Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1935 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1935-03-14 / 11. szám
A BUDAPESTI ÉPÍTŐMESTEREK IPARTESTÜLETÉNEK, A BUDAPESTI ÉPÍTŐMESTEREK SZÖVETSÉGÉNEK, A MAGYAR ÉPÍTŐMESTEREK EGYESÜLETÉNEK ÉS A MAGYAR ÉPÍTŐIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS LAPJa K LWa\ijg|[fjgoullípvezér: BÁTHORY ISTVán KÖZGAZDASÁGI, MŰSZAKI ÉS ÉPÍTŐIPARI HETILAP Felelős szerkesztő és kiadó: FARKAS ELEK | XXII. évfolyam Budapest, 1935 március 14 11. szám : 000 munkakörük kiterjesztését kívánják A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara február 22-én tus építőmesteri, kőművesmesteri, bádogos-, szerelő- és ácsipari érdekeltség bevonásával értekezletet tartott: 1. a házicsatornabekötés iparjogi helyzetének megállapítása; 2. a létraállványkölcsönzés kérdése; 3. az építőmesterek ácsipari tevékenységének eltiltása; 4. a kőművesmesterek hatásköri kérdése ügyében. Az értekezletet Nagy Antal iparkakamarai alelnök vezette, a napirendi tárgyakat Moór Jenő kamarai titkár ismertette. Ipartestületünk képviseletében Báthory István elnök, Kosáry Ödön és vitéz Likay Emil elöljárósági tagok és Fridrich F. Géza főjegyző jelentek meg, továbbá Mankó Elek kamarai levelező tag vett részt. A csatornaépítés ügyében megállapította az értekezlet, hogy a házi bekötőcsatorna építését ezideig építőmesterek, kőművesmesterek és szerelőiparosok végezték. E tekintetben tehát jogszokás alakult ki. Az olyan, csatornák készítését azonban, ahol dúcolási munkákra van szükség, a szerelő nem végezheti. A létraállványkölcsönzés kérdésében Moór Jenő titkár előadta, hogy ez az ügy már egyszer szerepelt a Kamara értekezletén. Minthogy azonban megegyezés nem jött létre, a Kamara nem foglalt állást, hanem azt javasolta a miniszternek, hogy az építőipar törvény keretében szabályozza azt. A miniszter újból leküldötte a kamarához az ügyet. Fridrich F. Géza főjegyző megállapította, hogy az Iparkamara ezt a kérdést mellékvágányra engedte terelni. Az Építőmesterek Ipartestülete és az ácsmesterek képviselete azt kérték, hogy a létraállványkölcsönzés szabályoztassék, mégpedig oly módon, hogy csak azok foglalkozhassanak létraállványkölcsönzéssel, akik az állványok felállítására is jogosítva vannak, tehát az építő- és ácsmesterek, továbbá a kőművesmesterek saját hatáskörük keretei között. Annak ellenére, hogy a kőművesmesteri érdekeltség már a múltkori tárgyalás alkalmával is elismerte a kérelem helyességét, ehhez azonban mégsem járult hozzá, mert ezt az alkalmat hatáskörének olyan kiterjesztésére kívánta felhasználni, hogy a kőművesmesterek ötemelet magasságig állíthassanak fel létraállványokat. A Kamara ahelyett, hogy megállapította volna, miszerint az építőmesteri és ácsmesteri érdekeltség törekvése helyes és közérdekű, a kérdést hatásköri problémává engedte alakulni, pedig nem arról van szó, hogy az építőipari kategóriáknak milyen keretek között lehet állványozási munkát végeznie, mert ez a kérdés már régen rendeletileg szabályozva van. Éppen ezért állást foglalt a Kamara elnökségének azon foiundációja ellen, hogy újból a régi halasztó javaslattal terjeszti a kérdést a teljes ülés elé. A kőművesmesteri érdekeltség részéről Kovatsek Ferenc, Györbiró István indokolták meg a Létraállványozás kiterjesztésére irányuló kívánságukat és főleg a vidékiek szempontjait hangoztatták és azt igyekeztek bizonyítani, hogy a versenytárs építőmestereknek vannak a mai rendszer mellett kiszolgáltatva. Kosáry Ödön rámutatott arra, hogy az építőmesteri kar megszokta már, hogy egyes csoportok állandóan az építőmesteri jogokból akarnak elvenni. A létraállványozó érdekeltség képviseletében Stein Rudolf kérte a kamarát, hogy az állványkölcsönzésnek az Ipartestület által kívánt szabályozását segítse elő. Markó Elek viszont arra mutatott rá, hogy ennek a kérdésnek szabályozása közbiztonsági szempontból fontos, mert az építőiparos felelőssége kiterjed az anyagok és eszközök hibái folytán keletkezett balesetekre és szerencsétlenségekre is. Az építőmesterek ácsipari tevékenységének eltiltása érdekében az Ácsmesmesterek Ipartestületétől érkezett kérést Moór Jenő kamarai titkár ismertette. A beadvány hangsúlyozza, hogy ezt a kérelmet az ácsmesteri kar speciális érdekeinek biztosítása céljából terjesztette elő, mert a munkaalkalmak hiányában az ipar összeomlás előtt áll. Kosáry Ödön rámutat arra, hogy az ipari közvéleményben az építőmesterséget aranymezüknek tekintik, ahol mindenki megtalálja a maga boldogulását, pedig az építőmestereknek sincsen munkájuk, egyes szakmákmunkanélkülisége pedig nem lehet ok arra, hogy másik foglalkozási ágtól munkaköröket vegyenek el. Egyébként is, ha az építőmesterek belemennének is az ácsok kívánságaiba, akkor sem volna több munkájuk, mert hiszen az építőmesterek eddig is kiadták a fedélszerkezeti munkákat ácsmestereknek. Markó Elek kijelenti, hogy az építőmesteri kar rokonszenvel és megértéssel viseltetikaz ácsmesteri érdekeltség iránt és anélkül, hogy jogait a legcsekélyebb mértékben is korlátozni engedné, önszántából segítségére igyekszik lenni az ácsmestereknek oly módon, hogy tagjait felhívja a munkák kiadására. Báthory István ígéretet tett, hogy az esetre, ha az ácsmesterek ilyen irányú kéréssel fordulnak az Ipartestülethez, oda fog hatni a kartársak között, hogy az ácsszerkezeti munkákat ácsoknak adják ki. A kőművesmesterek átalakítási és javítási munkái képezték a napirend utolsó pontját. Moór Jenő kamarai titkár ezzel kapcsolatban két kérdésben kért állásfoglalást: 1. Külső szerkezeti falban áthidalás, mennyezetbontás és fesztávolság változtatása nélkül végzett ajtó- és ablakcserélés minősítése hatásköri szempontból (szerkezeti fal-e a parapet?); 2. a nem szerkezeti válaszfalak elhelyezésével kapcsolatos padozatbontási, csorbázatvésési munkák minősítése. A kérdéshez elsőnek Fridrich F. Géza főjegyző szólalt fel, aki abból indult ki, hogy az Iparkamara ezt a kérdést helytelen szempontból állítja be és akarja döntésre vinni. Itt nem műszaki kérdés eldöntéséről, hanem munkaköri elhatárolásáról van szó. Teljesen közömbös, hogy a két kérdésben megemlített munkálatok szerkezeti, vagy nem szerkezeti munkákat képeznek-e. Az a lényeges, hogy általános iparjogi szempontból minden iparos annak az iparcikknek a javítására és átalakítására van jogosítva, amelyet önállóan, el is készíthet. Ennek az iparjogi elvnek kell érvényesülnie a kőművesmester hatásköre, illetve az általa végezhető átalakítási és javítási munkák elbírálásánál is. A kőművesmestereik sérelemként állították be, hogy emeletes házakban parapétek, válaszfalak építését nem engedélyezik a hatóságok, pedig ez nem jogsérelem, hanem a kőművesmesterek tulajdonképpeni munkaterület meghódítása iránt indítottak hadjáratot. Ez a vélt sérelem nem most kerül először napirendre, mert ugyanezekkel a jelszavakkal indítottak akciót a háború utáni esztendőkben, is, amiből kifolyólag a kereskedelmi miniszter széleskörű ankétet tartott, ahol megállapítást nyert, hogy a kőművesmesterek panaszai alappal nem bírnak és a kereskedelmi miniszter kibocsájtotta a 60.671/1922. K. M. sz. rendeletét, amely a kőművesmester által végezhető javítási és átalakítási munkákat szabályozza. A kérdést tehát nem műszaki szempontból kell elbírálni, mint ahogy azt az Iparkamara felállította, hanem ennek a rendeletnek a megvizsgálása alapján. E rendelet alapján a kőművesmester a hatáskörét meghaladó épületeknél csak kőműves javítási munkát végezhet. Átalakítási munkákat csak kizárólag válaszfalban. Befalazhat tehát a kőművesmester a válaszfalban meglevő ajtónyitást, vagy a meglevő válaszfalban új ajtónyitást készíthet, azonban sem a szerkezeti falakban levő változtatásokat, parapetkibontást, vagy ablaknyílásbefalazást, sem új válaszfal készítését nem végezheti, mert arra a rendelet módot és jogot neki nem nyújt. Ez a rendelet egyben választ ad arranézve is, hogy nem válaszfalak elhelyezésével kapcsolatos parapetbontási és csorbázat vésési, valamint parketta felbontási munkákat végezhetne a kőművesmester, mert a rendelet szerint kifejezetten csak kőművesjavítási munkákat végezhet. A kérdéshez hozzászóltak még a kőművesmesterek részéről, akik a rendelet intézkedéseit félremagyarázni igyekeztek, továbbá Markó Elek és Kosáry Ödön, akik viszont műszaki szempontból világították meg a Kamara által felvetett kérdéseket, s kimutatták, hogy igenis a megnevezett munkálatok szerkezetét érintő munkák. (f. f. g.) HM ■H Ch Csik N S 03 ›› « cS Vm., c ›*‡ ›*›»./. A szab. THERMOPHOR KÉMÉNYBE TÖBB EGYMÁSFÖLÖTTI EMELET TÜZELÉSEI KÖTHETŐK. Továbbá Eseménycsoportok feleslegesek Ideális alaprajzi megoldások Legjobb huzatviszonyok stb. Nedves falak szárazzá tétele a szabásosfi 10 levegő rendszerre. Felvilágosítások SCHULZ tüzeléstechnikai és építési r. t. VII., Arénáik 80. sz. Tel.: 329—04. és 410-42. PAULUS PAL EDE V., Nádor utca 19. sz. Tel : 120—070 negyvenony-vfrsskiegyesült iparművek r. t. Budapest