Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1939 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1939-02-16 / 7. szám

4. oldal. építési szerződést csak az Áremelkedés megtérítése mellett kössünk. ÉPÍTŐMESTEREK LAPJA — A MUNKAADÓ 1939 február II. Beton, makadám, aszfalt felvágásához vegyen k­ét* kompr* es sor­t Liska Jenő oki. gépészmérnök, kompressor-bérbeadó, Vill., Orczy­ út 22. Telefon: 342-951 Az Ipartestület eljárása az árkormánybiztosnál Az Ipartestület elnöksége a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövet­ségének elnökségével együttes küldött­ségben eljárt Laky Dezső árkormány­­biztosnál és előadták panaszukat a vál­lalati összeg 30%-ának visszatartása, valamint a 3%­-ban megszabott haszon­­kulcs tekintetében. A kormánybiztos ki­jelentette, hogy a 30% visszatartása mi­niszterelnöki rendelkezés, melynek meg­változtatása nem esik az álkormánybiz­tos hatáskörébe. Ennek ellenére közbe­lépett a katonai hatóságoknál, a rendel­kezés enyhébb értelmezése érdekében. Kijelentette, hogy a kormánybiztosság­hoz felülvizsgálatra kerülő leszámolások két (2) hónap alatt elintézést nyernek. A haszonkulcsnál a 3%­ alsó határnak tekinthető, ennél lényegesen nagyobb haszonkulcsot is alkalmaznak esetenként a munka természete és terjedelme sze­rint, természetesen mindenkor a józan takarékosság határain belül. Az elv az, hogy lehetőség adassék a vállalatok fejlődésére is. A KÖTELEZŐ JEGYEK KAMATSZEL­VÉNYEINEK BEVÁLTÁSA. Az ipartestületi székház építésére ki­bocsátott kötelezőjegyek 1938. évi kamat­­szelvényei február hó 1-től kezdve ke­rülnek az Ipartestü­letnél kifizetésre. A kötelezőjegyek után 4% kamatot térít az Ipartestület, a 80 pengős kötelezőjegy után tehát 3.20 pengő, a 40 pengősök után 1.60 pengő. A kamatszelvényeket szerda kivételé­vel naponta 8—2 óra között fizeti ki az Ipartestület pénztára. WIRTH GYULA GYÁSZA. Thirth Gyula aki. építészmérnök, építőmester kartársunkat, a kassai csoport elnökét pótolhatatlan veszteség érte feleségének váratlan halálával. Wirth Gyulát, aki, mint a volt kassai Magyar Nemzeti Tanács elnöke, a Fel­vidék visszacsatolása előtti és az ezt követő időkben Kassa polgárságának sorsát fáradhatatlan energiával és meg­értő szeretettel intézte, barátainak és tisztelőinek tömeges részvéte kereste fel. Az Ipartestület maga is őszintén együttérző mély részvéttel fordult az élettársát veszített kiváló kartársához válságos napjaiban. wwwwwwwwwwwww w KARTÁRSAK! A lapunkban hirdető iparossal dolgoztassunk! A lapunkban hirdető cégektől vásároljunk s­ zerszámot PITZ GYULA zállít. V., Katona József­ u. 18. Telefon: 11-48-20. ÁLLÁST KERESŐK. Fiatal keresztyén felső építő iparisko­lát végzett, többévi gyakorlattal rendel­kező építésvezető elhelyezkedést keres. Cím a kiadóban. Nagy gyakorlattal bíró építőmester szerény igényekkel állást vállalna bár­hol. Cím a kiadóhivatalban. Nagy gyakorlattal bíró építőmester tervező vagy vállalati irodában elhe­lyezkedne,­­ vállal bármilyen otthoni munkát, esetleg társulna. Cím a kiadó­ban. Mindennemű statikai munkát vállal és szakszerűen elkészít „Statikus építő­mester“. Szíves megkereséseket a kiadó­­hivatalba. Kiimfives- és ácsmesteri vizsgára sikeresen készítenek elő egyéni oktatással Dr. SOPRONI TESTVÉREK Budapest, IX., Tűzoltó­ u. 45. T.: 1-408-98 Bierbauer István halála Pótolhatatlan súlyos veszteség érte a magyar építőipari és műszaki kart Bier­­bauer István építészmérnök, ny. posta­főigazgató, a Ferenc József-rend lovag­jának halálával. Bierbauer István 1939 február 9-én hajnalban, 77 éves korá­ban, hosszas betegeskedés után tért meg Teremtőjéhez. A Megboldogult sze­retetreméltó, bájos személyét az építő­­mesteri karnak közvetlenül nyílt al­kalma megismerni egyrészt a posta műszaki osztályában, melynek vezetője volt, másrészt azokkal a műtörténeti elő­adásokkal kapcsolatban, amelyeket a Magyar Építőmesterek Egyesületében több alkalommal tartott s élvezetes és tanulságos előadás keretében ismertetett meg hallgatóival. Született Székesfehérváron 1861-ben, középiskolai tanulmányait a székesfehér­vári ciszterci gimnáziumban, majd a kalocsai jezsuita kollégiumban végezte el. 1879-ben a bécsi Műegyetemre irat­kozott be s ott 1883-ban építészi okleve­let nyert, mint a hírneves Ferstel pro­fesszor tanítványa. Hazatérvén, Hauss­­mn Alajos, majd Alpár Ignác műter­mében dolgozott s miután rövid ideig a budapesti székesfővárosi mérnöki hiva­talban működött, 1890-ben állami szolgá­latba lépett s Nyíregyházán, majd Kolozs­váron s végül Nagyenyeden az állam­építészeti hivatalokban dolgozott. 1893 őszén a kereskedelemügyi minisztérium­ba hívatott be szolgálattételre. 1895-től kezdve az 1896. évi Ezredéves kiállítás igazgatóságának építészeti osztályán közreműködött a kiállítás sikerén, majd visszatérvén, a minisztérium magasépítési osztályába számos középület építkezését irányította, így pl. az Ezredéves emlék­mű és a Szépművészeti Múzeum, vala­mint a Postatakarékpénztár palotájának építését ellenőrizte. Ez évek során szá­mos nagyobb tanulmányutat tett, majd 1911-ben a Postavezérigazgatóság kebelé­ben alakított Postaházak építési felügye­lőségének élére állíttatott, hogy ezt a nagy feladatok megoldására hivatott intézményt megszervezze a melléje ren­delt építészi és mérnöki gárdával. Egy­másután épültek országszerte a nagy­szabású postaházak: Sopron, Temesvár, Marosvásárhely, József telefonközpont, 62-es posta, Eszék, vagy Bierbauer Ist­ván tervei, vagy az ő előzetes munká­latai alapján. A háború kitörése egészen újszerű feladatok elé állította: egymás­után kellett a nagy rádióállomások gyors felépítéséről gondoskodni: Csepe­len, majd Temesváron, később Szófiában. A háború szakította meg élete főművé­nek megvalósítását, a budapesti posta­­garage építését. A nagy elképzelés 1925 után, lényegében az első tervek szerint, de azok tovább tökéletesítésével való­sult meg. Bierbauer István másik nagy, az utolsó részletekig kidolgozott terve, a Postás-kórház terve nem került kivi­telre. 1926-ban Bierbauer István 36 évi állami szolgálat után nyugdíjba vonult s a pihenésnek szánt évek első felét a posta-garage befejezésének szentelte s megérezte, hogy nagy műve nyomán egymás után épültek külföldön a kettős spirális feljárójú gépkocsiszínek Róma, Berlin, Basel, Velence garageai s a né­met szakirodalom is elismerte kezdemé­nyezését. 1931-ben közreműködött a ber­lini Bauausstellung garage kiállításán. A későbbi években tudományos munkák­kal foglalkozott, megírta a magyar postaházak építéstörténetét, majd a ma­gyar szerzetes rendek építészetének his­tóriájával foglalkozott, s számos utazá­son, nagy gyalogtúrák során felkutatta az osztrák szerzetes rendek nagyszerű építészeti alkotásait is. Gyárké­mények Hazán­befalazások, kemencék Custodis Alphens kW -----► MIKLÓS DEZSŐÉ----­PARKETT- ÉS PADLÓZÁSI VÁLLALAT FEKTETÉS • JAVÍTÁS • ANYAGSZÁLLÍTÁS VII., DAMJANICH-U. 52. TEL.: 130—367 Májusban lebontják a Kisrókus épületét A Rákóczi­ út 27. számú ósdi egyeme­letes épület, a közismert Kisrókus, a fő­város tulajdona. Ez a hatalma® területen fekvő épülettömb már évek óta halálra van ítélve. Lebontása azonban mindez­­ideig azért késett, mert különböző ter­vek voltak felszínen az értékes telek fel­­használását illetően. Miután a főváros­nak egyéb saját célú terve a Kisrókus telkére vonatkozóan nem volt, azt hatá­rozták el, hogy a nagyértékű telekkom­­plekszumot magánépítkezés céljaira hasznosítják. El is készítették a telek parcellázási tervét, amely szerint a te­rületet hét házhelyre osztották. 1936-ban árverést tűztek ki a telkek eladására, de megfelelő ajánlat nem érkezett. Ezért az épület már korábban elhatározott bontá­sát elhalasztották, miután a főváros a telkek tényleges eladásáig nem akart el­esni az elég tekintélyes házbérjövede­lemtől. Most azonban a Kisrókus elke­rülhetetlen sorsa mégis beteljesedik. A polgármester utasítására a Kisrókus­­épület bérlői levelet kaptak a Városhá­záról és abban valamennyiüket értesítik, hogy május 1-én bérleményeiket el kell hagyniuk, mert a főváros az épületet le­bontatja. A Kisrókus lebontása most azért lett visszavonhatatlanul aktuális, mert mint ismeretes, a telekkomplekszum­­nak a Stáhly­ utca és Vas­ utca sarkán lévő egyik parcelláját a főváros székház építkezés céljára odaajándékozta a Front­harcos Szövetségnek, amely ott rövidesen építkezni fog. A főváros reméli, hogy ez a meginduló építkezés vonzó hatást gyakorol majd a Kisrókusból alakítandó többi házhelyek beépítésére is. Azért május első napjaiban az épületet lebont­ják és a még meglévő hat parcella érté­kesítésére a Községi Takarékpénztárnak adnak megbízást. A Rákóczi-út és a Vas­utca sarkán kialakítandó házhely lesz a legdrágább. Ezt annak idején négyszög­­ölenkint 1800 pengős kikiáltási áron bo­csátotta a főváros árverés alá. A Rá­­kóczi-úti telekrészért négyszögölenkint 1050, a Vas-utcai telkekért pedig négy­szögölenkint 550—800 pengőt kértek. A rendkívüli fegyver­gyakorlatra bevonultak fizetéses szabadsága Ebben a kérdésben az alábbi átiratot intézte az iparügyi miniszter 5321/XIII/ 1939. sz. a. a Magyar Építőiparosok Országos Szövetségéhez-Építőiparosok Országos Szövetsége, Budapest. Ismételten érkezett hozzám panasz, hogy egyes munkaadók alkalmazottaik­nak a rendkívüli fegyvergyakorlat alatt teljesített katonai szolgálatát a munka olyan megszakításának tekintik, amely a fizetéses szabadsághoz való igényt minden körülmények között megszün­teti, más munkaadók pedig ugyancsak a rendkívüli fegyvergyakorlaton szol­gálatot teljesített munkavállalóik fize­téses szabadságra való igényét az arra vonatkozó rendelkezések betűihez ra­gaszkodva megszűntnek minősítik ak­kor, ha a munka szünetelése a három­hónapos időtartamot alig haladja meg. Az érdekeltséggel közlés végett értesí­tem Címedet, hogy a 3000/1938. számú rendeletem 30. §-ának alkalmazása szempontjából a katonai szolgálat kü­lönböző esetei között megkülönböztetést tenni nem lehet, továbbá, hogy állás­pontom szerint a most lefolyt rendkí­vüli fegyvergyakorlatokon részt vett és ezzel hazafias kötelességüknek eleget tett munkavállalókkal szemben méltány­talan az az eljárás, amely a törvényes rendelkezések által megengedett szüne­telési időt nem jelentékenyen meg­haladó munkamegszakítás esetén őket a fizetéses szabadság élvezetéből ki­zárja. Budapest, 1939. évi január hó 31-én. A miniszter rendeletéből: vitéz Szakváry Emil s. k., min. osztályfőnök. KARTÁRSAK! A lapunkban hirdető cégek­től vásároljunk! rami­­upout (CSEMPÉKET) Mér és ■ha ktrk­­­elbee konyhák, ttr- ek, mishelyek, hen­­teeflsletek, lépopchá­­nekéentibM rMn 8*411 l­ja «a Vri­­„In rak táti la m TiLirosBila •*-•71-1«, ’i­ m­ n FAYENCEGYAR U. ▼ • l •• ti mm XIV., CV-U. 153 BODftPESTI ZSOLNAY-féle PORCELAN­* MAGYAR ÉPÍTŐMESTEREK EGYESÜLETE. A legközelebbi taggyűlés f. é. február hó 21-én kedden este 6­­ órakor lesz, utána társasvacsora az Egyesület he­lyiségében. Ez alkalommal is felhívjuk tagjaink és barátaink figyelmét, hogy minden kedden este taggyűléseink és szakmai előadásaink után szerény tár­sasvacsoránkon, fehér asztal mellett is és utána is folytatjuk szakmai és a napi kérdések megbeszéléseit, melyekre, va­lamint társasvacsoránkra vendégek meg­jelenését szívesen látjuk. (Menü 1.50 P.) A vacsorára lehetőleg hétfő estig ké­rünk jelentkezést. ÉPÍTŐMESTEREK ORSZÁGOS EGYLETE VH 1., Múzeum­ krt 18. Tel.: 143-395. A Egylet minden pénteken este rend­szeres összejövetelt tart az Egylet Mú­zeum-körút 18. sz. a. helyiségében. ELŐJEGYZETT ELŐADÁSOK A MAGYAR ÉPÍTŐMESTEREK EGYESÜLETÉBEN Az építkezés modern finanszírozása. Előadó: dr. Ereky Károly ny. népjóléti miniszter. Az amerikai vid­ék építészete (vetített képekkel). Előadó: Lantos Zoltán szfér. főmérnök. ALBAN­IT MŰKŐIPAR Paulus Pál Ede és Tsa Budapest, V., Nádor­i utca 19. Telefon : 112-007. Gyár: Gomb-ut M 20. „Albanit“ padló- és falburkoló lapok a legjobb és legizlésesebb kivitelben. Márványmozaik lapok a legkülönbözőbb mintákban és szóváltozatokban. Kérjen mintát és árajánlatot. KURZWEII lessek a vezetőmárka! ♦ KURZWEIL iCSIÍKÜUtk­ Mémd­una 10—12. sl. 5 .sl HAJLÍTOTT *3 BETONGÖMBVAS RAJZ SZERINT SIN, VASGERENDA (HASZNÁLT IS) ELEKTROMOSHEGESZTÉS TARTÓK, OSZLOPOK SPIRÁLOSZLOPOK BETONVASÁRUSZTÓ és vasipari vállalat BUDAPEST, PANNÓNIA­ UTCA 17. T.s 114-916

Next