Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1938 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1938-12-15 / 50. szám
Mély gyász szakadt reánk. Kidőlt az építőmesteri kar Rákóczi-fája, melynek gyökere csaknem egy évszázadra nyúlik vissza. Az építőmesterek családjában meg kell fordítani bagosi Pucher István címerét, akivel az építőiparban kihalt a Pucher név, amelynek viselői egy fogalmat alkottak az építőmesterség szervezeteivel. Pucher volt (Pucher József), aki 1886- ban a budapesti építőmesterek, kőműves-, kőfaragó- és ácsmesterek részére az Ipartestületet megalkotta és ugyancsak Pucher volt (István) az is, aki a háború elvesztése után keletkezett, zűrzavarban kezébe ragadta az Ipartestületben megbokrosult szenvedélyek gyeplőjét és a testületet a válságos időszakon keresztül vezette. A Pucher név az építőmesterek Géniuszává vált. Nincs az a kari megmozdulás és szövetkezés, amelynek élén ne a Pucher név vezetne és világítaná be az utat, amelyen a karnak haladnia kell. Bagosi Pucher István már fiatal éveiben az Ipartestület elöljáróságába kerül rövidesen a Budapesti Építőmesterek stb. Szövetségének és a Magyar Építőmesterek Anyagtermelő Szövetkezetének elnöke lesz, később, a kommünt megelőző időkben a Vegyesipartestületben, azután, Alpár Ignác halála után az Ipartestületben és az Egyesületben áll a kar élére és viszi annak ügyeit a megbecsülés, elismerés és boldogulás felé. Pucher István európai műveltségével, előkelő megjelenésével, nyugodt fellépésével és szeretetreméltó egyéniségével a kar osztatlan, fanatikus szeretetét, megbecsülését és ragaszkodását szerzi meg, előtte az egyenetlenségek elsimulnak és a mihilenki egyformán hajlik meg akarata előtt. Pucher István minden téren példát mutatott. Nemcsak nevét, tehetségének színe-javát adja a karnak, de mindazenkor követendő példát mutatva, elsőnek járul hozzá a kari érdekeket szolgáló anyagi áldozatokat igénylő mozgalmakhoz. Meleg szívvel ragaszkodik munkásaihoz. Nemcsak jó szóval, de tettekkel és anyagi áldozatokkal mutatta ki, hogy átérzi a mester és a munkás egymásra utaltságát; alatta az építőmunkások családai és generációi nőnek fel, akik egész életüket a Pucher-cég szolgálatában töltik el és akikről atyai szívvel gondoskodik, hogy megkímélje őket a munkanélküliségtől. A félévszázados, fáradtságos, tevékeny munka után idegei felmondják a szolgálatot, visszavonul nemcsak az ipari, de a testületi élettől is és 1938 december 11-én hajnalban 2 órakor nemes lelke megjelenik Teremtőjénél, hogy elvegye, jutalmát a köz érdekében eltöltött becsületes és eredményes hosszú életének. A magyarországi építőmesterek megtört szívvel állanak ravatalánál és akkor, amidőn hálásan köszönik meg az érdekükben egy emberöltőn át folytatott fáradtságos munkáját, példájából erőt merítenek, hogy az ő útmutatásán és nyomdokait követve szolgálják a kart és a nemzet egyetemességét. Pucher István szelleme az építőmesteri karban generációkon keresztül fog lebegni, a testületek dísztermében megörökített képmása generációkon át fogja hirdetni azt a dicső múltat, amelyet a Pucher név jelentett az építőmesteri karnak. * Pucher István Budapesten, 1866. évben született. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a kir. József Műegyetem építési fakultásának hallgatója lett. Építészi oklevéllel a kezében Olaszországban, Németországban és Franciaországban hosszabb tanulmányutakat tett, majd innen visszatérve, Hauszmann Alajos műegyetemi tanárnál, továbbá Korb és Giergl építészeknél, valamint édesatyja építőmesteri vállalatában folytatott részint tervezői, részint építőmesteri szakbavágó gyakorlatot. 1894. évben váltotta ki az építőmesteri iparengedélyt és ettől kezdve atyja, bagosi Pucher József üzletében társként működött. Hosszú ipari önállósága alatt a különböző köz- és magánépítkezések sorozatát építette; ezek között a kir. Várpalota befejező munkálatait, a Nemzeti Bank Szabadság-téri és a Postatakarékpénztár Hold-utcai palotáját. Átépítette a m. kir. Operaházat és a Nemzeti Színházat, ő készítette el a Gellérthegy tereprendezését és feljáróját. Az ő vállalatárn épült a Rezső-téri fogadalmi, a Vilma királynő úti református templom és a margitszigeti Margit-kápolna. A magánpaloták egész sora került ki kezei alól: így a József főherceg Dísztéri, a Klotild főhercegasszony 2 darab Eskü-úti, gróf Széchenyi László Andrássy-úti, gróf Károlyi Sándor Vilma királynő-úti palotái, a Légrády Hírlapkiadó vállalat és a Hermes Bank Petőfi- Sándor-utcai palotája, ő építette a Pálffy téri laktanyát és az Attila-utcai darabont testőrség palotáját is. A közkórházak közül a külső Üllői úti klinika épületcsoportot és a budakeszi szanatóriumot, az iskolák közül az István úti Erzsébet leányiskolát, a Sacre Coeur leányiskolát, az Amerikaiúti Amizoni alapítványi nőnevelőintézetet építette. A gyárépítkezéseknél is ott találjuk. A régi Légszeszgyári Társulat gyártelepei, különféle malomtelepek, az Oetl vasöntöde és gépgyár, a sárvári műselyemgyár, a gácsi posztógyár, a mátyásföldi repülőgépgyár, az Első Magyar Részvény Serfőző kőbányai telepe, a Haggenmachex sörgyár kőbányai telepei az ő kiváló alkotó munkáját dicsérik. Magánépítkezései közül az Astóriaszállót, a Gregersen-féle Lónyay-utcai bérházakat említjük meg, amelyekhez számos budapesti magánbérház és vidéki kastély sorakozott. Nagyfokú üzleti elfoglaltsága mellett szívvel-lélekkel áldozta idejét és munkaerejét a közületi életnek is. Az Ipartestület elöljáróságának 1902-ben lett tagja. 1910-ben a Budapesti Építőmesterek, Kőművesmesterek és Építési Vállalkozók Szövetsége elnökévé választotta s ezt a tisztséget 1923-ig tölti be, 1927-től 1936-ig ugyane szövetség választott bíróságának elnöke. A kommunizmust megelőző zavaros időkben, amidőn az Ipar- ■ testületben az alacsonyabb képzettségű , szakmák az építőmesteri kar ellen forrdultak, az általános bizalom őt állítja az elnöki székbe és ott 1919 január 26-tól . A Kerepesi úti temetőben felállított ravatalt a rokonság, barátok, tisztelők, a különféle intézmények és testületek koszorúinak tömege borította és az előcsarnokot is betöltötte. Az építőmesteri szervezetek tagjai testületileg jelentek 1920 március 25-ig, a legválságosabb időkben vezeti a kari ügyeket mindaddig, amíg a közös Ipartestületből kivált önálló építőmesteri ipartestület meg nem alakul. Alpár Ignác , az Ipartestület és az Egyesület elnöke — halála utáni gyászév elteltével úgy az Ipartestület, mint az,. Egyesület Pucher Istvánt ülteti az elnöki székbe, ahol az Ipartestületnél 1933 végéig, az Egyesületben pedig a folyó év elejéig viszi közmegelégedésre az ügyeket. Az Ipartestület érdemeinek elismeréséül 1934 elején tb. elnökévé választotta és portréját megfesttette. Az Egyesülettől az év elején vált meg, amidőn megrongált egészségi állapota miatt kénytelen volt minden tevékenységtől visszavonulni. Ezt az időt teljeesen családjának ápolása mellett ■ tötte el a napokban bekövetkezett hráig. Az Ipartestület, az Egyesület és a Szövetség az alábbi gyászjelentést adta ki: meg s ott voltak a társadalmi, ipari és pénzügyi élet előkelőségei. A gyászoló közönség hosszú sorfala között érkezett a koporsóhoz Bednárz Róbert prelátus-plébános, hogy a Megboldogult hamvait beszentelje, s az A BUDAPESTI ÉPÍTŐMESTEREK IPARTESTÜLETE, A MAGYAR ÉPÍTŐMESTEREK EGYESÜLETE, A BUDAPESTI ÉPÍTŐMESTEREK STB. SZÖVETSÉGE mély fájdalommal jelenti, hogy az építőmesteri kar dísze és büszkesége bagosi PUCHER ISTVÁN okl. építész, építőmester, m. kir. kormányfőtanácsos, a Budapesti Építőméd Ipartestületének tb. elnöke, a Magyar Építőmesterek Egyesületének v. Ipartestületének ill. Civivad, «, -y-------------bj---------------- -- , a Budapesti Építőmesterek stb. Szövetségének v. elnöke, az Országos Középítési tan ev. tagja, stb. nemes 1938 december 11-én hajnalban 2 órakor 72 éves korában visszaadta lelkét Termtőjének. Az építőmesteri kar a Megboldogultban vezérét veszti ,ette el aki a kari életben fáklyaként világította be az építőmesterek által kompetencia kori, gazdasági és etnikai utakat. Az építőmesterek mélyen elszomorodott szívvel, az ősz vezér srintieg a melegebb szeretettől áthatva, testületileg vesznek rés Pucher Istvánnak°a Kerepesi temető halottasházából kedden, december 13-án délután 71 14-kor megtartandó temetésén és emlékét úgy ők, mint az utódok követendő példaként kegyelettel őrzik. 9 éffUittiffiari, műszaki közigazdasági hetilap A BUDAPESTI ÉPÍTŐMESTEREK IPARTESTÜLETE, A BUDAPESTI ÉPÍTŐMESTEREK SZÖVETSÉGE, A MAGYAR ÉPÍTŐMESTEREK EGYESÜLETE, AZ ÉPÍTŐMESTEREK ORSZÁGOS EGYLETE ÉS A MAGYAR ÉPÍTŐIPAROSOK ORSZ. SZÖVETSÉGE HIVATALOS LAPJA