Erdőgazdaság, 1948 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1948-09-05 / 17. szám
rűen végrehajtott gyantázás feltételezed, tehát a sebzés nem mély (3 mm), a sebzések közvetlenül egymást érik és összefolynak, nem terjednek a törzs kerületének V3—2/з—ának nagyobb részére, a kíméletlen és nagyobb területre kiterjedő sebzések káros hatása már természetesen jelentkeznek. A sebzések után a vízszállítás a törzsekben nem szünetel, akadálytalanul tovább folyik, csak közvetlenül a sebzés felett marad egy kis holt tér, melyben azonban néhány nap múlva ismét bekövetkezik a nedvkeringés. A sebzést ezért szüneteltetjük 8—10 napra, mert ezen idő alatt a holt tér regenerálódott, a tartalékgyanta mennyiség is felgyülemlett. Ha a fa beteg, vagy szárazságtól szenved, úgy azt maga is érezteti, gyantát nem ad, hiába is csapoljuk meg. Ebből következik egyrészt, hogy a gyantát szolgáltató törzsek feltétlenül egészségesek, másrészt, hogy csak egészséges fákat érdemes megcsapolni, mert csak azok adnak gyantát. A szukárosítás mint másodlagos jelenség, szerintem tisztán a szárazság, vagy a Fomes annosus-gomba károsításának következménye. Tény, hogy ez a rovarinvázió a nagyfokú szárazság következtében felbecsülhetetlen kárt okozott. Oly tömegben lépett fel mindenütt, hogy a legnagyobb erővel és figyelemmel kellene a folyton száradó fenyőket kiszálalni, mert ha elmulasztjuk, csak gondatlanságunk lesz okozója annak, ha fenyőállományaink e károsítóknak áldozatai ennek. Szükségesnek tartom a mostani szárazságban egész idő alatt a beteg fák szakszerű eltávolítását, különben a fertőzést megállítani nem tudjuk. 1947. év elején a nagymérvű zúzmaratörés vidékenként igen nagy kárt okozott, a letört koronájú törzseket kitermelni nem tudtak, így az egész tenyészidő alatt ontották a szavadékait, a szárazságtól szenvedő fenyők pedig igen alkalmasak voltak életfeltételeiknek. A károsítás egyforma volt a gyantázott és érintetlen állományokban. A sebzett felületek mögötti elgyantásodás a néhány évi gyantázás után sem terjed 2 cm-nél mélyebben és csak a sebzett felület mögötti részre, így elgyantásodás csak olyan mélységig terjedt, mely a fűrészáruba nem kerül, mert mint széldeszka lemarad, az értékes rész ép marad, így értékcsökkenésről nem beszélhetünk. Más műszaki tulajdonságban bekövetkezett változás pedig oly kismérvű, hogy említést sem érdemel. Gomba károsítást, mely a fa szövetében keletkezett volna, egy ízben sem tapasztaltam, de lehetősége sem áll fenn, mert hisz a sebzett felületet a gyanta tökéletesen elzárja a levegőtől és védi a gombafertőzéssel szemben. Hogy a gyantázott törzsek a magtermést kihagynák, egyáltalán nem észlelteti, ugyanannyi toboztermést hoztak, mint a gyantázatlan törzsek. Ellenben, ha a sebzés folytán beteges állapotba jutottak volna a fák, akkor az ingerlő hatást gyakorolt volna a még erősebb magtermésre. A sebzett, mesterségesen korcsosított fák mindig több roagtermést adnak, érzékeny sebzés után azonnal jelentkezik ezen tulajdonság. így van ez a nyúlrágást szenvedett almafánál vagy a földlabdáján ültetett nagyobb fenyőknél, melyek azonnal termőre fordulnak, biztosítani akarják erős magtermés útján fajukat. A gyantázás így terméscsökkentő hatást nem fejt ki. A legtárgyilagosabb voltaim e megállapításoknál, mert kezdetben magam is féltettem a fenyőállományokat, hogy a gyantázásnak komolykáros következményei lesznek. Állítom, hogy túlzott aggodalom a gyantázás iránti ellenszenv, mert ha a gyantázást vágásra kerülő állományokban 4—5 évig előzőleg folytatjuk- ezt a legkíméletesebben, szakszerűen végezzük, kár nem következik be, ellenben nélkülözhetetlen kincset termelünk, ami egyébként elveszne és csak súlyos pénzáldozattal tudnánk külföldről beszerezni. Erdészeti tevékenység a gyantatermelés, vállalnunk kell tehát annak irányítását úgy, hogy végrehajtása kárral ne járjon. A jövőre vonatkozóan pedig gondoskodnunk kell, hogy a nagykiterjedésű, ma még haszontalanul fekvő területekre minél több gyantázásra alkalmas állomány kerüljön. Pagony Károly: Dr Torday Ervin: Erdőgazdasági alapismeretek Most jelent meg a szerző kiadásában a könyvnek teljesen átdolgozott, új képekkel és rajzokkal kiegészített III. kiadása. Jírda Albertnek 1874-ben megjelent hasonló tárgyú munkáia már évtizedekkel előbb teljesen kifogyott és igen megnehezítette azok törekvését, akik egy alkalmasösszefoglalásból kívánták elsajátítani az erdészeti ismeretek összességét anélkül, hogy az egyes ismeretkörök egyetemi színvonalon történő ismertetésére súlyt helyeznének, vagy akiknek az említett sokfelé elágazó ismeret tömör, világos és áttekinthető alakban, így kézikönyvben történő ismertetésére van szükségük. Ennek a célnak dr. Torday kézikönyve maradéktalanul megfelel, amit mi sem bizonyít jobban, mint ez, hogy alig pár év leforgása átáll immár a harmadik kiadást kell útjára bocsátania. A könyv egyszerűen, igen világos és érthető fogalmazásban, nemesek .Jó, de szép magyar nyelven fárgvalja a termőhelyi és tenyészeti alapisgnezeteket, az erdőtelepítésnél számba, jöhető fákat és cserjéiket, a fásításhoz szükséges anyagokat, azok előállítását, a fásítások különféle módjait, a fiatalosok ápolását, védelmét és nevelését, az erdők gondozását, a használatok okszerű és gazdaságos foganatosítását, a szállítást, feldolgozás, értékesítést és a lehasználás különböző lehetőségeit. A világos és könnyen érthető fogalmazás mellett az egész munkának ékessége a mélységes szakszeretet s ez még azok részére is kedves olvasmánnyá teszi a könyvet, akik az erdőgazdasági alapismereteket, mint tantárgyat tanulmányozzák, tehát elsősorban az erdészeti vizsgára készülők, de nem nélkülözhetik a/, erdőgazdasági szakszemélyzet tagjai, valamint a közületi erdők kezelői, a magánerdők tulajdonosai s az olyan gazdasági iskolák tanulói, illetve hallgatói sem, akik tanulmányaik során erdőgazdasággal is foglalkoznak. Nagyban emelik a szöveg pedagógiai értékét a rendkívül szemléltető rajzok és a szép fényképek, amelyek az első kiadásból hiányoztak , amelyek — tankönyvről is lévén szó — nagyban elősegítik a hiánytalan megértést. A 256 oldal terjedelmű, szépen kiállított könyv ára fűzve 40.—, félvászonkötésben 45.—, egész vászonkötésben 50.— forint. Adó, csomagolás és szállítás címén még 5.— forintot kell a szerző nevén a 31.247 számú postatakarékpénztár! Csekkszámlára befizetni: 17 Erős akarattal erdős Magyarországot!