Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1938 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1938-12-15 / 50. szám

Mély gyász szakadt reánk. Kidőlt az építőmesteri kar Rákóczi-fája, melynek gyökere csaknem egy évszázadra nyúlik vissza. Az építőmesterek családjában meg kell fordítani bagosi Pucher István címerét, akivel az építőiparban kihalt a Pucher név, amelynek viselői egy fogal­mat alkottak az építőmesterség szerve­zeteivel. Pucher volt (Pucher József), aki 1886- ban a budapesti építőmesterek, kőmű­ves-, kőfaragó- és ácsmesterek részére az Ipartestületet megalkotta és ugyan­csak Pucher volt (István) az is, aki a háború elvesztése után keletkezett, zűr­zavarban kezébe ragadta az Ipartestü­letben megbokrosult szenvedélyek gyep­lőjét és a testületet a válságos idősza­kon keresztül vezette. A Pucher név az építőmesterek Géniu­szává vált. Nincs az a kari megmozdu­lás és szövetkezés, amelynek élén ne a Pucher név vezetne és világítaná be az utat, amelyen a karnak haladnia kell. Bagosi Pucher István már fiatal évei­ben az Ipartestület elöljáróságába kerül rövidesen a Budapesti Építőmesterek stb. Szövetségének és a Magyar Építőmeste­rek Anyagtermelő Szövetkezetének el­nöke lesz, később, a kommünt megelőző időkben a Vegyesipartestületben, azután, Alpár Ignác halála után az Ipartestület­ben és az Egyesületben áll a kar élére és viszi annak ügyeit a megbecsülés, el­ismerés és boldogulás felé. Pucher István európai műveltségével, előkelő megjelenésével, nyugodt fellépé­sével és szeretetreméltó egyéniségével a kar osztatlan, fanatikus szeretetét, meg­becsülését és ragaszkodását szerzi meg, előtte az egyenetlenségek elsimulnak és a mihilenki egyformán hajlik meg akarata előtt. Pucher István minden téren példát mutatott. Nemcsak nevét, tehetségének színe-javát adja a karnak, de mindazen­­kor követendő példát mutatva, elsőnek járul hozzá a kari érdekeket szolgáló anyagi áldozatokat igénylő mozgalmak­hoz. Meleg szívvel ragaszkodik munkásai­hoz. Nemcsak jó szóval, de tettekkel és anyagi áldozatokkal mutatta ki, hogy átérzi a mester és a munkás egymásra utaltságát; alatta az építőmunkások csa­­ládai és generációi nőnek fel, akik egész életüket a Pucher-cég szolgálatában töl­tik el és akikről atyai szívvel gondos­kodik, hogy megkímélje őket a munka­nélküliségtől. A félévszázados, fáradtságos, tevékeny munka után idegei felmondják a szolgá­latot, visszavonul nemcsak az ipari, de a testületi élettől is és 1938 december 11-én hajnalban 2 órakor nemes lelke megjelenik Teremtőjénél, hogy elvegye, jutalmát a köz érdekében eltöltött be­csületes és eredményes hosszú életének. A magyarországi építőmesterek meg­tört szívvel állanak ravatalánál és ak­kor, amidőn hálásan köszönik meg az érdekükben egy emberöltőn át folytatott fáradtságos munkáját, példájából erőt merítenek, hogy az ő útmutatásán és nyomdokait követve szolgálják a kart és a nemzet egyetemességét. Pucher István szelleme az építőmes­teri karban generációkon keresztül fog lebegni, a testületek dísztermében meg­örökített képmása generációkon át fogja hirdetni azt a dicső múltat, amelyet a Pucher név jelentett az építőmesteri karnak. * Pucher István Budapesten, 1866. évben született. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a kir. József Műegyetem építési fakultásának hallgatója lett. Épí­tészi oklevéllel a kezében Olaszország­ban, Németországban és Franciaország­ban hosszabb tanulmányutakat tett, majd innen visszatérve, Hauszmann Alajos műegyetemi tanárnál, továbbá Korb és Giergl építészeknél, valamint édesatyja építőmesteri vállalatában folytatott ré­szint tervezői, részint építőmesteri szak­­bavágó gyakorlatot. 1894. évben váltotta ki az építőmesteri iparengedélyt és ettől kezdve atyja, ba­gosi Pucher József üzletében társként működött. Hosszú ipari önállósága alatt a különböző köz- és magánépítkezések sorozatát építette; ezek között a kir. Várpalota befejező munkálatait, a Nem­zeti Bank Szabadság­-téri és a Postataka­rékpénztár Hold-utcai palotáját. Átépí­tette a m. kir. Operaházat és a Nemzeti­­ Színházat, ő készítette el a Gellérthegy tereprendezését és feljáróját. Az ő vál­lalatárn épü­lt a Rezső-téri fogadalmi, a Vilma királynő­ úti református temp­lom és a margitszigeti Margit-kápolna. A magánpaloták egész sora került ki kezei alól: így a József főherceg Dísz­téri, a Klotild főhercegasszony 2 darab Eskü-úti, gróf Széchenyi László And­­rássy-úti, gróf Károlyi Sándor Vilma ki­rálynő-úti palotái, a Légrády Hírlapki­adó vállalat és a Hermes Bank Petőfi- Sándor-utcai palotája, ő építette a Pál­ffy­ téri laktanyát és az Attila-utcai da­rabont testőrség palotáját is. A közkórházak közül a külső Üllői­ úti klinika épületcsoportot és a budakeszi szanatóriumot, az iskolák közül az István­ úti Erzsébet leányiskolát, a Sacre Coeur leányiskolát, az Amerikai­úti Amizoni alapítványi nőnevelőintéze­tet építette. A gyárépítkezéseknél is ott találjuk. A régi Légszeszgyári Társulat gyártele­pei, különféle malomtelepek, az Oetl vasöntöde és gépgyár, a sárvári műse­­lyem­gyár, a gácsi posztógyár, a mátyás­földi repülőgépgyár, az Első Magyar Részvény Serfőző kőbányai telepe, a Haggenmachex sörgyár kőbányai telepei az ő kiváló alkotó munkáját dicsérik. Magánépítkezései közül az Astória­­szállót, a Gregersen-f­éle Lónyay-utcai bérházakat említjük meg, amelyekhez számos budapesti magánbérház és vi­déki kastély sorakozott. Nagyfokú üzleti elfoglaltsága mellett szívvel-lélekkel áldozta idejét és munka­erejét a közületi életnek is. Az Ipartes­­tület elöljáróságának 1902-ben lett tagja. 1910-ben a Budapesti Építőmesterek, Kőművesmesterek és Építési Vállalkozók Szövetsége elnökévé választotta s ezt a tisztséget 1923-ig tölti be, 1927-től 1936-ig ugyane szövetség választott bíró­ságának elnöke. A kommunizmust meg­előző zavaros időkben, amidőn az Ipar- ■ testületben az alacsonyabb képzettségű , szakmák az építőmesteri kar ellen forr­­­dultak, az általános bizalom őt állítja az elnöki székbe és ott 1919 január 26-tól . A Kerepesi­ úti temetőben felállított ravatalt a rokonság, barátok, tisztelők, a különféle intézmények és testületek koszorúinak tömege borította és az elő­csarnokot is betöltötte. Az építőmesteri szervezetek tagjai testületileg jelentek 1920 március 25-ig, a legválságosabb időkben vezeti a kari ügyeket mindad­dig, amíg a közös Ipartestületből kivált önálló építőmesteri ipartestület meg nem alakul. Alpár Ignác , az Ipartestület és az Egyesület elnöke — halála utáni gyász­év elteltével úgy az Ipartestület, mint az,. Egyesület Pucher Istvánt ülteti az elnöki székbe, ahol az Ipartestületnél 1933 végéig, az Egyesületben pedig a folyó év elejéig viszi közmegelégedésre az ügyeket. Az Ipartestület érdemeinek elismeré­séül 1934 elején tb. elnökévé választotta és portréját megfesttette. Az Egyesülettől az év elején vált meg, amidőn megrongált egészségi állapota miatt kénytelen volt minden tevékeny­ségtől visszavonulni. Ezt az időt telj­e­e­sen családjának ápolása mellett ■ tötte el a napokban bekövetkezett h­ráig. Az Ipartestület, az Egyesület és a Szövetség az alábbi gyászjelentést adta ki: meg s ott voltak a társadalmi, ipari és pénzügyi élet előkelőségei. A gyászoló közönség hosszú sorfala között érkezett a koporsóhoz Bednárz Róbert prelátus-plébános, hogy a Meg­boldogult hamvait beszentelje, s az A BUDAPESTI ÉPÍTŐMESTEREK IPARTESTÜLETE, A MAGYAR ÉPÍTŐMESTEREK EGYESÜLETE, A BUDAPESTI ÉPÍTŐMESTEREK STB. SZÖVETSÉGE mély fájdalommal jelenti, hogy az építőmesteri kar dísze és büszkesége bagosi PUCHER ISTV­ÁN okl. építész, építőmester, m. kir. kormányfőtanácsos, a Budapesti Építőméd Ipartestületének tb. elnöke, a Magyar Építőmesterek Egyesületének v. Ipartestületének ill. Civivad, «, -y-------------bj---------------- -- , a Budapesti Építőmesterek stb. Szövetségének v. elnöke, az Országos Középítési tan e­v. tagja, stb. nemes 1938 december 11-én hajnalban 2 órakor 72 éves korában v­isszaad­ta lelkét Ter­­mtőjének. Az építőmesteri kar a Megboldogultban vezérét veszti ,ette el aki a kari életben fáklyaként világította be az építőmesterek által ko­mpetencia kori, gazda­sági és etnikai utakat. Az építőmesterek mélyen elszomorodott szívvel, az ősz vezér srinti­­eg a melegebb szeretettől áthatva, testületileg vesznek rés Pucher Istvánnak°a Kerepesi temető halottasházából kedden, december 13-án délután 71 14-kor megtartandó temetésén és emlékét úgy ők, mint az utódok követendő példaként kegyelettel őrzik. 9 éffUittiffiari, műszaki közigazdasá­gi hetilap A BUDAPESTI ÉPÍTŐMESTEREK IPARTESTÜLETE, A BUDAPESTI ÉPÍTŐMESTEREK SZÖVETSÉGE, A MAGYAR ÉPÍTŐMESTEREK EGYESÜLETE, AZ ÉPÍTŐMESTEREK ORSZÁGOS EGYLETE ÉS A MAGYAR ÉPÍTŐIPAROSOK ORSZ. SZÖVETSÉGE HIVATALOS LAPJA

Next