Erdőgazdaság - Erdőgazdaság és faipar, 1959 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1959-03-01 / 3. szám

Példamutatóan segítik a termelőszövetkezeteket a Győr megyei és Vas megyei erdőgazdaságok A győri erdőgazdaság a termelő­­szövetkezetek fejlesztésének támo­gatásában példát mutatott. A megye területén lévő és alakuló termelő­szövetkezeteket több vonatkozásban segítik. Először is az újonnan alakult termelőszó­­szövetkezeteket patronálják, segítik a tervkészítés, a könyvelés terén, azontúl pedig a lehetőség ha­tárain belül épületfát biztosítanak az építkezést megkezdő termelőszövet­kezeteknek. Természetesen a fásítási tervük készítésénél is ott vannak az erdőgazdaság szakemberei. A Győr megyei termelőszövetke­zetek ezzel szemben munkát aján­lottak fel az erdőgazdaság számára. Nem is akármilyen munkát! A rábacsanaki Petőfi és Kossuth termelőszövetkezetek minden nap reggel hét órára a fa­termelés helyszínére viszik gépko­csival a termelőszövetkezetek tag­jait, akik fakitermelési brigádot ala­kítottak a mórichidai, tekepusztai ré­szen és kiváló munkát végeznek az akác véghasználati termelésben. Februárban egy 500 köbméteres vá­gásba álltak be. Azt tapasztaltuk, hogy alacsony tuskót hagynak és az értékes faanyagot nem teszik a tus­­kóba, a vastag tűzifát az ágfába, azonkívül a bányadorongot is kivá­logatják. A termelőszövetkezetiek munkaegységben kapják a munkabé­rüket, tehát nem érdekük a nép­gazdaság megkárosítása. A számí­tásukat ott találják meg, hogy fe­gyelmezett munkájukkal nagyobb teljesítményt tudnak naponta felmu­tatni. Itt is, mint a csornai Új Élet tsz, valamint a leveli Boldog Jövő tsz. gyérítési és tisztítási munkájában egyetlen egy fegyelmezetlen munkás­sal sem találkoztunk és az erdőgaz­daság dolgozói azt mondják, hogy a termelőszövetkezetek tagjai között alkoholista nem található és példás rendben dolgoznak. A Győr megyei tapasztalatok azért is jelentősek, mert a termelőszövet­kezeti mozgalom gyors ütemben fej­lődik és számolni kell azzal, hogy nagyon sok helyen termelőszövetke­zetek adnak majd munkaerő-segítsé­get az erdőgazdaságoknak. A győri erdőgazdaság az ilyen természetű ta­pasztalatokon kívül elöljár abban is, hogy a hédervári Rózsa Ferenc, vala­mint a leveli, a novákpusztai, a magyarkimlei termelőszövetkeze­tekben már az idén komoly belterületi fá­sítást végez. Az erdőgazdaság szak­emberei talajmintát vesznek és ki­választják a legmegfelelőbb fafajtát, ahol lehetséges nyárfát telepítenek. A termelőszövetkezeteknek elegendő ingyen csemetét biztosítottak, de a termelőszövetkezeteknek nyújtott se­gítség ebben még nem merült ki, hi­szen a lajtaközi erdőkben a közle­gelő nélküli termelőszövetkezeteknek megfelelő legelőrészt is adtak­ át. Ezenkívül a leveli Boldog Jövőnek 2 köbméter, a győrszentiváni Új Uta­kon tsz-nek 6 köbméter, a hédervári Rózsa Ferencnek 6 köbméter, a könnyi December 21-nek 2,5 köbmé­ter, a farádi Felszabadulásnak 5 köb­méter, a kőnyrétalapi Szabad Május 1-nek 9 köbméter, a tápi Béke tsz­­nek 10 köbméter, a rábaszemerei Petőfinek 7 köbméter, a győri Új Életnek 2,5 köbméter, a feketeerdői Úttörőnek 3 köbméter, a csornai Új Életnek 2 köbméter, a mihályi Tán­csicsnak 6 köbméter szarufának alkalmas karámfát juttattak, hogy ezek a termelőszövet­kezetek haladéktalanul építkezni tudjanak és tovább haladjanak a nagyüzemi gazdálkodás kialakításá­ban. A Győr megyei erdőgazdaság mér­nökei az építkezések tervkészítésénél is ott vannak, nem szólva arról, hogy a területükön lévő erdőgazdasági ná­dasokból is átengedtek a termelőszö­vetkezeteknek, hogy a termelőszövet­kezetek a kitermelt náddal fedhes­sék az istállóikat. A szombathelyi erdőgazdaságban az összes gépek januárban javítóba kerültek, hogy a nehéz novemberi, decemberi termelési, szállítási mun­kák után, újult erővel végezhessék a munkákat. A szombathelyi erdő­­gazdaságban ugyanis egyetlen egy köbméter famennyiség sem húzódott át a második negyedévre a szállítási tervük teljesítése során. Ehhez a gé­pek intenzívebb kihasználását kel­lett biztosítaniuk és az anyagmozga­tást a nehéz körülmények között is sikerrel elvégezték. Egyes helyeken a lovak hasáig ért a sár, de a mun­kát nem hagyták abba, folyamatosan szállítottak. A vontatók két-két pót­kocsival dolgoztak. Ha az idő úgy alakult, akkor figyelték a terepet és ha már szállítani lehetett, azonnal a helyszínre irányították a gépeket. A nehéz november—decemberi időszakban teljesítették a fűrész­­rönk-termelés negyedéves tervét, a termelt anyagot azonnal rakodóra szállították. Különösen jó munkát végzett és végez az őriszentpéteri erdészet munkás kollektívája. Őri­­szentpéteren a fakitermelő motoros fű­részkezelők közül kiemelkedik Bartha István, Hekkel László, akik 180—190 köbméter termelést értek el havi át­lagban. Siska Elek pedig 412 köbmé­tert termelt a Druzsba gépével. Sza­­kony faluban Nemes József brigádja kétszemélyes géppel 371 köbméternél tart, Magyarics Ferenc pedig 250 köb­métert termelt a szombathelyi erdé­szetben a Druzsba gépével. A kő­szegi Kovács István tölgyesben, két­személyes motorfűrésszel 341 köbmé­teres, Pomogovics János kétszemé­lyes villanyfűrésszel, ugyancsak töl­gyesben 351 köbméteres havi telje­sítményt ért el. A fagyártmány-termelés terén is egyre jobbak az eredmények. Amíg 1956—57-ben 1946 köbmétert, 1957— 58-ban 4894 köbmétert termeltek, ad­dig 1958—59-ben már 8500 köbméter fagyártmányt kívánnak termelni. Ebből 4500 köbméter esik a szőlőba­­(Folytatás a 6. oldalon.) saját teherautójukon érkeznek a tsz. dolgozói az erdőbe A rábacsanaki tsz. tagok a fatermelésnél Tsz. fogatok a faanyag szállításban .

Next