 levegő rendszerre­. Felvilágosítások SCHULZ tüzeléstechnikai és építési r. t. VII., Aréná­ik 80. sz. Tel.: 329—04. és 410-42. PAULUS PAL EDE V., Nádor­ utca 19. sz. Tel : 120—07­0 negyvenony-vfrsskiegyesült iparművek r. t. Budapest

Next