Festék Ujság, 1936 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1936-01-31 / 1. szám
14 Festék i.isác IP IRQ PAG A VNI ID A A képességvizsgálat írta : Sándori György A gazdasági élet ma már olyan követelményeket támaszt a boldogulni akaró emberek elé, legyenek akár önálló exisztenciák, akár alkalmazotti sorban dolgozók, hogy a vállalkozások hovatovább nem engedhetik meg maguknak azt a fényűzést, hogy tisztviselőik rátermettségét és képességeit az alkalmaztatás folyamán, esetleg évek múltán tapasztalják ki, hanem arra kényszerülnek, hogy felveendő alkalmazottaik tárgyi tudásának vizsgálatán felül a fentebb említett tulajdonságokról, vagy azok hiányáról is előzetesen szerezzenek meggyőződést. Erre szolgál a képességvizsgálat (pszichotechnika). A képességvizsgálat Magyarországon mindinkább tért hódít, de tisztviselői vonatkozásban nagyon kis mértékben nyer alkalmazást. Az üzemi munkás képességeit, főleg kézügyességét, figyelmét, műszaki képességeit, reakcióinak gyorsaságát, kombináló képességét, stb. már szélesebb körben próbálják ki megfelelő eszközökkel. Németországban és Amerikában, minden technikai jellegű korszakalkotó újítás hazájában, a pszichotechnika, illetve a pszichotechnikai racionalizálás, jelentőségéhez méltóan, jelentékeny szerepet kap a gazdasági életben. A pszichotechnika lényege tulajdonképen a munkafolyamatoknak és az azokat végző személyeknek lélektani elemzése, vizsgálata és annak megfigyelése alapján történő megállapítása, hogy a vizsgált egyén fizikai, szellemi és lelki adottságai egyaránt alkalmassá teszik-e őt annak a munkának az elvégzésére, melyre őt felhasználni akarják. Bennünket e helyütt az irodai, illetve a kereskedelmi alkalmazottakon végezhető képességvizsgálatok érdekelnek. Prof. W. Moede: Lehrbuch der Psychotechnik c. művében három főcsoportra osztja azokat a képességeket, melyek a kereskedőnél elsősorban fontosak (ezek vonatkoznak általában minden munkabeosztásban dolgozó tisztviselőkre is). 1. Kellő hozzáértés a vásárláshoz, eladáshoz, tárgyaláshoz, amihez szükséges a vevőszerzés és vevőmegtartás képessége. 2. Kellő adminisztratív és számviteli tudás, új eljárások kezdeményezésére való alkalmasság. 3. Kellő gazdasági, főleg piacismeret, új piacszerzésre, áruk új elhelyezésére való rátermettség. Moede a következő táblázatban foglalta össze a kereskedői képességek megállapítására alkalmas vizsgálati anyagot és a vizsgálat eszközeit: I. ÁLTALÁNOS INTELLEKTUÁLIS KÉPESSÉGEK: 1. kombinációs képesség, 2. a lényeg helyes felfogása, 3. emlékezőtehetség, a) logikus összefüggéseknél, b) számoknál, 4. megfigyelőképesség. II. FIGYELEM. 1. tartós figyelem, a) folytatólagos számolás, b) betűk áthúzása, 2. a figyelem megosztásának képessége különféle egyidejűleg történő munkákra, 3. koncentrálás képessége, a) kollacionálás, b) számjegyek áthúzása, 4. a figyelem eltéríthetősége. III. BESZÉLŐKÉPESSÉG. 1. beszéd-érzék, 2. szébőség. IV. KERESKEDŐI INTELLIGENCIA. 1. gazdasági összefüggések megítélőképessége, 2. kereskedői kombináció a piacalakulás adott eseteihez, 3. vevőszerzői képesség és reklámozás, 4. ügyesség a tárgyalások folyamán. V. SZERVEZÉSI ÉS ADMINISZTRATÍV KÉPESSÉG. VI. JELLEMKUTATÁS. Moede természetesen mindezen adottságok megállapításának lehetőségére példákat is ad meg, melyek a mi képességvizsgáló intézményeinkben is alkalmazást találnak. (Folytatjuk.)