Festék Ujság, 1936 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1936-01-31 / 1. szám

14 Festék i­.isác IP IRQ PAG A VNI ID A A képességvizsgálat írta : Sándori György A gazdasági élet ma már olyan követelményeket támaszt a boldogulni akaró emberek elé, legyenek akár önálló exisz­­tenciák, akár alkalmazotti sorban dolgozók, hogy a vállal­kozások hovatovább nem engedhetik meg maguknak azt a fényűzést, hogy tisztviselőik rátermettségét és képességeit az alkalmaztatás folyamán, esetleg évek múltán tapasztalják ki, hanem arra kényszerülnek, hogy felveendő alkalmazottaik tárgyi tudásának vizsgálatán felül a fentebb említett tulaj­donságokról, vagy azok hiányáról is előzetesen szerezzenek meggyőződést. Erre szolgál a képességvizsgálat (pszicho­technika). A képességvizsgálat Magyarországon mindinkább tért hódít, de tisztviselői vonatkozásban nagyon kis mértékben nyer alkalmazást. Az üzemi munkás képességeit, főleg kéz­ügyességét, figyelmét, műszaki képességeit, reakcióinak gyor­saságát, kombináló képességét, stb. már szélesebb körben próbálják ki megfelelő eszközökkel. Németországban és Ame­rikában, minden technikai jellegű korszakalkotó újítás hazá­jában, a pszichotechnika, illetve a pszichotechnikai racionali­zálás, jelentőségéhez méltóan, jelentékeny szerepet kap a gazdasági életben. A pszichotechnika lényege tulajdonképen a munkafolya­matoknak és az azokat végző személyeknek lélektani elem­zése, vizsgálata és annak megfigyelése alapján történő meg­állapítása, hogy a vizsgált egyén fizikai, szellemi és lelki adottságai egyaránt alkalmassá teszik-e őt annak a munká­nak az elvégzésére, melyre őt felhasználni akarják. Bennünket e helyütt az irodai, illetve a kereskedelmi alkalmazottakon végezhető képességvizsgálatok érdekelnek. Prof. W. Moede: Lehrbuch der Psychotechnik c. művében három főcsoportra osztja azokat a képességeket, melyek a kereskedőnél elsősorban fontosak (ezek vonatkoznak általában minden munkabeosztásban dolgozó tisztviselőkre is). 1. Kellő hozzáértés a vásárláshoz, eladáshoz, tárgyalás­hoz, amihez szükséges a vevőszerzés és vevőmegtartás képes­sége. 2. Kellő adminisztratív és számviteli tudás, új eljárások kezdeményezésére való alkalmasság. 3. Kellő gazdasági, főleg piacismeret, új piacszerzésre, áruk új elhelyezésére való rátermettség. Moede a következő táblázatban foglalta össze a keres­kedői képességek megállapítására alkalmas vizsgálati anyagot és a vizsgálat eszközeit: I. ÁLTALÁNOS INTELLEKTUÁLIS KÉPESSÉGEK: 1. kombinációs képesség, 2. a lényeg helyes felfogása, 3. emlékezőtehetség, a) logikus összefüggéseknél, b) számoknál, 4. megfigyelő­képesség. II. FIGYELEM. 1. tartós figyelem, a) folytatólagos számolás, b) betűk áthúzása, 2. a figyelem megosztásának képessége különféle egy­idejűleg történő munkákra, 3. koncentrálás képessége, a) kollacionálás, b) számjegyek áthúzása, 4. a figyelem eltéríthetősége. III. BESZÉLŐKÉPESSÉG. 1. beszéd-érzék, 2. szébőség. IV. KERESKEDŐI INTELLIGENCIA. 1. gazdasági összefüggések megítélőképessége, 2. kereskedői kombináció a piacalakulás adott eseteihez, 3. vevőszerzői képesség és reklámozás, 4. ügyesség a tárgyalások folyamán. V. SZERVEZÉSI ÉS ADMINISZTRATÍV KÉPESSÉG. VI. JELLEMKUTATÁS. Moede természetesen mindezen adottságok megállapítá­sának lehetőségére példákat is ad meg, melyek a mi képesség­vizsgáló intézményeinkben is alkalmazást találnak. (Folytatjuk.)

Next